Vizimadarak

2009. november 27. (péntek): Öreg-tó Klub Hotel


       18:00 - Az országos madármegfigyelő versenyre érkezők

                   regisztrációja, nevezés „felnőtt” és „ifjúsági” kategóriában

       20:00 - A verseny megnyitója – Musicz László

       20:05 - Versenyszabályzat ismertetése – Pénzes László

       20:10 - A kék vércse (Falco vespertinus) védelme

                  Magyarországon – Előadó: Palatitz Péter, Solt Szabolcs 

       20:40 - Kis lilik Life Program eredményeinek bemutatása –

                   Előadó: Tar János 

       21:10 - Dél-Afrika vadvilága – Előadó: Riezing Norbert 

2009. november 28. (szombat): Építők parkja, madármegfigyelő torony


       06:00 - Egész napos madármegfigyelő verseny kezdete

                   (nevezés „felnőtt” és „ifjúsági” kategóriában a helyszínen)

       07:00  -tól sok ezer vadlúd kirepülésének megtekintése! –

                  Zsoldos Árpád, a kiváló ornitológus tolmácsolásában

                  nagy kivetítőn követhetik nyomon a tavi eseményeket 

       08:15 - A IX. Tatai Vadlúd Sokadalom ünnepélyes megnyitója:

                  gyerekek verses köszöntője, majd ünnepi beszédet

                  mond: Haraszthy László, KvVM szakállamtitkár, és

                  Michl József, Tata Város polgármestere

       10:00 - A „Magyar madárvonulási atlasz” című könyv bemutatása.

                  Utána „A madárgyűrűzés 100 éve Magyarországon”

                  című előadás – Előadó: Ujhelyi Péter, Karcza Zsolt

       10:00 - Az alkalmazkodás mesterei „Állati jó bemutató” – Tóth Gábor

       11:00 - Az általános iskolák számára meghirdetett verseny

                  eredményhirdetése

       12:00 - Solymász bemutató – Krekács Zoltán

       13:00 - Az alkalmazkodás mesterei „Állati jó bemutató” – Tóth Gábor

       15:00 - 16:30 - A vadludak esti behúzásának megtekintése a tóparton,

                  élőkép kivetítéssel! – Narrátor: Zsoldos Árpád

       17:00 - Őszi csillagos égbolt látványosságai (előadás és

                  távcsöves bemutató) – TIT Tatabányai Csillagvizsgáló

       18:00 - Az egész napos madármegfigyelő verseny zárása

       Előadások:

       A nagyközönség számára hirdetett előadások a szombati nap folyamán a

       nagy rendezvénysátorban, rossz idő esetén a madármegfigyelő torony

       melletti épülettermében kerülnek lebonyolításra:


       11:00 - Madárbarát kert program – Előadó: Orbán Zoltán

       11:30 - Vándorsólyom nyomkövetés Magyarországon –

                  Előadó: Prommer Mátyás 

       12:00 - Komárom-Esztergom megye madártani értékei –

                  Előadó: Pénzes László

       12:30 - Sas-hegy Természetvédelmi Terület bemutatkozása –

                  Előadó: dr. Kézdy Pál

       13:00 - A Duna folyam halai – Előadó: dr. Tóth Balázs

       13:30 - Natura 2000-es bogárfajok bemutatása, különös

                   tekintettel a magyar futrinkára – Előadó: Bérces Sándor

       14:00 - A Gerecse flórája – Előadó: dr. Barina Zoltán 

       14:30 - Parlagi sas a Kárpát-medencében –

                  Előadó: Horváth Márton

       15:00 - Kis lilik Life Program bemutatása – Előadó: Tar János 

       15:30 - A Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja –

                  Előadó: Szilbekné Molnár Katalin

       Egész napos folyamatosan zajló események:


