Túrabeszámolók

Ezen az oldalon a kedves vendégek és a túravezetők beszámolóit olvashatják.

Élménybeszámoló Karádi Zita és Dr. Várhelyi Levente

A sasok birodalma – Öko-túra, 2012.02.18.

Délelőtt érkeztünk Gyomaendrődre a találkahelyre, innen mentünk terepjáróval a Nagy Sárrétre, a sasok birodalmába. Talán az utolsó napok egyikén, amikor a behavazott síkság még érintetlenül szikrázott a napsütésben s a néhol leereszkedő ködfátyol sajátos, misztikus hangulatot kölcsönzött erdőnek-mezőnek.

Régóta szerettünk volna olyan helyen kirándulni, ahol a madarak királyával találkozhatunk eredeti környezetében. Én magam amatőr természetfotósként sokat járom a vadont, párom, Levente pedig túravezetőként külföldön is szoros kapcsolatban van a hegyekkel, völgyekkel. Velünk volt Szabolcs, Levente nyolcéves kisfia, aki kicsi gyermek korától kezdve érdeklődik az állatvilág iránt. Ahogy haladtunk vezetőnkkel, Fatér Imrével a terepjáróban, az út mellett álló fákról sok egerészölyvet reptettünk fel. Így közelről gyönyörködhettünk bennük, ahogy az autó mellett szálltak fáról fára.  A fehér hóban nem volt nehéz észrevenni a mezei nyulakat, akik meglátva minket vad szaladgálásba kezdtek. A távolban őzeket is láthattunk csapatban táplálék után kutatva.

Nem sokat kellett várnunk, mire pár kilométer mégtétele után megláttuk az első sast. Egy öreg rétisas ült a fán, tőlünk száz méterre, sárga csőre szinte világított a napsütésben. Távolabb a facsoportokon felfedeztünk további pihenő sasokat s az első repülő példány egy szép parlagi sas volt. Utunk során láthattunk még vörös vércsét, gatyás ölyvet és kékes rétihéját, bár utóbbiak vezetőnk szerint a havazás előtt sokkal nagyobb számban vadásztak ezen a területen. Sajnos most nem voltak annyian, mint reméltük. Imre úgy véli, ha melegszik az idő, viszatérhetnek még vonulás közben. Később a hómező közepén távolról felfedeztünk egy csapat túzokot, akiket teleszkópos távcsővel figyelhettünk meg.

A legnagyobb élmény számomra a túra során az volt, mikor az egyik facsoportból kirepült az első szirtisas. Köztudott, hogy Magyarországon igen ritka ez a madár, vezetőnk, Imre szerint 5-6 pár él itt nálunk. Nagyon boldog vagyok, hogy ebből a kicsiny csapatból az egyik példány pont fölöttünk tett egy kört. Repülés közben sokáig követhettük távcsővel. Úgy tűnt, mintha tudná, hogy fotózzuk... Láthattunk fiatal rétisasokat is játszani a levegőben és megfigyelhettük, miként élnek békésen egymás mellett a különböző sasfajok: rétisas parlagi sassal együtt repül és még egy szirtisas is csatlakozott hozzájuk. Utunk végén ellátogattunk ahhoz a kis erdőhöz is, ahová a lemenő nap fényében igyekeztek a sasok éjjeli pihenőre. Így túránk lassan a végéhez ért.

A szikrázó napsütésben nagyon nagy élményekben volt részünk, sokat tudhattunk meg Fatér Imrétől a sasok viselkedéséről, szokásaikról, a területen élő többi madárról és más állatokról. Szabolcs gyermek is igen élvezte a túrát, sok olyan dolgot tanult, amit más városi gyerekek csak a könyvekben olvashatnak. Egy percig sem unatkozott a terepjáróban, „Imre Bácsi” sokat magyarázott neki természetről, állatokról. Hasonló túrák tehát gyermekes családoknak is jó szívvel ajánlhatók.

Köszönjük a szakszerű túravezetést és az élményeket,

Zita, Levente és Szabolcs

A sasok birodalma

2011. november 20.

Bevalljuk, sosem voltunk semmilyen madárlesen életünkben… Persze, a Tisza-tavon, már ültünk a kenuban csendben és vártuk a könyvekben már látott vízimadarakat… de vezetéssel sosem…. Volt egy elképzelésünk… kiszállunk az autóból és a nagy rengetegbe bemegyünk a több napi hideg élelemmel, órákat bolyongunk az erdőben, és keressük, várjuk a madarakat.

Nahát semmi nem így történt! Kezdjük az elején. Párom, férjem a madarak rajongója. Annyira meggyőzött engem is, hogy kis cicánk sincs, nehogy a kertünkbe járó énekes madarakat elkergesse. Apránként sok madarat megismertem, könyveink szaporodtak, míg tavaly karácsonykor meglepett egy MME tagsági kártyával.

Közelgett Attila születésnapja és törtem a fejem, mit is adhatnék neki. Szeretek olyan ajándékot adni, ami marandó… így találtam ki a téli madárlest. A honlap információi alapján találtam rá, hogy létezik ilyen és vezetőnkkel felvettem a kapcsolatot. Lehetőségeimet felmérve, gyorsan kerestem rokonaim, barátaim köréből még két embert, aki szívesen csatlakozna hozzánk.

A várva várt nap elérkezett és november 20–án, Gyomán találkozott a nagy csapat. A fentebb említett elképzelés már akkor megdőlt, mikor útközben elfelejtettünk megállni egy benzinkútnál, hogy elmenjünk toalettre, gondoltuk, majd megállunk egy erdőnél. No erre fele nincs erdő… emlékezetem szerint az ország ezen tájékán sosem jártam (Attila igen), már útközben a nyári túránkat terveztük, annyira lenyűgözött egy-két falu, város és folyók együttes szépsége.

