Társadalmi Kapcsolatok Osztály

Mesterséges odúk kisemlősöknek

Az egerek és pelék legfontosabb természetes búvóhelyeit az öreg, odúkkal lyuggatott, a törzs talajszinti részén odvas fák jelentik. Ezek hiányában, különösen a lakott terülteken és ősszel, beköltöznek a pincékbe, padlásokra, farakásokba. Megtelepedésüket elősegíthetjük „B” és „D” típusú mesterséges madárodúk kihelyezésével, pelék számára az ágakra, házi és erdei egerek számára a földre vagy a természetvédelmi farakásba építve. A kisemlősöknek szánt mesterséges odúkba tehetünk egy-egy jó marék száraz füvet (szénát) vagy falevelet.

A mogyorós pele az egyik leggyakoribb emlős vendége a mesterséges odúknak.

Első hallásra talán furcsának tűnik, de a talajlakónak tartott erdei egerek is gyakran beköltöznek az odúkba (Fotók: Orbán Zoltán).

Mókusodú és téli etetés

A mókusok nyáron gallyfészkeket építenek, de télen előszeretettel költöznek be a nagy nyílású "D" típusú madárodúkba vagy az ehhez megszólalási hasonlító mókusodúkba, különösen akkor, ha a közelben olyan madáretető vagy kimondottan neki kitett etető van, ahol hozzá tudnak férni a maghoz.

Mókus nyári gallyfészke Budapesten, az MME Költő utcai központi irodájának is helyet adó Jókai kertben.

A mókusok télen ...

... beköltöznek a nagyobb természetes és mesterséges odúkba (a képen "D" típusú odú), és ...

... rendszeres ...

... vendégei ...

... a madáretetőknek és  ...

... a fővárosi Margitszigeten látható mókusetetőknek (Fotók: Orbán Zoltán).

Egérvár

Magyarország gyakori, néhol tömegesen előforduló rágcsáló kisemlősei ősszel előszeretettel húzódnak az emberi településekre. Ezt a viselkedést egérvárak kialakításával segíthetjük is, ami nemcsak érdekes megfigyelésekre ad lehetőséget, de a baglyok téli túlélését is segíti. Erről részletesebben olvashat itt >>

Sün búvóhelyek

Sokakat meglep, hogy a megfontoltan bandukoló sünök igazi alkalmazkodóművészek, olyannyira, hogy még az éjszakai belváros parkjaiban is össze lehet velük futni. Mivel nem túl válogatósak, férgeket, csigákat, rovarokat, rágcsálókat és gyümölcsöt egyaránt esznek, megtelepedésük egyik legnagyobb gátja a megfelelő búvóhely, különösen a hosszú téli álom időszakára megfelelő rejtekhely hiánya lehet, amint többféleképpen segíthetünk.

Természetes búvóhelyek

Közterületi parkokban a sűrű, nehezen megközelíthető bokrosok, sövények, nagy kiterjedésű talajtakaró tuják, fenyők és cserjék elsőrangú nappali rejtekhelyek számukra. Nem is beszélve arról, hogy ezek az árnyékos területek segítik számos táplálékállatuk életét is, így biztosítva számukra az élelem utánpótlást.

A sűrűbb bokrok árnyékos, ...

.. vastag levélszőnyegű belseje tavasztól őszig nappal rejtekhelyet, ...

.

.. a hideg hónapokra telelőhelyet biztosítanak a sünöknek.

A mostanában szerencsére reneszánszukat élő komposztálók a gyíkok és békák mellett a sünöknek is jó nyári és téli menedéket jelent, főleg akkor, ha a komposztáló láda aljára több rétegben elhelyezett vastagabb ágakból búvóhely labirintust alakítunk ki.

A hagyományos komposzt- és trágyarakások mellett ...

... a modern, szekrényes komposztálók is jó

sünmenedékek, ha alul van rajtuk egy

kellő nagyságú bebúvó nyílás

(Fotók: Orbán Zoltán).

A sünök minden bizonnyal évezredek óta beköltöznek a tűzifa rakások réseibe. Ezért a madárbarát kertészek által alkalmazott természetvédelmi farakások építésénél, az alapi rönkök között hagyjunk ki sün méretű hézagokat.

Természetvédelmi farakás ...

... alapi részében kialakított sün búvóhely, ...

... ami télen is megfelelő szigetelést biztosít (Fotók: Orbán Zoltán).

Süntanya

Zártabb irodai és panelházi előkertekben, magánkertekben alkalmazhatjuk az MME web bolt által fogalmazott, alacsony kutyaházhoz hasonló süntanyát.

A süntanyát érdemes a kert, előkert bokros, árnyékos sarkába, lehetőleg takarásba elhelyezni, és akár rőzserakást is halmozhatunk rá álcázásul, a kutyák elleni védelmül.

A süntanyát ...

... a kert  csendes, ...

... árnyékos, kevésbé zavart pontjára tegyük ki, ...

A jól elhelyezett süntanya behavazódva is kellő védelmet biztosít a telelő

állatoknak (Fotók: Orbán Zoltán).

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a

kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk

figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

Orbán Zoltán

A lakott területeken két további gyíkfaj is meglehetős gyakorisággal előfordul, amenyiben megtalálja a szükséges életfeltételeket, a rovartáplálékot, a búvó- és szaporódóhelyeket.

