Terület- és Élőhelyvédelmi Csoport

Élőhelyek: gyepek (35%), mesterséges élőhelyek (35%), erdők és facsoportok (15%), vízi élőhelyek (15%).

Földhasználat: mezőgazdaság (40%), erdőgazdálkodás (35%),turizmus és üdülés (15%), vízgazdálkodás (10%), halászat és akvakultúra (5%), természetvédelem és kutatás (5%).

Veszélyeztető tényezők: tűzifa gyűjtés (A), intenzíverdőgazdálkodás (A), erdősítés (B), nem őshonos növényfajokbetelepítése (B), természeti események (B), üdülés, turizmus (B), infrastruktúra fejlesztése (C).

Védettség: részleges.

Élőhelyek: gyepek (35%), mesterséges élőhelyek (35%), erdők és facsoportok (15%), vízi élőhelyek (15%).

Földhasználat: mezőgazdaság (40%), erdőgazdálkodás (35%),turizmus és üdülés (15%), vízgazdálkodás (10%), halászat és akvakultúra (5%), természetvédelem és kutatás (5%).

Veszélyeztető tényezők: tűzifa gyűjtés (A), intenzíverdőgazdálkodás (A), erdősítés (B), nem őshonos növényfajokbetelepítése (B), természeti események (B), üdülés, turizmus (B), infrastruktúra fejlesztése (C).

Védettség: részleges.

Területleírás

A Tisza 0,5-2 km széles hullámtere Tuzsér ésRakamaz között. Ártéri mocsárrétek, puhafás ligeterdők, nemesnyárültetvények és szántók, üdülőterületek jellemzik. Erdőgazdálkodás,szántóföldi növénytermesztés, kertészkedés, szarvasmarha legeltetés, rétgazdálkodás folyik a területen.

Madártani jelentőség

Itt található Közép-Európa legnagyobb parti fecske állománya

Természetvédelmi kijelölések

1 564 hektár a Tiszatelek-tiszaberceli ártér TT része.

Természetvédelmi kérdések

Legnagyobb veszélyt atermészetszerű erdőállományok nemesnyár ültetvényekre cserélése és ahullámtér egyre nagyobb mértékű felparcellázása jelenti. A területen aFelső-Tisza Alapítvány szervezésében már több, mint egy évtizede folyika parti fecskék hosszú távú monitoring programja. A terület egyben a Nemzeti Biodiverzitás Monitorzó Program egyik mintaterülete is.

Minősítő fajok:

fekete gólya (Ciconia nigra)

békászósas (Aquila pomarina)

jégmadár (Alcedo atthis)

parti fecske (Riparia riparia)

Élőhelyek: gyepek (35%), mesterséges élőhelyek (35%), erdők és facsoportok (20%), vízi élőhelyek (10%).

Földhasználat: mezőgazdaság (50%), erdőgazdálkodás (30%),természetvédelem és kutatás (10%), turizmus és üdülés (10%), település, üzem, szállítás (5%), vízgazdálkodás (5%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági művelés felhagyása (A),a mezőgazdasági termelés intenzitásának növekedése (A), lecsapolás (A),infrastruktúra fejlesztése (A), erdősítés (B), a növényzet égetése (B),nem őshonos növényfajok betelepítése (B), a madarak zavarása (B),tűzifa gyűjtés (B), intenzív erdőgazdálkodás (B), nedves területek feltöltése (C), iparosítás, városiasodás (C), üdülés, turizmus (C).

Védettség: részleges.

Élőhelyek: mesterséges élőhelyek (70%), gyepek (30%).

Földhasználat: mezőgazdaság (50%), erdőgazdálkodás (30%),természetvédelem és kutatás (10%), turizmus és üdülés (10%), település, üzem, szállítás (5%), vízgazdálkodás (5%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági termelés intenzitásánaknövekedése (A), erdősítés (B), a mezőgazdasági művelés felhagyása (B),a madarak zavarása (B), lecsapolás (B), tűzifa gyűjtés (B), infrastruktúra fejlesztése (B).

