Tiszaalpári rét

IBA kód: HU24

Megye: Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok
Földrajzi koordináták: 46.48 É, 20.0 K
Tenger feletti magasság: 82-83 m
Terület: 5 000 ha
Kritérium: B2

Élőhelyek: gyepek (65%), vízi élőhelyek (20%), erdők és facsoportok (15%).

Földhasználat: mezőgazdaság (65%), erdőgazdálkodás (15%).

Veszélyeztető tényezők: természeti események (A), a madarak zavarása (B), kotrás és csatornázás (B).

Védettség: részleges.

 

Területleírás

A Tisza nyárigáttal védett hullámtereTiszaalpár térségében holtágakkal, ártéri mocsarakkal, nedves rétekkel, puhafás ligeterdőkkel és kőrises láperdőkkel.

Madártani jelentőség

Az Alpári-rét az ártériélőhelyegyüttesek kiváló példája. A területen egyaránt előfordulnak anedves rétek, az erdők és a vizes területek madárfajai. A terület egy jelentős gémtelepnek is otthont ad.

Természetvédelmi kijelölések

382 hektár a Kiskunsági NP része.

Természetvédelmi kérdések

Az árvizek elmaradása, a turizmus okozta zavarás a legfontosabb veszélyeztető tényezők.

Minősítő fajok:

bakcsó (Nycticorax nycticorax)

kanalas gém (Platalea leucorodia)

Gátéri Fehér-tó

IBA kód: HU25

 

Megye: Csongrád és Bács-Kiskun
Földrajzi koordináták: 46.25 É, 19.58 K
Tenger feletti magasság: 83-83 m
Terület: 1 400 ha
Kritérium: A4i, B1i, B2

 

Élőhelyek: vízi élőhelyek (60%), gyepek (40%). A terület mélyebbrészein nagy kiterjedésű nádasok váltakoznak szikes gyepekkel és szántókkal.

Földhasználat: vízgazdálkodás (100%), mezőgazdaság (50%).

Veszélyeztető tényezők: lecsapolás (A), kotrás és csatornázás (A), a mezőgazdasági művelés felhagyása (B), vízivad nem fenntartható hasznosítása (C).

Védettség: nincs.

 

Területleírás

Gátér, Pálmonostora és Tömörkény települések között elterülő belvíztározóként használt szikes tó.

Madártani jelentőség

Elsősorban az itt található gém- és szerkőtelepek miatt fontos, de a parti madarak is jelentős számban fészkelnek a területen.

Természetvédelmi kijelölések

Nem védett.

Természetvédelmi kérdések

Természetvédelmi problémákleginkább a vízkormányzásból adódnak, mivel a tározott vizet általábana fészkelés kezdete után eresztik le. Ezért gyakran megsemmisül a vízimadarak fészekalja.

Minősítő fajok:

nagy kócsag (Egretta alba)

fattyúszerkő (Chlidonias hybridus)

Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet

IBA kód: HU26

Megye: Csongrád
Földrajzi koordináták: 46.15 É, 20.10 K
Tenger feletti magasság: 81-88 m
Terület: 22 320 ha
Kritérium: A1, A4i, B1i, B2

Élőhelyek: mesterséges élőhelyek (50%), vízi élőhelyek (22%), gyepek (20%), erdők és facsoportok (8%).

Földhasználat: mezőgazdaság (60%), halászat (12%), erdőgazdálkodás (13%), természetvédelem és kutatás (5%).

Veszélyeztető tényezők: halászat és akvakultúra (A), intenzíverdőgazdálkodás (A), a növényzet égetése (A), a mezőgazdasági művelésfelhagyása (B), erdőirtás (B), a madarak zavarása (B), erdei legeltetés (C), infrastruktúra fejlesztése (C).

Védettség: teljes.

 

Területleírás

A Tisza és a kiskunsági homokhátság általközrezárt, egészen Szegedig húzódó terület. Magába foglalja aSzegedi-Fehértavat és a tömörkényi Csaj-tavat. Nagy kiterjedésűhalastavak, szikes puszták, szikes tavak, szántók, gyümölcsösök, erdőtelepítések, puhafás ligeterdők, holtágak jellemzik.

Madártani jelentőség

A terület rendkívül változatosmadárvilágnak ad otthont mind fészkelési, mind vonulási időben. Azártéri erdőkben és a halastavakon több gémtelep is található. A vonulóés telelő madárvendégek az évszakoknak megfelelően tavasszal inkább aszikes pusztákon, szikes tavakon, nyáron és ősszel inkább a halastavakon, télen pedig a Tiszán gyülekeznek.

