A keresztes vipera mérge alapvetően a keringési rendszert támadja, akár kritikusan alacsony vérnyomást és szívritmuszavarokat előidézve (mind pitvari mind kamrai arythmiák), amely az egyik legveszélyesebb ún. szisztémás (a teljes szervezetre kiterjedő mérgezés) tünetegyüttese lehet a mérgezésnek. Marása után gyorsan kialakuló fájdalmas, feszes duzzanat jelenik meg bőrpírral vagy bőrpír nélkül.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy előfordulhat a jellegzetes, ún. kettős fognyomok hiánya, amelyet alapvetően a viperamarás biztos ismérveként tartanak számon. Ez a jellegzetes harapásnyom, akár már fél óra elteltével is eltűnhet a marás után a kialakult helyi ödéma miatt (az ödéma egyszerűen összenyomja a fogak ejtette apró szúrt csatornát), s nem egy esetben, mire a beteg orvoshoz kerül, már csak az ödéma látszik harapásnyom nélkül. Továbbá, az állat fogváltása okozhat 3 vagy akár 4 fognyomot is, mely szintén nem a köztudatban élő tipikus viperamarás fognyomaira emlékeztet, így szintén megtévesztő lehet.

Nagyobb méregmennyiség bejutása esetén az ödémás folyamat akár az egész végtagot is érintheti. A regionális nyirokcsomók olykor fájdalmasan megduzzadhatnak. Egyes állományok mérge bőr alatti bevérzéseket idéz elő a megmart végtagon, ami az ödémához hasonlóan akár a törzsre is kiterjedhet. A hazai állományok marására azonban nem jellemzőek a bőralatti bevérzések - ha kialakul, általában csak lokális - így ezek nem indikátorai a súlyos mérgezésnek.

Szisztémás mérgezéseknél szinte általánosan lép fel hányinger és szédülés. A hányás, alhasi görcsök, hasmenés és ájulás megjelenése már kórházi felvételt indokol. Némely hazai állomány (dél-dunántúli, és egyes felső-tiszaháti állományok) mérge hat a perifériás idegrendszerre is, így ezek marása után a mérgezés súlyosságát jelzi a megjelenő látászavarok (kettős látás, homályos látás), kancsalság, és/vagy a szemhéjak ernyedt csüngése, orvosi ellátás késlekedése vagy hiánya esetén pedig nehézlégzés, légszomj alakulhat ki. Egyes hazai állományok egyedei okozta marás után előfordulhat, hogy az alacsony vérnyomás helyett magas vérnyomás lép fel, szintén szívritmuszavarokkal, mely ugyancsak a közepes és súlyos mérgezések szív- és érrendszeri tünete.

A tévhittel ellentétben, a keresztes vipera által okozott mérgezésekre nem igen jellemzőek a vérzési zavarok, sok esetben a vérzési idő a normális határértékek között marad. Ha mégis kialakul, akkor is általában enyhék. A vérképben megjelenő eltérések közül azonban a mérgezés súlyosságára utalhat a magas fehérvérsejt-szám, a csökkent vörösvértest-szám és haemoglobinszint, emelkedett szérum kreatin-kináz- és transzaminázszint, valamint a vérlemezkék alacsony száma. A magyarországi állományok által okozott marásoknál fehérje- és/vagy vérvizelés nem várható még a súlyosabb eseteknél sem, ellentétben más, észak- és közép-európai állományokkal. Noha egyes hazai állományok mérge különösen erősnek számít, a fajra jellemzően ezek méregtermelése is meglehetősen alacsony más, például a Mediterránemuban vagy a Közel-Keleten előforduló viperákhoz képest.