       - Vásárlási lehetőség az MME kitelepült boltjában

       - Cincér és TÉA játszóház: Kreatív környezeti nevelési sátor

       - Életkép festés az öreg-tavi ludakról

       - Madár- és természetvédelmi filmek vetítése a nagysátorban

         09:00–16:00 óra között

       - Természetvédelem és turizmus - játék garantált

         nyereményekkel

       - Madármegfigyelés a partra kitelepült teleszkópos állomásokon

       - Madárgyűrűzési bemutató

       - Természetvédelmi tanácsadás

       - Teleszkópok és kézi távcsövek tesztelési lehetősége

       - Madár festmények vásárlási lehetősége

       - Kézművesek, helyi termelők adventi vására

       Esti szakmai program az Öreg-tó Klub Hotelben:


       20:00 - Az egész napos madármegfigyelő verseny

                   eredményhirdetése – dr. Magyar Gábor,

                   WWF Magyarország igazgató 

       20:20 - Fokozottan védett növényfajunk, a tartós szegfű

                    (Dianthus diutinus) – Előadó: Balczó Anna

       20:50 - Vándorsólyom nyomkövetés Magyarországon –

                   Előadó: Prommer Mátyás 

       21:15 - Jemen - egy ragadozómadarász beszámolója –

                   Előadó: Balázs István

------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tájékoztató a madármegfigyelő versenyről:

Díjazottak: felnőtt (18 év felett) kategória I-III., ifjúsági (18 év alatt) kategória I-III. (Vándorserleg, szakkönyv, póló, sapka. A helyezéstől és kategóriától függően változó értékben és tartalomban.)

Különdíj: legjobb, legritkább fajt látott, illetve természetvédelmi szempontból legjelentősebb faj, megfigyelés nevezett csapattagjának díjazása

Fontos tudnivaló! Az egyes kategóriákban csak abban az esetben hirdetünk helyezetteket, amennyiben legalább 5 nevezett csapat a fajlistáját a verseny zárásánál leadja.


Díjazás:  

Vándorserleg

Könyvjutalom

Póló, pohár

Különdíj – Kókay Szabolcs festmény – Legritkább faj

Különdíj – Zsoldos Márton festmény – Természetvédelmi szempontból legjobb faj, megfigyelés

Különdíj – Zsoldos Márton festmény – Sokadalom szervezéséért, a megyei természetvédelemért

 

További információ: Csonka Péter mme24@freemail.hu; www.mme-komarom.hu


------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Szervezők:

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Komárom-Esztergom megyei Csoportja;

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság;

Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület.  

Védnök:

Michl József Tata Város polgármestere  

Fő támogatók:

Tata Város Önkormányzata

Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Támogatók:

birding.hu

Birding World Magazine

Dömsödi Ferenc, London, UK  

Ecotours Kft.

Északdunántúli Vízmű Zrt.

Fiwi-Hűt Kft.

Gaidosch Tamás, Budapest

GALAX Kft.

Imre Tamás, Budapest (www.fotooktatas.hu)

Kókay Szabolcs (www.kokay.hu)

Know-How Audit Kft.

Remondis Oroszlány Zrt.

Öreg-tó Klub Hotel

Swarovski Magyarország

Mikrolin Press Nyomda Kft.                                                              

Öko-Design Kft

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás

Tatai Mezőgazdasági Zrt.

Tatai Városgazda Kht.

Természetes Életmód Alapítvány

TIT Tatabányai Csillagvizsgáló

TOI TOI Kft.

TopFoto (www.topfoto.hu)

WWF Magyarország

Zsoldos Márton (http://invitel.hu/zsoldos-m)

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

Az ország jóformán egész területére kiterjedő lecsapolások és folyószabályozások megsemmisítették a természetes vizes élőhelyek nagy részét, ezért a 20. század során egyre nagyobb jelentőséget kaptak mesterséges víztereink. Az 1900-as évek első felétől épülő kisebb-nagyobb kiterjedésű halastavak élőhelyet biztosítottak számos ritka és veszélyeztetett, vonuló vagy fészkelő vízimadár számára. Ezen tavak közül is különös jelentőséggel bírnak az „Ugrai-tavak”.