A kis terepjáróval elindultunk és vártuk a nagy erdőt, ahol kiszállunk és hóban, szélben, napsütésben majd látjuk a madarakat. Alig tettünk meg pár kilométert, már röpködtek, Fatér Imre vezetőnk, mint jó pedagógus, magyarázta mit is látunk. Természetesen vittünk magunkkal látcsövet, de az igazság hogy, elsőre mindegyik csak nagy madárnak látszott.

Ezek a ragadozó madarak ezen a területen a legnagyobb számban élnek itt Magyarországon. Köszönhető a táj adottságainak és az ember által kreált vadkacsa telepeknek, melyek a lusta vadászok kiszolgálására készültek. Számunkra nagyon természetellenes látvány volt: piciny négyzetméternyi tavacskákon sok-sok madár várja halálát, hogy a vadászoknak ne kelljen még egy lépést sem megtenni a zsákmányért.

Érdekes volt, hogy az első mezőgazdasági területeket az egerészölyvek népes száma uralta. Éppen szántottak, és a felbolygatott güzü egérvárakból menekülőkre csaptak le. Én még güzü halmot sem láttam eddig. Egy-egy gatyásölyv is elsuhant. Mekkora madarak! Na és az ott? De gyönyörű! Kékes rétihéja hím, segít a mester. Az meg ott a vörös vércse, aminél kb. ötször nagyobb a ….lassabban kérem!(lenyűgöző ez félkészültség) Tehát, hogy is volt? Hol repül, hogyan, mikor, mit eszik, színe, alakja, csőre, szeme, stb…. csak ezeket kell tudni, no meg a hangját sem árt ismerni, és már tudjuk is, hogy milyen madárhoz van szerencsénk. A lapos tájon néhol egy-egy ligetszerűség volt kis tóval, pocsolyával, vízgyűjtővel. Ezek a digó gödrök, melyek régen arra szolgáltak, hogy a kiforgatott anyagos részeket a talaj javítására használták. A digókban számos elkorhadt fa úgy állt, mint egy obeliszk, mely a madarak számára kiváló megfigyelő pont.

Ahogy beljebb haladtunk és közelítettünk a mesterséges tőkés réce telepekhez, úgy váltották fel az ölyveket a fejedelmi sasok. Na ezek tényleg nagyok. Eddig csak az ölyv volt nagy, de ezek hatalmasak és rendkívül óvatosak. Nem igen lehetett hozzájuk néhány 100 méternél közelebb kerülni. Vezetőnk profi felszerelésével a majdnem két kilométerre pihenőző réti és parlagi sasokat megnézhettük. A túra végére már mi is felismertük a két madár közti különbséget. (No nem a vizsgadrukk miatt, hiszen Imre néha jelezte, hogy a végén vizsgázunk. Rendkívüli nagy türelemmel bírta amatőrizmusunkat.)

Azt nem említettük, hogy végül is ez nem gyalogtúra lett a rengetegben, hanem egy terepjárós, úton, úttalan, mezőn át, keresztül-kasul, le-föl, ide-oda túra. Kicsit eltávolodva a sas-központtól, nagyon, de nagyon messziről láthattunk túzok csapatot. Vezetőnk nagy ismerője ennek a darualakúak rendjébe tartozó madárnak. Talán még óvatosabbak voltak (az elmúlt idők nyomot hagytak bennük, hiszen a főurak, elvtársak kedvenc vadász célpontjai voltak anno). A nyomukba eredtünk, de kicselezni nem lehetett őket. Közben egy öreg réti sas párt láttunk, a fejük világos volt, őszültek.

Az együtt töltött 5-6 órát még a mai napig nem tudtuk feldolgozni, annyi mindent láttunk, leírni sem egyszerű. Az biztos, aznap este 8-kor aludtunk, úgy éreztük, mintha több kilométert gyalogoltunk volna és a fejünk tele volt a madarak királyának büszke arcélével.

Makai Margó és társai

A túzokok hazája a Nagy-Sárrét

2010. március 27.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján fedeztük fel, hogy lehetőség van képzett túravezetővel eredeti élőhelyén megfigyelni Európa legnagyobb madarát, a túzokot. Televízióban, újságokban számtalanszor láttunk már Magyarország egyik legféltettebb természeti kincséről készült felvételeket, de személyesen, természetes élőhelyén megfigyelni ezeket a csodálatos madarakat, az egy egészen különleges élmény volt.

Túravezetőnk, Fatér Imre - aki a Túzok-védelmi Program programvezetője - tanácsára az utazást március utolsó hétvégéjére időzítettük, így a madarakon kívül megfigyelhettük a túzok kakasok udvarló táncát, a dürgést is. A túra reggel hat órakor indult, de negyed hétkor már tudtuk, hogy megérte a koránkelést. Közel húsz túzok kakasból álló csapat megfigyelésével indult a reggel. Gyönyörűek voltak a madarak és már az első csapatnál meg tudtuk figyelni a túzok kakasok rendkívüli viselkedését (csoportosan szaladgáltak jobbra-ballra, tülekedtek, feszülten figyelték egymást) és dürgését. A későbbiekben több nagyobb (negyven egyedből álló) csoportot is sikerült megfigyelnünk. A túra során olyan helyekre is eljuthattunk, ahová a Nemzeti Park külön engedélye nélkül nem léphettünk volna be és használhattuk a magasleseket is. Túravezetőnk helyismerete, illetve az általa biztosított terepjáró gépkocsi és teleszkóp jelentősen megkönnyítették a madarak megfigyelését és a Nemzeti Park megismerését.

Fatér Imre túravezetőnk részletesen megismertetett minket a Túzok-védelmi Programmal és a túzokok védelmében tett intézkedésekkel. A Program bemutatása ügyesen bele volt szőve és jól illeszkedett a túra folyamába, rengeteg érdekes információt tartalmazott. Jó volt látni azt az óriási erőfeszítést - és annak eredményét -, amit az MME munkatársai a madarak védelmében és az élőhelyek megőrzése érdekében tettek és tesznek.