Természetvédelmi kijelölések

22 320 hektár a Pusztaszeri TKrésze. A Szegedi-Fehértó, a Labodár és Sasér fokozottan védettterületei, a Csaj-tó a baksi Nagylegelővel és a pusztaszeri Büdösszék(összesen 5000 ha) szerepel a Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területekjegyzékén. A 8/1993. (I. 30.) FM rendelet megtiltotta a vízivad vadászatot.

Természetvédelmi kérdések

A madarak üldözése a halastavakon,a tómederben költő madarak fészkének elárasztása, a költésidőbentörténő lecsapolások, a nádasok égetése, a legelő állatállomány csökkenése jelentik a legnagyobb problémát.

Minősítő fajok:

kárókatona (Phalacrocorax carbo)

törpegém (Ixobrychus minutus)

bakcsó (Nycticorax nycticorax)

üstökös gém (Ardeola ralloides)

nagy kócsag (Egretta alba)

vörös gém (Ardea purpurea)

kanalas gém (Platalea leucorodia)

nagy lilik (Anser albifrons)

nyári lúd (Anser anser)

tőkés réce (Anas platyrhynchos)

cigányréce (Aythya nyroca)

réti sas (Haliaeetus albicilla)

daru (Grus grus)

gulipán (Recurvirostra avosetta)

nagy goda (Limosa limosa)

kormos cankó (Tringa erythropus)

sárgalábú sirály (Larus cachinnans)

kis őrgébics (Lanius minor)

Pitvarosi puszták

IBA kód: HU27

Megye: Békés és Csongrád
Földrajzi koordináták: 46.19 É, 20.43 K
Tenger feletti magasság: 83-86 m
Terület: 13 100 m
Kritérium: A4i, B1i

Élőhelyek: gyepek (95%), mesterséges élőhelyek (5%).

Földhasználat: mezőgazdaság (80%), természetvédelem és kutatás (5%).

Veszélyeztető tényezők: lecsapolás (A), a mezőgazdasági termelésintenzitásának növekedése (B), mélységi vagy talajvíz kitermelés (B), természeti események (C).

Védettség: részleges.

 

Területleírás

Hordalékkúpok közé zárt gyenge lefolyású ártérPitvaros, Tótkomlós és Csanádalberti térségében. Szikes mocsárrétek éspusztagyepek, a magasabb térszíneken löszgyep maradványok és a közéjükékelődő szántók jellemzik. Elsősorban legeltetéssel, kisebb részben szántóföldi növénytermesztéssel hasznosítják.

Madártani jelentőség

A terület elsősorban a pusztaimadárfajok fontos élőhelye. Tavasszal és ősszel a szikes felszínenmegálló csapadék időlegesen a parti madarak és a vadludak számára iskedvező élőhelyet varázsol. A szomszédos Kardoskúti Fehér-tóval együtt fontos szerepet tölt be a dél-alföldi daruvonulásban.

Természetvédelmi kijelölések

3 156 hektár a Pitvarosi-puszták TK része.

Természetvédelmi kérdések

A legfontosabb veszélyeztető tényező a pusztai vizek elvezetése, a túzok költését veszélyeztető gazdálkodás.

Minősítő fajok:

nagy lilik (Anser albifrons)

daru (Grus grus)

Kardoskúti Fehér-tó

IBA kód: HU28

Megye: Békés és Csongrád
Földrajzi koordináták: 46.30 É, 20.28 K
Tenger feletti magasság: 85-86 m
Terület: 8 800 ha
Kritérium: A4i, B1i

Élőhelyek: gyepek (40%), mesterséges élőhelyek (40%), vízi élőhelyek (10%).

Földhasználat: mezőgazdaság (90%), természetvédelem és kutatás (20%).

Veszélyeztető tényezők: a madarak zavarása (A), lecsapolás (A),természeti események (A), a mezőgazdasági művelés felhagyása (B), amezőgazdasági termelés intenzitásának növekedése (B), erdősítés (C), a növényzet égetése (C).

Védettség: részleges.