Magyarországon a keresztes viperák által okozott marások összehasonlíthatatlanul ritkábbak, mint Európa egyéb területein. Hazai viszonylatban véve évente hozzávetőlegesen 3-4 eset fordul elő, bár olykor évek telnek el baleset nélkül, mely híven tükrözi az állományok alacsony egyedszámát is. Hasonlóan más mérgeskígyófajokhoz, a keresztes vipera sem szereti „pazarolni” mérgét, ezért marásainak jelentős hányada (kb. 10-20%) nem okoz sem lokális, sem szisztémás tüneteket (ún. „száraz” marások). Sokszor csak igen keveset juttat be egy marás alkalmával, amely csak helyi tünetek kialakulásához vezet (ún. riasztó marások). Napjainkban a halálos kimenetelű keresztes vipera marások száma a fejlett kórházi ellátásnak és a rendelkezésre álló ellenszérumoknak köszönhetően Európa szerte igen alacsony. Hazánkban e viperafaj az elmúlt 60 év alatt mindössze két alkalommal okozott halálos balesetet, s az utolsónál a dramatikus tünetek megjelenésében jelentős szerepet játszott a megmart egyén fehérjeallergiája, mely végül a tragédiához vezetett.

Mindettől függetlenül, keresztes vipera marása esetén az orvosi felügyelet feltétlenül indokolt, hiszen egy súlyosabb mérgezés kórházi ellátást igényel!

Írta: Malina Tamás

Ajánlott irodalom

Warrell D.A. 2005. Treatment of bites by adders and exotic venomous snakes. BMJ. 331: 1244–1247.

Karlson-Stiber C., Salmonson H., Persson H., 2006. A nationwide study of Vipera berus bites during one year-epidemiology and morbidity of 231 cases. Clin. Toxicol. 1: 25-30.

Malina T., Krecsák L., Warrell D.A. 2008. Neurotoxicity and hypertension following European adder (Vipera berus berus) bites in Hungary: case report and review. QJMed. 101: 801-806.

Malina T., Krecsák L., Jelić D., Maretić T., Tóth T., Šiško M., Pandak N. 2010. First clinical experiences about the neurotoxic envenomings inflicted by lowland populations of the Balkan adder, Vipera berus bosniensis. NeuroToxicology [in press, doi: 10.1016/j.neuro.2010.11.007]

A hagyományos, kiépített tanösvény felépítése

A hagyományos módon, stabilan kiépítve telepíthető tanösvény változat információs táblái időjárásálló nyomdatechnikával készült, védő fedőfóliával ellátott nyomatok, melyek speciális, kemény habosított műanyag lapokra vannak ragasztva. Ez a megoldás nemcsak vízállóvá teszi a táblákat, de a fakulásmentességet is biztosítja.

A tanösvény két nagyméretű (100x70 cm-es) táblája magát a Madárbarát kert programot, valamint a ház és kert környezetének leggyakoribb madárfajait, életmódjukat és védelmük eszközeit mutatja be. Az elsőt a tanösvény elejére érdemes elhelyezni, a fajhatározó tábla akár a tanösvény utolsó állomása is lehet.

 A tanösvény központi részét a 18 madár- és más fajvédelmi eszköz, valamint az ezekhez kapcsolódó A/4-es információs tábla alkotja, melyeket szabadon választott sorrendben lehet kihelyezni (a zárójelben lévő >> jelre kattintva az adott eszköz használatát részletesen bemutató honlap oldalunk érhető el):

1. "A" típusú odú (>>)
2. "B" típusú odú (>>)
3. "C" típusú odú (>>)
4. "D" típusú odú (>>)
5. Veréblakótelep (>>)
6. Macskabagolyodú (>>)
7. Kuvikodú (>>)
8. Mesterséges fecskefészkek (>>)
9. Fecskepelenka (>>)
10. Sarlósfecskeodú (>>)
11. Madáritató (>>)
12. Denevérodú (>>)
13. Süntanya (>>) 
14. Békamenedék (>>)
15. Darázsgarázs (>>)
16. Ablaketető (>>)
17. Etetőtálca (>>)
18. Dúcetető (>>)

A mobil tanösvény változat

Az oktatási segédanyagként és turizmusfejlesztési eszközként egyaránt alkalmazható Madárbarát mintakert tanösvény célja, hogy még jobban erősítsük a gyakorlati madárvédelem társadalmi szintű elterjesztését célzó Madárbarát kert program, a környezetpedagógiai Madarász suli program és a különböző turizmusfejlesztési területek közötti kapcsolódási lehetőségeket. Az ezt segítő innovatív munka folytatásaként készült el a tanösvény hordozható, még változatosabb pedagógiai módszertani alkalmazásokat lehetővé tevő verziója.

