Molnárfecsketelepek felújítása

A sárfészkek abban is különböznek az énekesmadarak növényi szálakból minden költéshez újonnan elkészített klasszikus fészkeitől, hogy a fecskék a sajátjukat évekig, akár évtizedekig is használhatják. Ennek egyik következménye, hogy a nagyobb fizikai terhelésnek és madárforgalomnak kitett molnárfecsketelepek hajlamosak az elhasználódásra, ami egyes esetekben a kolónia lakhatatlanná válásához, elnéptelenedéséhez is vezethet.

 

Engedélyköteles!

A telepfelújítás engedélyköteles tevékenység! Mivel a fecskék védettek, fészkeik eltávolítására a megyei kormányhivatal (2015 tavaszától a zöldhatóságok beolvadtak megyei kormányhivatalokba) a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság bevonásával, csak a költési időszakon kívül, október−március között ad engedélyt, melynek megszerzése a kérelem benyújtásától néhány hét átfutási időt igényel. Ezt az engedélyeztetési kötelezettséget az építkezések, falújítások és falszigetelések tervezésekor is vegyük figyelembe!




Az MME munkatársai által 2011. március 11-én Nagyhalász-

Homoktanyán végzett telepfelújítás hatósági engedélye

(Fotó: Orbán Zoltán)
.

 

Miért van rá szükség?

Különösen a zsúfolt, egymásra épülő fészkekből álló telepeknél kell számolnunk azzal, hogy az alábbi okok miatt évtizedenként legalább egy, de akár több alkalommal is le kell szednünk és a madarakkal újjá kell építtetnünk a fészkeket.

 

Tetemekkel feltöltődés

A táplálékspecialista, repülő rovarokra vadászó fecskék számára a vonulási és költési időszakban bekövetkező, elhúzódó, hideg, esős-szeles időjárás óriási problémát jelent, mert ilyenkor a zsákmányállataik nem repülnek, a madarak pedig éhezni kezdenek, néhány nap elmúltával pedig éhen pusztulnak. 

Ha ez a kedvezőtlen időjárási helyzet a költési időszakban következik be, az a madarak elhullása mellett járulékos károkat is okoz. A tehetetlen, éhező és fázó madarak a fiókák mellé húzódnak, ahol az elpusztulók tetemei teljesen feltöltik és fészkelésre alkalmatlanná teszik a fészkeket.




A fecskegyilkos május-augusztusi hűvös időjárást követően

lépten-nyomon láthatóak a fészkekből kilógó ...




... fecsketetemek.




A telepfelújításkor válik láthatóvá, hogy általában nem is

egy-két madár, de egész fészekaljak, ...




... akár hat-nyolc elhullott fecske teteme tölti ki a fészkek belsejét.




Ezért amikor ilyen kép fogad bennünket, tudnunk kell, hogy a madarak

teteme azért lóg ki, mert a fészek belseje továbbiakkal van tele.




Három fészek majdnem harminc molnárfecske tetemmel. Ez a kép is jól szemlélteti,

hogy egy-egy nyári időjárási krízist követően, fészekfelújítás nélkül, a tömegesen

éhen pusztult madarak tetemei teljes telepeket tesznek költésre

alkalmatlanná (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Mivel a gyenge csőrű molnárfecskék nem képesek a megszáradó, merev testeket a szűk bejárati nyílások keresztül eltávolítani, az évtizedenként egy-két alkalommal óhatatlanul bekövetkező nyári hidegfrontok egész telepeket tesznek a következő években is költésre alkalmatlanná.

 

Fészkek sérülése

A sárhéjszerkezet nagyon kemény és erős, de üvegszerűen rideg, a hőmérséklet és a páratartalom folyamatos változásának következtében a fészek egy idő után elöregszik, megrepedezik, saját vagy a fiókák és az etetni érkező madarak súlya alatt részben vagy egészben leszakad (arról, hogy ilyenkor mit lehet tenni, itt olvashat >>).




A sérült fészkeket a madarak ...




... megpróbálják helyreállítani, ...




... ennek hatékonysága azonban csak időleges, általában csak az adott

költési időszakra jelenthet megoldást.




Az elöregedés a korlátozott helykínálatú telepek ...




