Ragadozók távol tartása

A madárfészekben található tojások és gyámoltalan fiókák rengeteg ragadozó és nem ragadozó állatnak, például a mókusoknak jelentenek időszakos táplálékot. Értelemszerűen az ágvillákban és a talajon, szabadon lévő fészkek a legveszélyeztetettebbek, ezek védelme szinte lehetetlen, de még a természetes és mesterséges odúk mélyén sincsenek teljes biztonságban. Mindazonáltal az odúk és az odvas fák legalább némi esélyt kínálnak a prémes ragadozók távoltartására.



A lakott területek messze legveszedelmesebb madárvadásza a házi macska, sokkal több madarat pusztít el, mint a mostanában mind gyakoribb városi madárnak számító szarka. A Madárbarát kert program ragadozók elleni javaslatai elsősorban a házi macskák, és bizonyos körülmények között a nyestek fizikai távoltartására, elriasztására alkalmasak. Ha ez már nem elegendő, egyes esetekben a védett ragadozók befogása és áttelepítése lehet a legutolsó „puha” megoldás.

 

Tövisek és tüskék

A japán birs, a tűztövis, a kökény vagy hasonlóan tövises növények ágaiból a fészkes, odús fa törzsére ragadozókat távoltartó gallér készíthető. Kevésbé elegáns, de szükség esetén hasonlóan jó megoldás, ha legalább fél méter szélességben szögesdrótot tekerünk a fa törzsére. Ügyeljünk arra, hogy a drótot ne feszítsük meg nagyon, vagy évenként lazítsuk meg, hogy ne akadályozza a fa törzsét a növekedésben. Fontos, hogy a tövis és tüskegallér legalább 1,5 m magasan, a kisragadozóink ugrási magassága felett kezdődjön, mert ha alacsonyabban van, a macska vagy a nyest egyszerűen átugorja.





Tüskés ág és szögesdrót védőgallér

(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Fémgallér

Készíthető famászó ragadozók ellen védő fémgallér is a fák törzsére. A legalább 50 cm széles bádog, alumínium vagy vékony vaslemezzel teljesen fedjük be körben a fa törzsét 1,5-2 m magasságban. Ennél a megoldásnál is ügyeljünk arra, hogy évente-két évente lazítsunk a galléron, nehogy belenőjön a vastagodó fába.





Macskák és nyest felmászását megakadályozó fémgallér.





A fémgallér ezen a helyen a nyesteket és a macskákat a tetőre és

a padlásra való feljutásban gátolja meg (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Riasztás szaggal

Különösen a padlásokra beköltöző, és ott a randalírozásával sokszor zavaró, érzékeny szaglású nyestek riaszthatók a mászófák, mászóágak, tetőbebúvó nyílások kellemetlen szagú speciális folyadékkal vagy gázolajjal történő bekenésével. Ügyeljünk arra, hogy ilyen célra maró, mérgező, a környezetre vagy az emberekre nézve fokozott veszélyt jelentő anyagokat ne használjunk. A szaggal történő riasztás esetén is vegyük figyelembe, hogy az ecsetelés az ugrási magasság felett kezdődjön, és legalább 0,5-1 m széles legyen. A riasztó szaganyag idővel elveszti a hatékonyságát, ezért anyagtól függően néhány hetente-havonta ismételjük meg a bekenést.

 

A mesterséges odúk tetejének lezárása

A mesterséges odúkban lévő fészkek, fiókák csak akkor vannak biztonságban a nyesttől, mókustól, nem is beszélve az erős szelekről, ha a tetőt minden odúellenőrzés befejeztével dróttal lezárjuk. Ennek legbiztosabb módja, ha a tető oldalába behajtunk egy csavart, majd erre lágy drótot tekerünk, amit az odú oldalába hajtott csavarhoz rögzítünk. Függesztett odúk esetében megoldást jelent az is, ha a függesztő drótot a tető felett néhányszor megcsavarjuk a hossztengely mentén, majd így akasztjuk vissza az odút. Az MME bolt árusít sátortetős, csavarral is rögzített nyestbiztos odúkat is.





Mesterséges odú tetők lezárása külön rögzítővel, ...





... illetve a függesztő drót ...





... megcsavarásával. A tetők lezárása a ragadozók mellett a szél általi

felnyitás és leszakítás ellen is véd (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Élvefogó csapdázás és áttelepítés

Különösen fokozottan védett madarak, például a kék vércsék, fészektelepein fordulhat elő, hogy az állandósuló fészekpusztítás csak könnyű prédára visszajáró ragadozót élvefogó csapdával történő befogásával, majd más élőhelyre költöztetésével szüntethető meg. Nagyon fontos, hogy ilyen eszköz alkalmazásakor ismerjük meg és tartsuk be a vonatkozó természetvédelmi és állatvédelmi rendelkezéseket, mert sok esetben a fészekpusztító ragadozó is természetvédelmi oltalom alatt áll. A legjobb, ha felhívjuk a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság természetvédelmi osztályát, és kikérjük az ott dolgozó szakemberek véleményét. Az áttelepítésig minden csapdába kerülő állatot megillet a lehető legnagyobb fokú kímélet, ezért a csapdákat az időjárási körülményektől függően naponta többször is ellenőrizni kell, és mind a csali, mind a csapdamadárnak rendelkeznie kell friss vízzel és élelemmel!