A tanösvény mobil változatának 19+2 állomástáblája még két kg-ot sem nyom,

és felcsavarva elfér egyhagyományos karton tároló hengerben

(Fotó: Orbán Zoltán).

A mobil változat a hagyományoshoz hasonlóan ellenálló és időjárásálló, tartalmilag azzal teljesen megegyező táblái a hordozhatóság érdekében rendkívül erős, ugyanakkor lágy és rugalmas, felcsavarható műanyag molinó anyagra (ebből készül a kamionok ponyvája is) készültek. Ezek sarkaiban egy-egy fém ringli (lyukas szegecs) van, melyek segítségével ideiglenesen vagy hosszabb időre, szeggel, csavarral, dróttal vagy zsineggel is kihelyezhetőek.

A megszokott természetismereti tanösvények sajátossága nem csak az, hogy statikusak, rögzítettek, hanem az is, hogy mindez valahol a terepen történik.

Ezzel szemben a Madárbarát kert programra épülő tanösvény

tematikája lehetővé teszi a lakott területen: iskolaudvarban,

parkban, utcai fasorban való alkalmazást.

Pedagógiai és ökoturisztikai alkalmazási lehetőségek

A Madárbarát mintakert tanösvény azért egyedülálló Magyarországon, mert a honlapunkon minden állomáshoz kapcsolódnak olyan, részletesen kidolgozott tematikus oldalak is, melyek az alábbi alkalmazási lehetőségeket kínálják:

• a  kihelyezés megtervezésekor nem csak az állomásnevek, de ezek teljes szakmai tartalma is az építők rendelkezésére áll;
• az intézmény a saját honlapjának tanösvény tájékoztatójához az MME web oldalának kapcsolódó oldal linkjeit is beszúrhatja, ami a látogatására készülő pedagógusok számára lehetővé teszi és megkönnyíti a felkészülést;
• e-learning lehetősége a tanösvénylátogatást megelőzően és/vagy követően, nem csak a pedagógusok, de az önállóan vagy csoportmunkában tevékenykedő diákok számára is.

A tanösvény további egyedülálló tulajdonsága, hogy a bemutatott odúk, etetők stb. nem makettek, hanem teljes értékű természetvédelmi eszközök, amiket az állatok el is foglalhatnak (gyakran bele is költöznek), így téve interaktívvá, szó szerint élővé a látványt. Ez a hatás fokozható is, ha:

• Amennyiben így járunk el, a Madárbarát mintakert tanösvényre a szokásos tanösvényi alkalmazások mellet a következő programok is szervezhetők:

  A mobil verzió bővebb pedagógiai alkalmazási lehetőségei
  
  A hagyományos tanösvények sajátossága, hogy ezekhez „oda kell menni”, az állomások elhelyezkedése nagyobb munka nélkül nem változtatható, rossz idő esetén (eső, sáros, járhatatlan helyszín) pedig akár ki is kell hagyni a programból. A rögzített Madárbarát mintakert tanösvény mellett azért érdemes egy mobil verziót is beszerezni, mert amellett, hogy ez mindent „tud”, amit a keménytáblás változat, az alábbi tanulásszervezési megoldásokat is támogatja:

  
  
  Vásárlás és szállítás

  A Madárbarát mintakert tanösvényeket (a hagyományos és mobil változatot, valamint a külön is megvásárolható tanösvénytáblákat)  az MME Természetbarátok boltja forgalmazza, az árról, a fizetés és a vásárlás feltételeiről itt tájékozódhat >>

  Vetíthető Madárbarát kert előadás-sorozat

  Az ötrészes, projektorral vetíthető, pdf. formátumú előadás-sorozat (részletek >>) ideális iskolai, szakköri, oktatóközponti, erdei iskolai foglalkozásokhoz és jól kapcsolható a Madárbarát mintakert tanösvény tematikájához is. Az előadások innen is letölthetőek:

  • a tanösvényi itatóban egész évben folyamatosan biztosítjuk a víz utánpótlását;
  • a tanösvény odúit a kihelyezési paramétereknek megfelelően tesszük ki, illetve a tanösvényhez kapcsolódva egy kis odútelepet is létesítünk;
  • a darázsgarázst virágágyásba tesszük vagy virágokat is telepítünk mellé;
  • az etetőket télen feltöltjük maggal és egyéb eleséggel.