Nászruhás fürge gyík hím

Nászruhás zöldgyíkpár (Fotók: Orbán Zoltán)

ROMOS FALAK, KŐRAKÁS, RŐZSEHALOM, LYUKACSOS TÉGLA

A romos, vakolatjukat vesztett téglafalszakaszok, a kertvégi kő- és téglarakások, rőzsehalmok sok búvóhellyel rendelkező gyíkvárak lehetnek, melyek közös jellemzője, hogy változatos mikroklímájúak, a napsütéses felületek mellett sok árnyékos réssel várják a túlzott felhevülés elől menedéket kereső gyíkokat.

A résekben bővelkedő napsütötte falak különösen (Fotó: Orbán Zoltán) ...

Természetes békamenedékek

A településeken is előforduló varangyok, ásó- és leveli békák igénylik a sűrű bokrok, a dús aljnövényzet kínálta párás, árnyékos élőhelyet. Mivel ebben a környezetben sok féreg, puhatestű és rovar él, az ezekkel táplálkozó állatok számára a táplálék utánpótlás miatt is fontos az ilyen területek megléte. Ezért nagyon fontos, hogy még ha gondozzuk, rendszeresen nyírjuk is a gyepet, legalább a bokrok között hagyjunk meg nyíratlan részeket, de természetesen a nyílt részeken is lehetőségünk van arra, hogy ne kaszáljuk le a virágos foltokat. Ne felejtsük el, hogy a szép, rendezett golfgyep ökológiai sivatag, amin gyakorlatilag csak két faj, a fű és a golfozó fordul elő! A meghagyott magas növényzet rovarbúvó sávként működik, segíti a terület rovarvilágának a túlélést addig, amíg a nyírt részek újra növekedni kezdenek. Éppen ezért ezt a természetkímélő kaszálási és szántási módszert a mezőgazdasági területeken, nagyban is ajánlott alkalmazni.

A dús gyepszint kedvező mikroklímát kínál ...

... a gerinctelen állatoknak (a képen éti csigák) ...

... és a velük táplálkozó állatoknak, köztük a barna ásóbékáknak is, ...

... ezért a madárbarát kert félreeső részein, a bokrok között hagyjunk meg nyíratlan foltokat (Fotók: Orbán Zoltán)

Békagarázs

Szárazföldi békáinkat segíthetjük szilárd búvóhelyekkel is. Régebben, amikor még széles körben elterjedt volt a fatüzelés, a tűzifarakások rengeteg állatnak, köztük a kétéltűeknek is menedéket nyújtottak. A központi- és a gázfűtés széleskörű elterjedésével nem csak a városokban, de egyre inkább a falvakban is eltűnnek a farakások, így sok állat marad megfelelő rejtekhely nélkül.

A hagyományos paraszti életmód sajnálatos megszűnésével a számos állatnak menedéket nyújtó farakások, ...

... a különböző megoldású ...

... komposztálók, és velük együtt az állatok is eltűnnek (Fotók: Orbán Zoltán)

Ezért fontos, hogy a madárbarát kertben a bokrok alatt vagy a sziklakert egy árnyas részén búvóhelyeket is kialakítsunk. Erre megfelel néhány barlangszerűen elhelyezett nagyobb kő, a tetők gerincén használt kúpcserép, de az MME bolt árusít békagarázst is, ami egy fejjel lefelé fordított virágcserépre hasonlít, amin van egy kis félköríves bejárati nyílás.

A békák életét is segíti a természetvédelmi farakás

A sziklakertek lepke legelők és gyíkvárak, de  jó béka élőhelyek is lehetnek, ha a növények között kialakítunk...

... árnyékot adó búvóhelyeket, amihez megfelel a kúpcserép is, de ...

... használhatunk az MME boltban kapható, kimondottan nekik készült ...

... békagarázst is (Fotók: Orbán Zoltán)

Ha a béka garázs a kert olyan részére kerül, ahol rendszeresen öntözünk, különösen akkor, ha erre az esti órákban kerül sor, akkor megfigyelhetjük, ahogy a nedvesség hatására megjelennek a felélénkülő földigilisztákra, apró csigákra és rovarokra vadászó békák, fekete és énekes rigók.

Ellenőrizzük rendszeresen a vízóraaknákat!

Ha már a békáknál tartunk, nem feledkezhetünk el a vízóraaknák és ugráló barátaink kibékíthetetlen ellentétéről. A varangyok és ásóbékák előszeretettel hozzák magukat nehéz helyzetekbe. Vadászportyáikon, a téli álomra készülve a földbe ásva magukat gyakran belepottyannak a mély aknákba, ahol akár évekig is életben maradhatnak, de életük semmiképpen sem nevezhető könnyűnek, hiszen szaporodni nem tudnak, és a táplálék is ritka vendég. Ezért néhány hetente érdemes kimenteni ezekből a csapdába került békákat. Ne felejtsük el, hogy az összes haza kétéltű faj védett, ezért az állatokat megfelelő élőhelyen, akár a kert sok búvóhellyel, béka garázzsal ellátott részén engedjük el.

Vízóraaknából kimentett barna ásóbéka. Az ásóbékák jellemzője a függőleges pupilla, ami a varangyoknál vízszintes (Fotó: Orbán Zoltán)

Gyíkvárak

A védett fürge, fali és zöld gyíkok még a nagyvárosok, így Budapest belső kerületeiben is előfordulhatnak, egyes helyeken gyakorinak is számítanak. Ezeknek az ártalmatlan, ugyanakkor fantasztikus színű és viselkedésű állatok megtelepedésének, megmaradásának legfontosabb feltétele, hogy a rovar táplálék mellett bőven találjanak búvóhelyeket is, és alaptalan félelmünkben ne bántsuk, üldözzük őket. Inkább szánjunk rá időt, és telepedjünk le a gyíkvárunk közelébe, és figyeljük meg ezeknek a fantasztikus állatkáknak a viselkedését!

