Közel 20 éves kerecsensólyom

Január közepén egy 1999-ben gyűrűzött kerecsensólymot fogtak vissza.


Az 1999-ben, Erdőtelek határában fiókaként jelölt (gyűrűző: Szitta Tamás) tojó kerecsensólymot idén január közepén fogták vissza Pest megyében (Bagyura János). A madár véletlenül került a fogóeszközbe, a területen a befogás célja az volt, hogy ennek a tojónak a párját fogják meg, hogy a 2013-ban felszerelt, azóta már nem működő műholdas jeladót leszereljék róla. Az akció sikerült, a hímet megszabadították a jeladótól, és a tojó is bekerült a hálóba.




Megkerülési térkép (Madárgyűrűzési Központ)

Jelenleg ez a legidősebb gyűrűs kerecsensólyom a hazai madárgyűrűzési adatbankban. Az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbankban lévő 2 legidősebb példány is magyarországi adatok közül került az életkor rekordlistára (utolsó frissítés 2017-ben volt), ahol a következő frissítés során a most visszafogott példány veszi majd át az első helyet. Az EURING gyűrűzött madár életkor rekord listája itt érhető el: https://euring.org/data-and-codes/longevity-list

A madárról most nem készült fénykép, az azonosítást követően azonnal elengedésre került. A fenti képen uyganez a madár látható a fészkén, a 2016-os költése során. A fényképelőre kihelyezett kameracsapdával készült (Bagyura János)

 

Lehel, a kerecsen leszerelt

Véget ért Lehel, a kerecsensólyom „küldetése”. Tegnap a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai levették a madár hátáról azt a jeladót, ami 2007 óta szolgáltatott adatokat a madár mozgásáról.

Lehel 2007-ben kelt ki a tojásból a Jászságban, és közvetlenül kirepülése előtt került a hátára a nyomkövető eszköz. A 22 grammos, napelemes, GPS-szel ellátott jeladót a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett első kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében erősítették Lehelre. A program során több fiatal kerecsensólyomra került jeladó 2007 és 2010 között, hogy segítségükkel megismerjék a szakemberek a fiatal kerecsenek kóborlási, vonulási szokásait. Ennek ismeretében meghatározhatók a veszélyeztető tényezők, és hatékonyabbá tehető a faj védelme. Minden madárfaj esetében a kirepülés, és a családalapítás közötti időszak a legveszélyesebb, ilyenkor pusztul el a legtöbb madár. A fiatal kerecsenek hatalmas térséget jártak be Mauritániától Kazahsztánig, és mint kiderült a legnagyobb pusztulást a szigeteletlen középfeszültségű vezetékek oszlopain elszenvedett áramütés okozza.


 




A fiatal Lehel a fészekben (Fotó: Bagyura János)
A fiatal Lehel a fészekben (Fotó: Bagyura János)

 


Lehel is nagyokat barangolt „ifjúkorában”, és egészen Moszkváig jutott. Ahogy közeledett a felnőtté válás pillanata, egyre inkább a kirepülés helyének körzetére koncentrálódott a mozgása, majd 2011-ben családot alapított kikelési helyétől mintegy 60 kilométerre – ami egy sólyomnak nem távolság. Abban az évben 3 fiókát nevelt, de sajnos 2012-ben nem volt sikeres a költése. A teleit rendszeresen Belgrád mellett töltötte, ahol többször is szem elé került.


 




Lehel Szerbiában (Fotó: Prommer Mátyás)
Lehel Szerbiában (Fotó: Prommer Mátyás)



A jeladója 2012 nyaráig működött, majd nem jött több jel. Tegnap azonban ismét régi fészke mellett volt, és sikerült is megfogni. A jeladó eltávolítása után alapos ellenőrzésen esett át a madár, de szerencsére a jeladó nem okozott maradandó elváltozásokat. A két évvel ezelőtti sikeres fészkelése is jelzi, hogy a megfelelően kiválasztott és felerősített jeladó – bár előnyére biztosan nem válik a madárnak – nem akadályozza mindennapi tevékenységeiben. Lehelnek azonban ezzel már nem kell foglalkoznia, hiszen – az ő, és a természetvédők legnagyobb örömére – az eszköz már nincs a hátán.


 




Leszerelés előtt (Fotó: Bagyura János)
Leszerelés előtt (Fotó: Bagyura János)

 




Leszerelés (Fotó: Bagyura János)
Jeladó felszerelése 2007-ben (Fotó: Bagyura János)

 


A szintén a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett második kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében, öreg madarakra kerülnek jeladók, hogy a fészek környékén történő területhasználatot illetve a szélerőművek hatását lehessen feltérképezni, védelmi szempontból.


A jeladós kerecsensólymok mozgásáról és a két LIFE projektről a www.kerecsensolyom.mme.hu oldalon lehet tájékozódni, illetve  más fajok mozgásával együtt a www.satellitetracking.eu oldalon lehet őket nyomon követni.


 


Kapcsolódó oldalak


 


Prommer Mátyás


 




Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen

segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz!


A rendelkezéshez szükséges adószámot és

tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot

letöltheti
itt >>

Köszönjük!