Ökörszemet szeretnék az etetőn!
Figyelembe véve ennek az alig üveggolyónyi, parányi kis madárnak a fantasztikus viselkedését és megjelenését, ez egy teljesen jogos igény. Bár télen lakott területeken is gyakori, ez etetők közelében sajnos csak alkalmilag és pillanatokra jelenik meg. Azonban egy egyszerű etetői berendezéssel az óhaj teljesíthető.
Az ökörszem is azok közé a "szellem-madarak" közé tartozik (ilyen például a hasonlóan vágyott őszapó, a sárgafejű és a tüzesfejű királyka, a harkályok és a fakusz is), melyek bár ott vannak a téli tájban, de ilyenkor nincs állandó járásuk. Azaz az etető gyakori látogatóival, a cinegékkel, verebekkel és társaikkal szemben soha nem lehetünk biztosak abban, hogy mikor jelennek meg. Egy-egy látogatásuk között nemcsak napok, de akár hetek, hónapok, sőt évek is eltelhetnek.
Az ökörszem
A két királykafaj után kontinensünk harmadik legkisebb madara, tömege alig 6–7 g (!) körül alakul. Magyarországon főként a nyugati és északi megyékben, párás völgyek, folyó- és patakpartok sűrűjében költ.
Gyökerek közé, sűrű bokrokba építi száraz falevelekből álló ovális vagy gömb alakú fészkét, amit mohával, szőrrel és tollal bélel ki. A hím egyszerre 2–3 fészket is rak, a tojó ezekből választ.
Állandó madarunk. Télen nagyobb távolságokra is elkóborol, ilyenkor olyan helyeken is gyakori, ahol egyébként nem költ. Apróbb rovarokat, pókokat fogyaszt, de télen apró magvakat is eszik.
Téli etetésük
Méreténél fogva az ökörszem azon madarak közé tartozik, melyek az etetőn elsősorban a nagyobb termetű fajok által termelt magtörmeléket fogyasztják, de belekóstolhat a cinkegolyóba, az almába, és igénybe veheti az etető itatóját is.
Sűrű növényzetben bujkáló életmódja miatt elsősorban a talaj közelében, tehát a talajetetőkön és az etetőtálcákon érzi jól magát.
Elvileg tehát a többi madárral együtt ott kellene nyüzsögnie az etetőn, ezzel szemben viszont szinte soha nem látjuk itt! – Miért?
Inkább egér, mint madár
Az ok elsősorban az, hogy az ökörszemre – érthető módon – madárként gondolunk, holott viselkedését tekintve inkább a növényzetben bujkáló egérhez hasonlít. Rövid, kerek szárnyai ugyanis nem alkalmasak folyamatos és akrobatikus repülésre, ezért az ökörszem inkább a sűrű aljnövényzetben ugrál növényi szálról növényi szálra, ágról ágra. A bokrok, sövények, növényfoltok közötti távolságokat pedig a legrövidebb úton, többnyire térdmagasságban vagy ez alatt repülve küzdi le. A "leküzdést" az ökörszem esetében szó szerint kell venni, mivel ez a madárka néhány méretnél nagyobb távot "erőből repülve" tesz meg.
A számukra legkedvezőbbnek tekinthető talajetetők többnyire olyan nagyobb kiterjedésű kopár térségek, ahonnan hiányoznak a számukra biztonságos búvóhelyet és kapaszkodófelületet jelentő ágak és növényi szálak. Ezért ha talajetetőnket nem "ökörszemesítjük", akkor ez a madár továbbra is csak alkalmi vendégként vagy egyáltalán nem fordul meg nálunk.
Az "ökörszem-kastély"
A megoldás lényege, hogy úgy biztosítsunk búvóhelyet ennek a parányi, ugribugri madárkának, hogy közben ne építsük be a jellegénél fogva nyitott talajetetőnket, és ezzel ne létesítsünk észrevétlen megközelítést biztosító rejtekhelyet a macskáknak.
