madárgyűrűzés

A madarat a sárga, távcsővel is leolvasható, egyedi kódos gyűrűje alapján azonosították, az Ems folyó torkolatánál (megfigyelő: Caroline Walta). Ez az első hazai gyűrűzésű gulipán megkerülés Hollandiában, egyben a legészakibb adata a fajnak a hazai madárgyűrűzési adatbankban.

Ezt a tojó példányt 45 nappal korábban, június elején jelölték a Fertő-tó melletti Mekszikópusztai Madárgyűrűző Állomáson (gyűrűző: Pellinger Attila, Fertő-Hanság Nemzeti Park). A madár a Borsodi-dűlőben fészkelt, ahol később a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt - számos más talajon fészkelő társához hasonlóan - meghiúsult a költése. 

A gulipán megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Adatbank)

A gulipán Eurázsiában és Észak-Afrikában a tengerpartok és a kontinentális szikes, sós tavak mentén költ. Az atlanti, balti állomány Európa és Nyugat-Afrika Atlanti partvidékeire vonul. A Kelet-Európában költő madarak a fészkelést követően nagy területeken oszlanak szét, elsősorban a Mediterráneum irányába. Az igen változatos, széles földrajzi eloszlást mutatja ez a megkerülési adat is. 

További információ a gulipánról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-recavo

Egy magyar gyűrűs – teleszkóppal is könnyen leolvasható – piros színű jelöléssel ellátott szerecsensirályt figyeltek meg Le Rochelle közelében. Ez az első idei kelésű, hazai gyűrűs példány megkerülése külföldön (1528 km). A madarat a Rétszilasi halastavak egyik sirályszigetén gyűrűzték fiókaként, június elején (gyűrűző: Szinai Péter) és július 15-én figyelték meg az Atlanti-óceán partján (Emmanuel Martin).

Magyar gyűrűs szerecsensirály megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Adatbank)

Az évente Magyarországon, színes gyűrűvel megjelölt egy-két száz szerecsensirály jelentős hányadát figyelik meg Európa számtalan tengerpartján, elsősorban az Atlanti partvidéken. Néhány, több éves példányról már több száz megfigyelési adatot őrzünk a hazai madárgyűrűzési adatbankban.

A hazai fészkelő szerecsensirályok a fiatal madarak kirepülését követően nagyon gyorsan elhagyják a Kárpát-medencét, és Európa tengerpartjain tartózkodnak a következő költési szezonig. 

További információ a szerecsensirályról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-larmel

2017-ben a jelölt madarak felét (53,2%) hat madárfaj tette ki: széncinege (34340 pld.), füsti fecske (27157 pld.), kék cinege (23177 pld.), cserregő nádiposzáta (20226 pld.), foltos nádiposzáta (18257 pld.), barátposzáta (16950 pld.). További összesítés a beszámolóban.

Gyűrűzött madarak évenkénti száma, a jelölt madárfajok száma, 
valamint a gyűrűzésben résztvevő madárgyűrűzők száma Magyarországon 1974. és 2017. között.

A részletes beszámoló itt érhető el: http://www.mme.hu/sites/default/files/binary_uploads/6_termeszetvedelem…

A madarak jelentős részét a nyár végi, őszi vonulás során jelölték.

A 2017. évi gyűrűzési és visszafogási adatok napi eloszlása.

2017-ben az összes gyűrűzési adat 47,2%-át, valamint az összes visszafogási adat 62,6%-át a központi sorozatokat használó madárgyűrűző állomásokon regisztrálták.

A 2017. évi gyűrűzési adatok területi eloszlása (piros: egyéni gyűrűzők, kék: madárgyűrűző állomások).

A madárgyűrűző állomásokon jelölt madarak megoszlása 2004-től.

Tavaly a gyűrűzési adatok mellett 37217 visszafogási, 13469 megfigyelési és 657 kézrekerülési adat került regisztrálásra (2018. március 24. állapot).

A Madárgyűrűzési Adatbankban tárolt megkerülések évenkénti száma, 1974-2017.

A kézrekerülések okai a korábbi években tapasztalt arányt mutatták 2017-ben is, az ismert körülmények közül a leggyakoribb az áramütés vagy vezetéknek ütközés és a vadászat vagy illegális lelövés.

A 2017. évi kézrekerülések körülményeinek százalékos eloszlása (összevont tételek)

2017-ben, az eddig beérkezett adatok alapján 3297 külföldi vonatkozású gyűrűzési vagy megkerülési adat érkezett a Madárgyűrűzési Központba.