A tavak élővilága

A halastavak sekély vízfelületükkel, változatos élőhelyeikkel, a szomszédos kiterjedt szikes pusztákkal, nedves gyepekkel és erdőfoltokkal nagyszámú növény és állatfajnak nyújtanak életteret.

A nyári lúd a nádasok egyik jellemző fészkelője

Gazdálkodás a halastavakon

Projekt a halastavak sokrétű, fenntartható használatáért

A UNEP/GEF támogatásával 2007-óta valósul meg a területen egy MME projekt, melyben egy halgazdálkodó, az Agropoint Kft. mellett a Bihar Közalapítvány is partner.

A projekt célja az, hogy a már létező extenzív halgazdálkodási módszerekre még természetkímélőbb, de gazdaságos alternatívákat dolgozzon ki és vezessen be, kisebb élőhely fejlesztésekkel kedvezőbb életfeltételeket hozzon létre számos védett, fokozottan védett faj számára, valamint, hogy a területet vonzóbbá tegye a fenntartható turizmus számára.

A projekt felismerte, hogy mind a természetvédelem, mind a halgazdálkodók és a helyi lakosság közös érdeke egy gazdaságilag jól működő, a természeti értékeket megőrző, az élőhelyeket fejlesztő, a helyi közösséget is bevonó rendszer. Csak ez lehet a hosszú távú megőrzés alapja, ahol a madármegfigyelő turizmuson kívül egyre nagyobb szerepet kap a szélesebb körök érdeklődését is felkeltő, kontrollált ökoturizmus.

 A tavak madártömegei rendszeresen vonzzák a területre a madarászokat

Fotók: Ványi Róbert, Porkoláb Magdolna, Vasas András, Simay Gábor

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

  Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

Egyéni és céges adományozás >>

     Köszönjük!

A projekt a következő szervezetek részvételével és támogatásával valósul meg:

A csőr kanálszerűen kiszélesedő vége, és csupasz torkuk is sárgás, narancssárgás színekben játszik, továbbá nászidőszakban a tarkóról is hosszú bóbita nyúlik hátra. A kanalasgémek rendszertanilag az íbiszfélélkhez tartoznak, nevüket kanálszerűen kiszélesedő csőrükről kapták. A nádasok, fűzbokros árterületek fészkelő madara, gyakran más gémfajok társaságában költenek. Fészküket gallyakból, nádból építik. Általában 3 hófehér tojást tojnak, lerakásuk között 1-2 nap telik el, de a kotlás már rögtön az első tojás megjelenésével elkezdődik, ebből adódóan a fiókák között jelentős méretbeli különbségek lehetnek. Mindkét öreg részt vesz a kotlásban, és a fiókák nevelésében. Amikor a fiókák 3-4 hetesek, a fészkekből szétmászkálnak. A gémtelepről kb. 7-8 hetes korukban repülnek ki.

A kanalasgémek táplálkozása

A kanalasgémek táplálkozásukat csak a meglábalható sekély vizekben tudják folytatni. Táplálkozásukkor csőrüket nyitva tartják, fejükkel jobbra-balra kaszálnak. Amennyiben érzékeny csőrükhöz valami hozzáér, azonnal összezárják, és zsákmányukat lenyelik. Táplálékuk piócákból, puhatestűekből, halakból, kétéltűekből tevődik össze. Tavasszal még elsősorban a szikes vizeken táplálkoznak, de azok nyár eleji kiszáradásával átszoknak a halastavakra, ahol pont ettől az időszaktól kezdődik el a nyári, majd az őszi lehalászás. A kanalasgémek többsége valószínűleg azért költ korán, hogy a táplálékban gazdag időszakos vizeket még kiszáradásuk előtt ki tudják aknázni. Vonulásuk során elsősorban a tengerparti lagúnákban, sólepárlókon táplálkoznak, a Szaharától délre pedig a nagyobb folyók öntésterületein fordulnak elő a Száhel-övezetben.

