State of art: the effect of power lines on European

bird populations (>>)
Mr Boris Barov, Stichting BirdLife Europe, BirdLife International

BirdLife initiatives to support a European renewable energy revolution in harmony with nature (>>)
Dr Ivan Scrase, The Royal Society for the Protection of Birds, UK  

International & European legal background (>>)
Dr Markus Nipkow, NABU, Germany

Cooperation between bird conservation organizations and electric utility companies - progress and challenges (>>)
Dr Klaus Richarz, Staatl. Vogelschutzwarte, Mr Winfried Boehmer, NABU,Germany

Cooperation between bird conservation organizations and electric utility companies in Hungary (>>)
Mr András Schmidt, Deputy Head of Department for Nature Conservation,

Ministry of Rural Development, Hungary

Mitigation planning, impact assessment studies, monitoring & research. Priority setting (species involved, scales: time and geographical areas) - international overview (>>)
Mr Luís Costa, The Society for the Study of Birds, Portugal               

Mitigation planning, impact assessment studies, monitoring & research in Hungary (>>)
Dr Márton Horváth, MME/BirdLife Hungary, Hungary

Practical mitigation measures: conservation needs, solutions, difficulties (>>)
Dr Dieter Haas, NABU, Germany 

Service and living space (>>)
Mr Gábor Podonyi, PÖYRY ERŐTERV Power Engineering and Contractor Private Limited Company, Hungary - Joint presentation of the Hungarian electric utility companies

Bird protection on high voltage transmission system (>>)
Mr György Bíró, MAVIR, Hungary

Bird protection with knowledge (>>)
Mr Lars Hammar, AB Hammarprodukter, Sweden  

Posters

Monitoring of bird behaviour on a wire-marked 110kV power line in Lower Austria (>>)
Jaklitsch H., Bierbaumer M., Wegleitner S., Edelbacher K. & S. Schindler, Austria

Bird electrocution on wooden power poles by leakage currents (>>)
NABU, Germany

Fitting bird protection markings to overhead lines from a helicopter (>>)
RWE, Germany

How to use European experience most effectively? (>>)
Antal, M., Budapest University of Technology and Economics, Department for Environmental Economics, Hungary

ELMŰ-ÉMÁSZ for the Protection of Birds (>>)
ELMŰ-ÉMÁSZ, Hungary

Pöyry ERŐTERV Power Engineering and Contractor Co., Hungary (>>)

First data on assessment of bird collision with high voltage utility lines in Italy (>>)
Gustin, M., Gaibani, G. & Celada, C. (LIPU), Dell’Omo, G. (ORNIS ITALICA), Persia, G., Zoccali, A. & Motawi, A. (TERNA SPA), Italy

Effectiveness of a new type of wire markers on a high tension power line to mitigate bird collisions (>>)
Prinsen, H., Hartman, J., Gyimesi, A., Bureau Waardenburg bv, The Netherlands

Review of and guidelines for mitigating/avoiding the conflict between migratory birds and electricity power grids in the African-Eurasian region (>>)
Prinsen, H. Bureau Waardenburg bv, The Netherlands

Bird Mortality in Power Lines and its Mitigation in Portugal (>>)
Costa, J., Infante, S., Rochinha, C.A., Verissimo, C., Fagundes, I. Gouveia, C., SPEA, Portugal

Protection of birds on the power lines in Russia: past, present and future (>>)
Matsyna, A.I. & Matsyna, E.L., Ecological Center “DRONT”, Russia

Eagle Owl Bubo bubo and White Stork Ciconia ciconia electrocution on middle voltage electric poles in Slovenia (>>)
Mihelic, T. & Denac, D., DOPPS BirdLife Slovenia, Slovenia

Conference Photos (by András Kovács & János Bagyura)

Rovarevő énekesek

A vonulás sok kockázatot és nagy igénybevételt jelent a madaraknak, különösen az akár 5–6.000 km távolságra levő telelőterületekre vándorló kistestű, olykor alig 10–15 grammos énekeseknek. Ezért nem meglepő, hogy mindig vannak olyan próbálkozó példányok, melyek inkább a helyben maradást választják. Úgy tűnik, hogy az elmúlt években néhány faj esetében jelentősen nőtt az áttelelések gyakorisága.