1. rész - Természetes élőhelyek és madárodúk (letöltés >>)
2. rész - Itató és porfürdő (letöltés >>)
3. rész - Fecskevédelmi eszközök és módszerek (letöltés >>)
4. rész - Téli madáretetés (letöltés >>)
5. rész - Más fajok védelme (letöltés >>)

• Négy dia a letölthető Madárbarát kert előadás-sorozatból.

   

   

  
  
  

  
  
  Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
  
  kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
  
  figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...

   

   

  
  
  

  
  
  ... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,
  
  a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíthet önnek

   

   Orbán Zoltán

   

   

  • • odúellenőrzések: fészek-, tojás- és fiókanézés; fiókagyűrűzés, odútakarítások március-szeptember között;
    • egész éves madármegfigyelés az itatónál, az odúknál és az etetőknél;
    • bemutató madárgyűrűzés a téli etetőn.
    • tanulmányi kirándulás, Madarak és Fák Napja terepi rendezvény, tanulmányi vetélkedő és verseny stb. esetén magunkkal tudjuk vinni, de akár tantermi körülmények között is használható;
    • az „állomástáblák” (pontosabban állomás molinók) változatos rögzítőelemekkel (szeg, csavar, HILTI szalag stb.) szinte bárhova ki- és felhelyezhetőek, majd gyorsan leszedhetőek; lágy rögzítőanyagot (drót, spárga) használva az sem gond, ha élő fákon: erdőben, iskolaudvarban, kertben, parkban, utcai fasorban, gyümölcsösben akarjuk használni, mert ez a megoldás nem okoz kárt a fákban;
    • ehetőséget kínál „párosítsd össze”, „kakukktojás” és „rendezz be egy madárbarát tanösvényt” típusú: egyéni, csoportmunkai, projekt-, vetélkedő- és versenyfeladatokra is, például:
      • egy gyerek vagy csapat az eszközöket helyezi ki, egy másik pedig ezekhez párosítja a megfelelő állomástáblát (vagy fordítva), végül egy harmadik ellenőrizheti egyik, másik vagy mindkét munka helyességét;
      • feladatnak adható ki szándékosan rosszul kihelyezett eszköz(ök), és/vagy nem megfelelően párosított tábla, táblák felismerése;
      • a mobil jellegnek köszönhetően egy tanuló vagy tanulói csoport önállóan „rendezhet be” egy komplett madárbarát kertet és tanösvényt, amit nem csak a pedagógus, de más diák, diákok is ellenőrizhetnek, értékelhetnek.
    1.  

Lehet-e élni madarak közelsége nélkül? Természetesen lehet, de sokan úgy gondoljuk, hogy velük együtt jobb. Szerencsére sok madárfaj követ bennünket még a nagyvárosok központjába is, egy kiskert pedig valóságos városi vadonná alakítható.

Bárhol alkalmazható egyszerű módszerek

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A Madárbarát kert a családi házak, háztáji kiskertek, parkok és arborétumok; a Madárbarát óvoda és Madárbarát iskola az oktatási intézmények; a Madárbarát panel a panelházak lakóinak, a Madárbarát munkahely az irodában dolgozók és munkáltatók alprogramja.

Elegendő már egy-két madárodú, egy itatónak használt virágalátét, télen pedig egy kis etető a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, ablakba, és máris élvezhetjük tollas barátain közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és kiskert tulajdonosokat a kártevők távoltartásában segítik a madarak.

Elismerő cím és tábla

Az odaítélés feltétele, hogy a program résztvevője a regisztrációt követően legalább egy mesterséges madárodú kihelyezésével, itató folyamatos működtetésével és téli madáretetéssel végzett egy évnyi madárbarát kertészkedést követően a regisztrációs csomagban kapott jelentőlap beküldésével tájékoztassa az MME központi irodáját az általa végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően postai úton megküldjük a ház falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő táblát, mely hirdeti, hogy itt egy madárbarát lakik és tevékenykedik. További részletek >> 

Regisztráció

A Madárbarát kert programba bekapcsolódni az elektronikus regisztrációs űrlap kitöltésével, a kétféle regisztrációs csomag valamelyikének akár bankkártyás fizetésű megvásárlásával lehet.