A lakott területeken két további gyíkfaj is meglehetős gyakorisággal előfordul, amenyiben megtalálja a szükséges életfeltételeket, a rovartáplálékot, a búvó- és szaporódóhelyeket.

Nászruhás fürge gyík hím

Nászruhás zöldgyíkpár (Fotók: Orbán Zoltán)

Romos falak, kőrakás, rőzsehalom, lyukacsos tégla

A romos, vakolatjukat vesztett téglafalszakaszok, a kertvégi kő- és téglarakások, rőzsehalmok sok búvóhellyel rendelkező gyíkvárak lehetnek, melyek közös jellemzője, hogy változatos mikroklímájúak, a napsütéses felületek mellett sok árnyékos réssel várják a túlzott felhevülés elől menedéket kereső gyíkokat.

A résekben bővelkedő napsütötte falak különösen (Fotó: Orbán Zoltán) ...

Lepkeetető kiegészítése filc virággal

Ha van kedvünk egy kis ezermesterkedéshez, a lepkeetető hatékonyságát növelhetjük, ha az adagoló csőre virág utánzatot készítünk filc anyagból. ...

... Első lépésben egy megfelelő méretű poharat sablonnak használva rajzoljuk fel a szirmok körvonalát, ...

... majd ollóval vágjuk ki. ...

... Ezt követően más színű anyagból vágjunk ki virág tölcsérét imitáló, ...

... valamint a szirmok mintázatát adó foltokat ...

... és csíkokat, ideiglenesen ragasszuk a kívánt helyre, majd a tartósság érdekében kézzel vagy géppel varrjuk is fel. ...

... Ha megvan a virág, óvatosan távolítsuk el a gumi dugót a lepkeetető tartályából, majd húzzuk ki belőle az üveg adagoló csövet. A dugóba illeszkedő végét helyezzük a virág közepére, rajzoljuk, ...

... majd vágjuk körbe, ...

... és húzzuk fel a csőre úgy, ...

... hogy a műanyag etetővég a virág közepére kerüljön. ...

... Végül tegyük vissza az üveg etető cső tartály felőli végére a gumi dugót.

Amint ezzel megvagyunk már csak fel kell töltenünk az üveg tartályt mézzel vagy nagyon tömény cukros vízzel, és máris kiakaszthatjuk lepkeetetőnket. Az édes folyadék, még a sűrű méz is, cseppek formájában megjelenik a cső végén, így az édes illat szét tud terjedni a levegőben, magához csalogatva a nektárevő rovarokat.

Felhívjuk a kísérletező madárbarát kertészek figyelmét arra, hogy az eddigi próbálkozásokkor a lepkék nem fogadták el a kolibri etetőket!

Amennyiben Ön sikerrel járt, kérjük, ossza meg velünk tapasztalatait! Kapcsolat.

Orbán Zoltán

Napjaink kertészeti kultúrája, a bárhol könnyedén beszerezhető fás- és lágyszárú növények száz és száz faja nagyon megkönnyíti lakó- és munkahelyünk virágosítását. Az így kialakítható szín és illatkavalkád nemcsak nekünk, embereknek jelent gyönyörűséget, de számos rovarfajt, köztük a közkedvelt lepkéket is segít a közelünkbe csalogatni.

Meghagyó kaszálás

Minden szempontból az az egyik legjobb megoldás, ha kihasználjuk az adott élőhely virágos lágyszárúkínálatát és fűnyíráskor szigetszerűen meghagyunk ezekből kaszálatlan foltokat.   

A százszorszép a lakott területek gyepeinek egyik leggyakoribb, és szinte

egész évben, enyhe fagyokban is ...

... virgázó lágyszárúja, ami a lakótelepek föves területein is jól érzi magát.

A lepke- és méhlegelőbarát fűnyírás az emberi szem számára sem zavaró,

hiszen szépen virágzó növényfoltokkat hagy meg.

A lepkebarát kertgondozás ideális helyszínei a bokrok közötti, ember nem

járta területek, ahol a lágyszárúak (a képen árvacsalán) virágozhatnak

és magot tudnak érlelni (Fotók: Orbán Zoltán).

Fák és cserjék

A nem évelő, ezért évről évre újratelepítendő lágyszárúakkal szemben a fák és cserjék évtizedekig árnyékolnak, virágoznak és gyümölcseikkel szolgálnak minket. Éppen ezért a kertekbe, közterekre érdemes ilyen szempontból is hasznot hajtó fajokat és fajtákat is ültetni.

A terebélyes méretet is elérő gyümölcsfák (cseresznye) a tavasz és a

koranyár legfontosabb rovarlegelői.

A kisebb fa méretet is elérő fekete bodza ...

... virágai nem csak a rovaroknak jelent élelemforrást, de a kedvelt házi

bodzaszörp alapanyagai is, ...

... őszre beérő bogyói pedig a vonuló énekesmadrak egyik legfontosabb

tápláléka.

Az aranycserje az egyik legkorábbi virágzó díszbokor.

Bár a közönséges gyöngyvessző virágai aprók, ...

... rengeteg van belőlük.

A magnólia (vagy liliomfa) az egyik leglátványosabb ...

... kora tavaszi virágzó fásszárú.

Nyári orogna ...

... virágán ...