Élvefogó ládacsapda véd egy jászsági kék vércse telepet. A ládában ...





... egy háznál felnevelt szelíd dolmányos varjú a csalimadár (jobbra), ...





... ami egy feltehetően fészekfosztogató fajtársát csalta kelepcébe

(Fotók: Orbán Zoltán).





Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a

kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk

figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...





-





-





... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,

a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíthet önnek



 








Orbán Zoltán

 

Denevérodú

Az öreg, odvas fák hiányát, a modern, résmentes épületek térhódítását az odúköltő madarak mellett az egész Európában veszélyeztetett, így hazánkban is védett denevérek sínylik meg leginkább. Ezért dolgozták ki az ezekkel a repülő emlősökkel foglalkozó szakemberek a mesterséges denevérodúkat.

A denevérodúk bejárati nyílása általában alul helyezkedik el, és a „bőregerek” bejutását kapaszkodó keresztlécek vagy a drótháló segíti. A mesterséges denevérodúk madárodúkhoz hasonlóan bizonyos feltételek mellett kihelyezhetők fatörzsekre vagy felakaszthatók faágakra, de felszerelhetők irodaépületek, panel- és társasházak falára, erkély- és ablakbeugróiba. Mivel a denevérek előszeretettel telepednek meg magas épületeinken, ideális állatai a Madárbarát kert program Madárbarát panel és Madárbarát munkahely alprogramjainak is.

Nagy denevérodú tervrajza

Legyen szó a több hónapig tartó telelésről, vagy csak a nappali pihenésről, a denevéreknek mindig nagyon fontos, hogy meghúzódhassanak valami sötét, biztonságos és viszonylag kiegyenlített hőmérsékletű helyen.

A nőstények ezekre a helyekre csoportosulva nyaranta szülőkolóniákban hozzák világra utódaikat is. Miután a természetes búvóhelyek (pl. idős, leváló kérgű és odvas fák) egyre fogyatkoznak, ezért a denevérek lakásügyileg is a segítségünkre szorulnak. Mesterséges odúk kihelyezésével hatékonyan támogathatjuk őket, egy gondosan megépített és jó helyre kihelyezett odú sok-sok éven át akár egy egész századnyi rovarpusztítónak otthont biztosíthat.

Milyen a jó denevérodú?

Szinte hihetetlen, de a legnagyobb hazai odú- és réslakó denevéreink is képesek egy 2-3 cm széles hasadékban megbújni, sőt, kifejezetten az ilyeneket kedvelik!

  • A jó denevérszállás jól szigetelt: külső fala vastag, viszonylag magas és résmentesen illeszkedik, hogy a lehető legkevesebb fény és huzat jusson be. Mindezek miatt praktikus, ha az odút a könnyen beszerezhető „szőrös” deszkából (2,5 cm vastag) készítjük, amit előtte hónapokon át szárítunk, hogy ne vetemedjen.
  • Belső tere osztott, a denevérek által használt rekeszeket egymástól 1,5-2,5 cm-re álló térelválasztók képezik (ezek vékonyabb lapból, rétegelt lemezből is készülhetnek, de a búvórés ne legyen nagyobb 2,5-3 cm-nél!).
  • A denevérlábaknak a belső felületek érdessége biztosítja kapaszkodófelületet, a deszkalap belsejét, a térelválasztó felszínét érdemes fűrésszel keresztül-kasul meghúzgálni.
  • A jó odú fontos része az érdes felületű „leszállópálya”, ahol landol az állat és ezen kapaszkodik fel a búvóhelyre.
  • Nagyobb odúknál, denevérházaknál a szellőzés elengedhetetlen, ezt az odú falán húzódó rések, furatok biztosítják.
  • A belső tereket nem szabad kezelni.
  • Az odú külső felszínét lenolajjal, sötétebb tónusú (pl. barna) vízbázisú vagy természetes oldószeres lazúrral kezelhetjük, ezért időjárásálló. Az ecsetelés előtt érdemes kicsit megcsiszolni, így nem vesz fel annyi felületvédő anyagot. A beázás ellen a tetőre helyezett plusz lemezfedéssel védekezhetünk. A lemezt otthoni barkácsolásnál helyettesíthetjük maradék zsindellyel, kátránypapírral.
  • Ha az illesztéseknél-vetemedésnél vagy máshol rés keletkezik az odú falán, igyekezzünk azokat tömíteni (faragasztó, parkettaragasztó, fagitt stb.)
  • Az ábrán látható odút a fedél és a hátlap találkozásánál vízszintesen felrögzített keresztléc (pl. 10*50 cm darab) segítségével oldjuk meg – ez a résmentességet is fokozza és arról is gondoskodik, hogy az odú teteje kissé kifele billenjen – az enyhén rézsútos fal így biztonságosabban bent tartja az újszülött kisdenevéreket.