A kanalasgémek védelme

Magyarország európai viszonylatban "kanalasgém-nagyhatalomnak" számít 1100-1300 páros fészkelő-állományával. Európai, és így hazai állományuk folyamatos növekedést mutatott az elmúlt években. Jogilag a kanalasgémek fokozottan védettek, természetvédelmi értékük 500 000 Ft.

Mégis azt kell mondani, hogy a kanalasgémek populációja sérülékeny, mert táplálkozásukat csak nagyon speciális vízmélység mellett tudják végezni. A globális felmelegedés veszélyezteti hazai állományát, mert sok kisebb vizünk eltűnését, korai kiszáradását okozhatja. A kanalasgémeket lehet segíteni, a belvizek megőrzésével, fontos fészkelőhelyeiknél átgondoltan végzett természetvédelmi célú árasztásokkal, és az árasztásokba őshonos apróhalak telepítésével, melyek táplálékul szolgálnak számukra.

A kanalasgémek szívesen építik fészkeiket a nádasok növényzettől felnyíló kis belső tavai mellé. Ilyen élőhelyeket mesterségesen, a nádarató gépek taposásával is létre lehet hozni, természetvédelmi szempontú előzetes mérlegelést követően. A Csaj-tavon és a Kolon-tavon például rendszeresen költenek ilyen letaposott részek mellett.

A halastavak madárbarát kezelése (nádasok égetésének mellőzése, fészkelésre alkalmas nádas meghagyása, madarak számára sekély vizű, apró halakban gazdag tóegység fenntartása, stb.) is segíthet abban, hogy mind fészkelés, mind a kóborlás alatt megfelelő élőhelyet nyújtsunk a kanalasgémek számára.

Pigniczki Csaba

     Köszönjük!

Ma, amikor ezen élőhelyek megszűnéséről, a még meglévők állapotának folyamatos romlásáról - és az élőviláguk eltűnéséről - beszélünk nap mint nap, szükséges egy olyan társadalmi bázison nyugvó szervezet működése, amelynek tagjai kellő összefogással és szakmai megalapozottsággal elősegíthetik ezen folyamatok mérséklését, vagy megelőzését. A Vízimadár-védelmi Szakosztály - összhangban az MME természetvédelmi célkitűzéseivel - a vizes élőhelyek élővilágának feltárását, kutatását és nem utolsó sorban a védelmét vagy védettségének előkészítését vallja legfontosabb feladatának.

A Szakosztály védelmi tevékenységét a következő témakörök köré csoportosította:
Vonuló és telelő vízimadárfajok állományának országos szintű monitoring- és kutatási eredményeire alapozva az országos jelentőségű madárélőhelyek védelmének elősegítése.

Fészkelő vízimadár-állományok országos szintű monitoringja, a veszélyeztető tényezők feltárása, hatékonyabb védelmük elősegítése, különös figyelemmel a ritka, veszélyeztetett, valamint a telepesen költő vízimadárfajokra.

A védelmi terv számba veszi a cigányréce magyarországi állományát veszélyeztető tényezőket, melyek a következők: élőhelyek megszűnése és leromlása, vadászat, tájidegen fajok betelepítése, nem megfelelő időben végzett munkálatok a fészkelőhelyen, emberi zavarás stb. A veszélyeztető tényezők elhárítására az alábbi intézkedéseket kell megvalósítani: a még nem védett élőhelyek védetté nyilvánítása, a fészkelőhelyül szolgáló gátak, töltések kaszálásának késleltetése, mesterséges fészkelőhelyek létesítése, természetes élőhelyeken a fiókákat is elfogó ragadozóhalakra háromévenkénti kontrollhalászat rendezése, az amur kiszorítása legfontosabb élőhelyeiről, vadászat során az illegális lelövések megakadályozása. Az utóbbi időben egyre több alkalommal jelentkező illegális vadászat visszaszorítása érdekében a vadászati hatóságokkal és a vadászati érdekképviseleti szervekkel közösen kell megtenni a szükséges intézkedéseket.