Védettség: részleges.

Élőhelyek: mezőgazdaság (90%), erdőgazdálkodás (5%), vízgazdálkodás (5%).

Földhasználat: gyepek (60%), mesterséges élőhelyek (30%), erdők és facsoportok (5%), vízi élőhelyek (5%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági művelés felhagyása (A),lecsapolás (A), kotrás és csatornázás (B), mélységi vagy talajvíz kitermelés (B), egyéb (B).

Védettség: részleges.

Élőhelyek: gyepek (40%), mesterséges élőhelyek (35%), vízi élőhelyek (15%), erdők és facsoportok (10%).

Földhasználat: mezőgazdaság (85%), erdőgazdálkodás (10%), természetvédelem és kutatás (5%), egyéb (5%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági termelés intenzitásánaknövekedése (A), lecsapolás (A), a növényzet égetése (A), gátak, csatornák, duzzasztók építése (B), erdőirtás (B), tűzifa gyűjtés (C).

Védettség: részleges.

Élőhelyek: gyepek (70%), mesterséges élőhelyek (15%), vízi élőhelyek (10%), erdők és facsoportok (5%)

Földhasználat: mezőgazdaság (65%), turizmus és üdülés (20%), erdőgazdálkodás (10%), halászat (5%), vízgazdálkodás (5%)

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági művelés felhagyása (A),erdősítés (A), a mezőgazdasági termelés intenzitásának növekedése (B),a növényzet égetése (B), a madarak zavarása (B), természeti események (B), intenzív erdőgazdálkodás (C), üdülés, turizmus (C).

Védettség: részleges.

Területleírás

A Bodrog kb.30 km hosszú és 2-3 km szélesmagyarországi ártere és a Bodrog torkolata alatti Tisza ártér aRakamazi-réttel. Kelet-Magyarország legnagyobb ősi állapotokat idézőártéri élőhelyegyüttese. Nyílt vizű és teljesen feltöltődött, náddal,gyékénnyel benőtt holtágak, ártéri mocsarak, mocsárrétek, puhafásligeterdők, nemesnyár ültetvények is kevés hullámtéri szántó jellemzi aterületet. A területen a rétgazdálkodás és a szarvasmarha legeltetés,valamint az erdészet a fő gazdálkodási mód. A természeti és horgászturizmus fontos célterülete.

Madártani jelentőség

A nedves rétekhez, mocsarakhoz és azártéri erdőkhöz kötődő madarak fontos élőhelye. A haris legfontosabbélőhelye Magyarországon. Emellett gém- és fattyúszerkő telepek istalálhatók itt. A Bodrog ártere egyben fontos táplálkozóhelye aZemplénben fészkelő fekete gólyáknak és kis békászósasoknak. A nagykiterjedésű ártér fontos szerepet tölt be a madárvonulásban is. Ezkülönösen a daru és a fekete gólya esetében jól ismert. Valószínűlegjelentős a récefélék tavaszi vonulása is, de a víz alatt álló területet nem lehet áttekinteni, ezért erre vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk.

Természetvédelmi kijelölések

3 782 hektár a Tokaj-BodrogzugTK, 1 123 hektár pedig a Long-erdő TT részét képezi. A Tokaj-BodrogzugTK 3 782 hektár kiterjedésű bodrogzugi része szerepel a Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területek Jegyzékén.