Vonulás vagy maradás?

A fekete rigó és a vörösbegy teljesen megszokott látványt nyújt a téli etetőkön, ami alapján állandó madárnak gondolhatnánk ezeket, holott a hazai költő populáció egyedei a telet rövid távú vonulóként (fajonként eltérő, a fekete rigónál 20%-ra becsült arányban) a mediterrán térségben, elsősorban Olaszország kontinentális részén, Szicíliában és a környező szigeteken töltik. A településeken élő példányok a télen is megfelelő életkörülmények hatására egyre nagyobb arányban hagytak fel a vonuló viselkedéssel és váltak állandó madárrá az utóbbi évszázadban.

Ez az alkalmazkodási folyamat nem állt meg, napjainkban is megfigyelhető több más, elsősorban városiasodott fajnál. A csilpcsalpfüzike, a házi rozsdafarkú, az erdei szürkebegy, a barátposzáta, a cigánycsuk vagy az örvös galamb és a fehér gólya részben hazai fészkelő állományból származó, részben pedig északabbról hozzánk érkező példányai évről-évre áttelelnek nálunk. A megfigyelések alapján úgy tűnik, hogy mind a hét faj esetében növekszik a viselkedés előfordulásának gyakorisága (letölthető részletes táblázat >>), ami bizonyosan nem magyarázható minden esetben az enyhe telekkel, hiszen az elmúlt években a tél kifejezetten kemény, fagyos és havas volt.

A házi rozsdafarkú ...

... és a csilpcsalpfüzike áttelelése is gyakoribbá vált (Fotók: Orbán Zoltán)

Vadszőlő közelében különösen számíthatunk rájuk

A télre beérő bogyós termések (borostyán, csipke, tűztövis stb.) többsége túl nagy ahhoz, hogy a veréb méretű vagy kisebb áttelelő rovarevők le tudják nyelni, a házfalakat díszítő vadszőlő dércsípte bogyói azonban olyan apróvá töpörödnek, hogy ezeket egy parányi csilpcsalpfüzike is el tudja fogyasztani.

A vadszőlő ...

... rengeteg apró termése ...

... télre érik be, ...

... és az ilyen nagy kiterjedésben borított falakon egész  télen kitart (Fotók: Orbán Zoltán).

Ezért a vadszőlővel befutott falak közelében, különösen ha ilyen helyen lakunk, érdemes szemmel tartani a sűrű bokrokban mozgó madarakat, mert a szokásos cinegék és pintyfélék mellett jó eséllyel feltűnhetnek vonulás helyett átteleléssel próbálkozó énekesek is.

Ennél azonban többet is tehetünk értük, ha a vadszőlős hely közelében olyan etetőt is működtetünk, melynek kialakításakor az ő speciális igényeiket is figyelembe vesszük.

... hogy a végén csak a kemény héj és a magház marad belőle (Fotó: Orbán Zoltán).

Hím barátposzáta ablakpárkány etetőn felkínált tepertőből táplálkozik (Fotó: Dr. Cseplák György).

Hogyan segíthetjük az áttelelő rovarevő éneseket?

A füzikék, poszáták, rozsdafarkúak, csukok, vörös- és szürkebegyek, ökörszemek közös jellemzője, hogy rovarfogáshoz alkalmazkodott vékony csőrük nem elég erős a napraforgómag héjának feltöréséhez, amin viszont - amint azt a rendszeresen az etetőkre járó barátposzáták megfigyelése igazolta - néhány egyszerű trükkel könnyen segíthetünk:

• a napraforgóba keverjünk olyan apró szemű magvakat, mint a köles, amit egészben is le tudnak nyelni (részletek >>);
•  
• az etetők újratöltésekor néhány maréknyi napraforgót klopfoló kalapáccsal, kővel, súlyzóval vagy mozsárban zúzzunk össze, hogy a magtörésre alkalmatlan csőrű fajok is hozzájussanak a magbélhez;
•  
• a bokrok ágaira szúrjunk almát, melynek oldalából vékony szeletet levágva nyissunk "ablakot"  az erős gyümölcshéjon;
•  
• az ágakra akasztva tegyünk ki cinkegolyót, vízszintes felületre (például az etető vagy a közelben lévő odú tetejére) helyezünk ki egy-egy vaj- és lágysajt-téglát, ami a legnagyobb fagyban is puha marad, így folyamatosan biztosított az állati zsiradék ellátás (részletek >>);
•  
• változatos magasságban, lehetőleg a talajon is kínáljuk fel az eleségeket, így segítve az etetők asztalközösségét, ami apró táplálékmorzsákkal látja el a gyengébb csőrű fajokat (részletek >>);
•  
• az etetőn működtessünk itatót is (részletek >>).
•  

Segítse Ön is az adatgyűjtést!

Mivel szinte egyáltalán nincsenek információink az áttelelő példányok túlélési stratégiáiról, nem tudjuk, hogy milyen táplálékforrások és viselkedés segíti őket a fagyos hónapok átvészelésében. Ezért az etetőket lehetőleg ablaklessel kombinálva alakítsuk ki, ahonnan már egyetlen téli időszakban is sok száz órányi megfigyelés végezhető úgy, hogy munka, a mindennapi tevékenységünk közben ki-kipillantva ellenőrizzük a történéseket.

Kérjük, ha november-február között a cikkben említett vagy más vonuló (kivéve: fekete rigó és vörösbegy, valamint a nem vonuló ökörszem) madárfaj áttelelő egyedével találkozik Magyarországon, regisztráljon és töltse fel adatait a Téli Madárles programba! Köszönjük!

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a

kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk

figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

Orbán Zoltán

Az MME ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a felújítások óhatatlanul megsemmisítik azoknak a védett és helyenként vészesen fogyatkozó fecskéknek, verebeknek, baglyoknak és denevéreknek az élőhelyeit, melyek települési jelenléte ugyanakkor egyre fontosabb, jól felfogott érdekünk is. Szerencsére rendelkezésünkre állnak azok az eszközök, melyek segítségével olcsón és egyszerűen pótolhatóak ezek a fészkelőhelyek és lakóüregek!

A természetbarát falfelújítás téma az Ozone Network Egyenlítő című műsorának

2016.02.02-ai adásában. Az indításhoz katt a képre (Forrás: videa.hu).

Saját védelmünkben is fontosak ezek az állatok!

A hazai fecskeállomány az élőhelyek leromlása, a klímaváltozás és a társadalmi tolerancia csökkenése miatt már így is riasztó mértékben megfogyatkozott, felére (!) csökkent az ezredfordulót követő másfél évtizedben. Ha nem figyelünk oda rájuk, hasonló folyamatok bekövetkeztére számíthatunk a szintén épületlakó házi és a mezei verebek, egyes baglyok és denevérfajok esetében is.

Ezeknek a védett állatoknak az elpusztítása nem csak törvénytelen, de ellentétes jól felfogott érdekeink szempontjából is. A klímaváltozás egyik következményként újabb és újabb szúnyogok terjesztette betegségek és rovarkártevők tűnnek fel hazánkban is. A fecskék, sarlósfecskék és denevérek ugyanakkor a legfontosabb szúnyogfogyasztó állatok közé tartoznak, a verebek növényi kártevő rovarokkal táplálják a fiókáikat, a baglyok pedig százával pusztítják az egereket és patkányokat. Ha megsemmisítjük ezeknek a szúnyog-, kártevőrovar- és rágcsálóvadászoknak a szaporodó- és élőhelyeit, akkor sokszorosára nőnek a védekezésre fordítandó költségek. Ennél is nagyobb probléma, hogy eközben súlyosan veszélyeztetjük a lakókörnyezetünk biológiai sokféleségét, csökkenthetjük hazánk mezőgazdasági potenciálját. Szemléletes példája ennek a sajnálatos módon 97%-ban idegmérgek alkalmazására építő hazai szúnyogirtási gyakorlat, ami nem szúnyogszelektív, minden rovart, így a haszonnövényeinket beporzó fajok tucatjait is elpusztítja (a melegködös irtási módszer esetében egy MTA vizsgálatban csak minden ezredik [!] elpusztított rovar szúnyog).