A Nemzeti Park bejárása során lehetőségünk nyílt egyéb madárfajok - pl.: kékes rétihéja, barna rétihéja, hantmadár, kakukk, sárga billegető, sordély, házi rozsdafarkú, nagy goda, piroslábú cankó, pajzsos cankó, arany lille, nyári lúd, csörgő réce, cigányréce, kanalas réce, barátréce, stb. - megfigyelésére is. Túravezetőnk rengeteg információt adott a megfigyelt madarakról, illetve azok viselkedéséről/szokásaikról és komoly segítséget nyújtott a madarak határozása során.

A túra nagyon jól szervezett volt, az élőhelyeket célirányosan kerestük fel, a túra hat órás ideje alatt egyetlen „holtjárat” sem volt. A madarakat nagyon jól meg lehetett figyelni. A kirándulás teljesen lekötötte a figyelmünket és a madármegfigyelésen kívül kitűnő alkalom volt a városi környezetből történő kiszakadásra is. A Nemzeti Park területén lévő szállás tiszta volt és kulturált.

Ezúton szeretnénk megköszönni túravezetőnk, Fatér Imre segítségét, kedvességét és munkáját, mellyel jelentősen hozzájárult a kirándulás sikeréhez.         

Üdvözlettel:

Váradi Mónika és Asztalos András
 

Ragadozómadarak nyomában jártunk!
2010. február 13.

Idén februárban jelentkeztem az MME által meghirdetett telefonszámon, hogy szeretnék részt venni egy madármegfigyelő túrán.
Az egyeztetés szerint egy szombat reggelen találkoztunk Fatér Imrével egy Szolnok közelében lévő parkolóban. Mi hárman jöttünk: én és két felnőtt fiam. Nem vagyunk szakértők, csak lelkes érdeklődők és amatőr természetfotósok.
A havas tájon szerencsére már a terepjáróval vágtunk keresztül. Már néhány méter után akadt látnivaló: a bokrokon egy nagy őrgébics keresgélt. Megcsodáltuk a kis harcost (a ragadozókéhoz hasonló kampós csőrével együtt), de ma sokkal nagyobb madarakért jöttünk. Vártak minket a réti és parlagi sasok! Mint később kiderült, ők kevéssé szeretik a nagy népszerűséget. Imre azonban olyan nagy gyakorlattal és szakértelemmel cserkészte be őket, hogy több példányt is láttunk. Sőt fényképeztünk is, bár a tél végi párás levegő kicsit rontott a látási viszonyokon. Nemcsak a látvány jelentett igazi élményt, hanem az a sok érdekesség is, amit megtudtunk közben a madarak szokásairól, a fiatal példányok kóborlásáról, a modern madárkövetési módszerekről. Kicsit részeseinek is éreztük magunkat a kutatásnak, hiszen láttuk, hogyan jelöli be Imre a megfigyelt madarak tartózkodási helyét az adatbázisba.
Egy ritka találkozásunk is volt hósármányokkal. A pici madarak a havas-sáros keréknyomokban keresgéltek. Gyakorlott szem kellett a felfedezésükhöz. Elég hosszan hagyták magukat fényképezni.
Nekünk, városiaknak a madarakon kívül más állatok is élményt jelentettek: egyikünk sem látott még ennyi mezei nyulat egyszerre! Úgy tűnt, a sasoknak elég valahova találomra leszállniuk és máris karmuk között az ebéd. De nem! A nyulak tudnak magukra vigyázni, nem olyan könnyű vadászni rájuk, mint hinnénk. Nyugodtan sétálgattak olyan fa közelében, amelyen parlagi sas üldögélt. Az őzeknek, melyekből szintén népes csapatokat láttunk, nincs félnivalójuk a sasoktól, de előlünk persze elfutottak. Rossz tapasztalataik lehetnek, hiszen errefelé rendszeresen vadásznak rájuk.
Gyönyörködni az apróságokban is lehet: egy csapat tengelic és zöldike szórakoztatott minket hosszan a visszafelé vezető úton. A kis repülő ékszerek igazán jól mutatnak a fényképeken is! (Nem kell elutazni a világ végére kolibri-nézőbe, ha itthon is rácsodálkozhatunk a hazai szépségekre.)
Mire idáig értünk a kiránduláson, a fiaimmal már egy pillantásváltással el is döntöttük, hogy nem ez volt az utolsó. Viktornak felcsillant a szeme, amikor Imre megemlítette, hogy tavasszal jégmadarat is mehetnénk nézni! Úgy látom, rendszeres vendégek leszünk ezeken a túrákon.
Köszönet a kedves, közvetlen hangnemért és a szakszerű, érdekes túravezetésért. Jövünk máskor is.

Frekot Erika és fiai

vendégek

 

     Nézze meg ökotúra szórólapunkat! >>

A túzokok hazája – a Nagy-Sárrét

A Sárrét valamikor még a folyószabályzások előtt vízjárta vidék volt. Mai arculatát a gátak építése, a csatornák kiásása, tehát a víz távoltartása határozta meg. A kiszáradt terület lehetőséget biztosított a szántóföldi gazdálkodás és legelő állattartás térhódításának. A rosszabb minőségű talajokon még ma is nagy kiterjedésű puszták maradtak fenn, otthont adva féltett természeti értékünknek, a túzoknak. Ki ne hallott volna Dévaványáról, a Túzokrezervátumról? Ez a terület ma már a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik, mely nyugalmat és gazdálkodókkal egyeztetett életteret biztosít a túzokok, és más veszélyeztetett fajok számára.