A talajetető ökörszembarát kiegészítésének fő jellemzője, hogy nem egy nagyobb nyírt, gyepes térség közepén, hanem a számára ökológiai folyosót jelentő bokrok, sövények közelében található, ahova pirinyó barátunk ágról ágra ugrálva szinte észrevétlenül tud eljutni, innen pedig könnyedén kirebbenhet a talajetetőre is táplálkozni.
Az eleséget és az itatót a kéreg alkotta falhoz közel szórjuk le, illetve helyezzük el. Etető- és itatótálcát az "ökörszem-kastélyba" épített alacsony rönkökre is elhelyezhetünk, illetve egy-két marék mákot és kölest (vagy egyéb apró szemű magot) magába a kéregrakásba is vethetünk, hogy a madár helyben is tudjon táplálkozni.
Az egyik legjobb "ökörszem-kastély" építőanyagot a nagyobb kéregdarabok jelentik,
amiket falként felrakva, és az ökörszemeknek ösvényt képezve padlóként lerakva
is alkalmazhatunk. A képeken látható téglaépítmény egy bagolyetető-egérvár.
5 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Éjszakázókasok az etető közelében
Az etetőkre járó énekesmadarak mintegy fele nem odúköltő. Ezek a madarak éjszakára fák, bokrok ágai között, lehetőleg örökzöldek télen is leveles sűrűjébe húzódnak. Létezik azonban egy olyan madárvédelmi eszköz, az éjszakázókas, amivel akár a lombhullató fák és bokrok csupasz ágai között, a falakra felfuttatott vadszőlőben és épületeken is kialakíthatóak védett éjszakázóhelyek a nem odúköltő fajoknak is.
A mesterséges odúk telepítésének legjobb időszaka éppen azért az ősz, mert így ezeket a madarak nemcsak a költési, de a telelési időszakban is használhatják éjszakázásra. Mi a helyzet azonban a nem odúköltő fajokkal, melyek tudomásunk szerint nem használják az odúkat éjszakázásra? Számukra különösen fontosak a télen is szélvédett örökzöldek, de segíthetjük őket éjszakázókasokkal és az ágak között lévő fészkek kora tavaszig történő meghagyásával is.
Az éjszakázókas
Ez a mesterséges "B" odúnál kisebb, kúp vagy ovális alakú, zárt, fonott kosárka örökzöldek (például tiszafa) leveles ágaiból vagy háncsból készül. Az alapi rész közelében van rajta egy apró bejárat, ahol a madarak be tudnak jutni. Az éjszakázókasba akár meggyvágó méretű madarak is beleférnek, a kisebb fajokból pedig több példány is összebújhat. Az éjszakázókasok tetején mindig van egy nagyméretű hurokfül is, amivel az eszköz könnyen kiakasztható.
Kihelyezés
Az éjszakázókas egyesével, de akár csoportosan is kihelyezhető. A fejmagasság már megfelelő, de ha kell, bokrok sűrűjében ennél alacsonyabbra is kitehető. A lényeg, hogy lehetőleg már eleve szélvédettebb helyet: örökzöldeket, keleti vagy déli kitettségű falszakaszt és ereszaljat, lombhullató bokrok sűrűjét válasszunk. A kas bejárata ne az északi, hanem a déli félkörirányba nézzen, mert a csapadékot és szeleket hozó frontok többnyire észak felől érkeznek.
A telepítést megkönnyíti, hogy nem kell ragaszkodnunk az etető közvetlen környezetéhez. A madaraknak nem jelent problémát, ha a védett éjszakázóhelyekért akár több száz métert kell repülniük. Ha több éjszakázókasban gondolkodunk, néhányat tegyünk az etető közelébe, a többséget pedig egy kb. 30–50 m sugarú területen szétszórva, egyesével és kisebb csoportokban.
Ez a 33 fotóból álló összeállítás bemutat néhány ötletadó helyszínt - katt a képre.