ELTERJEDÉS
A cigányréce fő költési területe Kelet-Európától egészen Nyugat-Kínáig (Xinjiang Uygur Zizhiqu, ill. Sichuan tartományok) és Nyugat-Mongóliáig terjed. A legnagyobb sűrűségben a kelet-európai sztyeppék tavain fészkel. Kicsi, elszigetelt állományok élnek Líbiában, Törökországban, Iránban, Afganisztánban és Kashmírban. Korábban költött Marokkóban, Algériában és Izraelben is. Hazánkban elsősorban a Dél-Dunántúl kis kiterjedésű, völgyzárógátas halastavain, a Bodrogzug és a Taktaköz a holtágaiban él jelentősebb állománya, de kisebb számban az Alföldön is előfordul, elsősorban a halastavakon. Az Észak-Dunántúlon csak kis számban és csak néhány helyen költ.

ÁLLOMÁNYNAGYSÁG
A cigányréce világállományát legfeljebb 70 000 példányra becsülik. Nem ismertek azonban pontosan az egyes részállományok. Az utóbbi években a korábban ismert világállományhoz képest igen jelentős állományokat találtak Kazahsztánban és Üzbegisztánban. Ezeknek az új populációknak a vizsgálata még nem fejeződött be és egyelőre nem is publikálták az eredményeket. Három egymástól jól elkülöníthető állatföldrajzi régióban létszáma az alábbiak szerint alakul:

A magyarországi állományról átfogó felmérés 1997 előtt nem készült. Korábban a nálunk fészkelők számát 1200-1600 párra becsülték. Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya által 1997-ben végzett felmérés szerint hazai állománya ma már nem több mint 585-675 pár, amely a következőképpen oszlik meg:

VÉDELMI HELYZET
A cigányréce Magyarországon 1982-tól védett, 1992 óta pedig fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 Ft. Az MME által 1999-ben összeállított Vörös Lista szerint magyarországi állománya alapján az ún. ritka fajok kategóriájába tartozik.

ÉLETMÓD
Fészkelőterület
Magyarországon legjellemzőbb fészkelőhelyei a halastavak, holtágak, természetes mocsarak. Kedveli azokat az élőhelyeket, ahol foltszerűen található a gyékény és a sás, illetve ahol gazdag hínárvegetáció van. Azokban a vizekben, ahol csak vékony parti nádszegély található, nem telepszik meg. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egymástól viszonylag eltérő jellegű élőhelyeken is megtelepedik, de pontos és részletes információink egyelőre nincsenek arról, hogy milyen ökológiai tényezők befolyásolják a fészkelőhely kiválasztását.

Költés
Fészkét nyílt vizek közelében, a szegélynövényzetbe építi a környezetében található növényekből, melyet saját tollaival bélel. Szívesen fészkel sirálytelepeken is. Tojásainak száma 8-12. Előfordul, hogy több tojó közös fészekbe, vagy más fajok fészkébe rakja tojásait. Csak a tojó kotlik, a gácsér ilyenkor általában a közelben tartózkodik. A kotlási idő 25-28 nap. A fiókák felszáradás után együtt hagyják el a fészket. Röpképességüket két hónapos korukra érik el. Gyakori, hogy a család a fiókák röpképessé válása után is együtt marad. Május elejétől június végéig vannak friss fészekaljai. Költési ideje augusztus végéig is elhúzódhat.

Táplálkozás
A cigányréce táplálkozása kevéssé kutatott, annak ellenére, hogy korábban vadászható faj volt. Gyomortartalom-vizsgálatok alapján tudjuk, hogy gyommagvakat, zöld növényi részeket, rovarlárvákat, csigákat és kultúrnövénymagvakat eszik. Alkalmanként rákokat, békákat és apró halakat is fogyaszt.

