Énekesmadarak

A Bordeaux közelében (Arcachon-öbölben) visszafogott réti tücsökmadarat idén július végén gyűrűzték Tiszalúc határában, a Bátka-közi Gyűrűzőtáborban (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ézsöl Tibor). Ez a második magyar gyűrűs réti tücsökmadár, ami megkerült külföldön.

Réti tücsökmadarak külföldi vonatkozású megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon összesen háromezer réti tücsökmadarat gyűrűztek meg ezidáig. Korábban egy 2017. augusztus elején, Érsekvadkerten gyűrűzött példányt fogtak vissza 2018. szeptember elején a Fertő ausztriai oldalán (Illmitz). Magyarországon eddig egy külföldi gyűrűs réti tücsökmadár került meg, amit 2015. nyár végén jelöltek Észak-Olaszországban, és a rákövetkező nyáron fogtak vissza Csákvár határában, a Zámolyi-tározónál.

Réti tücsökmadár (illusztráció, fotó: Lukács Katalin Odett)

A réti tücsökmadár rejtett életmódú apró énekesmadarunk. Eurázsia sűrű növényzetű, nedves láp- és mocsárrétjein fészkel. Hosszútávú vonuló, a telet Nyugat-Afrikában tölti. Ősszel délnyugati irányba vonulnak, amit az eddigi hazai megkerülések is mutatnak.

További információ és megkerülési térképek a réti tücsökmadárról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-locnae

A réti tücsökmadár megkerülési térképe az online EURING (www.ring.ac) Eurázsia-Afrika Madárvonulási Atlaszban:

https://migrationatlas.org/node/1703

A nyáron fényképezett madáron lévő fémgyűrű felirata olvasható volt, így a madarat lehetett azonosítani a gyűrűszám alapján. Ezt az erdei pityert 2020. szeptember 11-én gyűrűzték Apatin határában (Vajdaság, Nenad Spremo). Ez az első Szerbiában gyűrűzött erdei pityer, ami megkerült Magyarországon, egyben az első olyan erdei pityer megkerülési adat, ami megfogás nélkül került azonosításra.

A szerb gyűrűs erdei pityer megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon közel 13 ezer erdei pityert gyűrűztek eddig, amelyek közül mindössze három példány került meg külföldön (Finnország, Málta, Spanyolország). A most megkerült szerb gyűrűs madáron kívül korábban egy orosz gyűrűs példány került meg itthon, amit a Kandalaksha-öböl közelében jelöltek és a Dávodi Madárgyűrűző Állomáson fogtak vissza.

Külföldi vonatkozású erdei pityer megkerülések (Madárgyűrűzési Központ)

Az erdei pityer Európa és Közép-Ázsia erdős vidékein fészkel. Hosszú távú vonuló, a telet Afrika szavannás területein tölti.

Szerb gyűrűs erdei pityer madáritatón (Fotó: Hatvani József)

További információ és megkerülési térképek az erdei pityerről a Tudástár Magyarország madarai oldalon:

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-anttri

A függőcinege a legapróbb madaraink közé tartozik, így a legkisebb, mindössze 2.0 mm belső átmérőjű gyűrűtípussal jelölik őket. A gyűrű magassága 4.0 mm, rajta 2 sorban van a felirat, a felső sorban „BUDAPEST”, alatta pedig egy 7 karakteres gyűrűszám olvasható. Így igazi kihívás egy ilyen madár megfogás nélküli egyedi azonosítása. Erről a függőcinegéről a fészeképítése közben készültek a fényképek május 13-án, Északkelet-Lengyelországban (Varmia-mazúriai vajdaság, Marek Beblot).

Magyar gyűrűs függőcinege Lengyelországban (Fotó: Marek Beblot)

A madarat 2021. október 13-án jelölték a Fenékpusztai Madárgyűrűző Állomáson, a Balaton partmenti nádasában (Zala megye, Benke Szabolcs). Ez a második ilyen eset a hazai madárgyűrűzési adatbankban, hogy fényképről azonosítottak egy függőcinegét. 2020 őszén egy olasz gyűrűs példányt fényképeztek a Kis-Balatonnál (Gál Szabolcs).