 

     5.000 Ft-os regisztrációs csomag tartalma

• Madárbarát kert kalendárium, mely segít eligazodni az évszakonkénti madárbarát kerti munkákban.
• Madárhang CD.
• Tűzzománc kitűző.
• Madaras fa tolltartó.
• Év madara könyvjelző, kártyanaptár, matrica.
• Jelentőlap, amit legalább egy évnyi madárvédelmi munkát követően kérünk visszaküldeni (elvesztés esetén elektronikusan is letölthető >>).

    7.500 Ft-os regisztrációs csomag tartalma

• Madárbarát kert kalendárium, mely segít eligazodni az évszakonkénti madárbarát kerti munkákban.
• B típusú madárodú.
• Madárhang CD.
• Tűzzománc kitűző.
• Madaras fa tolltartó.
• Év madara könyvjelző, kártyanaptár, matrica.
• Jelentőlap, amit legalább egy évnyi madárvédelmi munkát követően kérünk visszaküldeni (elvesztés esetén elektronikusan is letölthető >>).

A regisztrációs csomagok ára tartalmazza a postaköltséget, a jelentőlap visszaküldése után odaítélhető Madárbarát kert táblát és ennek postaköltségét is.

     Regisztráció >>

A programba belépni természetesen a félfogadási időben (hétfő-csütörtök 9-15 h, péntek 9-13 h) az MME központi irodájában is lehet.

További információkat kérhet a programkoordinátortól a madarbaratkert@mme.hu email címen!

Madárbarát kerti eszközök és szakkönyvek is vásárolhatók az MME boltjában.

 

A kék cinege a Madárbarát kert program egyik jelkép madara is lehetne, mert télen és nyáron egyaránt gyönyörködtet bennünket (Fotók és szöveg: MME archívum / Orbán Zoltán).

 Kapcsolódó oldal

• Letölthető Madárbarát kert előadás (9Mb) >> 

     Köszönjük!

Az MME ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a felújítások óhatatlanul megsemmisítik azoknak a védett és helyenként vészesen fogyatkozó fecskéknek, verebeknek, baglyoknak és denevéreknek az élőhelyeit, melyek települési jelenléte ugyanakkor egyre fontosabb, jól felfogott érdekünk is. Szerencsére rendelkezésünkre állnak azok az eszközök, melyek segítségével olcsón és egyszerűen pótolhatóak ezek a fészkelőhelyek és lakóüregek!

A természetbarát falfelújítás téma az Ozone Network Egyenlítő című műsorának

2016.02.02-ai adásában. Az indításhoz katt a képre (Forrás: videa.hu).

Saját védelmünkben is fontosak ezek az állatok!

A hazai fecskeállomány az élőhelyek leromlása, a klímaváltozás és a társadalmi tolerancia csökkenése miatt már így is riasztó mértékben megfogyatkozott, felére (!) csökkent az ezredfordulót követő másfél évtizedben. Ha nem figyelünk oda rájuk, hasonló folyamatok bekövetkeztére számíthatunk a szintén épületlakó házi és a mezei verebek, egyes baglyok és denevérfajok esetében is.

Ezeknek a védett állatoknak az elpusztítása nem csak törvénytelen, de ellentétes jól felfogott érdekeink szempontjából is. A klímaváltozás egyik következményként újabb és újabb szúnyogok terjesztette betegségek és rovarkártevők tűnnek fel hazánkban is. A fecskék, sarlósfecskék és denevérek ugyanakkor a legfontosabb szúnyogfogyasztó állatok közé tartoznak, a verebek növényi kártevő rovarokkal táplálják a fiókáikat, a baglyok pedig százával pusztítják az egereket és patkányokat. Ha megsemmisítjük ezeknek a szúnyog-, kártevőrovar- és rágcsálóvadászoknak a szaporodó- és élőhelyeit, akkor sokszorosára nőnek a védekezésre fordítandó költségek. Ennél is nagyobb probléma, hogy eközben súlyosan veszélyeztetjük a lakókörnyezetünk biológiai sokféleségét, csökkenthetjük hazánk mezőgazdasági potenciálját. Szemléletes példája ennek a sajnálatos módon 97%-ban idegmérgek alkalmazására építő hazai szúnyogirtási gyakorlat, ami nem szúnyogszelektív, minden rovart, így a haszonnövényeinket beporzó fajok tucatjait is elpusztítja (a melegködös irtási módszer esetében egy MTA vizsgálatban csak minden ezredik [!] elpusztított rovar szúnyog).