 

Területleírás

Nagy kiterjedésű pusztai területHódmezővásárhely és Orosháza között. Főként kisebb-nagyobb mértékbendegradált szikes pusztagyepek és a közéjük ékelődő szántók jellemzik. Aterület egyik legmélyebb pontján található a Kardoskúti Fehér-tó, aTiszántúl egyik legszebb szikes tava. Elsősorban juh, szarvasmarha és lótenyésztés, lúdtartás, szántóföldi gazdálkodás folyik a területen.

Madártani jelentőség

A szikes tó és környéke a parti madarakkisebb állományának ad otthont. Jelentősége inkább vonuláskor nagyobb - különösen a daru és a nagy lilik számára. Korábban a kis lilik és a vékonycsőrű póling is rendszeresen előfordult.

Természetvédelmi kijelölések

488 hektár a Körös-Maros NPrésze. Ez a terület egyben szerepel a Nemzetközi Jelentőségű VizesTerületek Jegyzékén is. A 8/1993. (I. 30.) FM rendelet értelmében a területen tilos a vízivad vadászat.

Természetvédelmi kérdések

A legsúlyosabb problémát a szikestó vízháztartásának károsodása, a környező területek meliorálásajelenti. Ehhez járul még a legelő állatállomány csökkenése, egyesterületeken pedig a libatartás. Az új természetvédelmi kezelőbiztosítja a vizes élőhelyek fenntartását és rekonstrukcióját,fejleszti a legelő állatállományt. A terület madárvilágára vonatkozóan egyedülállóan hosszú adatsorok állnak rendelkezésre.

Minősítő fajok:

nagy lilik (Anser albifrons)

nyári lúd (Anser anser)

daru (Grus grus)

nagy goda (Limosa limosa)

Dévaványai sík

IBA kód: HU29

Megye: Békés és Jász-Nagykun-Szolnok
Földrajzi koordináták: 40.1 É, 20.58 K
Tenger feletti magasság: 86-94 m
Terület: 85 000 ha
Kritérium: A1, A4i, B1i, B1iv, B2

Élőhelyek: mesterséges élőhelyek (70%), gyepek (30%).

Földhasználat: mezőgazdaság (90%), természetvédelem és kutatás (20%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági termelés intenzitásánaknövekedése (B), a madarak zavarása (B), lecsapolás (B), természetiesemények (B), erdősítés (B), a növényzet égetése (C), iparosítás, városiasodás (C).

Védettség: részleges

 

Területleírás

A Berettyó-folyó, a Körösök, aHortobágy-Berettyó csatorna és az Ó-Berettyó által határolt mentesítettártér öntésföldekkel, réti és réti szikes talajokkal, ahol főként rosszminőségű szántók, ecsetpázsitos mocsárrétek, és szikes legelőktalálhatók. Elsősorban szántóföldi növénytermesztés, szarvasmarha- és juhlegeltetés, rétgazdálkodás és a libatartás folyik a területen.

Madártani jelentőség

A mezei madarak fontos élőhelye. Itt él a globálisan veszélyeztetett túzok (Otis tarda) egyik legnagyobb hazai állománya.

Természetvédelmi kijelölések

12 144 hektár a Körös-Maros NP része.

Természetvédelmi kérdések

A terület legfontosabb értékét, atúzokot elsősorban a gépi kaszálás, aratás, illetve a kedvezőtlenélőhelyi változások veszélyeztetik. A védett terület azonban atermészetvédelmi szempontból értékes élőhelyeknek csak egy részét - elsősorban a nagy kiterjedésű gyepeket - foglalja magába. Aszántóterületek többnyire nem állnak természetvédelmi oltalom alatt.Elsősorban a terület keleti részén nagy területeken rendezkedtek be azöntözéses gazdálkodásra, ami kedvezőtlen a túzok és más pusztai fajokvédelme szempontjából. A mezőgazdasági munkák által okozott károkmérséklése érdekében az állami természetvédelem mentőszolgálatotműködtet. A mezőgazdasági munkák által veszélyeztetett fészkekből atojásokat begyűjtik és mesterségesen kikeltetik. Mesterséges nevelésután a madarakat visszavadítják. További gondot okoz a vizes élőhelyekeltűnése elsősorban a gémfélék és a parti madarak védelmeszempontjából. Ezért a természetvédelem mesterséges árasztásokat végezegyes legelőkön. Az 1995. évi XCIII. törvény alapján a védett területjelentős része a természetvédelmi szervek kezelésébe került. Atermészetvédelmi hatóság a védett területen kívüli gyepek egy részét ismegvásárolta. Ez lehetőséget ad egyrészt a túzokkímélő gazdálkodásra,másrészt a vizes területek rekonstrukciójára is. A túzok és a többimezei madárfaj védelmét azonban igazából csak egy az egész térségrekiterjedő érzékeny természeti terület kialakítása és ehhez kapcsolódó támogatási rendszer bevezetése biztosíthatná