Megfigyelésre a legjobb időszak a tavasz és a tél. 5 órás túrákat ajánlunk az itt élő madárvilág megismerésére lehetőség szerint a vendégek igényéhez igazodva egyeztetett napokon.

Túzokdürgés - a puszták fenséges madara


Túrák indulnak időpont egyeztetéssel március közepétől május közepéig. A túra jellege: terepjárós. Időtartama 5 óra. Létszám: 1 - 4 fő. Találkozás: Dévaványa 7 óra vagy 14 óra. Részvételi díj: 40 000 Ft, de 1 fő MME tag esetén 35 000 Ft. Túravezető Fatér Imre.


Akciós öko-túra - a sasok birodalma


Túrák indulnak időpont egyeztetéssel január, február, november, december. A túra jellege: terepjárós. Időtartama 5 óra. Létszám: 1 - 4 fő. Találkozás: Mezőtúr 10 óra. Részvételi díj: 32 000 Ft, de 1 fő MME tag esetén 27 000 Ft. Túravezető Fatér Imre.


Jelentkezés és további információ

Fatér Imre, MME öko-túra vezető és szervező

Mobil szám: +36 30 445 68 56

E-mail cím: birding@mme.hu


 


Minden túrát igyekszünk úgy szervezni, hogy az adott évszakban a lehető legjobb helyeket látogassuk meg, annak érdekében, hogy minél több ismerettel és élményekkel feltöltődve távozzanak vendégeink. Arra is van lehetőség, hogy túránk során megismerhesse egyesületünk és a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi munkáját.


A Nagy-Sárrétre az őszi-téli időszakban nemcsak a Kárpát-medencéből, de távolabbi vidékekről is érkeznek ragadozómadarak a táplálékban bővelkedő alföldi területekre, és ott hosszabb-rövidebb időt töltenek. Helyenként akár 15-20 vagy még több sas is együtt mozoghat, ami rendkívüli látvány. Leggyakrabban réti és parlagi sassal találkozhatunk, de néha szirtisas is elvetődik ide. Időnként nem magányosan vadásznak, hanem „kalákában” ejtenek el egy-egy prédát vagy keresik fel az elhullott állatok tetemeit. Túráinkon szemtanúi lehetünk csodálatos repülésüknek, a civakodó madarak akrobatikus légi harcának, és megfigyelhetjük a jóllakottan pihenő, tollászkodó madarak kisebb-nagyobb csoportját is. Rendkívül gyakori itt az év madara, az egerészölyv, de megfigyelhető a ritkább téli vendég a gatyásölyv, kéke rétihéja is. Néhány kerecsensólyom kalózkodik a területen, azaz más ragadozókat megijesztve elveszi zsákmányaikat. 


Ennek a területnek pusztáin és szántóföldjein él hazánk egyik legerősebb túzokállománya. Több mint 400 példányuk minden év kora tavaszán felkeresi ősi szaporodó helyeiket. A kakasok már hajnalban látványos násztevékenységet mutatnak. Ezt hívjuk dürgésnek, mely csökkenő aktivitással május közepéig tart. Az öreg kakasok óriási fehér virággá változnak és tipegve, forogva csalogatják magukhoz a jóval szerényebb tollruhájú tyúkokat.


Tavasszal többször találkozhatunk barna rétihéjával, amint épp vadászik alacsonyan a föld felett, de jó lehetőség van arra is, hogy a jóval ritkább hamvas rétihéjával is összefussunk. A kék vércsék szitálva vadásznak nagyobb rovarok, rágcsálók, gyíkok, ásóbékák után kutatva. Szalakóta is szemünk elé kerülhet több helyen, bár meglehetősen későn érkezik vissza Afrikából. Karakter faj itt a tövisszúró gébics, a búbos banka, a sordély és a mezei pacsirta. Jó eséllyel találkozhatunk ritkább ragadozókkal is, mint például a kerecsensólyom, a békászó sas, a parlagi sas vagy a pusztai ölyv.


A természetes vízfolyások mentén kis kócsag, üstökös gém, cigány réce után kutatunk. A vízállások mentén pajzsos cankók, réti cankók és sok más parti madár táplálkozik, vagy tollászkodva pihennek. A nádasok is rejtenek érdekes fajokat, mint a barkós cinege, vagy a nádi tücsökmadár.


A Nagy-Sárrét számos emlősfajnak is otthont ad. Gyakori itt az őz, mezei nyúl és a róka.  Előfordul itt a rövid füvű gyepeken az ürge és helyenként a molnár görény is. Nedvesebb időben jó eséllyel elénk kerülhet a vöröshasú unka kétéltű állat. Jelentős a terület lepke- és szitakötő faunája és számos ritkasággal büszkélkedhet növényvilága is.


A legelőkön szürke marha, bivaly gulya legel. Ez az ősi fajta segít az itteni élőhelyek fenntartásában. Igény esetén ezek is megtekinthetők.


A Nagy-Sárrétet már ősidők óta használták az emberek. Az itt élő emberek egyik ősi foglalkozást a halászatot mutatja be a Réhelyi Múzeum. Állandó kiállításként pedig a túzokvédelmet.




Cigányréce (Fotó: Simay Gábor).
Cigányréce (Fotó: Simay Gábor).

Általános információk

Ajánlott a réteges, minden időjárási viszonynak megfelelő öltözködés, bakancs vagy túracipő, esetleg gumicsizma. Ivóvízről, ennivalóról és minden további személyes szükségletről mindenki maga gondoskodik. Ha tudnak, hozzanak magukkal kézitávcsövet, fényképezőgépet, esetleg állványos teleszkópot. Korlátozott számban a túra ideje alatt biztosítani tudunk kézitávcsövet és nagy nagyítású állványos teleszkóp használatot. A túra alatt a gyalog megtett távolság nem kimerítő. Ha szükséges, meg tudjuk szervezni az igény szerinti szállást és ellátást a vendégek számára.