Vonulás
A cigányréce fontos telelőterületei a Fekete- és Kaszpi-tenger térségében, a Földközi- tenger környékén találhatók, de legnagyobb számban Kelet-Afrikában (Szudán, Etiópia) és Nyugat-Afrikában (Szenegál) telel. További áttelelő állományok találhatók Spanyolországban, Irakban és Iránban, Pakisztánban, Észak-Indiában, Észak-Burmában és Dél-Kínában is. A Magyarországon fészkelők márciusban érkeznek vissza telelőhelyükről és novemberben vonulnak el. Az átvonulók miatt létszámuk számban április elején, valamint augusztus végén, szeptember elején megemelkedik. A magyarországi állomány főként a Kelet-Mediterráneumban, a Fekete-tenger környékén és Törökországban tölti a telet. Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozni kisebb áttelelő csapataival.

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK
Élőhelyek megszűnése, leromlása
A veszélyeztető tényezők közül a legjelentősebb a faj számára ideális élőhelyek megszűnése. Az utóbbi évtizedekben eltűnt vizes élőhelyek nagy része a cigányréce számára is alkalmas volt. Nagy veszélyt rejt a halastavak művelésének felhagyása, illetve helyenként intenzív hasznosítása, de gyakori probléma a természetes mocsarak felgyorsult eutrofizációja is. Az élőhelyeket közvetlenül érintő negatív emberi hatások mellett az utóbbi időszak rendkívüli csapadékszegénysége is súlyosan érintette állományát, mivel a kis kiterjedésű vizes élőhelyek sok helyen megszűntek. Az élőhelyek pusztulásánál a legfontosabb tényező a vízinövényzet pusztulása, szerkezetének megváltozása, átrendeződése. Ez elsősorban a halastavainkon élő cigányrécéket veszélyezteti, mert ott gyorsan változhatnak ezek az ökológiai tényezők. A növényzet irtása mellett az eutrofizációs folyamatok is veszélyeztethetik a cigányréce élőhelyeit, ha azok a kis kiterjedésű nyílt vízterületek eltűnésével járnak.

Vadászat
Valószínű, hogy sokkal jelentősebb veszélyeztető tényező, mint azt korábban gondoltuk. A közelmúltban igen súlyos szabálytalanságok váltak ismerté. Elsősorban ott jelentkezik ez a veszélyeztető tényező, ahol jelentős állományok élnek, és a vízivad-vadászati szezon folyamán külföldi (olasz) vendégvadászokat is fogadnak. Egyes jelentős magyarországi élőhelyein a terítékekben rendszeresen 3-5%-nyi cigányrécét találtak. Középtávon el kell érni, hogy a vízivad vadászat kizárólag a tőkés récére korlátozódjon.

Emberi zavarás
Azokon a területeken, ahol jelentős az emberi zavarás, előfordulhat, hogy a madarak szaporodási sikere csökken, bár nem állnak rendelkezésünkre információk arról, hogy a faj milyen mértékben viseli el a zavarást. Mindenesetre biztos, hogy a költési és a vedlési időszakban történő zavarás az, amely a leginkább problémát jelenthet a madarak számára.

Ólommérgezés
Azokon a területeken, ahol hosszú ideje aktív vadászati tevékenység folyik, gyakran nagy mennyiségben halmozódhat fel a tavak aljzatán ólomsörét. A víz alá bukó, az iszapban keresgélő madarak ezt könnyen felveszik és mérgeződhetnek. Arról, hogy ez a jelenség a magyarországi cigányrécéket milyen mértékben károsítja, nincsenek pontos információink.

Tájidegen fajok betelepítése
Alkalmilag előfordulhat, hogy halastavakon költő cigányrécék élőhelyeit a faunaidegen amur (Ctenopharyngodon idella) károsítja. Mivel ez a halfaj főleg a halastavak növényzetét (hínár, gyékény, sás stb.) fogyasztja, ha nagy mennyiségben telepítik, teljesen megváltoztathatja a növényzetet.