... táplálkozó bogáncslepke.

Az orgona fa vagy sövény formájú is lehet

(Fotók: Orbán Zoltán).

 

A virágágyás

Sziklakert

Balkonládával a magasban is

A kúszónövények díszitenek, takarnak és táplálnak

Tűzifa kugliba

10-20 cm átmérőjű tűzifa kuglikba akár több tucatnyi költőüregből álló darázsgarázs készíthető, ha 3-10 mm átmérőjű fúróval sűrűn átlyuggatjuk 3-10 cm mély lyukakkal. Általában a rönkök hossztengelyével párhuzamosan, tehát a keresztvágási felületbe fúrunk, de ha hozzájutunk, vagy készíteni tudunk hasított és a hasítási felületen csiszolt rönköket, akkor a törzs oldalába is fúrhatunk.

Fúrjuk ki a darázsgarázsokat, ...

Darázsgarázsunknak érdemes lábat készíteni, amivel elkerülhető a fa aljának nedvesedése, korhadása. Első lépésben fúrjunk egy-egy 10 mm átmérőjű  lyukat a tűzifa kugli mindkét végéhez úgy, hogy a farönk hossztengelyére merőleges lyukak tengelye ferdén kifelé mutasson. Ezt követően egyforma hosszú ujjnyi vastag ágak végeit faragjuk meg annyira, hogy enyhén szorulva belemenjenek a láb furataiba.  

... majd a lábak helyét, ...

... vágjunk lábakat ...

... faragjuk meg a végüket, ...

... majd csavarjuk a helyükre, ...

... és máris kész a mobil darázsgarázs.

A tűzifa kugliba készített darázsgarázsok könnyen mozgathatók, ezért ideálisak arra is, hogy az ablakpárkányon lévő virágláda mellé telepítsük ezeket. Így a nektárt gyűjtögető magányos méhek a méh legelő mellett a költőüregeket is megtalálhatják, nem is beszélve arról, hogy így mi is könnyebben megfigyelhetjük a darázsgarázsokban jövő-menő állatokat.

Farakásba

A legkönnyebb dolgunk akkor van, ha a fantasztikus farakásunkba szeretnénk darázsgarázsokat készíteni. Ebben az esetben akár több száz lyukat is fúrhatunk a fenti módon a tűzifa rönkökbe, jó nagy darázsgarázs telepet kialakítva.

Legkönnyebben fantasztikus farakásba készíthetünk darázsgarázsokat, mert itt a rönkök már eleve a helyükön vannak, és a fúráshoz jól rögzítettek.

Nádszövetből

Szorosan összecsavart, 10-20 cm vastag nádszövetből finomabb fogazatú fűrésszel (a vasfűrész is jó) vágjunk le egy 30-40 cm hosszú darabot, majd a két végén szorosan drótozzuk össze, végül egy megfelelő vastagságú dróttal, ágacskával vagy szeggel tágítsuk ki a nádszövet mindkét oldalán a nádszálak üregeit. A nádszövetből készült darázsgarázs zsinórral függesztve, vagy nyárs vastagságú villás ág lábra tűzve a virágágyásba is állítva is kihelyezhető.

Szorosan csavarjuk fel a nádszövetet, ...

... a törött nádvégeket fűrészeljük le, majd vágjuk le a kívánt méretet, ...

... az így kapott darázsgarázs mindkét oldalát szorosan drótozzuk össze, ...

... a nádszálak üregeit mindkét végen tisztítsuk ki, ...

... végül a nádszövetből készült darázsgarázst zsinórral akasszuk ki, ...

... de faraghatunk nyárs ...

... lábat is, ...

... amivel virágágyásba is állíthatjuk.

Akinek nincs kedve vagy lehetősége darázsgarázst készíteni, ezt beszerezheti az MME boltjában (telefon: 06-20/969-7778, E-mail: mmebolt@mme.hu) is.

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

Köszönjük!

Orbán Zoltán

Függő etető terményhálóból

A krumplit, a vörös- és lilahagymát ma már szinte kizárólag műanyag „raser” hálós kiszerelésben vásároljuk, amit a kiürülést követően többnyire ki is dobunk. Ez a háló két perc alatt átalakítható madáretetőnek.

Első lépésben vágjuk le a háló egyik záró csomóját vagy fémgyűrűjét, ...

... így az egyik oldalán nyitott zsákhoz jutunk, ...

... amit a krumpli vagy hagyma eltávolítását követően ...

... akár napraforgóval, ...

... akár dióval tölthetünk fel. ...

Ezt követően már csak a zsák száját kell oldható csomóval, kellően hosszú zsineggel bekötni, ...

... és már ki is akaszthatjuk a madaraknak – a képen kék cinegének (Fotók: Orbán Zoltán).

Ehhez inkább műanyag zsinórt használjunk, mert a természetes anyagból készült spárga nedvesség hatására megduzzad, nehezen kibogozhatóvá válik, ami megnehezíti az újbóli feltöltést. Amennyiben napraforgóval szeretnénk alkalmazni ezt az etetőt, a háló szemein kihulló magok miatt lehetőleg ott használjuk, például kertben, ahol ez nem jelent problémát. Ha a „szemetelés” nem elfogadható, például panelházi erkélyen, a hálós etetőbe tegyünk „tisztább” dióbelet, vagy nem sózott (kifőzött) szalonnát, faggyút, amivel házi készítésű cinkegolyóhoz jutunk.