A Lengyelországban megfigyelt függőcinege megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon eddig valamivel több mint 70 ezer függőcinegét gyűrűztek. Ezek közül 222 példány került meg külföldön, a legtöbb a szomszédos ausztriában (54 példány), Olaszországban (40 pld.), valamint Csehországban (22 pld.). A legtávolabbi megkerülési adatok Délnyugat-Finnországból, valamint Délkelet-Franciországból érkeztek. Lengyelországban eddig összesen 9 hazai gyűrűs függőcinege került meg.

Magyarországon ezidáig 243 külföldi gyűrűs függőcinege került meg, amelyeket részben a szomszédos országokban, részben a Kárpát-medencétől északra, valamint Délnyugatra jelöltek.

Külföldi vonatkozású függőcinege megkerülések a hazai madárgyűrűzési adatbankban (300 km-nél nagyobb elmozdulású adatok)

A függőcinege elsősorban európai elterjedésű madárfaj, Európának csak a legészakabbi, valamint egyes nyugati területein nem fészkel. Elterjedési területe átnyúlik Ázsia nyugati részeire is. Síkvidéki tavak és folyók mentén, füzesekben, nádasokban fordul elő. Rövidtávú vonuló, gyakran áttelel a Kárpát-medencében.

További információ és megkerülési térképek a függőcinegéről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: 

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-rempen

Április 14-én Esztergályhorváti határában, a Zala menti nádszegélyben figyeltek meg egy gyűrűs foltos nádiposzátát (Menyhárt Ábel). A megfigyelő a madárról és annak gyűrűjéről több fényképet is készített. Ezekből össze lehetett rakni a teljes gyűrűszámot. Ezt a madarat elsőéves korában, 2019 szeptemberében gyűrűzték a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson (Bank László), 101 kilométerre a mostani megfigyelés helyétől. Időközben háromszor megjárta Afrikát és ha minden jól megy, harmadik fészkelési szezonját kezdi meg. 

A megfigyelt foltos nádiposzáta megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A foltos nádiposzátára 2,5 mm belső átmérőjű, 5,0 mm magas alumíniumgyűrűt tesznek a madárgyűrűzők. Ezen 2 sorban van a felirat, felsősorban az országazonosító, ami Magyarországon „BUDAPEST”. Az alsó sorban az egyedi azonosító, ami ennél a gyűrűtípusnál egy betű és 6 számjegy. 

A megfigyelt foltos nádiposzáta (képkivágás, fotó: Menyhárt Ábel)

Magyarországon évente 12-17 ezer foltos nádiposzátát gyűrűznek, elsősorban a madárgyűrűző állomásokon. A legtöbb madarat a nyár végi, őszi időszakban fogják és jelölik, ezek jelentős része a Kárpát-medencén átvonuló, tőlünk észak, északkeletre fészkelő példány. Az itthon meggyűrűzött foltos nádiposzáták közül, közel 28 ezret fogtak vissza, legtöbbet a gyűrűzés helyén, de több mint hatszáz madár a gyűrűzési helyétől távolabb, belföldön vagy külföldön került meg, Európa számos országában és a Földközi-tenger déli, keleti partvidékein.

A most megfigyelt madár a második eset, hogy megfogás nélkül azonosítottak egy hazai gyűrűs foltos nádiposzátát. 2020 májusában már történt egy ilyen eset, Drégelypalánkon, de azt a madarat néhány nappal korábban ugyanott gyűrűzték.

A megfigyelt foltos nádiposzáta (Fotó: Menyhárt Ábel)

A foltos nádiposzáta gyakori nádi énekesmadarunk. Hosszú távú vonuló, a telet Afrikában, a Szaharán túli területeken tölti.

További információ és megkerülési térképek a foltos nádiposzátáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-acrsch

Fényképezzen gyűrűs madarakat! Önnek igazi kihívás, nekünk egy fontos adat. Ha sikerül a gyűrűs madarat a fénykép alapján azonosítani (olvasható a teljes gyűrűszám vagy annak lényeges részlete), bekódoljuk a megfigyelési adatot a hazai madárgyűrűzési adatbankba és megküldjük a madár térképes riportját, amiből láthatja, hogy hol és mikor gyűrűztél az adott példányt. A gyűrűs madarak megfigyeléseit a ringers@mme.hu címre tudja beküldeni.