A felvételeken az éjszakázókasok a jobb szemléltetés érdekében sokszor a
növényzet felszínén, "besüllyesztés" előtt láthatók. Ez a megoldást a beszoktatási
időszakban amúgy is hasznos lehet, hogy a madarak előbb megtalálják és használatba
vegyék az eszközöket. Ha már használják, akkor akár beljebb is telepíthetjük, de
erre nincs feltétlenül szükség (Fotók: Orbán Zoltán).
A cél az éjszakázókasok esetében is hasonló a Madárbarát kert program összes többi lakossági madárvédelmi eszközéhez: természetközeli élőhely feltételeit biztosítva vonzóvá tenni tollas barátaink számára a környezetünket, hogy ott megtelepedve, oda visszajárva – miközben normális életüket élik – egész évben, napról napra gyönyörködtessenek is bennünket.
Költőhelynek is jó
Volt már rá példa, hogy a növényzet sűrűjébe kihelyezett éjszakázókasba nyáron ökörszem épített fészket és nevelt fiókákat. Ezért a kasokat érdemes ezt a lehetőséget is figyelembe véve telepíteni, illetve egész évben kint hagyni és rendszeresen ellenőrizni.
4 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Arról, hogy a madarak használják-e éjszakázásra a kasokat, az ezek padlóján felhalmozódó ürülékcsomók árulkodnak.
A fészkek is alkalmas éjszakázóhelyek!
Az odúkban lévők mellett a fák, bokrok ágai közé, épületekre és egyéb helyekre épült kisebb-nagyobb madárfészkek is használatban maradhatnak a költési időszakon kívül. A puha és jól szigetelő anyagokkal bélelt, mély fészekcsészék szélmentes éjszakázóhelyeket jelentenek; a varjak nagy és a fehér gólyák óriási fészkeinél pedig a kisebb madarak a fészket alkotó ágak között is el tudnak bújni.
Éppen ezért az ágak közé épült, épületeken készült kisméretű, növényi szálakból
álló, "egyszer használatos" használt fészkek leszedésével érdemes a következő
tavaszig várni, hogy télen ezekben is éjszakázni tudjanak a madarak.
7 fotó - katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Éjszakázókasok beszerzése
Az MME Természetbarátok Boltjában törekszünk arra, hogy őszre legyen raktáron éjszakázókas készlet. Mivel ezt az eszközt beszállítóktól szerezzük be, ahonnan az ellátás meglehetősen kiszámíthatatlan, kérjük, érdeklődjön telefonon vagy e-mailben, hogy van-e raktáron az eszközből. Köszönjük!
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)
Orbán Zoltán
Fülemülék májusi éjszakája
A fülemüle a világ egyik legszebb énekhangú madara. További különlegessége, hogy a hímek nem csak napközben, de a költési időszak első felében egész éjszaka énekelnek, s mivel ez a sűrű bokrosokban költő, jellegtelen, olajbarna színű, vöröses farkú madár a belvárosokban is megtelepszik, rengeteg ember találkozhat velük.
A fülemüle és az ember
Hosszú távú vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. A tavaszi vonulási csúcs április vége, május elejére esik, a hímek a megérezést követően szinte azonnal énekelni kezdenek, késő délutántól kora estig elbűvölve nem csak a faj tojóit, de bennünket, embereket is.
Nem csak azért vagyunk szerencsések, mert nálunk is él a világ egyik legszebb énekhangú madara, de azért is, mert nem idegenkedik a nagyvárosi környezettől sem - ezek a felvételek Budapest központjában, a Margitszigeten készültek (Videó: Orbán Zoltán).
A fülemüle hangja évezredek óta megigézi az embereket és megihleti a művészeket. Andersen "Fülemüle" című meséjéből Sztravinszkij írt operát, amelyhez természetesen a fülemüle énekművészetéből nyert ihletet. Handel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak. Oscar Wilde "A csalogány és a rózsa" című novellájának főhős csalogánya dalát és vérét áldozta a szerelem oltárán, de Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats verseiben is feltűnik a madár.
1924 májusában, a rádió hőskorában, Angliában a BBC közvetítettek egy szabadtéri koncertet, ahol Beatrice Harrison csellóművész a kertjében duettet játszott az ott éneklő fülemülékkel. A kísérlet akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező 12 tavaszon megismételték.