Pillepalack-etető

Modern világunkban sajnálatos módon elterjedtek a vissza nem váltható (egyutas) csomagolóanyagok, köztük a mindannyiunk által ismert, vékony falú PILLE palackok. Bár a madárvédelmi felhasználás nem oldja meg az általuk okozott környezetterhelést, a 1,5 l-es ásványvizes flakontól az 5 l-es étolajosig bármelyikből percek alatt készíthető madáretető. Ehhez a színezetlen (átlátszó) palack mellett egy éles, vékony pengéjű konyhakésre van szükségünk, de még jobb, ha tapétavágó sniccert használunk. Mindenekelőtt mossuk ki és szárítsuk meg a flakont. Lehetőleg ne használjunk olyan műanyag dobozokat, kannákat, amiben mérgező anyagokat, például gépolajat tárolnak, mert ezek mosóvize is veszélyes hulladéknak minősül, nem a kommunális szennyvízrendszerbe való.

Fektessük a palackot az asztallapra, majd vágjunk ki egy ökölnyi lyukat úgy, hogy ennek

alsó „küszöbe” a  flakon aljától 10-15 cm-re legyen (Fotó: Orbán Zoltán).

Ezzel a magassággal az etető magtartályának befogadóképességét tudjuk szabályozni. A zárókupakot hagyjuk fent vagy pótoljuk, mert ez megvédi az etetőanyagot a beázástól. Ha éppen nincs kupakunk, de a fiók alján találunk parafa dugót, azzal is biztosíthatjuk a vízmentességet.

Utolsó lépésként napraforgóval, dióval, állatkereskedésekben kapható

aprómagkeverékkel töltsük fel, és máris kihelyezhető  a madarak számára.

A pillepalack-etetőt többféleképpen is alkalmazhatjuk: ha zsinórt kötünk nyakára, ...

... függő etetőt kapunk, ami ablaketetőnek is beválik

(Fotók: Orbán Zoltán).

De a magtartályba nehezék követ téve az ablakpárkányra is állítható. Amennyiben vízzel töltjük fel, itatóként is remekül beválik ez az ügyes kis eszköz, ablakitatónak más megoldás alig lehetséges (ilyen olcsó és egyszerű semmiképpen), mivel a műanyag palack nem töri be az ablakot.

Mielőtt belevágnánk a munkába (és a terítőbe), egy jó tanács, hogy amennyiben szeretnénk elkerülni egy alapos veszekedést a ház asszonyával, lehetőleg ezt az etetőt se a családi asztalon, és különösen ne a legszebb abroszon készítsük el, mert a kés könnyen megcsúszhat, sebet ejtve nem csak a kezünkön, de a vászonban, a politúrban és a családi békében is.

Virágalátét etető

A 30-40 cm átmérőjű műanyag virágalátét az egyik leghasznosabb madárvédelmi eszköz, mert etetőnek és itatónak egyaránt kiválóan megfelel. Mindkét alkalmazás keretében helyezhető a talajra, fatuskóra, kis asztalra, ablakpárkányra, erkélyre, de könnyen átalakítható függő etetőnek, itatónak is.

Etetőként alkalmazva bármely kihelyezési formát válasszuk is, első lépésben fúrjunk ...

... az aljára két-három 3-4 mm átmérőjű vízelvezető lyukat (Fotók: Orbán Zoltán).

Ehhez nem feltétlenül szükséges fúrógép, a lágy műanyagon akár kézzel is átvezethető a fúrószár, a kés vagy a sniccer hegye, de gáz- vagy gyertyalángon felhevített szeggel is eredményesek lehetünk.

Amennyiben függő etetőt (itatót) szeretnénk, a függőleges

perembe fúrjunk három, a körkerületen egyenletes
elosztásban elhelyezkedő lyukat

(Fotó: Orbán Zoltán). 

Lehetőleg olyan alátétek válasszunk, melynek alján sugárirányú merevítő bordák vannak, mert ezek segítenek a lyukak helyének pontos tájolásában. Ez azért fontos, mert így biztosítható az egyenletes súlyelosztás és a vízszintes kihelyezés.

Ezt követően vágjunk le három azonos hosszúságú vékony, de erős zsineget

(talán a reluxazsinór a legjobb, a képeken ez látható), ...

... majd kössünk egyik végükre egy-egy azonos nagyságú hurkot. ...

... A hurkot dugjuk át a perembe fúrt lyukon, ...

... majd a zsinór szabad végét húzzuk át ezen a hurokrészen; ...

... ezt háromszor megismételve ...

... megkapjuk a függesztőzsinórokat. ...

... Végül ezeket egybefogva úgy csomózzuk össze, ...

... hogy az etető vízszintes maradjon. Aprómag-keverékkel, napraforgóval, dióbéllel

feltöltve már ki akaszthatjuk új etetőnket (Fotók: Orbán Zoltán).

Ne felejtsük el, hogy amennyiben itatóként szeretnénk használni az eszközt, ne tréfáljuk meg magunkat az alátét aljára fúrt vízelvezető lyukkal!

Természetesen vásárolhatunk is etetőket, amikből számos változat kapható az MME boltjában.

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a

kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk

figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

Orbán Zoltán

Összefoglalás

A Magyarországon maradó és telelni hozzánk érkező madárfajok képviselői emberi segítség nélkül képesek átvészelni a telet. Azért nem vonulnak el, illetve azért vándorolnak, kóborolnak hozzánk, mert itt ősszel és télen is megfelelő táplálékot találnak. Ha pedig az időjárási szélsőségek (elsősorban a hólepel) vagy a természetes táplálékbázisok kiürülése miatt ez a helyzet megváltozik, a madarak területet váltanak, gond nélkül tovább repülnek.