A megfigyelt cserregő nádiposzátát 2021. augusztus 8-án gyűrűzték a Ferencmajori Madárvártán (Naszály, Komárom-Esztergom megye, Győrig Előd). A madár egy azévben kirepült, fiatal példány volt. Mivel augusztusban ezek a madarak már mozgásban vannak, a pontos fészkelőterületét nem lehet megállapítani, de feltehetően egy Kárpát-medencei példányról lehet szó.

A megfigyelt cserregő nádiposzáta megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Ez az első olyan külföldi vonatkozású cserregő nádiposzáta megkerülési adat a hazai adatbankban, amely során megfogás nélkül olvasták le a fémgyűrűszámot és így azonosították a madarat. Korábban, 2012-ben már érkezett Jordániából egy cserregő nádiposzáta megkerülési adat, de azt a példányt visszafogta (és dokumentálás után elengedte) egy madárgyűrűző. Azt a madarat 2011-ben gyűrűzték a Dávodi Madárvártán (Mórocz Attila).

A megfigyelt cserregő nádiposzáta gyűrűjének részletei (Fotó: Ian Andrews)

Magyarországon ezidáig közel félmillió (485826) cserregő nádiposzátát gyűrűztek, a legtöbbet, 24836 példányt a tavalyi évben. A gyűrűzések nagy része a madárgyűrűző állomásokon, a fészkelést követő diszperziós és vonulási időszakban történik. Az itthon megjelölt cserregő nádiposzáták közül eddig 424 példány került meg külföldön, elsősorban a délnyugat-, valamint a délkelet-európai országokban. Európán kívüli országok közül még Cipruson, Csádban, Egyiptomban, Izraelben, Marokkóban, Nigériában valamint Törökországban kerültek meg hazai gyűrűzésű példányok.

Magyaországon gyűrűzött cserregő nádiposzáták távolságimegkerülési adatai (Madárgyűrűzési Központ)

A cserregő nádiposzáta Európa nagy részén fészkel, a telet Afrikában, a Száhel régióban tölti. Az észak-európai fészkelők délnyugati irányba vonulnak, így a Kárpát-medencébe csak elvétve fordulnak elő. Az itthon gyűrűzött cserregő nádiposzáták közül számtalan került meg mind a délkeleti és délnyugati vonulási irányból.

További információ és megkerülési térképek a cserregő nádiposzátáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-acrsci

A csízt Iránban fogták december 17-én Siráz közelében. A gyűrűről készült video felvételen jól olvasható a gyűrűszám, így a madár egyedi azonosítása sikeresen megtörtént. Ezt a csízt 2021. október 9-én gyűrűzték Szabadegyháza határában (Fejér megye, Varga György).

Az Iránban megfogott magyar gyűrűs csíz.

A bejelentő tudta, hogy ez a megkerülési adat szenzációs az Európai ornitológusoknak, ezért nyomozta le a Magyar Madárgyűrűzési Központ elérhetőségét. A videofelvétel és a bejelentő elmondása alapján a magyar gyűrűs csíz elengedésre került.

Az elengedés pillanata.

A hazai madárgyűrűzési adatbankban ez az első megkerülési adat Iránból, ezidáig magyar gyűrűs madarat innen nem jelentettek a hazai madárgyűrűzési központba. Korábban hazai gyűrűs csízek Európán kívül Törökországban kerültek meg.

Az Iránban megfogott magyar gyűrűs csíz megkerülési térképe.

A csíz eurázsiai elterjedésű énekesmadár faj, fenyvesekben, magasan fekvő égeresekben költ. Magyarországon ritka fészkelő a hegységeinkben, de nagy számban érkezik hozzánk a késő őszi időszakban. Az észak-európai állomány a telet a kontinens délebbi, nyugatabbi területein tölti. A Kaszpi-tenger déli partvidékéig nyúlik a csízek lehetséges telelőterülete, Irán déli részén ritka vendég, így a mostani megkerülés nem csak nekünk szenzációs, de az ottani madarászoknak is egy ritka adat.

További információ a csízekről a Tudástár Magyarország madarai oldalon.

A mindössze 2 mm átmérőjű gyűrűt 2016. májusban kapta a madár, a mostani megfigyelési helytől 2 km-re (gyűrűző: Deme Tamás). Igazi kihívás egy árnyas patak völgyben egy kis méretű mozgó énekesmadarat fényképezni úgy, hogy a gyűrűszáma is olvasható legyen nagyítás során a képen.