Ugyanakkor az MME „Madárbarát” fejlesztései és interneten bárki számára elérhető tájékoztató anyagai egyszerűen és olcsón alkalmazható megoldásokat kínálnak (lásd később) a hatóságok és felelős lakástulajdonosok, kivitelezők számára a felszámolt fészkelő- és búvóhelyek pótlására, számuk növelésére (ezek használatára a hatóság az engedélyek kiadásakor kötelezheti is a kérelmezőt).

A Google kereső a „denevér (vagy fecske)+falfelújítás” keresőszavak

begépelését követően egyből az MME kapcsolódó oldalaira

irányítja az érdeklődőt (Forrás: google.hu).

Jogszabályi háttér

Az alábbiakban – áttekintési céllal –  összegyűjtöttük egyrészt azokat a jogszabályok, melyek az építkezési, kivitelezési és felújítási tevékenységek természetvédelmi vonatkozásait  érintik, másrészt azokat a megoldási lehetőségeket, melyek lehetővé teszik a madár- és emlősbarát kivitelezést. A jogszabályi környezet folyamatosan változik, ezért ezek az információk csak tájékoztató jellegűek, érintettség esetén vegye igénybe jogi szakember segítségét!  

 

5. § (1) Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.

8. § (1) A vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani.

42. § (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.

43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
  (3) Védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani.

74. § (1) Védett állatfaj egyede kártételeinek megelőzéséről, illetve csökkentéséről a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodik. Ha a kártételt a kötelezett nem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság hasonló célra irányuló intézkedését.

  (2) Riasztási módszerek alkalmazása, illetve - kivételes esetben - a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése csak a természetvédelmi hatóság engedélyével és felügyeletével végezhető.
  (3) A természetvédelmi hatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére gondoskodik a riasztásban, befogásban, gyérítésben kellő szakértelemmel rendelkező szerv bevonásáról. A természetvédelmi hatóság saját kezdeményezése esetén az ebből eredő költségeket maga viseli. Ha a természetvédelmi hatóság beavatkozásával a tulajdonos, használó kérésének tett eleget, a költségek viselésére a közöttük létrejött megállapodás az irányadó.
  (4) A természetvédelmi hatóság kártalanítást fizet, ha a védett állatfaj egyedének kártétele azért következett be, mert
  a) nem tett eleget az (1) bekezdésben meghatározott, megalapozott kérelemnek;
  b) indokolatlanul nem engedélyezte riasztási módszer alkalmazását vagy a túlszaporodott állomány egyedeinek befogását, gyérítését;
  c) indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést.

A természetvédelmi hatóságot más esetben kártalanítási kötelezettség nem terheli.

80. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával  a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja természetvédelmi bírságot köteles fizetni.
  (5) A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

109. § Építményt vagy annak egy részét csak úgy szabad elbontani, hogy ez a szomszédos földrészletek és építmények, továbbá visszamaradó építményrészek állékonyságát, rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát ne veszélyeztesse, környezetét ne szennyezze, az egészséget ne károsítsa, valamint az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép-, építészeti érték- vagy műemlékvédelmi) érdeket, továbbá táj- és természetvédelmi érdeket ne sértsen.

A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és

bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló

348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.