Gátak, töltések költési időben történő kaszálása
Több megfigyelés is tanúskodik arról, hogy a cigányréce szívesen választja fészkelőhelyül a halastavak, víztárolók háborítatlanabb töltéseit. Ezeket a kötelező karbantartás részeként májusban, júniusban lekaszálják, és ezzel tönkreteszik az abban megtelepedő récefélék fészkeit is. Ez különösen ott veszélyes, ahol a gát kínálja az egyetlen alkalmas fészkelőhelyet. A Kis-Balaton területén több alkalommal szükség volt arra, hogy az ilyen fészkeket áthelyezzék.

Halászhálókban történő pusztulás
Esetenként előfordulhat, hogy a halastavak lecsapolásakor, lehalászásakor a még röpképtelen vagy vedlő madarak nem tudnak elrepülni, lebukva próbálnak menekülni és így a halászhálókba gabalyodva pusztulnak el.

Más fajok hatása
Egyes ragadozó fajok számottevő mértékben ronthatják a cigányréce költési sikerét, a fiókák túlélési esélyét. Azokban a halastavakban, ahol számottevő mennyiségű, nagy méretű ragadozóhalat is tartanak, gyakran esnek a fiókák a harcsák és a csukák áldozatául. Potenciális veszélyforrást jelenthetnek továbbá természetesen a ragadozómadarak is. Mindenképpen szólni kell az agresszív fajokkal, mindenekelőtt a bütykös hattyúval kapcsolatos jelenségről. Egyes kutatók szerint azokon a területeken, ahol a hattyú megtelepszik, a különböző lúd- és récefajok szaporodási sikere csökken. Különösen veszélyes lehet ez a jelenség a cigányrécére, mert az a récefélék között is viszonylag kis termetű madár.

VÉDELMI CÉLKITŰZÉS
Biztosítani kell a jelenlegi költőhelyek állapotának fenntartását és a degradálódottak rekonstrukcióját. Az MME célkitűzése, hogy néhány éven belül megállítsa a hazai állomány fogyatkozását, és 2005-ig meginduljon a fészkelő párok számának növekedése.

FELADATOK
Jogi szabályozás
A faj jelenlegi védettségi szintjét hosszú távon fenn kell tartani. Gondoskodni kell a jelentős költőhelyek védetté nyilvánításáról. A vízivad-vadászati szezon korai kezdete a cigányréce vedlésének elhúzódása miatt nagy veszélyt rejt magában, többek között ezért is biztosítani kell, hogy az mielőbb kizárólag a tőkés récére korlátozódjon illetve hogy e fajra is csak 10-14 nappal később kezdődjön. Legfontosabb, még nem védett élőhelyeit védetté kell nyilvánítani. El kell érni, hogy az ólomsörét használata két éven belül megszűnjön, és helyette acélsörétet használjanak.

Gyakorlati védelem
Élőhelyein a vízinövényzet kezelését, a halastavakon az irtását, a hínárkaszálást úgy kell elvégezni, hogy az ne rontsa megtelepedési esélyeit, illetve a költés sikerességét. Az esetleges vizes élőhely-rekonstrukciók tervezésekor figyelembe kell venni a faj élőhelyi igényeit (mozaikosság, vegetáció-mintázat). Biztosítani kell, hogy legfontosabb halastavi élőhelyein az amurt ne telepítsék, vagy ha már betelepítették, akkor azt onnan ki kell szorítani. Azokon a töltéseken, ahol fészkelésére számítani lehet, a töltések kaszálását július második felére kell halasztani. Azokon a természetes élőhelyein, ahol nagytestű ragadozóhalak is élnek, három évente kontrollhalászatot kell rendezni. A külföldön már sikerrel használt fészekkosarakat, fészkelőládákat Magyarországon is széleskörűen alkalmazni kell. Költőhelyén gondoskodni kell a gyékényes és a nádas egy részének visszahagyásáról. Az így megmaradt ún. avas nádasok mellett az aratást február végén be kell fejezni. Biztosítani kell - akár őrzéssel is - a madarak zavartalanságát azokon a helyeken, ahol nagy mennyiségű vedlő madár gyűlik össze. Azokon a területeken, ahol nagy mennyiségben táplálkozik a cigányréce, kerülni kell az év minden időszakában a vízivadvadászatot, mert a tavak aljzatában az ólomsörét felhalmozódhat. Az MME tulajdonában és kezelésében lévő területek közül több is fontos fészkelőhelye a cigányrécének (pl. Biharugrai-halastavak, belső-somogyi halastavak). Ezeken a területeken kiemelten kell kezelni a cigányréce védelmét, segíteni kell megtelepedését és sikeres szaporodását.