Minősítő fajok:

bakcsó (Nycticorax nycticorax)

kék vércse (Falco vespertinus)

daru (Grus grus)

túzok (Otis tarda)

nagy goda (Limosa limosa)

nagy goda (Limosa limosa)

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges

adományával is hozzájárulhat a madarak

és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

 

     Egyéni és céges adományozás >>

 

     Köszönjük!

Biharugrai-halastavak

IBA kód: HU30

Megye: Békés
Földrajzi koordináták: 46.58 É, 21.34 K
Tenger feletti magasság: 90-95 m
Terület: 16 000 ha
Kritérium: A1, A4i, B1i, B2

Élőhelyek: vízi élőhelyek (40%), gyepek (30%), mesterséges élőhelyek (25%), erdők és facsoportok (5%).

Földhasználat: mezőgazdaság (50%), halászat és akvakultúra(40%), természetvédelem és kutatás (40%), erdőgazdálkodás (10%), honvédelem (5%), vízgazdálkodás (5%).

Veszélyeztető tényezők: halászat és akvakultúra (A), a növényzetégetése (A), a mezőgazdasági művelés felhagyása (B), a mezőgazdaságitermelés intenzitásának növekedése (B), a madarak zavarása (B),erdősítés (C), üdülés, turizmus (C), nem őshonos növényfajok betelepítése (C), lecsapolás (C).

Védettség: részleges.
Területleírás

A Biharugari-halastavakat az egykoriKis-Sárrét területén alakították ki. A területet szikes puszták,természetes mocsarak, telepített és őshonos erdők, halastavak ésszántók jellemzik. Tógazdasági haltenyésztés, nádgazdálkodás,szarvasmarha- és juh legeltetést, libatartást, szántóföldi gazdálkodás a legfontosabb emberi tevékenységek.

Madártani jelentőség

Elsősorban a halastavakon és atermészetes mocsarakban fészkelő és átvonuló vízimadarak számárajelentős. Télen nagy számban telel itt át a réti sas (Haliaetusalbicilla) is. A környező pusztákon pusztai madárfajok - köztük szalakóta (Coracius garrulus) és túzok (Otis tarda) is előfordul.

Természetvédelmi kijelölések

7 899 hektár a Körös-Maros NPrésze. Szerepel a Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területek Jegyzékén is.A 8/1993. (I. 30.) FM rendelet értelmében a területen tilos a vízivad vadászat.

Természetvédelmi kérdések

A területen korábban az intenzívvízivad vadászat és a halgazdálkodás technológiája és atermészetvédelmi érdekek közötti ellentét jelentett problémát. Atermészeti értéke hosszú távú megőrzése érdekében vált az MME aBiharugrai- és Begécsi-halastavak résztulajdonosává. Az elmúlt éveksorán sikerült kialakítani a természetkímélő halgazdálkodási rendszert.Közben élőhely-rekonstrukciós munkák is történtek, amelyek acigányréce, illetve a küszvágó csér fészkelési lehetőségeit javították.A látogatási lehetőségek fejlesztése érdekében több torony és betekintőépült. A legelők esetében a legelő állatállomány csökkenése, és a gyepek feltörése jelent gondot.

Minősítő fajok:

kárókatona (Phalacrocorax carbo)

törpegém (Ixobrychus minutus)

kanalas gém (Platalea leucorodia)

kanalas gém (Platalea leucorodia)

nagy lilik (Anser albifrons)

nyári lúd (Anser anser)

tőkés réce (Anas platyrhynchos)

cigányréce (Aythya nyroca)

réti sas (Haliaeetus albicilla)

nagy goda (Limosa limosa)

fattyúszerkő (Chlidonias hybridus)

Bihari-sík

IBA kód: HU31

Megye: Hajdú-Bihar
Földrajzi koordináták: 47.6 É, 21.26 K
Tenger feletti magasság: 80-100 m
Terület: 48 000 ha
Kritérium: A1, B2

Élőhelyek: gyepek (50%), mesterséges élőhelyek (50%).