Az 5. § -ban találhatóak a felújításokra vonatkozó előírások:

(2) A védelemben részesülő állatfaj egyede által lakó-, élő-, költő-, búvó- vagy pihenőhelyként használt épületrészen külső felújítás vagy karbantartás a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezhető, ha az nem veszélyezteti az egyed élettevékenységét, túlélési vagy szaporodási esélyeit, továbbá fennmaradását. A természetvédelmi hatóság az engedélyben meghatározza a tevékenység végzésének feltételeit.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

Madár- és denevérbarát falfelújítási megoldások

Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az épületfelújítások, a nyílászárócserék és utólagos falszigetelések nélkülözhetetlenek, mert a kisebb energiafogyasztásnak köszönhetően csökkentik a lakosság anyagi terheit és a környezetterhelést. Ráadásul a falfelújítások egyszerűen és olcsón tehetők madár- és emlősbaráttá az alábbiak betartásával:

1. A munkálatok megkezdése előtt – lehetőleg az állatok aktív időszakában, elsősorban nyáron – fel kell mérni az érintett falak lakóit: a sárból készült füsti és molnárfecske fészkeket, a sarlósfecskék, verebek és denevérkolóniák által lakott réseket, hasadékokat, üregeket.
   
   
   A kivitelező számára ebben a felmérésben a legfontosabb partner a ház lakóközössége lehet, akik jól ismerik a falak "albérlőit". A lakók bizalmának és támogatásának (információközlés) elnyerése érdekében már ekkor hangsúlyozni kell, hogy nem az állatok elüldözéséről, hanem mesterséges fészkek és odúk alkalmazásával az áttelepítésükről van szó.
   
   
   Az épületfelújítások jó lehetőséget kínálnak az esetleges ember-madár, ember-denevér konfliktusok kezelésében is azzal, hogy az alábbi eszközök alkalmazásával áttelepíthetők a problémás részekről, a lakókat zavaró helyekről.
   
    
2. A falak állatainak felmérése, létszámuk és fajösszetételük megismerése után fel kell deríteni, hogy a lehető legközelebb hol lehet mesterséges fészkek, odúk és költőládák kihelyezésével pótolni a megszűnő fészkelő- és pihenőhelyeket.
   
   
   A mesterséges molnár- és füstifecskefészkek, sarlósfecskeodúk a szomszédos épületekre szerelhetők, a veréb- és denevérodúk viszont nem csak falakra, de akár az épületek közötti nagyobb fákra is telepíthetők:
   • mesterséges fecskefészkek kihelyezése >>
   • mesterséges sarlósfecskeodúk kihelyezése >>
   • veréblakótelep-odúk verebeknek >>
   • egyéb mesterséges odúk és költőládák >>
   • denevérodúk kihelyezése >>  
     
      
3. A megyei kormányhivatalnál (2015 tavaszától a zöldhatóságok beolvadtak megyei kormányhivatalokba) el kell indítani a fészekeltávolítási-engedély megszerzését (ezt az illetékes nemzetipark-igazgatóság is véleményezi), amit csak a költési időszakon kívüli időpontra kaphatunk meg:
   • fecskék esetében március 31-ig,
   • denevérek esetében az április 1-31. és az augusztus 15-október 31. közötti időszakra.
     
      
4. Csakis az engedélyek birtokában és ennek utasításai szerint lehet leverni a felújítást akadályozó fecskefészkeket, betömni a sarlósfecskék és verebek fészeküregeit, amire a költési időszakot követő vagy ezt megelőző időszakban: november-március között, legkésőbb március végéig kerülhet sor.

Ha így járunk el, elkerülhetjük, hogy a vonulásból visszatérő madarak ismét elfoglalják a fészkelőhelyeket, mert az aktív fészekaljak bolygatása, a kotló és etető madarak zavarása ettől kezdve már tilos!


A denevérek eltávolítására a hűvös, de még fagymentes őszi és kora tavaszi időszak a legalkalmasabb, mert ezek a téli álmot alvó állatok ilyenkor még vagy már nem alszanak, részben ébren vannak, így a megfogásuk nem okoz telelési problémát. Ha azonban nem így járunk el, akkor következnek be olyan esetek, mint 2016. januárjában Esztergomban, ahol a József Attila Általános Iskola nyílászárócseréinek és külső szigetelésének munkálatai közben feltehetően több ezer rőt koraidenevért falaztak be.

További információk (tanulmány) az épületlakó denevérek kérdésének kezeléséről >>

Mesterséges molnár- és füstifecske-fészek, ...

... sarlósfecskeodúk ...

... és denevérodúk alkalmazásával a védett fal lakó állatok kényelmesen

áttelepíthetők és a falfelújítások természetvédelmi károkozás

nélkül végezhetők el (Fotók: Orbán Zoltán).