Ajánlott szálláslehetőség: Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont. Tel.: 66/483-083

Megjegyzés:

A túrák kombinálhatóak más területek meglátogatásával. Ez lehetséges egy napon belül, vagy akár több napon keresztül is. Ekkor egyedi árat állapítunk meg.

 




Zöld küllő (Fotó: Balázs István).

Zöld küllő (Fotó: Balázs István).




 




Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges

adományával is hozzájárulhat a madarak

és más állatfajok védelméhez!

     


     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>


     Egyéni és céges adományozás >>


 


Köszönjük!

A puszták és mezőgazdasági területek madarai – a Borsodi-Mezőség

A Kis Hortobágy (Borsodi-Mezőség)

Hazánk harmadik legnagyobb pusztája a Kis Hortobágy, változatos élőhelyekkel, a Tisza jobb partja mellett.  Az óriási kiterjedésű puszták és vizes élőhelyek növény- és állatvilágának ritkaságai egyelőre kevéssé ismertek a madármegfigyelők előtt. Több mint 240 madárfajt mutattak ki ezen a területen eddig; szalakóták, vöcskök, gémek, ragadozók, vízi madarak és énekesek kavalkádja vár minket e területen. A mai puszta képe a folyamszabályozás és az itt honos legeltető állattartás, a pásztorkodó ember együttes hatásaként alakult ki. A Bükk hegység közelsége alkalmassá teszi kombinált túrák szervezését is, lehetőséget adva, hogy minél jobban megismerhessük az ország egyik kiemelkedő madármegfigyelő helyeit. Az itt található tájvédelmi körzet 1989-ben alakult, ma már 1800 km2 védett területet foglal magába.

Megfigyelésre a legjobb időszak tavasztól őszig tart. 3-6-10 órás túrákat ajánlunk az itt élő madárvilág megismerésére a vendégek igényéhez igazodva előre egyeztetett napon.

A Kis Hortobágyon az alábbi túrákat szervezzük:


1., Kis Hortobágy - egy kevésbé ismert gyöngyszem


Dátum egyeztetéssel: április, május, június, július, augusztus, szeptember.


A túra jellege: saját autós és gyalog. Időtartama: 3 óra, 6 óra, 10 óra. Létszám: 1-12 fő. Találkozás: Mezőkövesd, időpont egyeztetéssel. Részvételi díj: 3 órás túra 10 000 Ft, 6 órás túra 20 000 Ft, 10 órás túra 30 000 Ft. Túravezető Balázsi Péter vagy Szabó Attila.


Kiemelt téma: szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom, és sok más faj


2., Színes madárvilág - mintha a trópusokon lennénk


Dátum egyeztetéssel: május, június, július, augusztus. A túra jellege: saját autós és gyalog. Időtartama: 3 óra vagy 6 óra. Létszám: 1-12 fő. Találkozás: Egerszalók vagy Tard, időpont egyeztetéssel. Részvételi díj: 3 órás túra 10 000 Ft, 6 órás túra 20 000 Ft. Túravezető Balázsi Péter vagy Szabó Attila.


Kiemelt téma: szalakóta, gyurgyalag, kék vércse, búbos banka


 


Jelentkezés és további információ


Fatér Imre, MME öko-túra vezető és szervező

Mobil szám: +36 30 445 68 56

E-mail cím: birding@mme.hu


 


 


Minden túrát igyekszünk úgy szervezni, hogy az adott évszakban a lehető legjobb helyeket látogassuk meg, annak érdekében, hogy minél több ismerettel és élményekkel feltöltődve távozzanak vendégeink. Arra is van lehetőség, hogy túránk során megismerhesse egyesületünk a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi munkáját.


 


A pusztát átszelő földúton haladva betekintést nyerhetünk a legeltető állattartás, és a pusztai háziállatok életébe. A Kis Hortobágy "szívén" áthaladva gyakorta szemünk elé kerül a traverzeken ücsörgő kerecsensólyom, a légtérben magasan keringő, vagy éppen a talajon táplálkozó parlagi sas, a gyepek és szántók felett imbolyogva repülő hamvas rétihéja, vagy gyakoribb rokona a barna rétihéja. Késő ősszel kékes rétihéják érkeznek és enyhe teleken ki is tartanak egészen tavaszig, sokat vadászva - alacsonyan a föld fölött rágcsálók után kutatva. Öreg, odvas, fészkelést biztosító fűzfák közelében, egy-egy alkalmas kiülőhelyen találkozhatunk a színpompás szalakótával. A levegőt gyakran szelik át gyurgyalag csapatok; ez hazánk egyik legszebb madara. Átnyaraló darvak kisebb csapatai is élnek ezen a vidéken. Ősszel viszont akár több ezer is megfigyelhető közülük.

 




 
Nagy kócsag

(Fotó: Máté Bence)




Látogatást tehetünk a közeli vizes élőhelyeken is, mely a költő és vonuló vízimadarak kedvelt pihenő- és táplálkozó helye. A madármegfigyelő toronyból bepillantást nyerhetünk az itteni sokszínű madárvilág mindennapjaiba.  Récék, vöcskök, gémek, kócsagok és parti madarak kavalkádja vár bennünket. Több ezres madártömeg lármájától hangos a puszta, mikor a térség ura a rétisas is megérkezik kedvelt táplálkozó helyére. Vizesebb években gyakran távcsövünk elé kerül a rejtett életet élő fekete gólya kisebb-nagyobb csapatai is.


A Kis Hortobágy számos emlősfajnak is otthont ad. Gyakori itt az őz, mezei nyúl, a róka és a borz.  Előfordul itt a rövid füvű gyepeken az ürge és helyenként az aranysakál is. Az utóbbi idők egyetlen biztos csíkos szöcskeegér populációja él itt. Jelentős a terület lepke- és szitakötő faunája és számos ritkasággal büszkélkedhet növényvilága is.