Egy kisebb csoportnak már postaládányi doboz is megfelelő, a magasabb, szélesebb és több kamrával rendelkező típusok több állatot tudnak befogadni. Az alul nyitott, gondosan megépített és felületvédelemmel ellátott odúk a tavaszi darázsfészek-mentesítésen kívül éveken át nem igényelnek karbantartást. Az általunk ajánlott denevérlak nem igényel takarítást, de kihelyezésnél azzal számolni kell, hogy lakott odúból folyamatosan peregni fog a kertészkedők által igen nagyra tartott denevérguanó. Egyes odútípusokat alsó bejárati elemmel is ellátnak, ezeket évente ki kell takarítani a felgyülemlett guanótól.

Hová kerüljön a denevérlak?

Ha a denevérlakot elágazó fára, lombkoronába helyezzük, a macskák és nyestek könnyen elkapják a kirepülő állatokat, és hamar rászoknak a biztos táplálékforrásra. Ha felnyurgult törzsű fára vagy oszlopra helyezzük ki, a törzsre erősítsünk sima fémlemezből gallért, amely megakadályozza, hogy a ragadozók felkapaszkodjanak. Településeken a legideálisabb, ha épület falára, közvetlenül az eresz alá kerül az odú, ez hőháztartását is kiegyensúlyozottabbá teszi (kifejezetten kedvező, ha a nap jó részében éri a napsütés). A bőregereknek szükségük van bizonyos magasságra, hogy szárnyra kapjanak, ezért lehetőleg 3 méternél magasabbra helyezzük az odút.

 

A szálláshelyet és annak környékét soha ne érje lámpafény, mert a denevérek a természetes fényre is rendkívül érzékenyek, a mesterséges éjszakai világítás pedig kiváltképp megzavarja viselkedésüket.

Ha szerencsénk van, az első lakók hamar megjelennek, ugyanakkor ne csüggedjünk, ha a denevérek – rászolgálva a titokzatos jelzőre – kiismerhetetlen okokból hosszú ideig távol maradnak. Várjunk türelemmel vagy kísérletezgetve próbáljuk a legjobb helyet és odútípust megtalálni!

A nyári szállás tervrajzait ide kattintva tudod letölteni.


Nagyméretű, háromrekeszes denevérodú ház falára kihelyezve, melynek lakottságát az odú alatti denevérürülékek jelzik (Fotók: Orbán Zoltán). 



Az MME boltjában beszerezhető alsó bejárati nyílású, keresztléces ...

.

Denevérbarát felújítás videó

A denevérbarát falfelújítás téma az Ozone Network Egyenlítő című műsorának
2016.02.02-ai adásában

 

Orbán Zoltán

Természetvédelmi farakás

Ha a madárvédelmi eszközök, odúk, itatók és etetők mellet csak egy egyéb állatfajok életét segítő módszert szeretnénk vagy tudunk alkalmazni, építsünk természetvédelmi farakást! Bátran készítsünk ilyet akkor is, ha gázzal fűtünk, és egyébként nincs szükségünk tűzifára.

 

Farakás-reneszánsz

A fatüzelés a Föld jelentős területén, a sarkvidékek és a mérsékelt öv mellett a mediterrán és trópusi hegyvidékeken is a legelterjedtebb fűtési és főzési mód volt évezredeken keresztül, és sok helyen még ma is az. A tűzifát az emberek többnyire a jól ismert farakásokban tárolták, amiket a lakot területekre velünk együtt beköltöző állatok el is foglaltak, megtanultak kihasználni.




A tűzifarakások egy-egy településen is sok-sok száz négyzetméternyi életteret

jelentettek állatok sokaságának (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A fatüzelés megszűnésével a lakott területekről sajnos eltűnőben vannak vagy már el is tűntek azok a farakások, melyek egyedülállóan gazdag és változatos állatvilágnak jelentettek folyamatos vagy ideiglenes élő-, búvó- és szaporodóhelyet. Ezzel pedig jelentősen elszegényedik a környezetünk.

Ezért ha van rá lehetőségünk, a körülöttünk élő rendkívül izgalmas viselkedésű aprónép segítésére és a magunk szórakoztatására létesítsünk természetvédelmi farakást ott is, ahol már nem fával tüzelünk. De akkor sem kell nélkülöznünk a farakás fajgazdagság-növelő hatását, ha több keveset eltüzelünk belőle. Ez esetben annyit kell csak tennünk, hogy a szükségesnél kicsit nagyobb farakást építünk és kinevezünk egy olyan részt, ahol több éven keresztül meghagyjuk a rönköket, nem bolygatjuk a rakást.

Megépítése nem bonyolult és elkészültét követően további munka nélkül is több évtizedig, évről évre egyre jobb hatékonysággal működik.

 

Hogyan építsük meg?

A természetvédelmi farakás mindenekelőtt öreg farakás, melynek rönkjeit évtizedekig vagy soha nem bolygatjuk. Fontos szempont az is, hogy ezt lehetőleg minél több fafaj közepesen vastag, 40-60 cm hosszú, egész (nem hasított), kérges kuglijai és rönkjei alkossák. A természetvédelmi és bemutatási céllal készülő farakást legjobb a ház, az oktatóközpont legalább néhány órán keresztül napsütötte oldalára, méternyi magasságúra és legalább 3-5 m hosszúságúra megrakni úgy, hogy a farakásnak legalább egy része lehetőleg a talajon álljon (ha ez nem lehetséges, az sem baj). Ez segíti a békák számára kedvező párás mikroklíma kialakulását, a gyíkok tojásrakását és a farakásra felkúszó, valamint virágos-, fűszer- és gyógynövények ültetését.