Külföldi vonatkozású megkerülések 2017-ben.

Az MME honlap „Magyarország madarai” oldalon (www.mme.hu/magyarorszagmadarai) a madárgyűrűzési adatok összesítései (gyűrűzési és megkerülési összesítések, a hazai gyűrűzések területi eloszlásainak térképei, a külföldi vonatkozású megkerülési adatok térképei, valamint a leggyakoribb kézrekerülési okok százalékos eloszlása) böngészhetőek.

A narancssárga gyűrűt az öreg (adult) madár 2017. augusztusban kapta a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén működő Mekszikópusztai Vízimadárgyűrűző Állomáson (jelölést végezte: Győrig Előd). A megfigyelés Mauritánia fővárosában (Nouakchott) történt, egy vizes területen (megfigyelő: Nick Peeters).

Színes gyűrűs réti cankó 2017. augusztus (Fotó: Győrig Előd)

Ez a második hazai gyűrűs réti cankó megkerülés a nyugat-afrikai országban. 2003-ban egy szintén a Fertő-tónál jelölt példány került itt kézre (lelőtték). Ezeken kívül Afrikában még kettő magyar gyűrűs réti cankó került meg, Szenegálban és Maliban.

Réti cankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

2017-től jelölik Magyarországon a réti cankókat színes (narancssárga), teleszkóppal is leolvasható, fekete kódú jelölőgyűrűvel. Tavaly a Vízimadárgyűrűző Állomáson 91 példányt jelöltek, amelyek közül ez az első, amit külföldön sikerült azonosítani.

A réti cankó az egyik legnagyobb egyedszámban előforduló, átvonuló partimadárfaj Magyarországon. Tavasszal és nyár végétől szeptember közepéig kisebb nagyobb számban a legtöbb vizes élőhelyen megjelenik. A Kárpát-medencén átvonuló réti cankók Észak- és Kelet-Európai fészkelő állományokból származnak, és Nyugat-Afrikában telelnek. 

További információ a réti cankóról és a Madárgyűrűzési Központ gyűrűzési és megkerülési adatainak összesítései és térképei a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-trigla

Január közepén találták a madarat Nagyar településen, a Luby Kastély közelében. Feltehetően járművel ütközött, mert az út szélén volt, röpképtelen állapotban. A madarat ezután Nyíregyházára szállították a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi szakemberei.

Ezt a madarat 2007. decemberben jelölték első éves korában, ugyanitt (a megtalálás helyétől hozzávetőlegesen 200 méterre, gyűrűző: Barcánfalvi Péter). Jelenleg ez a legidősebb erdei fülesbagoly a hazai madárgyűrűzési adatbankban. 

11 éves erdei fülesbagoly gyűrűje (Fotó: Farkas Tímea)

Az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbankban lévő 2 legidősebb példány 12 és 17 éves volt, amikor kézrekerültek (Nagy-Britannia és Finnország). Az EURING madáréletkor-rekord listája itt érhető el: https://euring.org/data-and-codes/longevity-list

Az 1999-ben, Erdőtelek határában fiókaként jelölt (gyűrűző: Szitta Tamás) tojó kerecsensólymot idén január közepén fogták vissza Pest megyében (Bagyura János). A madár véletlenül került a fogóeszközbe, a területen a befogás célja az volt, hogy ennek a tojónak a párját fogják meg, hogy a 2013-ban felszerelt, azóta már nem működő műholdas jeladót leszereljék róla. Az akció sikerült, a hímet megszabadították a jeladótól, és a tojó is bekerült a hálóba.

Megkerülési térkép (Madárgyűrűzési Központ)

Jelenleg ez a legidősebb gyűrűs kerecsensólyom a hazai madárgyűrűzési adatbankban. Az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbankban lévő 2 legidősebb példány is magyarországi adatok közül került az életkor rekordlistára (utolsó frissítés 2017-ben volt), ahol a következő frissítés során a most visszafogott példány veszi majd át az első helyet. Az EURING gyűrűzött madár életkor rekord listája itt érhető el: https://euring.org/data-and-codes/longevity-list

A madárról most nem készült fénykép, az azonosítást követően azonnal elengedésre került. A fenti képen uyganez a madár látható a fészkén, a 2016-os költése során. A fényképelőre kihelyezett kameracsapdával készült (Bagyura János)

Év elején, az Atlanti-óceán partvidékén, Aveiro közelében figyeltek meg (Simao Ribeiro) egy tavaly, a Kis-Balatonon fiókaként gyűrűzött nagy kócsagot (gyűrűző: Szinai Péter). Ez a második hazai jelölésű példány, aminek a piros gyűrűjét leolvasták Portugáliában, egyben a legnyugatabbról visszajelzett nagy kócsag a hazai adatbankban.

