Dévaványai sík
IBA kód: HU29
Megye: Békés és Jász-Nagykun-Szolnok
Földrajzi koordináták: 40.1 É, 20.58 K
Tenger feletti magasság: 86-94 m
Terület: 85 000 ha
Kritérium: A1, A4i, B1i, B1iv, B2
Földrajzi koordináták: 40.1 É, 20.58 K
Tenger feletti magasság: 86-94 m
Terület: 85 000 ha
Kritérium: A1, A4i, B1i, B1iv, B2
Élőhelyek: mesterséges élőhelyek (70%), gyepek (30%).
Földhasználat: mezőgazdaság (90%), természetvédelem és kutatás (20%).
Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági termelés intenzitásánaknövekedése (B), a madarak zavarása (B), lecsapolás (B), természetiesemények (B), erdősítés (B), a növényzet égetése (C), iparosítás, városiasodás (C).
Védettség: részleges
Területleírás
A Berettyó-folyó, a Körösök, aHortobágy-Berettyó csatorna és az Ó-Berettyó által határolt mentesítettártér öntésföldekkel, réti és réti szikes talajokkal, ahol főként rosszminőségű szántók, ecsetpázsitos mocsárrétek, és szikes legelőktalálhatók. Elsősorban szántóföldi növénytermesztés, szarvasmarha- és juhlegeltetés, rétgazdálkodás és a libatartás folyik a területen.
Madártani jelentőség
A mezei madarak fontos élőhelye. Itt él a globálisan veszélyeztetett túzok (Otis tarda) egyik legnagyobb hazai állománya.
Természetvédelmi kijelölések
12 144 hektár a Körös-Maros NP része.
Természetvédelmi kérdések
A terület legfontosabb értékét, atúzokot elsősorban a gépi kaszálás, aratás, illetve a kedvezőtlenélőhelyi változások veszélyeztetik. A védett terület azonban atermészetvédelmi szempontból értékes élőhelyeknek csak egy részét - elsősorban a nagy kiterjedésű gyepeket - foglalja magába. Aszántóterületek többnyire nem állnak természetvédelmi oltalom alatt.Elsősorban a terület keleti részén nagy területeken rendezkedtek be azöntözéses gazdálkodásra, ami kedvezőtlen a túzok és más pusztai fajokvédelme szempontjából. A mezőgazdasági munkák által okozott károkmérséklése érdekében az állami természetvédelem mentőszolgálatotműködtet. A mezőgazdasági munkák által veszélyeztetett fészkekből atojásokat begyűjtik és mesterségesen kikeltetik. Mesterséges nevelésután a madarakat visszavadítják. További gondot okoz a vizes élőhelyekeltűnése elsősorban a gémfélék és a parti madarak védelmeszempontjából. Ezért a természetvédelem mesterséges árasztásokat végezegyes legelőkön. Az 1995. évi XCIII. törvény alapján a védett területjelentős része a természetvédelmi szervek kezelésébe került. Atermészetvédelmi hatóság a védett területen kívüli gyepek egy részét ismegvásárolta. Ez lehetőséget ad egyrészt a túzokkímélő gazdálkodásra,másrészt a vizes területek rekonstrukciójára is. A túzok és a többimezei madárfaj védelmét azonban igazából csak egy az egész térségrekiterjedő érzékeny természeti terület kialakítása és ehhez kapcsolódó támogatási rendszer bevezetése biztosíthatná
Minősítő fajok:
bakcsó (Nycticorax nycticorax)
kék vércse (Falco vespertinus)
daru (Grus grus)
túzok (Otis tarda)
nagy goda (Limosa limosa)
nagy goda (Limosa limosa)
A Berettyó-folyó, a Körösök, aHortobágy-Berettyó csatorna és az Ó-Berettyó által határolt mentesítettártér öntésföldekkel, réti és réti szikes talajokkal, ahol főként rosszminőségű szántók, ecsetpázsitos mocsárrétek, és szikes legelőktalálhatók. Elsősorban szántóföldi növénytermesztés, szarvasmarha- és juhlegeltetés, rétgazdálkodás és a libatartás folyik a területen.
Madártani jelentőség
A mezei madarak fontos élőhelye. Itt él a globálisan veszélyeztetett túzok (Otis tarda) egyik legnagyobb hazai állománya.
Természetvédelmi kijelölések
12 144 hektár a Körös-Maros NP része.
Természetvédelmi kérdések
A terület legfontosabb értékét, atúzokot elsősorban a gépi kaszálás, aratás, illetve a kedvezőtlenélőhelyi változások veszélyeztetik. A védett terület azonban atermészetvédelmi szempontból értékes élőhelyeknek csak egy részét - elsősorban a nagy kiterjedésű gyepeket - foglalja magába. Aszántóterületek többnyire nem állnak természetvédelmi oltalom alatt.Elsősorban a terület keleti részén nagy területeken rendezkedtek be azöntözéses gazdálkodásra, ami kedvezőtlen a túzok és más pusztai fajokvédelme szempontjából. A mezőgazdasági munkák által okozott károkmérséklése érdekében az állami természetvédelem mentőszolgálatotműködtet. A mezőgazdasági munkák által veszélyeztetett fészkekből atojásokat begyűjtik és mesterségesen kikeltetik. Mesterséges nevelésután a madarakat visszavadítják. További gondot okoz a vizes élőhelyekeltűnése elsősorban a gémfélék és a parti madarak védelmeszempontjából. Ezért a természetvédelem mesterséges árasztásokat végezegyes legelőkön. Az 1995. évi XCIII. törvény alapján a védett területjelentős része a természetvédelmi szervek kezelésébe került. Atermészetvédelmi hatóság a védett területen kívüli gyepek egy részét ismegvásárolta. Ez lehetőséget ad egyrészt a túzokkímélő gazdálkodásra,másrészt a vizes területek rekonstrukciójára is. A túzok és a többimezei madárfaj védelmét azonban igazából csak egy az egész térségrekiterjedő érzékeny természeti terület kialakítása és ehhez kapcsolódó támogatási rendszer bevezetése biztosíthatná
Minősítő fajok:
bakcsó (Nycticorax nycticorax)
kék vércse (Falco vespertinus)
daru (Grus grus)
túzok (Otis tarda)
nagy goda (Limosa limosa)
nagy goda (Limosa limosa)
 |
|
Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges |
Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>
Egyéni és céges adományozás >>
Köszönjük!