Földhasználat: mezőgazdaság (95%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági termelés intenzitásának növekedése (B), a madarak zavarása (B), a mezőgazdasági művelés felhagyása (C).

Védettség: részleges.

 

Területleírás

Hordalékkúpok közé zárt gyenge lefolyásúszikes ártér Püspökladány, Szerep, Bihardancsháza, Váncsod és Csökmőtérségében. Szikes pusztagyepek, ecsetpázsitos rétek és közéjük ékelődőszántók jellemzik. Szántóföldi növénytermesztés, a szarvasmarha- és juhlegeltetése és a libatartás folyik a területen.

Madártani jelentőség

A pusztai madarak - elsősorban a túzok (Otis tarda), kék vércse (Falco vespertinus) - fontos élőhelye.

Természetvédelmi kijelölések

17 095 hektár a Bihari-sík TK része.

Természetvédelmi kérdések

A főbb veszélyeztető tényezők közétartozik a gyepek feltörése, gépi művelés során a túzok fészekaljakkárosítása, az öntözéses gazdálkodás terjedése, a legelő juh- ésszarvasmarha állomány csökkenése, a libalegeltetés. A veszélyeztetetttúzokfészkek mentését az MME Túzokvédelmi Programja végzi. A túzokéletfeltételeinek javítását alapozhatja meg, hogy a természetvédelemkezelésébe került a védett terület földjeinek egy része. Ez azonbanönmagában nem képes az állományt megmenteni, hatékonyabb védelmükérdekében szükséges lenne a területet érzékeny természeti területtényilvánítani, és a természetkímélő gazdálkodás számára speciális támogatást biztosítani.

Minősítő fajok:

kék vércse (Falco vespertinus)

túzok (Otis tarda)

nagy goda (Limosa limosa)

Hortobágy

IBA kód: HU32

 

Megye: Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok
Földrajzi koordináták: 47.37 É, 21.4 K
Tenger feletti magasság: 86-98 m
Terület: 136 300 ha
Kritérium: A1, A4i, A4ii, B1i, B1iii, B2

 

Élőhelyek: gyepek (60%), mesterséges élőhelyek (30%), vízi élőhelyek (10%).

Földhasználat: mezőgazdaság (90%), természetvédelem és kutatás(80%), honvédelem (10%), turizmus és üdülés (10%), halászat és akvakultúra (5%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági művelés felhagyása (B%),halászat és akvakultúra (B%), a növényzet égetése (B%), a madarak zavarása (B%), lecsapolás (B%), üdülés, turizmus (B%).

Védettség: részleges.

 

Területleírás

Folyóhátak közé zárt szikes ártér Tiszafüred,Karcag, Püspökladány, Balmazújváros, Hajdúnánás és Polgár térségében.Nedves és száraz szikes társulások, löszgyepek, természetes mocsarak,halastavak és közéjük ékelődő szántók jellemzik. Juh- és szarvasmarhalegeltetés, kaszálás, libatartás, szántóföldi növénytermesztés,tógazdasági haltenyésztés, nádgazdálkodás folyik a területen. Hortobágy község környékén az idegenforgalom is nagyon jelentős.

Madártani jelentőség

A legfontosabb nemzetközi jelentőségűmadárélőhely Magyarországon, amit az is mutat, hogy a minősítő fajokszáma 33. A Hortobágy egyaránt fontos élőhelye a pusztai madárfajoknak, a vízimadaraknak és a ragadozó madaraknak.

Természetvédelmi kijelölések

62 358 hektár a Hortobágyi NPrészét képezi. Ebből 52 000 hektár bioszféra rezervátum, 16109 hektár(Hortobágy-halastó, Zám, Pentezug, Angyalháza, Hagymáslapos,Jusztus-mocsár, Fekete-rét) szerepel a Nemzetközi Jelentőségű VizesTerületek Jegyzékén is. 8/1993 (I. 30.) FM rendelet a vízivad vadászatát megtiltotta

Természetvédelmi kérdések

A legfontosabb természetvédelmiproblémák közé tartozik a legelő állatállomány csökkenése, a nádasokégetése, a halastavak költésidőben történő lecsapolása, a vízhiány és amadarak üldözése a nemzeti park határain kívül elhelyezkedőhalastavakon. Folyik a legelő őshonos állatállomány fejlesztése. Avizes élőhelyek biztosítása érdekében rendszeresen árasztják a pusztaiterületeket az őszi, és tavaszi vonulás érdekében. A nemzeti parkbabeékelődő szántókon túzokkímélő gazdálkodást vezettek be. Folyamatbanvan a nemzeti parkkal határos nem védett halastavak védetté nyilvánítása.