A farakásban váltogassuk a rönkök és tuskók vastagságát, valamint ...





... ezek irányát és fafaját (Fotók: Orbán Zoltán).

 

BERENDEZÉS ÉS LAKÓK

Bár első ránézésre csak egy csomó farönk, a jól megrakott természetvédelmi farakás amúgy is sok állatot vonzó élőhelykínálata néhány környezetgazdagítási fogással még változatosabbá tehető.




Minél többféle növény található a farakás környezetében, annál színesebb

állatvilág érzi itt jól magát (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az egyik legjobb kiegészítő a falra kúszó növényzet, ami jelentősen növeli az élettér nagyságát, ráadásul kellően védett ökológiai folyosót is jelent az épület, a kert többi része felé.




A lombhullató vadszőlő ősszel csodálatos színeivel, télen a madaraknak élelmet kínáló

termésével is gazdagítja a természetvédelmi farakást – 12 fotó, katt a képre

(Fotók: Orbán Zoltán).


























A lágyszárú virágok (itt porcsinrózsa / kukacvirág) amellett, hogy szépek, méh- és

lepkelegelők is, melyek táplálékul – a farakással együtt menedékül – szolgálnak a

beporzást is végző rovaroknak, ezek pedig az olyan miniatűr ragadozóknak,

mint a gyíkok – 25 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

















































 

Ha van gondozást igénylő virágos növényünk, akkor talán kevésbé felejtjük el a locsolást, ami jótékonyan hat a természetvédelmi farakás környezetének féreg-, puhatestű- és kétéltűfaunájára is.




Természetvédelmi farakás locsolt előterének éjszakai  látogatója, a zöld varangy

– 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).



 

Egész évben, de különösen a nyári hőségben fontos kiegészítője a természetvédelmi farakásnak egy olyan kisméretű itatótálca (legjobb a műanyag virágalátét), amiből  biztonságban tudnak inni a kistestű lakók is.




Itató természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Amikor a természetvédelmi farakás közel van a bejárati ajtóhoz – különösen, ha a ház falát kószónövényzet is borítja –, a bejárati ajtó tartós nyitva tatásakor előforulhat, hogy egy-egy fali gyík vagy egér betéved a lakásba, ahol pedig nincs helyük. Ez egy egyszerű megoldással kiküszöbölhető.




Egy könnyű, könnyen mozgatható, térdmagasságú deszkaküszöböt (például egy fa

raztáblát) szellőztetéskor a nyitott ajtóba téve megakadályozható, hogy a kert

jövő-menő lakói a lakásba tévedjenek. 4 fotó, katt a képre

(Fotók: Orbán Zoltán).







 

Most pedig lássuk a természetvédelmi farakás leggyakoribb funkcióit, állatcsoportjait vagy fajait, és az ezek megtelepedését lehetővé tevő további környezetgazdagítási lehetőségeket!

 

Gyíkvár

Rengeteg szűk, résszerű búvóhelyével a természetvédelmi farakás az egyik legideálisabb gyíkmenedék, ami kellő védelmet ad a településeken a madarak mellett a gyíkokra is a legnagyobb ragadozóveszélyt jelentő macskák ellen. Lakói ebből a hüllőcsoportból elsősorban a fali gyíkok lehetnek, melyek a leggyakoribb települési gyíkok.

Sün búvóhelyek

Sokakat meglep, hogy a megfontoltan bandukoló sünök igazi alkalmazkodóművészek, olyannyira, hogy még az éjszakai belváros parkjaiban is össze lehet velük futni. Mivel nem túl válogatósak, férgeket, csigákat, rovarokat, rágcsálókat és gyümölcsöt egyaránt esznek, megtelepedésük egyik legnagyobb gátja a megfelelő búvóhely, különösen a hosszú téli álom időszakára megfelelő rejtekhely hiánya lehet, amint többféleképpen segíthetünk.

 

Természetes búvóhelyek

Közterületi parkokban a sűrű, nehezen megközelíthető bokrosok, sövények, nagy kiterjedésű talajtakaró tuják, fenyők és cserjék elsőrangú nappali rejtekhelyek számukra. Nem is beszélve arról, hogy ezek az árnyékos területek segítik számos táplálékállatuk életét is, így biztosítva számukra az élelem utánpótlást.




A sűrűbb bokrok árnyékos, ...




.. vastag levélszőnyegű belseje tavasztól őszig nappal rejtekhelyet, ...



.

.. a hideg hónapokra telelőhelyet biztosítanak a sünöknek.

 

A mostanában szerencsére reneszánszukat élő komposztálók a gyíkok és békák mellett a sünöknek is jó nyári és téli menedéket jelent, főleg akkor, ha a komposztáló láda aljára több rétegben elhelyezett vastagabb ágakból búvóhely labirintust alakítunk ki.




A hagyományos komposzt- és trágyarakások mellett ...




... a modern, szekrényes komposztálók is jó

sünmenedékek, ha alul van rajtuk egy

kellő nagyságú bebúvó nyílás

(Fotók: Orbán Zoltán).