Ebből következően nem kell etetni a madarakat, viszont ha gyönyörködni szeretnénk bennük, nyugodtan etethetjük őket, de csak úgy, hogy a mi szórakozásunk ne okozzon kárt nekik:

• az etetési időszak az első tartós fagyok beköszöntétől ezek megszűnéséig, december elejétől március második feléig tart;
• eleségként bőven elegendő fekete napraforgót kitenni;
• emellett adható gyümölcs (alma és olyan szedhető bogyók, mint a vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa);
• és akár némi állati zsiradék (elsősorban kacsa-, liba- és sertésháj) is;
• az etető madarai nem élelmiszerhulladék-megsemmisítők, ne adjunk nekik ételmaradékot, ne kísérletezünk velük;
• az etető mellett itassunk is (pontosabban érdemes az egész évben működtetett itató mellett elkezdeni decemberben az etetést), több faj számára a téli ivó- és fürdőhely jelenti az igazi vonzerőt.
• a költési időszakban, a fiókák kikelését követően ne etessük a madarakat, mert ez a mag eleséget megemészteni nem képes fiókák tömeges kínhalálát, funkcionális éhen pusztulását okozza.

Az etetés célja nem a madarak életben tartása!

A vadon élő állatok (az ember által szabályozott szaporodású és tartási környezetű házi- és társállatokon kívül az összes faj) stabil és önnfenttartó állományai csak ott élhetnek, ahol megtalálják alapvető életfeltételiket (táplálék, búvó- szaporodó- és pihenőhely). Az állatok, köztük a madarak vonulása éppen azért alakult ki, hogy az időszakos táplálékhiányt az élőlények át tudják vészelni. Egy veréb méretű énekesmadár is képes 24 óra alatt 1 000 km-t repülni, és ezt a sebességet akár több napon át, folyamatosan tartani.

Éppen ezért az énekesmadarak téli etetésének célja nem az életben tartásuk, hanem a közelünkbe csalogatásuk. Ennek két alapvető oka van:

1. a madarak látványa, közeli megfigyelhetősége rendkívüli élményt jelent gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, ami egyben a természeti környezet megóvására ösztönöz bennünket;
2. a madarak jelenléte biológiai védekezést jelent az általuk az etetőhely közelében összeszedett gyommagvaknak, rovar- és kisrágcsáló-kártevőknek köszönhetően.

Az énekesmadár-etetésen tehát mindenkét fél, ember és madár egyaránt nyer, de csak akkor, ha ezt jókor és jól tesszük! Ebben segít ez az oldal és a kapcsolódó aloldalak.

A faktor.hu stábjának riportja 2016-ban a téli madáretetésről – a felvétel

indításához katt a képre!

Mikor etethetünk?

Az etetési időszak dandárja Magyarországon az első fagyok beköszöntétől (általában november elejétől) ezek tartós megszűnéséig, március végéig tart. Azonban az sem okoz gondot, ha a madáretetést − különösen ha új helyen szeretnénk elindítani ezt − már október második felében elkezdjük. Különösen akkor, ha az aszályos időjárás miatt gyenge volt a fűfélék terméshozama.

A sarlósfecskék magasan költenek

Testalkatuk és életmódjuk miatt a sarlósfecskék magasan: ritkábban faodúban, sziklahasadékban, molnárfecske fészkekben, többnyire azonban az épületeinken található üregekben költenek.

A sarlósfecskék számára a magas épületek (Szeged), ...

... a víztornyok (Dombóvár), ...

... tv- és rádióátjátszók (Szeged) ...

... felső régiójában a falban vagy a burkolatban lévő, sokszor csak néhány centiméter átmérőjű bejárattal rendelkező üregek jelentik a megfelelő fészkelőhelyet (Fotók: Orbán Zoltán).

Mesterséges sarlósfecskeodúk

A legtöbb odú- és üreglakó madárhoz hasonlóan a sarlósfecskék is segíthetők, jól telepíthetők mesterséges eszközökkel, amiből az MME két típust is forgalmaz: az egy pár befogadására alkalmas, elsősorban esőtől védett erkély- és ablakbeugrókba kihelyezhető odút, valamint a tetők esőnek kitett felszínére vagy a falakra kihelyezhető három rekeszes telepet. 

A szimpla sarlósfecskeodú ...

... és a háromrekeszes sarlósfecsketelep ...

... hátulja a fészkek ellenőrzéséhez, a fiókák gyűrűzéséhez eltávolítható, ...

... ilyenkor a tojások, a fiókák kiesését a küszöbléc akadályozza meg. Az üres odúrekeszekbe a kihelyezéskor ...

... 5-6 cm vastagon apró szemű kavicsot, sódert, földet vagy homokot kell tenni,  amibe a hátoldalnál sekély mélyedést érdemes kialakítani (ez a fotón a küszöbléc miatt nem látszik). A sarlósfecskék ezt a mélyedést bélelik ki repülés közben összeszedett nyármag-repítőszőr és madártoll fészekanyaggal, amit a nyálukkal ragasztanak össze (Fotók: Orbán Zoltán).

A legfontosabb az odúk biztonságos rögzítése!