... esetében a legfeltűnőbb és egy évtized alatt akár a kolónia
elnéptelenedéséhez is vezethet (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Az ilyen rongálódott fészkeket mi egyáltalán nem, és a madarak is csak korlátozott mértékben tudják renoválni, ezért a fecskék hosszútávú megtartása csak úgy lehetséges, ha ezeket a költési időszakon kívül leszedjük. A telelőterületekről visszatérő madarak a felszabadult helyeken új sárfészkeket építenek, melyek akár egy évtizeden keresztül is biztonságos költőhelyül szolgálhatnak.

 

Madárgyilkos zsinórók

Az elöregedő, sérült oldalú fészkekbe beköltöznek a verebek, melyek a szokásos száraz növényekből és madártollakból álló fészeképítőanyaggal műanyag zsinegeket is a fészekbe hordanak. Ezek közül messze a legveszélyesebb és egyben a leggyakoribb az úton-útfélen széthagyott madárgyilkos "bálamadzag". Ha ennek rengeteg elemi szálából csak egy is a madárra tekeredik, akkor szinte biztos a pusztulás (vagy a végtag amputálódása, ami végül is ugyan azt jelenti), mert ez az ipari kötözőanyag eltéphetetlenül erős.




Ezek a zsinórral szennyezett fészkek akkor válnak

a fecskék számára veszélyessé, ...




... amikor tatarozás után ismét használatba veszik (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ezért a rongálódott, a verebek számára vonzó molnárfecske fészkeket érdemes időben, még az albérlők és a veszélyessé váló fészekanyaguk megjelenése előtt eltávolítani.

A nem lebomló műanyag zsinórok apró darabkái sajnos a talajba is bekerülnek, ahonnan a sarat gyűjtő madarak óhatatlanul beépítik a fészekbe, melynek falából ezek a szálak gyakran madárgyilkos hurkot képezve ki is lógnak.




A ki-be járó szülők ...




 ... vagy a felnövekvő, egyre aktívabbá váló fiókák előbb-utóbb beleakadnak

ezekbe a fészekanyagból kilógó zsinórhurkokba, ...




... ahonnan igen gyakran nem is tudnak kiszabadulni, ...




 ... és napokig tartó szenvedés után elpusztulnak (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ha az ilyen fészkek egyébként épek és ez megoldható, akkor leszedés helyett elegendő a madárcsapdaként szolgáló zsinórhurkokat és kilógó -szálakat a tövüknél elvágni.

 

Hogyan csináljuk?

A költőpárok megtartása, a telep stabilitása érdekében a felújítást néhány évenkénti váltással, szakaszosan érdemes elvégezni. Így elérhető, hogy a fészkek legalább fele-kétharmada biztonságos állapotú, frissen vagy néhány éve épült legyen. A munkához megfelelő eszköz a kőműveskanál, védőfelszerelésként pedig mindig viseljünk porálarcot, illetve munkavédelmi kesztyűt. A felújított szakaszokon érdemes meghagyni a falhoz stabilan rögzült fészekalapokat, sárcsomókat, mert ezeken majd meg tudnak kapaszkodni az újjáépítésen dolgozó fecskék. A felújítási munkákban segít eligazodni az alábbi, Nagyhalász-Homoktanyán készült felvétel.

Fecskék a környezeti nevelésben és a turizmusfejlesztésben

Az emberi jelenléthez szokott fecskék még a belvárosokban is megélnek, ahol május és augusztus között hónapokon át gyönyörködtethetik a járókelőket, illetve segíthetik a környezeti nevelési munkát és a turizmusfejlesztést.



Jól példázza ezt a lehetőséget a fővárosi Keleti-pályaudvar is, ahol az emberek feje felett százpáros molnárfecsketelep éli életét (részletek >>), amit az itt várakozó utazóközönség számára érdekes élményt nyújtva be lehetne mutatni többnyelvű információs táblával.