Kis légykapó fényképének a nagyítása (Fotó: Selmeczi Kovács Ádám)

Viszonylag kevés kis légykapót jelölnek Magyarországon, az eddig gyűrűzött madarak száma nem éri el a nyolcszázat. Ezek közül 42 madár került meg a jelölést követően, valamennyi a gyűrűzés helyszínén vagy annak közelében. Távolsági megkerülésre sajnos még nem volt példa. Ez a most megfigyelt madár a hazai madárgyűrűzési adatbank legidősebb megkerült gyűrűs kis légykapója.

A madár gyűrűzéskori fényképe, 2016. (Fotó: Deme Tamás)

A kis légykapó Magyarországon rendszeres, de ritka fészkelő. Középhegységeink bükköseiben, szurdokvölgyeiben fészkel. Hosszútávú vonuló, telelő területe É-Afrikától Pakisztánon, Indián, Bangladesen és Dél-Kínán keresztül egészen Borneóig elhúzódik. Az európai állomány többsége az indiai szubkontinens erdős területein telel.

További információ a kis légykapókról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ficpar

Magyarországon 1988-ban gyűrűzték az első törpesármányt, és azóta összesen 11 példány került hálóba, elsősorban az őszi hónapokban. Idén, a korábbi évekhez képest több, eddig összesen 4 törpesármányt jelöltek meg az ország különböző területein. Közülük figyeltek fel az egyik gyűrűs madárra Ausztriában, egy Graz közeli farmon (Laufnitzdorf). November 2-án észlelték az ott is nagyon ritkán szem elé kerülő törpesármányt, és azonnal feltűnt, hogy gyűrűs a madár (megfigyelő: Manfred Schweizer). Aznap és másnap is több fényképet készítettek a ritka madárvendégről, és a különböző képek mozaikjaiból összeállta teljes gyűrűszám.

Magyar gyűrűs törpesármány (Fotó: Manfred Schweizer)

Ezt a madarat október 19-én gyűrűzték a Dávod Földvári-tó Madárgyűrűző Állomáson (gyűrűző: Mórocz Attila). Ez önmagában is egy rendkívüli esemény, hiszen igen ritkán kerül megfogásra ez a távolról elkóborló madárvendég. Ezen a gyűrűző állomáson 2015-ban fogták az első példányt, és idén a másodikat. Ami még inkább szenzációvá teszi ezt az adatot, az a rendkívüli esemény, hogy éppen ezt a madarat figyelték meg innen 300 km-re.

A törpesármány a gyűrűzéskor, Dávod, Földvári-tó (Fotó: Mórocz Attila)

A törpesármány megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A törpesármány Eurázsia északi tundra és a tajga vidékén fészkel. Kedveli a nedves élőhelyeket, a mohás felszínű, mocsaras tundravidéket és füzeseket. Fészkét a talaj mélyedésébe rakja valamilyen növényzet takarásában. Ehhez száraz leveleket, mohát, füvet használ, majd szőrrel béleli ki. 3-7 tojást rak, melyen mindkét szülő kotlik. A fiókákat is közösen etetik, sokszor még 1-2 héttel azután is, hogy azok elhagyták a fészket.

További információk a törpesármányról: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-embpus

Bosznia-Hercegovinában, Konjic városban találtak egy magyar gyűrűs széncinegét november elején (Muamer Jusufovic). A madarat egy házimacska szájából szabadította ki a megtaláló, de a cinege szerencsésen megúszta az esetet, és később elengedték.

Magyar gyűrűs széncinege (Fotó: Muamer Jusufovic)

A madarat Naszály mellett, a Ferencmajori halastavaknál gyűrűzték (Bátky Gellért) idén szeptember végén. Ez az első hazai gyűrűs széncinege megkerülési adat Bosznia-Hercegovinából.

Széncinege megkerülési térkép (Madárgyűrűzési adatbank)

A széncinege az egyik leggyakoribb madárfaj Európában. Elterjedésének északi részén részlegesen vonuló, máshol, így hazánkban is állandó madár. Ősszel nagy számban vonulnak át a Kárpátmedencén az észak-kelet európai széncinegék, amelyek egy része – főleg enyhébb teleken – áttelel nálunk.

További információ a széncinegéről a Tudástár Magyarország madarai oldalon:

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-parmaj