Természetvédelmi kérdések

A rétek művelésének felhagyása, anövényzet égetése, a gyepek beerdősítése, a korai, nagy területekrekiterjedő kaszálások veszélyeztetik a haris költését. A Tokaj-BodrogzugTK rendelkezik természetvédelmi kezelési tervvel, ez azonban nembiztosítja kellőképpen a haris védelmét. A védett természeti területekvédettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvényalapján a TK nagy része az állami természetvédelmi szervek kezelésébekerült. A tiszaladányi gémtelep területe a Tiszatáj Közalapítványtulajdonában áll. 1997-ben az MME a Bajor Természetvédelmi Egyesület(LBV) segítségével harisvédelmi programot indított, amit 1998-tól aKözponti Környezetvédelmi Alap is támogat. A terület az MME Cigányréce Kutatási Programja egyik mintaterülete.

Minősítő fajok:

bakcsó (Nycticorax nycticorax)

fekete gólya (Ciconia nigra)

kanalas gém (Platalea leucorodia)

cigányréce (Aythya nyroca)

haris (Crex crex)

daru (Grus grus)

Élőhelyek: erdők és facsoportok (90%), bokrosok (5%), mesterséges élőhelyek (5%).

Földhasználat: erdőgazdálkodás (90%), természetvédelem és kutatás (50%), turizmus és üdülés (30%), település, üzem, szállítás (5%).

Veszélyeztető tényezők: intenzív erdőgazdálkodás (A), egyéb (A), infrastruktúra fejlesztése (B), a mezőgazdasági művelés felhagyása (B).

Védettség: részleges.

Területleírás

Vulkanikus középhegység magas gerincekkel aZagyva és a Tarna között. Az erdőtakarót elsősorban cseres-tölgyesek,gyertyános-kocsányos tölgyesek, és szubmontán bükkösök találhatók. Azerdőgazdálkodás és a turizmus tartoznak a legfontosabb földhasználatimódok közé. Emellett jelentős még a nagyvad gazdálkodás, és a terület határai közelében bányászat is folyik.

Madártani jelentőség

Elsősorban az erdei madárfajok találjákmeg életfeltételeiket. A ragadozó madarak száma alapján nemzetközijelentőségű terület, de ezek mellett jelentős a közép fakopáncs, szürke küllő, örvös légykapó és kis légykapó állomány is.

Természetvédelmi kijelölések

11 863 hektár a Mátrai TK, 186 hektár pedig a Gyöngyösi Sárhegy TT része.

Természetvédelmi kérdések

Az intenzív erdőgazdálkodáskövetkeztében korlátozottak a változatos élőhelyeket, idős, odvas,rovarokban gazdag fákat igénylő fajok életfeltételei. A túltartottvadállomány korlátozza a természetes erdőfelújítások lehetőségét. Agazdálkodás és a turizmus által okozott zavarás az érzékenyebb fajokatkárosíthatja. A mezőgazdasági művelés felhagyása miatt a hegységbelsejében és a hegylábi területeken csökken a ragadozó madaraktáplálkozó területe. Az úthálózat (az erdészeti feltáróutakat is beleértve) fejlesztése fokozza a terület fragmentációját.

Minősítő fajok:

parlagi sas (Aquila heliaca)

kerecsensólyom (Falco cherrug)

Élőhelyek: erdők és facsoportok (90%), bokrosok (5%), mesterséges élőhelyek (5%).

Földhasználat: erdőgazdálkodás (90%), természetvédelem éskutatás (90%), turizmus és üdülés (20%), honvédelem (5%), település, üzem, szállítás (5%).

Veszélyeztető tényezők: intenzív erdőgazdálkodás (A%), szelektív fakitermelés (C%).

Védettség: részleges.

Területleírás

Az Északi-középhegységben találhatókarszthegység, mély völgyekkel és széles fennsíkokkal. A magasabbfekvésű részeken gyertyános-tölgyesek, szubmontán és montán bükkösök,déli kitettségű lejtőkön molyhos tölgyesek és karsztbokor-erdők, mészkősziklagyepek, lejtősztyepprétek találhatók. A Bükk-fennsík sajátosértéke a Nagy-mező töbrökkel tarkított rétje. Az erdőgazdálkodás, avadászat és a turizmus tartozik a legfontosabb emberi tevékenységekközé. A hegylábi területeken szőlőművelés és szántóföldi gazdálkodás folyik.