A legelőkön szürke marha gulya és a köztük elvegyülő bivalyok látványa emlékezetes élményt nyújt. Ez az ősi fajta segít az itteni élőhelyek fenntartásában. Igény esetén ezek is megtekinthetők.


A Kis Hortobágyot már ősidők óta használták az emberek. Az itt élő emberek néhány ősi foglalkozást tekinthetjük meg, mint a kosárfonás, a hálókészítés, a gyékényszövés, valamint a hagyományos halászat fortélyait, ha erre igény van.

Általános információk:


Ajánlott a réteges, minden időjárási viszonynak megfelelő öltözködés, bakancs vagy túracipő, esetleg gumicsizma. Ivóvízről, ennivalóról és minden további személyes szükségletről mindenki maga gondoskodik. Ha tudnak, hozzanak magukkal kézitávcsövet, fényképezőgépet, esetleg állványos teleszkópot. Korlátozott számban a túra ideje alatt biztosítani tudunk kézitávcsövet és nagy nagyítású állványos teleszkóp használatot. A túra alatt a gyalog megtett távolság nem kimerítő, de képesnek kell lenni akár nagyobb távolságok megtételére is. Ha szükséges, meg tudjuk szervezni az igény szerinti szállást és ellátást a vendégek számára.


Ajánlott szálláslehetőség: Tardi vendégház. Tel.: 70/321-48-68

Megjegyzés:


A túrák kombinálhatóak más területek meglátogatásával. Ez lehetséges egy napon belül, vagy akár több napon keresztül is. Ekkor egyedi árat állapítunk meg.

Természetvédelmi kérdések:


A legfontosabb veszélyeztető tényezők közé tartozik a legelő állatállomány csökkenése, a pusztai vizek elvezetése, a gépesített betakarítás és az illegális vadászat, aminek az elmúlt években több túzok és kerecsensólyom is áldozatául esett. Az MME Bükki HCs aktív védelmi intézkedéseket tesz a térség ragadozómadár- és szalakóta állomány védelmének érdekében.




Kék vércse pár

(Fotó: Lóki Csaba)


Minősítő fajok:


  • kanalas gém (Platalea leucorodia)
  • kék vércse (Falco vespertinus)
  • kerecsensólyom (Falco cherrug)
  • fogoly (Perdix perdix)
  • daru (Grus grus)
  • túzok (Otis tarda)
  • szalakóta (Coracias garrulus)
  • kis őrgébics (Lanius minor)


Bövebben a Borsodi - mezőségről.



 




 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges

adományával is hozzájárulhat a madarak

és más állatfajok védelméhez!

     


     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>


 


     Egyéni és céges adományozás >>


 


     Köszönjük!

A puszták és hegyek madarai - kombinált túrák

Általános tapasztalat az, hogy minél változatosabb élőhelyeket látogatunk meg, annál több madárfajjal találkozhatunk. Arra is van lehetőség, hogy rugalmasan összeállítsuk és kombináljuk a csoport programját, így a hegyvidéki madarakat és a pusztai fajokat is megismerhetjük a 1-3 napos túránk alkalmával. Természetesen két vagy több síkvidéki túra is kombinálható.

A kombinált túrákra egyedi részvételi díjat állapítunk meg.

Jelentkezés és további információ
Fatér Imre, MME öko-túra vezető és szervező

Mobil szám: +36 30 445 68 56

E-mail cím: birding@mme.hu

Minden túrát igyekszünk úgy szervezni, hogy az adott évszakban a lehető legjobb helyeket látogassuk meg, annak érdekében, hogy minél több ismerettel és élményekkel feltöltődve távozzanak vendégeink. Arra is van lehetőség, hogy túránk során megismerhesse egyesületünk és a meglátogatott nemzeti park természetvédelmi munkáját.

Általános információk

Ajánlott a réteges, minden időjárási viszonynak megfelelő öltözködés, bakancs vagy túracipő, kézi távcső, esetleg állványos teleszkóp. A túra során gyalog megtett táv nem kimerítő.

Ha szükséges, meg tudjuk szervezni az igény szerinti szállást és ellátást a csoport számára. 

 Kis lilik

 

 Kis kócsag
 


 Vörös gém
 


 Kígyászölyv (Fotók: Csonka Péter).

 

 Hamvas rétihéja

(Fotó: Lothar Lang)
.

 

 Békászó sas (Fotó: Balázs István) .

 

 Kerecsensólyom (Fotó: Lothar Lang)

 


 Daru (Fotó: Máté Bence)

 

 Túzok (Fotó: Motkó Béla).

 
 Kis fakopáncs
 
 Rozsdás csuk
 


 Függőcinege
 
 Bajszos sármány (Fotók: Csonka Péter).

 

Érdekesebb látható fajok a túra során (évszaktól függően)

  • Kis kárókatona
  • Batla
  • Vörösnyakú lúd
  • Kis lilik
  • Böjti réce
  • Rétisas
  • Kígyászölyv
  • Hamvas rétihéja
  • Pusztai ölyv
  • Békászó sas
  • Parlagi sas
  • Kerecsensólyom
  • Kék vércse
  • Túzok
  • Haris
  • Daru
  • Havasi lile
  • Ugartyúk
  • Füstös cankó
  • Tavi cankó
  • Fattyúszerkő
  • Fehérszárnyú szerkő
  • Füleskuvik
  • Uhu
  • Uráli bagoly
  • Gyurgyalag
  • Szalakóta
  • Búbos banka
  • Hamvas küllő    
  • Fekete harkály
  • Balkáni fakopáncs
  • Közép fakopáncs
  • Fehérhátú fakopáncs
  • Parlagi pityer
  • Kékbegy
  • Berki tücsökmadár
  • Fülemülesitke
  • Kis légykapó
  • Örvös légykapó
  • Hajnalmadár
  • Kis őrgébics
  • Keresztcsőrű

 







 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges

adományával is hozzájárulhat a madarak

és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 

Köszönjük!