A legtöbb lehetőséget kínáló panel épületeken a szimpla odúkat az ablak- és erkélybeugrók esőtől védett pontjaira (a következő képeken 5-8-as és A jelzésű nyilakkal jelölt típusú helyekre), a három rekeszes telepeket a tetőpárkányzat és a felépítmények sík felületeire ültetve (1-es és 2-es nyilakkal jelzett helyekre) érdemes kihelyezni úgy, hogy a röpnyílás kifelé nézzen. Ezeken a helyeken az odúk hátsó ajtaja hozzáférhető és a fészkek ellenőrzése biztonságosan elvégezhető. Végső esetben a sarlósfecsketelep-odúk az épület vagy a tetőfelépítmények tetejéről lelógatva is kihelyezhetők (3-4-es nyíl), azonban ezek stabil rögzítése a legnehezebb és az odúellenőrzések sem végezhetők el. Az odútelepek rögzítésénél használjuk ki a tetők kínálta lehetőségeket (lásd a következő képeken), de a szigetelést semmiképpen se sértsük fel, ÉS MINDIG NAGYON VIGYÁZZUNK MAGUNKA, VALAMINT A TÁRSAINKRA A MAGASBAN!

A sarlósfecskeodúk kihelyezésére a lapostetős panelházak kínálják a legtöbb telepítési pontot.

A szimpla sarlósfecskeodúkat az ablak- és erkélybeugrók (a képen) esőtől védett felső-külső sarkába, az A jelű nyíllal jelzett pontra érdemes kihelyezni falra rögzített polctartó konzolra vagy HILTI szalaggal a plafonra úgy, hogy a röpnyílás kifelé nézzen. Így a madarak könnyen meg tudják közelíteni az odút, és az ellenőrzés is biztonságosan elvégezhető. A  nyíl alatt mesterséges denevérodú (balra) és B típusú odú látható egy Madárbarát panel erkélyén.

Az egyrekeszes odúk a plafon és a fal sarkába kihelyezhetők szimplán, ...

... duplán egymás mellé ...

... vagy egymásra, ...

... de akár ennél is több odú különböző elhelyezésével nagyobb kolóniák is megtelepíthetők az esőtől védett beugrókban.

A bádog szigetelésű esővédő féltetővel ellátott sarlósfecsketelepet az elülső felével a tetőket keretező párkányzatra vagy korlátra ültetve, ...

... a hátulján deszka láb(akk)al megtámasztva és ezeknél fogva is a tetőhöz rögzítve érdemes kihelyezni.

... A korlát nagy segítséget jelent, mert ehhez ...

... több ponton is odadrótozhatjuk az odút ...

... a deszkába csavart csavaroknál fogva.

Ezen a tetőn a telep a párkányzat sarkába ültetve is kihelyezhető, ahol az odú két oldala kellő alátámasztást kap, ...

... miközben dróttal a korláthoz biztonságosan rögzíthető.

Kilátás egy sarlósfecsketelepből.

Sarlósfecsketelep erkélykorlátra ...

... kihelyezve (Fotók: Orbán Zoltán).

A sarlósfecskeodúk madárbaráttá tehetik a panelfelújításokat!

Az energiatakarékosság jegyében örvendetesen megszaporodó panelfelújítások - amennyiben nem megfelelően vannak ütemezve - veszélyeztethetik az épületek falhasadékaiban fészkelő sarlósfecskéket és az itt élő denevéreket. A fecske- és denevérbarát felújításról részletesen olvashat itt >>

Meddig érdemes kihelyezni a sarlósfecskeodúkat?

A sarlósfecskék évente egyszer, május-júniusban költenek, ehhez igazodva az április közepe-végéig kihelyezett odúkban még az évben lehet költés, de az sem probléma, ha valaki csak ősszel vagy télen tudja telepíteni az eszközöket, mert ezeket a következő költési szezontól már birtokba tudják venni a madarak.

A sarlósfecskeodúk és a -kutatás

A tavaly megjelent Magyar madárvonulási atlasz adatai szerint az elmúlt hatvan évben csak 1235 sarlófecskét gyűrűztek Magyarországon. Az alacsony jelölésszám oka, hogy ezt a fajt gyakorlatilag csak fészken lehet megfogni, ezek viszont többnyire megközelíthetetlenül magasan vannak. Az eddig csak elvétve alkalmazott mesterséges odúk áttörést jelenthetnek a sarlósfecske kutatásban, mert ezekben nagy számban gyűrűzhetők és foghatók vissza a rendkívül területhű madarak, így itt a világújdonságot jelentő geolokátorok is használhatók.      

A sarlósfecskék is színesíthetik a települési és várturizmust!

Az akár százas létszámú telepek sólyomreptű, jellegzetes sivító hangú sarlósfecskéi szokatlan, éppen ezért izgalmas élményt nyújthatnak a nagyvárosok belterületeire és a várakhoz, várromokhoz látogatók számára. A fecskék turizmusfejlesztő hatásáról részletesen olvashat itt >>

Sarlósfecskeodúk beszerzése

Az MME boltjában fecske műfészkek is beszerezhetők itt >>

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
   LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
   
   A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
   
   A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a

kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk

figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

Orbán Zoltán

Természetes fészkelőhelyek

Az ősi időkben a partifecskék és a gyurgyalagok legjelentősebb fészkelőhelyeit a szabályozatlan folyók szakadásos partfalai jelentették, egyrészt ezek hatalmas kiterjedése miatt, másrészt a folyamatos megújulás, a használt szakaszok évről-évre történő beszakadása, megújulása miatt. A folyószabályozások következében ezek a természetes élőhelyek egész Európában eltűnőben vannak, az egyik legjelentősebb ilyen maradvány állomány a Felső-Tisza mentén található. A folyóparti fészkelési lehetőségek csökkenésével a partifecskéknek alternatív helyszínekre: dombvidéki löszfalak természetes szakadásaira, homok- és kavicsbányák mesterséges katlanjaiba, vízelvezető árkok oldalába, de akár földmunka-falakba váltottak át.