A molnárfecskék fészkei a fővárosi Keleti-pályaudvar párkánydíszeinek

védelmében húzódnak meg (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Amint látni fogjuk, a mesterséges molnárfecske telepek és a telepesen kihelyezhető mű fecskefészkek nemcsak a madarak odacsalogatásában, de a nemkívánatos helyekről történő áttelepítésükben is segíthetnek. Jó példái ennek a kórházak és az élelmiszer áruházak, ahol gyakran leverik a "piszkító" fecskék fészkeit. Pedig az egyszerű ürülékfelfogó fecskepelenkák olcsó és tökéletes megoldást jelentenek erre a problémára, de ezek hiányában az épület közelébe kihelyezett, lábazaton álló mesterséges telepek fecskebarát alternatívát kínálnak.

Előfordul, hogy a gyakran sok milliárd forintos költséggel helyreállított épületekre nagy számban költöznek vissza a fecskék (például a fertődi Eszterházy-kastélyra), ahol a műemléki jelleg miatt nem lehet alkalmazni a látképet megváltoztató fecskepelenkákat. Ilyenkor a fecskéket a falaktól távoltartó tüskesorok használata mellett a kastélypart egy megfelelő részén kialakított mesterséges telep alapok nemcsak az állagmegóváshoz, de a turizmusfejlesztéshez is hozzájárulhatnak, hiszen a látogatók számára óriási élményt jelent a nyüzsgő "fecskekertek" életének megfigyelése, különösen akkor, ha erre ismeretterjesztő program is épül. 

Az első két fejezetet követően, a cikk végén vázlatosan áttekintjük azoknak az intézménytípusoknak a körét is (ezek mellett természetesen más helyszínek is szóba jöhetnek), ahol különböző célból kiaknázhatják a fecskevédelmi eszközökben és a fecskék jelenlétében rejlő lehetőségeket.

 

Az első lépés - legyen fecskénk!

Ahhoz, hogy programot lehessen szervezni a sajnálatosan fogyatkozó, ezért 2010-ben az év madarainak választott fecskékre, először is kellenek maguk a madarak. A fecskevédelmi eszközök sokszínűségének és széleskörű alkalmazhatóságának köszönhetően ennek a madárcsoportnak nemcsak a megfigyelése, de védelmi munkálatai is programszervezési lehetőségeket kínálnak.

 

Sárgyűjtőhelyek

A jó fészekanyaggyűjtő-hely nagy kincs a fecskék számára, ezért a lágy sarat kínáló nedves talajfoltokat a madara akár sok százas csapatokban keresik fel. Az egyre gyakoribb tavaszi és nyári kánikulában nagy segítséget jelentő sáros partú "pocsolyák" vagy a tálcás sárgyűjtők napi néhány perces, akár óraközi szünetben vagy a tanítási nap 8 órai kezdése előtt elvégezhető munkával fenntarthatóak az április végétől kezdődő költési időszakban.













Fecske sárgyűjtőket változatos helyeken a talajon, tálcás megoldással akár

ablakpárkányon is működtethetünk (részletek >>).


Ezek akkor lehetnek igazán látványosak, ha működő kolóniák (Nagyhalász-

Homoktanya) közelében, lehetőleg néhány száz méteren belül, nyílt részen

alakítjuk ki, ami nemcsak a madarak számára biztosítja a

könnyebb megtalálhatóságot, ...
Sarat gyűjtő molnárfecskék (Fotó: Orbán Zoltán). Sarat gyűjtő molnárfecske (Fotó: Orbán Zoltán).


... de a fecskék megfigyelését is lehetővé teszi (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A sár fészekanyagot gyűjtögető fecskék különösen a költési időszak elején (május-júniusban, tehát még az iskolai időszakban) lepik el tömegesen az alkalmas helyeket, ahol a madár forgalom akár heteken át is kitarthat.

 

Fecskepelenka készítése

A fecskevédelem messze legfontosabb eszköze a fészkek alá felszerelhető ürülékfelfogó fecskepelenka. Míg a gyerekek ezek kihelyezésében a balesetveszélyes magasság miatt nem tudnak részt venni, az elkészítésük (az odúkhoz és az etetőkhöz hasonlóan) remek gyakorlati foglalkozási program lehet, amibe felnőttek is bekapcsolódhatnak. Ehhez alig kell más előkészület, mint a fecskepelenkák három alkotórészének (a vízszintes alap- és a két falhoz rögzíthető alsó oldallap) méretre vágása 8-12 mm-es rétegelt lemezből vagy OSB lapból.