Lepkés túrák a Hevesi-síkon

 A Kárpát-medence különleges földrajzi helyzetéből adódóan páratlan biológiai sokféleséggel rendelkezik Európában. A különböző földrajzi eredetű növény- és állatfajok keveredése, a flóra- és faunaelemek sokfélesége jellemzi. Magyarország a közép-európai lomberdők és a kontinentális erdőssztepp-öv határán fekszik. Tájainak változatos természeti sajátságai, élőviláguk sokfélesége, élőhelyeinek mozaikossága együttesen eredményezi azt, hogy Magyarország lepkefaunáját tekintve az egyik leggazdagabb ország Európában, közel 200 nappali lepkefaj fordul elő hazánkban. A lepkés túrák alkalmával Észak-kelet Magyarország leggazdagabb lepke-élőhelyeivel ismerkedhet meg a látogató a Bükki Nemzeti Park működési területén.

Rövid túráink során szeretnénk bemutatni, hogy milyen egy védett, európai jelentőségű ún. Natura 2000 terület, milyen hagyományos gazdálkodási formákkal, tájhasználattal, területkezeléssel lehet megőrizni ezeket a lepkékben csodálatosan gazdag élőhelyeket. A látogatók a színpompás lepkefajok mellett megismerkedhetnek a természetvédelemben dolgozó szakemberek munkájával, és azzal hogy milyen módszerekkel dolgoznak rovarász kutatók. Ha a jövőben Ön is szívesen tenne valamit e ritka lepkéink védelme, élőhelyeik megőrzése érdekében, vagy egyszerűen csak szeret gyönyörködni a színpompás pillangókban - akkor Önt is várják az MME Lepke-védelmi munkacsoportja által vezetett kirándulások.

A kirándulások kis - és nagy csoportok, családok számára egyaránt elérhetőek. A túrák területenként választhatóak az egyéni érdeklődés, a tavaszi vagy nyári hónapok kínálta lehetőségek és a megfigyelni kívánt lepkefajok szerint. Arra is van lehetőség, hogy a túrákat kombináljuk, így a különböző élőhelyek lepkefajait is megismerheti egyetlen nap alatt.

A jelentkezőkkel egyeztetett időpontokban és helyszíneken a túrák májustól júliusig indulnak, többnyire hétvégeken, de igény szerint akár hétköznap is. Igyekszünk a vendégek igényeihez alkalmazkodni, de javasoljuk kiemelt ajánlatunk időpontjait figyelembe venni. A túrák lebonyolítása a vendégek autójával vagy tömegközlekedéssel és gyalog lehetséges, az útviszonyoknak és a túra jellegének megfelelően. Kérjük, tájékozódjon a részletes túra-leírásokban, hogy érdeklődésének és lehetőségének megfelelő programot ki tudja választani.

Kiemelt ajánlatunk 2013-ben (természetesen más időpontokban is indulhatnak túrák, előzetes egyeztetéssel)

-  Erdőssztyepp, lösztölgyesek, löszgyepek védett nappali lepkefajai: május vége

-  Szurdokerdők - karsztbokorerdők nappali lepke ritkaságai: június eleje 

-  Félszáraz dombvidéki gyepek, sziklagyepek nappali lepkéi: június közepe

 

-  Hegyi rétek, hegyi bükkösök rejtett lepkevilága: július eleje

Öko-túra helyszínek

Bükk-alja

-  Déli-Bükk

-  Északi-Bükk dombvidéke és Upponyi-hegység

-  Bükk-fennsík

 

Bükk-alja

A Bükkalja változatos és igen fajgazdag lepke-élőhelyeket kínál a tavasz-végi időszakban. E tájon számos lepke ritkaság lelhető fel. Ezeket a természetközeli élőhelyeket és ritka lepkefajokat mutatja be a túra programja.

Kiemelt ajánlatunk 2013-ben:

Erdőssztyepp élőhelyek, lösztölgyesek, löszgyepek védett nappali lepkefajai: május vége

A Magyar Alföld egykori zonális erdőtársulásának a tatárjuharos lösztölgyest tartjuk. Ez az egykoron jellemző erdőtársulás szinte teljes eltűnt az ember tájátalakító tevékenysége folytán. Az erdőket leirtották, szántókká, legelőkké alakították át. A legértékesebb megmaradt állományokkal a hegylábperemeken találkozhatunk. A mozaikos erdő - gyep komplexumokhoz kötődve, az erdőkben illetve azok tisztásain, nyiladékain még tömegesen repül a kis-apollo lepke (Parnassius mnemosyne). A völgyekben található kisebb gyertyános-tölgyes illetve kőrises állományok napsütötte szegélyein pedig tucatszám figyelhetők meg a díszes tarkalepke (Euphydrias maturna) példányai. Az erdő peremén lévő utak, ösvények mentén gyakran találkozhatunk a gyönyörű farkasalmalepkével (Zerynthia polyxena). Az erdőterületekhez csatlakozó értékes löszgyep fragmentumokban számos boglárka-lepke faj fordul elő, közülük is kiemelkedő értéket képviselnek a tűzlepkék: pl. az ibolyás tűzlepke (Lycaena alciphron).

A Bükkalja természetközeli erdőssztyepp maradványokban gazdag táj. A domboldalak löszgyepjei, árvalányhajas erdőssztyepprétjei számos kontinentális elterjedésű növény ill. állatfaj értékes ill. sérülékeny populációit tartják fenn. A lepkefajok közül rendszeresen megfigyelhető itt a védett kis tűzlepke (Lycaena thersamon). A területeken a törpemandulás sztyeppcserjés kisebb fragmentált állományai is fennmaradtak. Az ilyen virággazdag élőhelyeken nagy számban táplálkoznak a kardos- és fecskefarkú pillangók (Iphiclides podalirius és Papilio machaon). A völgytalpakon mezofil kaszálórétek találhatók, itt nagy egyedszámban repül a nagy tűzlepke (Lycaena dispar). E gyepek természetességi állapota kedvező a megfelelő kezelés (kaszálás, legeltetés) következtében.

