Élőhelyek: mesterséges élőhelyek (95%), gyepek (5%).

Földhasználat: vadászat (100%), mezőgazdaság (75%), természetvédelem és kutatás (25%), erdőgazdálkodás (5%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági termelés intenzitásának növekedése (B), erdőirtás (B), egyéb (B), mélységi vagy talajvíz kitermelés (C).

Védettség: nincs.
Területleírás

Mosonmagyaróvártól északra és nyugatra kétterületi egységet foglal magába az oszták-magyar, illetve aszlovák-magyar határ közelében. Az északi rész magasártér, közepestalajvízállással, réti-mezőségi talajjal; a nyugati rész mély talajvizűlöszös síkság csernozjom talajokkal, amelyekre azonban a sekélytermőréteg miatt szélsőséges vízgazdálkodás jellemző. Egykor belterjes mezőgazdasági művelés alatt álló mezőgazdasági terület.

Madártani jelentőség

A mezei madárfajok fontos élőhelye,ahol tudatos élőhely fejlesztéssel sikerült a világszerte veszélyezettet túzok és a fogoly állományát többszörösére növelni.

Természetvédelmi kijelölések

Hivatalosan nem álltermészetvédelmi oltalom alatt. A Lajta- és a Moson-projekt aLajta-Hansági Rt, a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási Tanszéke, a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a WWF Ausztria összefogásában valósul meg.

Természetvédelmi kérdések

Jelenleg nem veszélyeztetett. A kárpótlás és a földprivatizáció miatt, illetve - az EU csatlakozástkövetően - azonban számítani lehet a mezőgazdaság intenzitásának növekedésére, a fasorok károsodására, és a Bősi-vízlépcső megépítésemiatt a talajvízszint csökkenésére. Az 1992-ben indult Lajta-programkeretében vegyszermentes táblaszegélyeket alakítanak ki, és különfélemódon növelik a szegélyhatásokat a fogoly védelme érdekében. A Moson-projekt 1993-ban indult meg 1232 ha-on. A túzok (Otis tarda)megmentése érdekében túzokkímélő vetésszerkezetet vezettek be, illetve egyes területrészeken a felhagyták a szántóföldi művelést.

Minősítő fajok:

fogoly (Perdix perdix)

túzok (Otis tarda)