 

A sünök minden bizonnyal évezredek óta beköltöznek a tűzifa rakások réseibe. Ezért a madárbarát kertészek által alkalmazott természetvédelmi farakások építésénél, az alapi rönkök között hagyjunk ki sün méretű hézagokat.




Természetvédelmi farakás ...




... alapi részében kialakított sün búvóhely, ...




... ami télen is megfelelő szigetelést biztosít (Fotók: Orbán Zoltán).

Süntanya

Zártabb irodai és panelházi előkertekben, magánkertekben alkalmazhatjuk az MME web bolt által fogalmazott, alacsony kutyaházhoz hasonló süntanyát.

Egerek, mókusok és sünök védelme

Nagyon sokan rettegnek – ahogy mondják „irtóznak” – leggyakoribb kisrágcsálóinktól, az egerektől. Pedig a kisrágcsálók (köztük a patkányok) rendkívül tiszta állatok, és ha felelőtlen, nemtörődöm szemetelésünkkel nem adunk nekik lehetőséget az elszaporodásra, érdekes szomszédságot jelenthetnek. Talán nem is él bájosabb, kecsesebb mozgású állat a közelünkben a házi egérnél, a nagyobb fülű erdei egereknél, nem is beszélve a miniatűr mókusokhoz hasonlító pelékről! Ne tartsunk tehát tőlük, inkább törekedjünk arra, hogy egy-egy képviselőjük megjelenjen és megmaradjon madárbarát kertünkben, és ha már ott vannak, próbáljuk meglesni őket.

Mesterséges odúk kisemlősöknek

Az egerek és pelék legfontosabb természetes búvóhelyeit az öreg, odúkkal lyuggatott, a törzs talajszinti részén odvas fák jelentik. Ezek hiányában, különösen a lakott terülteken és ősszel, beköltöznek a pincékbe, padlásokra, farakásokba. Megtelepedésüket elősegíthetjük „B” és „D” típusú mesterséges madárodúk kihelyezésével, pelék számára az ágakra, házi és erdei egerek számára a földre vagy a természetvédelmi farakásba építve. A kisemlősöknek szánt mesterséges odúkba tehetünk egy-egy jó marék száraz füvet (szénát) vagy falevelet.



A mogyorós pele az egyik leggyakoribb emlős vendége a mesterséges odúknak.


Első hallásra talán furcsának tűnik, de a talajlakónak tartott erdei egerek is

gyakran beköltöznek az odúkba (Fotók: Orbán Zoltán).
 
Kisemlős albérlők elsősorban az odútelepek őszi takarításakor kerülnek szem elé.

Egy ilyen eseményen készült a fenti videó, illetve a kapcsolódó beszámoló

(Videó: Orbán Zoltán).
 

 

 

Mókusodú és téli etetés

 

A mókusok nyáron gallyfészkeket építenek, de télen előszeretettel költöznek be a nagy nyílású "D" típusú madárodúkba vagy az ehhez megszólalási hasonlító mókusodúkba, különösen akkor, ha a közelben olyan madáretető vagy kimondottan neki kitett etető van, ahol hozzá tudnak férni a maghoz.

 



 
Mókus nyári gallyfészke Budapesten, az MME Költő utcai

központi irodájának is helyet adó Jókai kertben.
 


 
A mókusok télen ...  


 
... beköltöznek a nagyobb természetes és mesterséges odúkba

(a képen "D" típusú odú), és ...
 


 
... rendszeres ...  


 
... vendégei ...  


 
... a madáretetőknek és  ...  


 
... a fővárosi Margitszigeten látható mókusetetőknek

(Fotók: Orbán Zoltán).
 

 

 

Egérvár

 

Magyarország gyakori, néhol tömegesen előforduló rágcsáló kisemlősei ősszel előszeretettel húzódnak az emberi településekre. Ezt a viselkedést egérvárak kialakításával segíthetjük is, ami nemcsak érdekes megfigyelésekre ad lehetőséget, de a baglyok téli túlélését is segíti. Erről részletesebben olvashat itt >>

Sün búvóhelyek

Sokakat meglep, hogy a megfontoltan bandukoló sünök igazi alkalmazkodóművészek, olyannyira, hogy még az éjszakai belváros parkjaiban is össze lehet velük futni. Mivel nem túl válogatósak, férgeket, csigákat, rovarokat, rágcsálókat és gyümölcsöt egyaránt esznek, megtelepedésük egyik legnagyobb gátja a megfelelő búvóhely, különösen a hosszú téli álom időszakára megfelelő rejtekhely hiánya lehet, amint többféleképpen segíthetünk.

Természetes búvóhelyek

Közterületi parkokban a sűrű, nehezen megközelíthető bokrosok, sövények, nagy kiterjedésű talajtakaró tuják, fenyők és cserjék elsőrangú nappali rejtekhelyek számukra. Nem is beszélve arról, hogy ezek az árnyékos területek segítik számos táplálékállatuk életét is, így biztosítva számukra az élelem utánpótlást.

 





A sűrűbb bokrok árnyékos, ...

 





.. vastag levélszőnyegű belseje tavasztól őszig nappal rejtekhelyet, ...

 



.

.. a hideg hónapokra telelőhelyet biztosítanak a sünöknek.

