A jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartása, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet "tükörkép-szennyező" hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre.

Miért csinálják?!

Tavasszal a hosszabbodó nappalok hatására szaporodási izgalomba kerülő hímek fészkelőhelyet keresnek maguknak és leendő párjuknak, majd énekléssel kijelölik ennek határait, miközben figyelve és fülelve keresik a rivális hímeket.

Ilyenkor a fészkelőhely "tulajdonosa" (a képeken ugyan az a barázdabillegető látható) nem egy helyben üldögélve énekel, hanem a revírt körberepülve, rövidebb-hosszabb időre meg-megállva szó szerint körbeénekli a területét, amihez a magaslati pontok, például a parkoló autók különösen vonzó helyet kínálnak.

Ha ez történetesen egy sötét színű, metálfényezésű jármű, melyben a madár megláthatja a saját tükörképét, vagy megpillantja magát az autó visszapillantó tükrében, ablaküvegében, akkor elkezdődhet az akár napokig, naponta több órán át tartó harc a saját tükörképével.

Modern környezetünk tele van célzottan vagy járulékos tulajdonságként tükröződő felületekkel (Fotók: Orbán Zoltán).

A viselkedés leggyakoribb kiváltója az autók visszapillantó tükre és hátsó szélvédője, de a madarakat bármilyen tükröződő felület (például ablakok), és természetesen a számukra hozzáférhető helyre kitett tükör is megtréfálhatja. Ezekre mutatnak példát az alábbi, az amerikai kontinensről származó videó felvételek is.

Mit tehetünk ezekért a madarakért?

Bármilyen jópofának tűnjenek is ezek az "erőlködő" madarak, a vizuális környezetszennyezés könnyen veszélyessé válhat a számukra, mert a tükörképükkel vívott sokórás mániákus harc teljesen természetellenes körülmények között zajlik, hiszen az "ellenség" soha nem adja fel, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni. Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól, és akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja. Sőt, az ablakban tükröződő „fajtárs” támadása következtében betörő üveg a madárnak fizikai sérülést okozhat. Néhány éve Sásdon egy fehér gólya napokig olyan hevesen támadta a tükörképét egy épület ablakaiban, hogy azok közül több is betört.

Ráadásul a mániákus madarak akár több hétig jelentkező, naponta órákig tartó kopogása, az üveg és az autó összepiszkítása az embereket is zavarhatja. Tehát közös érdekünk a helyzet felszámolása!

A vizuális csapdaeffektus megszüntetésére épületablakok esetében a legjobb megoldást a szúnyogháló jelenti, mellyel nem csak a tükörképtámadási-viselkedés, ...

... de a gyakran végzetes ablaknak ütközések is megakadályozhatóak (nem is beszélve az éjszaka kellemetlenkedő szúnyogokról). A képen üvegnek repülő balkáni gerle tollpúderlenyomata látható (részletek >>).

Ha valamilyen okból nem szerelhető fel szúnyogháló az ablakra, akkor az a cél, hogy bármilyen átlátszatlan anyaggal (függönnyel, papírral stb.), a képeken széles ragasztószalag-csíkokkal, csökkentsük vagy megakadályozzuk az üveg tükrözőképességét.

Ez a módszer az autók ablakainál is alkalmazható, itt éppen a hátsó szélvédő teljes letakarásával.

A visszapillantó tükör esetében a legegyszerűbb megoldás, ha behajtjuk, ...

... rögzített tükör esetében pedig letakarjuk (a képen régi zoknit ráhúzva :) azt, amint észrevesszük, hogy egy madár rendszeresen visszajár ide.

Másik megoldáscsoportot kínálnak a riasztó eszközök. Ezek közül a "rémzsinór" az egyszerűbb, mert otthoni anyagokból (zsineg és nejlonzacskó) is elkészíthető.

Aki rendelkezik nyomtatóval, ragadozómadarak feltűnő, a kisebb testű zsákmányállatfajokra riasztóan ható színes "rémszem" nyomatát is felragaszthatja az ablakra, ...

... autóra.

Utóbbiak elülső oldalablakára kihelyezve kettős védelem érhető el, mert a rémszem nem csak az üveget, ...

... de a visszapillantó tükröt is "védi".

A bámuló bagolyarcot utánzó lap letölthető itt >>   (Fotók: Orbán Zoltán).

Minden ilyen (madárriasztási) eset kapcsán is hangsúlyozzuk, hogy a madarak rendkívül intelligens, autonóm lények, melyek körülöttünk élő képviselői jelentős mértékben alkalmazkodtak a civilizációs hatásokhoz. Ezért gyakran előfordul, hogy az általunk elegendőnek, kellően félelmetesnek ítélt eszközök hatástalannak bizonyulnak, illetve ami működik az egyik madárnál, azt egy másik teljes egészében figyelmen kívül hagyhatja. Ilyenkor próbálkozzunk mással, illetve tartsuk észben, hogy a legbiztosabb védelmet a fizikai elszigetelés (jelen esetben a szúnyogháló és az autó ablakainak letakarása) kínálja.

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a

kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk

figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

Orbán Zoltán