Madártani jelentőség

Elsősorban az erdei madárfajok találjákmeg itt életfeltételeiket. A ragadozó madarak száma alapján nemzetközijelentőségű terület, de ezek mellett jelentős a közép fakopáncs, szürke küllő, örvös légykapó és kis légykapó állomány is.

Természetvédelmi kijelölések

41 833 hektár a Bükki NP részét képezi.

Természetvédelmi kérdések

A legfontosabb veszélyeztetőtényező az intenzív erdőgazdálkodás, ami részben nagymértékű zavarást,részben az élőhelyi változatosság csökkenését okozza. A hegylábiterületeken a ragadozó madarak táplálkozási feltételei a legeltetésszinte teljes hiánya miatt romlottak jelentősen. A nemzeti parkbővítése folyamatban van. A nemzeti park alapállapot-felmérésefolyamatban van. Az MME Bükki HCs aktív ragadozó madárvédelmi tevékenységet végez.

Minősítő fajok:

kígyászölyv (Circaetus gallicus)

békászósas (Aquila pomarina)

parlagi sas (Aquila heliaca)

kerecsensólyom (Falco cherrug)

Élőhelyek: erdők és facsoportok (80%), mesterséges élőhelyek (10%), bokrosok (5%), gyepek (5%).

Földhasználat: erdőgazdálkodás (90%), turizmus és üdülés (20%), természetvédelem és kutatás (10%), mezőgazdaság (5%).

Veszélyeztető tényezők: a madarak zavarása (A), intenzíverdőgazdálkodás (A), a mezőgazdasági művelés felhagyása (B), erdősítés(B), gátak, csatornák, duzzasztók építése (B), kitermelő iparágak (B),infrastruktúra fejlesztése (B), üdülés, turizmus (B), iparosítás, városiasodás (C), tűzifa gyűjtés (C).

Védettség: részleges

Területleírás

Északkelet-Magyarországon található vulkanikuseredetű középhegység, amit a Bodrog és a Hernád folyók fognak közre.Főként szubmontán és montán bükkösök, gyertyános tölgyesek borítják. Avölgyekben hegyi kaszálórétek, fás legelők, idős gyümölcsösöktalálhatók. A legfontosabb emberi tevékenységek: az erdőgazdálkodás, avadgazdálkodás, a turizmus, a szőlőtermesztés, gyümölcstermesztés, szántóföldi növénytermesztés.

Madártani jelentőség

Elsősorban az erdei madárfajok találjákmeg itt életfeltételeiket. A ragadozó madarak száma alapján nemzetközijelentőségű terület, de ezek mellett jelentős a közép fakopáncs, szürke küllő, örvös légykapó és kis légykapó állomány is.

Természetvédelmi kijelölések

26 496 hektár a Zepléni TK, 2 hektár pedig a Bodrogszegi Várhegy TT részét képezi.

Természetvédelmi kérdések

A legfontosabb veszélyeztetőtényezők közé tartozik az intenzív erdőgazdálkodás, a turizmus(különösen a sziklamászás), a bányászat, a kaszálók és legelőkművelésének felhagyása, az erdőtelepítés, üdülőterületek növekedése,víztározó építés az Aranyosi-völgyben. A terület legfőbb értékeitképező ragadozó madarak fészkeinek zöme nem a védett terület határainbelül található, ami megnehezíti a hosszú távú természetvédelmi érdekekérvényesítését. Sajnos a TK bővítése már évek óta húzódik. Az MME Zempléni HCs aktív ragadozómadár- és uhuvédelmi programot hajt végre.

Minősítő fajok:

fekete gólya (Ciconia nigra)

fehér gólya (Ciconia ciconia)

kígyászölyv (Circaetus gallicus)

békászósas (Aquila pomarina)

parlagi sas (Aquila heliaca)