Kutatás és monitoring
Folytatni kell a hazai állomány monitorozását és térbeli eloszlásának folyamatos vizsgálatát. A monitoring mellett különös hangsúlyt kell fektetni a jövőben a faj élőhelyválasztásának, költésbiológiájának és veszélyeztető tényezőinek jobb megismerésére. A korábban kidolgozott kutatási terv alapján folytatni kell az MME Cigányréce-kutatási Programját a Pacsmagi-halastavakon. Szükséges olyan témaköröket is kutatni, mint a madarak ólommérgezésének jelentősége, más fajok cigányrécére gyakorolt hatása.

Tudatformálás és propaganda
Legfontosabb előfordulási helyein tájékoztatni kell a vad- és a halgazdálkodókat a faj veszélyeztetettségéről és a védelme érdekében szükséges intézkedésékről. A külföldi vendégvadászok számára információs anyagot kell készíteni, amely tartalmazza a cigányréce főbb faji bélyegeit, segíti terepi felismerését és a vadászható fajoktól való elkülönítését. Gondoskodni kell arról, hogy valamennyi külföldi és hazai vadász kézhez kapja az ismertetőt.

EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEK, SZEMÉLYEK
Az MME a cigányréce-védelmi tevékenységét a természetvédelmi és vadászati hatóságokkal szoros együttműködésben valósítja meg. Az állományfelmérési és monitoring tevékenység elsősorban az MME tagságának feladata. Napi együttműködést kell kialakítani a vadászatra jogosult szervek képviselőivel és meg kell ismertetni velük a védelmi célokat. A halastavakon élő cigányrécék védelme érdekében együtt kell működni a halgazdálkodókkal, gondoskodni kell a halászati ütemtervek és a védelmi célok összehangolásáról.

IRODALOM
Anonymus (1998): New Ramsar sites help conserve the Ferruginous Duck in Hungary.
TWSG News 11.11. p.

Crockfrod, N.- Green, N.- Romacora, G. - Schaffer, N. - Stowe, T. -Williams, G. (1996):
Action plan for the Corncrake (Crex crex) in Europe.
Globally threatened birds in Europe. Action plans. 205-243. p.

Habermeier, A. (1998): Zur Situation der weltweit gefährdeten Moorente (Aythya nyroca) in
Deutchland und Europa.
Ber. z. Vogelschutz 35.119-126. p.

Magyar, G. (1998): Cigányréce (Aythya nyroca Güldenstädt, 1770).
In Magyar, L.-Hadarics, T.-Waliczky, Z.-Schmidt, A.-Nagy, T.-Bankovics, A.:
Nomenclator Avium Hungariae. KTM Madártani Intézet - MMTE, Budapest-Szeged.

Szabó, B. (1998): Jelentés az 1997. Évi cigányréce-felmérési programról.
Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztályának Hírlevele. Budapest, 1998.

Szabó, B. (1998): Adatok néhány vadlúd és vadréce ólom és kadmiumterheléshez: az ivarok és a fajok közötti különbségek vizsgálata.
Ornis Hungarica Vol. 8 Suppl. 1 95-99. p.

     Egyéni és céges adományozás >>

     Köszönjük!