Megkerülési térkép (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai nagy kócsag színes gyűrűzési projekt kezdeti éve 2008 volt. Azelőtt Olaszországtól nyugatra nem voltak megkerülési adataink. 2010 óta az Ibériai-félszigeten 35 itthon jelölt színes gyűrűs nagy kócsagot figyeltek meg. 

Nagy kócsag megkerülések 2017-ig (Madárgyűrűzési Központ)

A nagy kócsag részlegesen vonuló madárfaj. A költés után - főleg a fiatal madarak - szerteágazó kóborlást mutatnak, amely során a vonulási útjukkal ellentétes irányba, Észak- és Nyugat-Európába is eljutnak. Az őszi vonulás szeptember végén kezdődik és november elejéig tart. A Közép-Európában fészkelő madarak elsősorban a Földközi-tenger európai partvidékén telelnek. Az utóbbi évtizedekben Közép-Európában is egyre több nagy kócsag telel át. Tavasszal február vége és április eleje között érkeznek vissza költőtelepeikre.

További információ a nagy kócsagról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-egralb

Az 1999-ben, Rétszilason (Fejér-megye) fiókaként jelölt madarat (gyűrűző: Szinai Péter) 2017. december 21-én fényképezték le Szicíliában, Palermotól nem messze (Spinella Giovanni). A madár fémgyűrűjéről több fénykép készült, így a mozaikokból könnyen összerakható volt a teljes gyűrűszám.

Magyar gyűrűs dankasirály Szicíliában (fotó: Spinella Giovanni)

Ezt a dankasirályt acélgyűrűvel jelölték, ezért maradhatott meg olvasható formában ilyen hosszú ideig a gyűrű. A korábbi évtizedekben itthon csak alumínium gyűrűt használtak, ami - különösen a tengervízben is tartózkodó madarak esetén - igen hamar elkopott, olvashatatlanná vált, és végül le is esett a madarak csüdjéről. Magyarországon 1999-ben használtak először acélgyűrűket sirályok jelölésére.

Magyar gyűrűs dankasirály Szicíliában (fotó: Spinella Giovanni)

Jelenleg ez a legidősebb hazai jelölésű dankasirály a magyar madárgyűrűzési adatbankban. Az EURING (European Union for Bird Ringing) életkorrekord listájában (https://euring.org/data-and-codes/longevity-list) a legidősebb dankasirály 30 éves (Finnországban gyűrűzték). A hazai adatbankban a korrekorder példány mindössze pár nappal szárnyalja túl a most Olaszországban megfigyelt madarat. Azt a példányt is 1999-ben gyűrűzték fiókaként, Lengyelországban és legutóbb a Balatonon azonosították, tavaly év végén.

A keléstől számított pontos életkort nem ismerjük, csak a gyűrűzés és a megkerülés között eltelt idő alapján számoljuk a madarak hozzávetőleges életkorát.

Megkerülési térkép (Madárgyűrűzési Központ)

További információ a dankasirályról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-larrid

A törött szárnyú légykapót október elején találták meg Nyíregyháza-Sóstóhegyen. A madár állatorvoshoz került, de a kezelések ellenére két nap múlva elhullott. Ezt a példányt Délnyugat-Szibériában (Tomszk) gyűrűzték 2016-ban, fiókaként. 

Orosz gyűrűs kormos légykapó (Madárgyűrűzési Központ archívuma)

Ez a második orosz gyűrűs kormos légykapó megkerülés Magyarországon. A madárfaj külföldi vonatkozású adatai közül ez a legtávolabbi gyűrűzés (4240 km).

Orosz gyűrűs kormos légykapó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon eddig az orosz gyűrűs kormos légykapókon kívül egy észt és két olasz gyűrűs példány került meg. Az itthon jelölt madarak közül egyet-egyet jelentettek vissza Franciaországból, Olaszországból és Portugáliából.

A kormos légykapó a Nyugat Palearktisz északi és nyugati területein elterjedt madárfaj. Hazánkban rendszeres átvonuló és főleg a dunántúli területeken szórványos fészkelő. Itthon elsősorban a vonuló madarakat jelölik. Nyugat-Afrika, Szaharától délre eső területein telel.

További információ a kormos légykapóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-fichyp