Madarak és Fák Napi fecskepelenka készítő program a faluközösség

részvételével Magyaralmáson (Fotók: Orbán Zoltán)
.

 

Partifecske költőfalak kialakítása, tisztítása, felújítása

Legkisebb fecskénk (és a hasonló fészkelőhely-igényű gyurgyalag) számára nagy segítséget jelent, ha a nagyméretű, csak munkagépekkel karbantartható költőhelyek mellett a gyakran csak embermagasságú vagy alacsonyabb partfalakat is költésre alkalmassá tesszük. Ezekbe a munkákba, természetesen felnőttek felügyelete mellett, a gyerekek is bevonhatóak.  











Kézi erővel is biztonságosan elvégezhető az ilyen alacsony partfali fészkelőhelyek

függőlegesre faragása, növényzettisztítása és a fészeküreg- kezdemények

kialakítása (Fotók: Orbán Zoltán).

A partfalak felújítását tavasszal, március-április folyamán, a költési időszakot közvetlenül megelőzően érdemes elvégezni. Mivel ekkor még javában tart a szorgalmi időszak, a partifecskék és gyurgyalagok védelme is integrálható az iskolai környezeti nevelési programba.

 

Partifecske és gyurgyalag látogatóközpont

Kát-három méter magas függőleges partfalak síkvidékeken is kialakíthatóak, az így kapott "udvarokra" pedig rendkívül érdekes madármegfigyelési élményt kínáló gyurgyalag és partifecske látogatóközpontok építhetők ki. A falak elé, a les-ház nyomozótükör-üveges ablakai látóterébe szúrt ágakra a madarak gyakran kiülnek pihenni, tollászkodni, a fal előtti sík részen létesített itató pedig a környék összes madarát ide vonzza. A fő attrakciót jelentő gyurgyalagok és partifecskék április-májustól a nyár végéig (tehát a vakáció és a fő szabadságolási időszak egészében) megfigyelési élményt jelentenek, az ugyan itt működtethető itatók és téli etetők pedig egész évre kitolhatóvá teszik a les ház szolgáltatásait (amit éppen ezért érdemes fűthetővé tenni, amire egy fatüzelésű kályha is tökéletesen megfelel).









A homokbányák a partifecskék és a gyurgyalagok fontos élőhelyei, amiket

megfelelő kialakítással nem túl magas költséggel lehet látogatóközponttá

alakítani (Fotók: Orbán Zoltán, grafika: Zsoldos Márton).


gyurgyalag










A partfali látogatóközpontokban testközelből lehet megfigyelni, fotózni

és videózni a színpompás gyurgyalagokat (Fotók: Lóki Csaba) és

partifecskéket (Fotók: Dr. Szép Tibor).



Ebben a letölthető könyvben

több más faj

mellett partifecske és gyurgyalag

látogatóközpont koncepciója is

szerepel

 

2019-ben, egy építészmérnöki mesterdiploma keretében, az MME munkatársainak segítésgével, elkészült egy fecske látogatóközpont terve is, ami mindhárom hazai fecskefaj költésének segítését és bemutatását teszi lehetővé.

 

Mesterséges molnárfecske telepek - molnárfecskék áttelepítése

A mesterséges füsti- és molnárfecskefészkek tömegesen is kihelyezhetőek, amivel az épületek falán lehet segíteni a megtelepedésüket vagy érhető el a kevésbé alkalmas helyekről történő áttelepítésük (részletek >>). A lábazaton álló telepeken viszont ott is megtalálják a szükséges fészkelőhelyi feltételeket, ahol egyébként nem tudnának költeni (például gyepeken). Ezzel az eszközzel a molnár- és füsti fecskék szinte bármilyen nyílt területen megtelepíthetőek, illetve ilyen helyekre az épületekről jó eséllyel áttelepíthetőek.





A mesterséges molnárfecsketelepek lényege, hogy esőtől védett fészkelőhelyet

kínálnak a madaraknak, ahol a megtelepedésüket néhány műfészekkel és

sárgyűjtővel még gyorsabbá tehetjük (Fotók: Orbán Zoltán).