 

A mostanában szerencsére reneszánszukat élő komposztálók a gyíkok és békák mellett a sünöknek is jó nyári és téli menedéket jelent, főleg akkor, ha a komposztáló láda aljára több rétegben elhelyezett vastagabb ágakból búvóhely labirintust alakítunk ki.

 





A hagyományos komposzt- és trágyarakások mellett ...

 





... a modern, szekrényes komposztálók is jó

sünmenedékek, ha alul van rajtuk egy

kellő nagyságú bebúvó nyílás

(Fotók: Orbán Zoltán).

 

A sünök minden bizonnyal évezredek óta beköltöznek a tűzifa rakások réseibe. Ezért a madárbarát kertészek által alkalmazott természetvédelmi farakások építésénél, az alapi rönkök között hagyjunk ki sün méretű hézagokat.

 





Természetvédelmi farakás ...

 





... alapi részében kialakított sün búvóhely, ...

 





... ami télen is megfelelő szigetelést biztosít (Fotók: Orbán Zoltán).

Süntanya

Zártabb irodai és panelházi előkertekben, magánkertekben alkalmazhatjuk az MME web bolt által fogalmazott, alacsony kutyaházhoz hasonló süntanyát.

 

 

 

A süntanyát érdemes a kert, előkert bokros, árnyékos sarkába, lehetőleg takarásba elhelyezni, és akár rőzserakást is halmozhatunk rá álcázásul, a kutyák elleni védelmül.

 

 





A süntanyát ...

 

 





... a kert  csendes, ...

 

 





... árnyékos, kevésbé zavart pontjára tegyük ki, ...

 

 





A jól elhelyezett süntanya behavazódva is kellő védelmet biztosít a telelő

állatoknak (Fotók: Orbán Zoltán).

 

 





Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a

kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk

figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

 



 

 



-

 

 



 

 



-

 

 

 

Orbán Zoltán

 

 

Gyíkvárak

A védett fürge, fali és zöld gyíkok még a nagyvárosok, így Budapest belső kerületeiben is előfordulhatnak, egyes helyeken gyakorinak is számítanak. Ezeknek az ártalmatlan, ugyanakkor fantasztikus színű és viselkedésű állatok megtelepedésének, megmaradásának legfontosabb feltétele, hogy a rovar táplálék mellett bőven találjanak búvóhelyeket is, és alaptalan félelmünkben ne bántsuk, üldözzük őket. Inkább szánjunk rá időt, és telepedjünk le a gyíkvárunk közelébe, és figyeljük meg ezeknek a fantasztikus állatkáknak a viselkedését!



A lakott területeken két további gyíkfaj is meglehetős gyakorisággal előfordul, amenyiben megtalálja a szükséges életfeltételeket, a rovartáplálékot, a búvó- és szaporódóhelyeket.



Nászruhás fürge gyík hím


Nászruhás zöldgyíkpár (Fotók: Orbán Zoltán)

 

ROMOS FALAK, KŐRAKÁS, RŐZSEHALOM, LYUKACSOS TÉGLA

A romos, vakolatjukat vesztett téglafalszakaszok, a kertvégi kő- és téglarakások, rőzsehalmok sok búvóhellyel rendelkező gyíkvárak lehetnek, melyek közös jellemzője, hogy változatos mikroklímájúak, a napsütéses felületek mellett sok árnyékos réssel várják a túlzott felhevülés elől menedéket kereső gyíkokat.



A résekben bővelkedő napsütötte falak különösen (Fotó: Orbán Zoltán) ...

Békák, gyíkok a kertben

A szaporodásuk kapcsán vízhez kötött, petékkel szaporodó, nyirkos mikroklíma-igényű kétéltűek közül a változatos méretű és formájú, érdekes életmódú békák néhány faja szerencsére a nagyvárosokban is a közelünkbe varázsolják a természetet. Különösen akkor, ha természetes és mesterséges eszközökkel segítjük a megtelepedésüket, megmaradásukat.


Természetes békamenedékek

A településeken is előforduló varangyok, ásó- és leveli békák igénylik a sűrű bokrok, a dús aljnövényzet kínálta párás, árnyékos élőhelyet. Mivel ebben a környezetben sok féreg, puhatestű és rovar él, az ezekkel táplálkozó állatok számára a táplálék utánpótlás miatt is fontos az ilyen területek megléte. Ezért nagyon fontos, hogy még ha gondozzuk, rendszeresen nyírjuk is a gyepet, legalább a bokrok között hagyjunk meg nyíratlan részeket, de természetesen a nyílt részeken is lehetőségünk van arra, hogy ne kaszáljuk le a virágos foltokat. Ne felejtsük el, hogy a szép, rendezett golfgyep ökológiai sivatag, amin gyakorlatilag csak két faj, a fű és a golfozó fordul elő! A meghagyott magas növényzet rovarbúvó sávként működik, segíti a terület rovarvilágának a túlélést addig, amíg a nyírt részek újra növekedni kezdenek. Éppen ezért ezt a természetkímélő kaszálási és szántási módszert a mezőgazdasági területeken, nagyban is ajánlott alkalmazni.



A dús gyepszint kedvező mikroklímát kínál ...


... a gerinctelen állatoknak (a képen éti csigák) ...