Korabeli lemezfelvétel Beatrice Harrison és egy fülemüle duettjéről (Forrás: YouTube).
Hogyan zajlanak a Fülemülék éjszakája rendezvények?
A program a meghirdetett, többségében könnyen megközelíthető települési helyszíneken általában a délután második felében, még világosban, az érdeklődők gyülekezésével kezdődik. Amint összegyűlik 15-20 fő, madarász terepi vezetőinkkel folyamatosan indulnak a madármegfigyelő csoportok.
Ott, ahol madárgyűrűzés is zajlik, óránkénti hálóellenőrzések is színesítik, majd a madarak jelölése és kézben fotózási is színesítik a programot.
Bár a rendezvény fő attrakcióját a fülemülék jelentik, a májusi estéken több más madárfaj: rigók, vörösbegy, poszáták képviselői is énekelnek, így folyamatosan van mit hallgatni. Ráadásul ebben az időszakban már sok madárnak fiókás fészekaljai vannak, ezért a korábban érkezőkkel többnyire etető madarakat is meg tudunk figyelni, egészen a nappali világosság utolsó perceiig. Csoportvezetőink a rövid, nem kimerítő, sétáló sebességű túra közben folyamatosan felhívják a figyelmet a kínálkozó látnivalóra, mesélnek a madarakról, beszélgetnek a vendégekkel, és természetesen kérdezni is lehet tőlük.
Amint az esti szürkülettel a többi madár elhallgat, rázendítenek a fülemülék. Ilyenkor a hímek se látnak, se hallanak, nemigen zavartatják magukat, ezért a csoportok nem ritkán két-három méterről hallgathatják az elképesztő hangerejű és változatosságú éneklést.
A program a sötétség beálltával zárul, mert ilyenkor a fülemülék néhány órára elhallgatnak, rövid pihenőt tartanak, hogy aztán éjféltől hajnalig folytathassák szerenádjukat.
Ideális Madarak és Fák Napja program!
A könnyű megközelíthetőség, a sok természetes látni- és hallanivaló, a szakértő túravezetés, a tantermen kívüli környezet a Fülemülék éjszakája programot ideális Madarak és Fák Napja rendezvénnyé teszi. Ezért az MME a kisgyerekes családok, a baráti társaságok és az idősebbek mellett megkülönböztetett figyelemmel várja óvodák és iskolák részvételét is!
Nem kell érteni a madarakhoz!
Rendezvényeinken alapelv, hogy a részvételnek nem feltétele a madártani ismeret! Felkészült terepi vezetőink, környezetpedagógusaink minden érdeklődőt szeretettel várnak és gondoskodunk a szükséges madarász felszerelésről is!
Hol tájékozódhatom?
Az MME helyi csoportjai és aktivistái által az ország minden régiójába meghirdetett helyszínek listáját, a szervezők elérhetőségét az egyesület híroldalán tesszük közzé április közepétől. További központi információ e-mailben is kérhető itt >>. Akinek nincs Internet hozzáférése, telefonon érdeklődhet az egyesület központi telefonszámán (06-1/275-6247).
Miként vehetek részt?
A programokra nem szükséges előzetesen jelentkezni, elég a választott helyszínre jönni a megadott időpontban. További információ a szervezőknél kérhető. Nagyobb létszámú óvodai csoportok, iskolai osztályok vagy egész iskolák részvétele esetén azonban javasoljuk az előzetes egyeztetést!
Mit vigyek magammal?
Májusban még hűvösek lehetnek az éjszakák, ezért fontos a réteges öltözködés, a hirtelen érkező zápor ellen is védő ruházat vagy esernyő. Nyár elején már a szúnyogok is aktívak, ezért érdemes szúnyogriasztóval is felszerelkezni. Akinek van távcsöve, jó, ha elhozza, és a rendezvényen természetesen fotózni, videózni is lehet.
Orbán Zoltán