Ugyanakkor az MME „Madárbarát” fejlesztései és interneten bárki számára elérhető tájékoztató anyagai egyszerűen és olcsón alkalmazható megoldásokat kínálnak (lásd később) a hatóságok és felelős lakástulajdonosok, kivitelezők számára a felszámolt fészkelő- és búvóhelyek pótlására, számuk növelésére (ezek használatára a hatóság az engedélyek kiadásakor kötelezheti is a kérelmezőt).

A Google kereső a „denevér (vagy fecske)+falfelújítás” keresőszavak

begépelését követően egyből az MME kapcsolódó oldalaira

irányítja az érdeklődőt (Forrás: google.hu).

Jogszabályi háttér

Az alábbiakban – áttekintési céllal –  összegyűjtöttük egyrészt azokat a jogszabályok, melyek az építkezési, kivitelezési és felújítási tevékenységek természetvédelmi vonatkozásait  érintik, másrészt azokat a megoldási lehetőségeket, melyek lehetővé teszik a madár- és emlősbarát kivitelezést. A jogszabályi környezet folyamatosan változik, ezért ezek az információk csak tájékoztató jellegűek, érintettség esetén vegye igénybe jogi szakember segítségét!  

 

5. § (1) Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.

8. § (1) A vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani.

42. § (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.

43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
  (3) Védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani.

74. § (1) Védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetve csökkentéséről a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodik. Ha a kártételt a kötelezett nem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság hasonló célra irányuló intézkedését.

  (2) Riasztási módszerek alkalmazása, illetve - kivételes esetben - a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése csak a természetvédelmi hatóság engedélyével és felügyeletével végezhető.
  (3) A természetvédelmi hatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére gondoskodik a riasztásban, befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkező szerv bevonásáról. A természetvédelmi hatóság saját kezdeményezése esetén az ebből eredő költségeket maga viseli. Ha a természetvédelmi hatóság beavatkozásával a tulajdonos, használó kérésének tett eleget, a költségek viselésére a közöttük létrejött megállapodás az irányadó.
  (4) A természetvédelmi hatóság kártalanítást fizet, ha a védett állatfaj egyedének kártétele azért következett be, mert
  a) nem tett eleget az (1) bekezdésben meghatározott, megalapozott kérelemnek;
  b) indokolatlanul nem engedélyezte riasztási módszer alkalmazását vagy a túlszaporodott állomány egyedeinek befogását, gyérítését;
  c) indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést.

A természetvédelmi hatóságot más esetben kártalanítási kötelezettség nem terheli.

80. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával  a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja természetvédelmi bírságot köteles fizetni.
  (5) A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

109. § Építményt vagy annak egy részét csak úgy szabad elbontani, hogy ez a szomszédos földrészletek és építmények, továbbá visszamaradó építményrészek állékonyságát, rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát ne veszélyeztesse, környezetét ne szennyezze, az egészséget ne károsítsa, valamint az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép-, építészeti érték- vagy műemlékvédelmi) érdeket, továbbá táj- és természetvédelmi érdeket ne sértsen.

A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és

bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló

348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.

Az 5. § -ban találhatóak a felújításokra vonatkozó előírások:

(2) A védelemben részesülő állatfaj egyede által lakó-, élő-, költő-, búvó- vagy pihenőhelyként használt épületrészen külső felújítás vagy karbantartás a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezhető, ha az nem veszélyezteti az egyed élettevékenységét, túlélési vagy szaporodási esélyeit, továbbá fennmaradását. A természetvédelmi hatóság az engedélyben meghatározza a tevékenység végzésének feltételeit.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

Madár- és denevérbarát falfelújítási megoldások

Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az épületfelújítások, a nyílászárócserék és utólagos falszigetelések nélkülözhetetlenek, mert a kisebb energiafogyasztásnak köszönhetően csökkentik a lakosság anyagi terheit és a környezetterhelést. Ráadásul a falfelújítások egyszerűen és olcsón tehetők madár- és emlősbaráttá az alábbiak betartásával:

1. A munkálatok megkezdése előtt – lehetőleg az állatok aktív időszakában, elsősorban nyáron – fel kell mérni az érintett falak lakóit: a sárból készült füsti és molnárfecske fészkeket, a sarlósfecskék, verebek és denevérkolóniák által lakott réseket, hasadékokat, üregeket.
   