Partifecskék a költőüreg bejáratánál.

A partifecskék tipikus fészkelőhelyei a Tisza szakadásos partfalai

(Fotók: Dr. Szép Tibor).

A folyó szakadásos partfalai jelentette ideális költőhelyek hiányában a partifecskék

szinte bárhova, bármilyen függőleges partoldalba képesek beköltözni. A képen

látható partifecsketelep a Duna-deltától délre, a Fekete-tenger partjához közel,

teljesen sík területen, egy régészeti ásatás feltáró árkainak falában létesült. 

A telep a következő évben (1993) a ugyan úgy megvolt, így lehetőség

nyílt a madarak befogására és gyűrűzésére (Fotók: Orbán Zoltán)

Ha nem a Tisza partján élünk

A mesterséges partifecske és gyurgyalag költőhely készítés egyik módja, ha 10-15 m hosszú, 1,5-2 m széles és 1,5 m mély, függőleges falú árkot készítünk. Ezt követően érdemes ökölnyi fészeküreg kezdeményeket mélyíteni az oldalfalakba, ami egyrészt vizuálisan vonzza a fecskéket, másrészt megkönnyíti a megkapaszkodásukat, az ásást számukra. Egy ekkora gödörtelepen akár 50-60 madár is megtelepedhet. Amennyiben ennél nagyobban gondolkodunk, akár komolyabb kolóniát is létrehozhatunk; az MME Dombóvári Helyi Csoportjának Pacsmagi Madárvártáján egy kisebb domb gépi átvágatásával alakítottunk ki gyurgyalag- és partifecske telepet.

Amennyiben tudomásunk van működő partifecske és gyurgyalag telepről, segíthetjük a madarak megmaradását, ha kora tavasszal a lejtősre erodálódott partfalakat függőlegesre faragjuk, illetve az így kialakított új felületeken fészekkezdeményeket alakítunk ki. Ilyen munkálatokról olvashat a Madártávlat magazin 2010/őszi számának 11. oldalán is itt >>. Ügyeljünk arra, hogy a beesés-, leesésveszélyt jelentő költőárkokat, a költődombok meredek szakaszait a balesetek elkerülése végett jól láthatóan jelöljük meg, kerítsük el, például 1,5 m magas karók közé kifeszített bálazsineggel.

Belakott partifecske költőárok ...

... és költődomb.

Ha új helyen szeretnénk megtelepíteni a partifecskéket
- a képeken egy földút leszakadt oldalában -, ...

... akkor az előkészítést érdemes jóval a költési időszak előtt, kora tavasszal: ...

... az omladékony rézsű (a képen) függőlegesre faragásával, majd ökölnyi

fészeküreg-kezdemények kialakításával elvégezni. Egy ilyen 5-6 m hosszú,

1,5 m magas falszakaszban akár 20-40 pár is költhet

(Fotók: Orbán Zoltán).

Partfalfelújítás növényzettisztítással

A partifecskék és gyurgyalagok fészkelőhelyeit nemcsak az erózió, a feltölt(őd)és és a költési időszakban végzett illegális homokkitermelés fenyegeti, a növényzet felnövekedése ugyancsak élőhelyvesztést eredményez. Ezeknek a madaraknak növényzetmentes, szabad légi megközelítésű falfelületre van szükségük ahhoz, hogy költeni tudjanak. A növények nemcsak a be- és kirepülést akadályozzák, de a ragadozók (kígyók, patkányok, menyétfélék) feljutását is lehetővé teszi a fészkekhez.

A növényzet felnövekedésével a partfalak alkalmatlanná válnak a partifecskék

és gyurgyalagok költésére (Fotó: Orbán Zoltán).

Ahol ezt a körülmények, a tulajdonosi viszonyok és a biztonsági szempontok is lehetővé teszik, a földfalakat a sarjnövényzet visszavágásával egyszerűen és gyorsan (ahhoz képest, mintha a partfalat is nekünk kellene kialakítani) visszaadhatjuk a madaraknak. Különösen azokon a helyeken érdemes ezt megtennünk, ahol a bokrok és a fa sarjak mögött még láthatók az egykori fészeküregek. Ezeket a helyeket a madarak egyszer már belakták, ezért jó esély van arra, hogy az akadályok eltűnésével ismét birtokba veszik - ha gyorsak vagyunk, és egy-két héten belül megtesszük, akkor akár még az idén is.

A problémát többnyire nem a nehezebben eltávolítható nagyobb fák, a vastag fatörzsek okozzák - ezek legtöbbször amúgy is a faltól távolabb állnak és ezért nem kell kivágni őket -, hanem a költőhelyet elfedő vékonyabb újulatok és ágak.

A felnövekvő növényzet nemcsak a költésre alkalmas alacsonyabb árokpartokat, ...

... de a magas ...

... partfalakat is alkalmatlanná teszi az itt fészkelő madarak számára, ...

... mert akadályozza a szabad berepülést, ...

... a költőüregek megközelítését.

Ilyenkor a sarjak visszavágásával, szükség esetén a lejtősre erodálódott

partfal függőlegesre faragásával és költőüreg-kezdemények (ökölnyi

mélyedések) kialakításával a falak visszaadhatók

a madaraknak (Fotók: Orbán Zoltán).