... és a velük táplálkozó állatoknak, köztük a barna ásóbékáknak is, ...


... ezért a madárbarát kert félreeső részein, a bokrok között hagyjunk meg

nyíratlan foltokat (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Békagarázs

Szárazföldi békáinkat segíthetjük szilárd búvóhelyekkel is. Régebben, amikor még széles körben elterjedt volt a fatüzelés, a tűzifarakások rengeteg állatnak, köztük a kétéltűeknek is menedéket nyújtottak. A központi- és a gázfűtés széleskörű elterjedésével nem csak a városokban, de egyre inkább a falvakban is eltűnnek a farakások, így sok állat marad megfelelő rejtekhely nélkül.



A hagyományos paraszti életmód sajnálatos megszűnésével a

számos állatnak menedéket nyújtó farakások, ...


... a különböző megoldású ...


... komposztálók, és velük együtt az állatok is eltűnnek (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Ezért fontos, hogy a madárbarát kertben a bokrok alatt vagy a sziklakert egy árnyas részén búvóhelyeket is kialakítsunk. Erre megfelel néhány barlangszerűen elhelyezett nagyobb kő, a tetők gerincén használt kúpcserép, de az MME bolt árusít békagarázst is, ami egy fejjel lefelé fordított virágcserépre hasonlít, amin van egy kis félköríves bejárati nyílás.



A békák életét is segíti a természetvédelmi farakás


A sziklakertek lepke legelők és gyíkvárak, de  jó béka élőhelyek is

lehetnek, ha a növények között kialakítunk...


... árnyékot adó búvóhelyeket, amihez megfelel

a kúpcserép is, de ...


... használhatunk az MME boltban kapható, kimondottan nekik készült ...


... békagarázst is (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Ha a béka garázs a kert olyan részére kerül, ahol rendszeresen öntözünk, különösen akkor, ha erre az esti órákban kerül sor, akkor megfigyelhetjük, ahogy a nedvesség hatására megjelennek a felélénkülő földigilisztákra, apró csigákra és rovarokra vadászó békák, fekete és énekes rigók.

 

Ellenőrizzük rendszeresen a vízóraaknákat!

Ha már a békáknál tartunk, nem feledkezhetünk el a vízóraaknák és ugráló barátaink kibékíthetetlen ellentétéről. A varangyok és ásóbékák előszeretettel hozzák magukat nehéz helyzetekbe. Vadászportyáikon, a téli álomra készülve a földbe ásva magukat gyakran belepottyannak a mély aknákba, ahol akár évekig is életben maradhatnak, de életük semmiképpen sem nevezhető könnyűnek, hiszen szaporodni nem tudnak, és a táplálék is ritka vendég. Ezért néhány hetente érdemes kimenteni ezekből a csapdába került békákat. Ne felejtsük el, hogy az összes haza kétéltű faj védett, ezért az állatokat megfelelő élőhelyen, akár a kert sok búvóhellyel, béka garázzsal ellátott részén engedjük el.



Vízóraaknából kimentett barna ásóbéka. Az ásóbékák jellemzője a függőleges

pupilla, ami a varangyoknál vízszintes (Fotó: Orbán Zoltán)

 


Gyíkvárak

A védett fürge, fali és zöld gyíkok még a nagyvárosok, így Budapest belső kerületeiben is előfordulhatnak, egyes helyeken gyakorinak is számítanak. Ezeknek az ártalmatlan, ugyanakkor fantasztikus színű és viselkedésű állatok megtelepedésének, megmaradásának legfontosabb feltétele, hogy a rovar táplálék mellett bőven találjanak búvóhelyeket is, és alaptalan félelmünkben ne bántsuk, üldözzük őket. Inkább szánjunk rá időt, és telepedjünk le a gyíkvárunk közelébe, és figyeljük meg ezeknek a fantasztikus állatkáknak a viselkedését!

A lakott területeken két további gyíkfaj is meglehetős gyakorisággal előfordul, amenyiben megtalálja a szükséges életfeltételeket, a rovartáplálékot, a búvó- és szaporódóhelyeket.



Nászruhás fürge gyík hím


Nászruhás zöldgyíkpár (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Romos falak, kőrakás, rőzsehalom, lyukacsos tégla

A romos, vakolatjukat vesztett téglafalszakaszok, a kertvégi kő- és téglarakások, rőzsehalmok sok búvóhellyel rendelkező gyíkvárak lehetnek, melyek közös jellemzője, hogy változatos mikroklímájúak, a napsütéses felületek mellett sok árnyékos réssel várják a túlzott felhevülés elől menedéket kereső gyíkokat.



A résekben bővelkedő napsütötte falak különösen (Fotó: Orbán Zoltán) ...

Lepkeetető kiegészítése

A nappali életmódot folytató nektárevő élőlények: rovarok, hüllők, madarak és emlősök nem csak az illatuk, de a színük alapján is keresik és találják meg a virágokat. Ezért érdemes megpróbálni filc virágutánzatokkal még vonzóbbá tenni a kolibri etetőket a lepkék számára.

Lepkeetető kiegészítése filc virággal



Ha van kedvünk egy kis ezermesterkedéshez, a lepkeetető hatékonyságát

növelhetjük, ha az adagoló csőre virág utánzatot készítünk filc anyagból. ...