Minősítő fajok:

kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus)

bölömbika (Botaurus stellaris)

törpegém (Ixobrychus minutus)

bakcsó (Nycticorax nycticorax)

üstökös gém (Ardeola ralloides)

vörös gém (Ardea purpurea)

fehér gólya (Ciconia ciconia)

kanalas gém (Platalea leucorodia)

vetési lúd (Anser fabalis)

nagy lilik (Anser albifrons)

kis lilik (Anser erythropus)

nyári lúd (Anser anser)

nyári lúd (Anser anser)

csörgő réce (Anas crecca)

kanalasréce (Anas clypeata)

cigányréce (Aythya nyroca)

kerceréce (Bucephala clangula)

réti sas (Haliaeetus albicilla)

parlagi sas (Aquila heliaca)

kék vércse (Falco vespertinus)

kerecsensólyom (Falco cherrug)

törpe vízicsibe (Porzana pusilla)

daru (Grus grus)

túzok (Otis tarda)

pajzsoscankó (Philomachus pugnax)

nagy goda (Limosa limosa)

vékonycsőrű póling (Numenius tenuirostris)

nagy póling (Numenius arquata)

kormos cankó (Tringa erythropus)

fattyúszerkő (Chlidonias hybridus)

kormos szerkő (Chlidonias niger)

csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola)

kis őrgébics (Lanius minor)

Kiskörei-víztározó

IBA kód: HU33
Megye: Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves
Földrajzi koordináták: 47.30 É, 20.30 K
Tenger feletti magasság: 89 m
Terület: 12 700 ha
Kritérium: A4i, B1i, B2

Élőhelyek: vízi élőhelyek (70%), erdők és facsoportok (20%), bokrosok (5%), gyepek (5%).

Földhasználat: vízgazdálkodás (100%), turizmus és üdülés (60%),halászat és akvakultúra (50%), természetvédelem és kutatás (20%), település, üzem, szállítás (5%).

Veszélyeztető tényezők: a madarak zavarása (A), üdülés, turizmus (B), halászat és akvakultúra (C), intenzív erdőgazdálkodás (C).

Védettség: részleges.

 

Területleírás

A hetvenes években kialakított 35 km hosszú és6 km széles víztározó a Tiszán Kisköre és Tiszadorogma között.Vízmélysége 0,5 - 4 m között változik. A tározó nagy részét nyíltvízfelületek teszik ki, amelyeket nád és főleg gyékényes szegélyez. Acsendesebb öblöket és az egykori holtágak területét úszóhínár borítja.Az erdők főként természetes újulat eredetűek, többnyire hazainyár-nemesnyár hibridek, helyenként azonban az eredeti puhafás éskeményfás ligetek hírmondói is megmaradtak. A bokrosok szinte kizárólaggyalogakácból (Amorpha fruticosa) állnak. A füves élőhelyeket az egyes szigeteken található ártéri mocsárrétek képviselik.

Madártani jelentőség

A Kiskörei-víztározó a vízimadarakfontos élőhelye mind fészkelési, mind vonulási időszakban. Emellett anehezen megközelíthető ártéri erdők a zavarásra érzékeny fajok - pl.fekete gólya - néhány párjának is védelmet nyújtanak. Sajnos a terület madárvilágának változatossága a feltöltés utáni évekhez képest csökken.

Természetvédelmi kijelölések

6 148 hektár a Hortobágyi NPrésze. 7 012 hektár szerepel a Nemzetközi Jelentőségű Vizes TerületekJegyzékében. A 8/1993. (I. 30.) FM rendelet értelmében a Tiszafüredi Madárrezervátum területén tilos a vízivad vadászat.

Természetvédelmi kérdések

A legfőbb gondot a turizmus szabályozatlansága, és az ebből adódó zavarás okozza, ami érinti a gémtelepeket is.

Minősítő fajok:

bakcsó (Nycticorax nycticorax)

nagy kócsag (Egretta alba)

nagy kócsag (Egretta alba)

nagy lilik (Anser albifrons)

nyári lúd (Anser anser)

Feliratkozás a következőre: Terület- és Élőhelyvédelmi Csoport