   
   A kivitelező számára ebben a felmérésben a legfontosabb partner a ház lakóközössége lehet, akik jól ismerik a falak "albérlőit". A lakók bizalmának és támogatásának (információközlés) elnyerése érdekében már ekkor hangsúlyozni kell, hogy nem az állatok elüldözéséről, hanem mesterséges fészkek és odúk alkalmazásával az áttelepítésükről van szó.
   
   
   Az épületfelújítások jó lehetőséget kínálnak az esetleges ember-madár, ember-denevér konfliktusok kezelésében is azzal, hogy az alábbi eszközök alkalmazásával áttelepíthetők a problémás részekről, a lakókat zavaró helyekről.
   
    
2. A falak állatainak felmérése, létszámuk és fajösszetételük megismerése után fel kell deríteni, hogy a lehető legközelebb hol lehet mesterséges fészkek, odúk és költőládák kihelyezésével pótolni a megszűnő fészkelő- és pihenőhelyeket.
   
   
   A mesterséges molnár- és füstifecskefészkek, sarlósfecskeodúk a szomszédos épületekre szerelhetők, a veréb- és denevérodúk viszont nem csak falakra, de akár az épületek közötti nagyobb fákra is telepíthetők:
   • mesterséges fecskefészkek kihelyezése >>
   • mesterséges sarlósfecskeodúk kihelyezése >>
   • veréblakótelep-odúk verebeknek >>
   • egyéb mesterséges odúk és költőládák >>
   • denevérodúk kihelyezése >>  
     
      
3. A megyei kormányhivatalnál (2015 tavaszától a zöldhatóságok beolvadtak megyei kormányhivatalokba) el kell indítani a fészekeltávolítási-engedély megszerzését (ezt az illetékes nemzetipark-igazgatóság is véleményezi), amit csak a költési időszakon kívüli időpontra kaphatunk meg:
   • fecskék esetében március 31-ig,
   • denevérek esetében az április 1-31. és az augusztus 15-október 31. közötti időszakra.
     
      
4. Csakis az engedélyek birtokában és ennek utasításai szerint lehet leverni a felújítást akadályozó fecskefészkeket, betömni a sarlósfecskék és verebek fészeküregeit, amire a költési időszakot követő vagy ezt megelőző időszakban: november-március között, legkésőbb március végéig kerülhet sor.

Ha így járunk el, elkerülhetjük, hogy a vonulásból visszatérő madarak ismét elfoglalják a fészkelőhelyeket, mert az aktív fészekaljak bolygatása, a kotló és etető madarak zavarása ettől kezdve már tilos!


A denevérek eltávolítására a hűvös, de még fagymentes őszi és kora tavaszi időszak a legalkalmasabb, mert ezek a téli álmot alvó állatok ilyenkor még vagy már nem alszanak, részben ébren vannak, így a megfogásuk nem okoz telelési problémát. Ha azonban nem így járunk el, akkor következnek be olyan esetek, mint 2016. januárjában Esztergomban, ahol a József Attila Általános Iskola nyílászárócseréinek és külső szigetelésének munkálatai közben feltehetően több ezer rőt koraidenevért falaztak be.

További információk (tanulmány) az épületlakó denevérek kérdésének kezeléséről >>

Mesterséges molnár- és füstifecske-fészek, ...

... sarlósfecskeodúk ...

... és denevérodúk alkalmazásával a védett fal lakó állatok kényelmesen

áttelepíthetők és a falfelújítások természetvédelmi károkozás

nélkül végezhetők el (Fotók: Orbán Zoltán).