 



... Első lépésben egy megfelelő méretű poharat sablonnak használva

rajzoljuk fel a szirmok körvonalát, ... 

 



... majd ollóval vágjuk ki. ...

 



... Ezt követően más színű anyagból vágjunk ki virág tölcsérét imitáló, ...

 



... valamint a szirmok mintázatát adó foltokat ...

 



... és csíkokat, ideiglenesen ragasszuk a kívánt helyre,

majd a tartósság érdekében kézzel vagy géppel varrjuk is fel. ...

 



... Ha megvan a virág, óvatosan távolítsuk el a gumi dugót a lepkeetető

tartályából, majd húzzuk ki belőle az üveg adagoló csövet.

A dugóba illeszkedő végét helyezzük a virág közepére, rajzoljuk, ...

 



... majd vágjuk körbe, ... 

 



... és húzzuk fel a csőre úgy, ...

 



... hogy a műanyag etetővég a virág közepére kerüljön. ...

 



... Végül tegyük vissza az üveg etető cső tartály

felőli végére a gumi dugót.

 

Amint ezzel megvagyunk már csak fel kell töltenünk az üveg tartályt mézzel vagy nagyon tömény cukros vízzel, és máris kiakaszthatjuk lepkeetetőnket. Az édes folyadék, még a sűrű méz is, cseppek formájában megjelenik a cső végén, így az édes illat szét tud terjedni a levegőben, magához csalogatva a nektárevő rovarokat.

 

Felhívjuk a kísérletező madárbarát kertészek figyelmét arra, hogy az eddigi próbálkozásokkor a lepkék nem fogadták el a kolibri etetőket!

Amennyiben Ön sikerrel járt, kérjük, ossza meg velünk tapasztalatait! Kapcsolat.

  

 







 

 

1% felajánlás az MME-nek!
 

     

    

 

 

Orbán Zoltán

Lepkelegelők

Ahhoz, hogy az iroda- vagy panelház ablaka, erkélye, zöld előkertje vagy a kert vonzó legyen a rovarok számára, mindenekelőtt virágokra van szükség. Szerencsére akkor sem kell nélkülöznünk színüket, illatukat, ha nincsenek virágzó fák vagy bokrok a környéken, ilyenkor is ültethetünk lágyszárúakat, például árvácskát, hajnalkát akár balkonládába vagy csak egy cserépbe is. A nektárfogyasztó, virágport gyűjtögető rovarok számára így megfelelő táplálkozó- és szaporodóhelyet biztosíthatunk.



Napjaink kertészeti kultúrája, a bárhol könnyedén beszerezhető fás- és lágyszárú növények száz és száz faja nagyon megkönnyíti lakó- és munkahelyünk virágosítását. Az így kialakítható szín és illatkavalkád nemcsak nekünk, embereknek jelent gyönyörűséget, de számos rovarfajt, köztük a közkedvelt lepkéket is segít a közelünkbe csalogatni.

Meghagyó kaszálás

Minden szempontból az az egyik legjobb megoldás, ha kihasználjuk az adott élőhely virágos lágyszárúkínálatát és fűnyíráskor szigetszerűen meghagyunk ezekből kaszálatlan foltokat.   




A százszorszép a lakott területek gyepeinek egyik leggyakoribb, és szinte

egész évben, enyhe fagyokban is ...




... virgázó lágyszárúja, ami a lakótelepek föves területein is jól érzi magát.




A lepke- és méhlegelőbarát fűnyírás az emberi szem számára sem zavaró,

hiszen szépen virágzó növényfoltokkat hagy meg.




A lepkebarát kertgondozás ideális helyszínei a bokrok közötti, ember nem

járta területek, ahol a lágyszárúak (a képen árvacsalán) virágozhatnak

és magot tudnak érlelni (Fotók: Orbán Zoltán).

Fák és cserjék

A nem évelő, ezért évről évre újratelepítendő lágyszárúakkal szemben a fák és cserjék évtizedekig árnyékolnak, virágoznak és gyümölcseikkel szolgálnak minket. Éppen ezért a kertekbe, közterekre érdemes ilyen szempontból is hasznot hajtó fajokat és fajtákat is ültetni.




A terebélyes méretet is elérő gyümölcsfák (cseresznye) a tavasz és a

koranyár legfontosabb rovarlegelői.




A kisebb fa méretet is elérő fekete bodza ...




... virágai nem csak a rovaroknak jelent élelemforrást, de a kedvelt házi

bodzaszörp alapanyagai is, ...




... őszre beérő bogyói pedig a vonuló énekesmadrak egyik legfontosabb

tápláléka.




Az aranycserje az egyik legkorábbi virágzó díszbokor.




Bár a közönséges gyöngyvessző virágai aprók, ...




... rengeteg van belőlük.




A magnólia (vagy liliomfa) az egyik leglátványosabb ...




... kora tavaszi virágzó fásszárú.




Nyári orogna ...




... virágán ...




... táplálkozó bogáncslepke.




Az orgona fa vagy sövény formájú is lehet

(Fotók: Orbán Zoltán).


 

A virágágyás

 

Sziklakert

 

Balkonládával a magasban is

 

A kúszónövények díszitenek, takarnak és táplálnak