 Találkozás: telefonon egyeztetett helyen és időpontban.

 Részvételi díj:

•    6 órás túra 20’000 Ft/1-12 fő részére
•    10 órás túra 30’000 Ft/1-12 fő részére

A részvételi díj tartalmazza a vezetett túra árát; Az ár nem tartalmazza a szállás, az étkezés, a személyes szükségletek és a biztosítás költségeit.

Létszám:

Minimum 1 fő, maximum 12 fő. Egyes speciális esetekben ennél több is lehet, ilyen esetben több túravezetőt biztosítunk.
A kirándulás a vendégek autójával szervezhető.

Általános információk:

Ajánlott a réteges, minden időjárási viszonynak megfelelő öltözködés, bakancs vagy túracipő, esetleg gumicsizma. Ivóvízről, ennivalóról és minden további személyes szükségletről mindenki maga gondoskodik. Ha tudnak, hozzanak magukkal fényképezőgépet. A túra alatt a gyalog megtett távolság nem kimerítő, de képesnek kell lenni akár nagyobb távolságok megtételére is. Ha szükséges, meg tudjuk szervezni az igény szerinti szállást és ellátást a vendégek számára.
Megjegyzés:
A túrák kombinálhatóak más területek meglátogatásával. Ez lehetséges egy napon belül, vagy akár több napon keresztül is. Ekkor egyedi árat állapítunk meg.

Természetvédelmi kérdések:

A Bükkalja a  Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik. Egyes területei részét képezik a Natura 2000 ökológiai hálózatnak.

A terület sérülékenysége magas. A domboldalak a legeltetés felhagyása miatt erősen cserjésednek, a lösztölgyesekben pedig az agresszív akác térhódítása a jelentős. Az üde völgytalpak természetességi állapota kedvezőbb a megfelelő kezelés (kaszálás, legeltetés) következtében.

Minősítő fajok:

 kis-apollo lepke (Parnassius mnemosyne)

díszes tarkalepke (Euphydrias maturna)

farkasalmalepke (Zerynthia polyxena)

nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

ibolyás tűzlepke (Lycaena alciphron)

kis tűzlepke (Lycaena thersamon)

kardos pillangó (Iphiclides podalirius)

fecskefarkú pillangó (Papilio machaon)

        

 Déli-Bükk

A Déli-Bükk változatos és igen fajgazdag lepke-élőhelyeket kínál a nyár-eleji időszakban. E tájon számos lepke ritkaság lelhető fel. Ezeket a természetközeli élőhelyeket és ritka lepkefajokat mutatja be a túra programja.

Kiemelt ajánlatunk 2013-ben:

Szurdokerdők - karsztbokorerdők nappali lepke ritkaságai: június eleje

A Hór-völgy környéke a Bükk-hegység növény- és állattanilag egyik legváltozatosabb területe. A fajgazdagság okai a változatos alapkőzetnek, a déli peremhelyzetnek és a változatos geomorfológiának köszönhetők. A Déli-Bükk legmélyebb és egyik legmeredekebb oldalú völgye változatos sziklai- és szurdokerdő társulásoknak ad otthont. Számos montán elterjedésű flóra- és faunaelem lelőhelye. A lepkefauna különösen gazdag. A patakvölgyben a napsütötte szakaszokon tömegesen szívogatnak a talajon egymás társaságában a ritka védett lepkefajok, így a kis-fehérsávoslepke (Neptis sappho), kis lonclepke (Limenitis camilla), kis színjátszólepke (Apatura ilia), nappali pávaszem (Inachis io), nagy rókalepke (Nymphalis polychloros) és c-betűs lepke (Polygonia c-album). A délies kitettségű mészkőterületeken a sziklagyepek a pannon sztyepprétek szép állományai díszlenek, melyek legtöbbször nyílt tölgyesekkel, bokorerdőkkel, sztyeppcserjésekkel érintkeznek. Igen magas az ezen élőhelyhez kötött védett növény- és állatfajok száma! A lepkék közül megfigyelhetőek itt a ritka nagy-fehérsávoslepke (Neptis rivularis) példányai. A zonális erdőtársulások közül nagy kiterjedést érnek el a cseres-tölgyesek, a gyertyános-tölgyesek illetve a magasabb régiókban, völgytalpakon a szubmontán bükkösök, melyek erdészeti gazdálkodás alatt állnak. Az erdők nyíladékaiban még megtalálható a kipusztulás szélén lévő nyugati mustárlepke (Leptidea morsei) és a hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae). Agyagpala térszíneken kisebb foltokban mészkerülő erdőket is találunk, ahol az acidofil növényzet képviselői uralkodnak. Máshol sajátos dolomitvegetáció díszlik. Értékes erdőtársulása a magyar aszatos tölgyerdő, amelyre jellemző az orchideafajokban való gazdagság, illetve a teljes záródású igen fajgazdag aljnövényzet. Ilyen élőhelyekhez kötődik a lokális magyar tarkalepke (Melitaea telona kovacsi). A völgyeket kísérő higrofil növényzetet részben az égerligetek képviselik, ugyanakkor fajgazdag magassásos, zsombéksásos mocsárrétek tenyésznek, kisebb szőrfűgyepekkel kiegészülve.

Találkozás: telefonon egyeztetett helyen és időpontban.

 Részvételi díj:

•    6 órás túra 20’000 Ft/1-12 fő részére
•    10 órás túra 30’000 Ft/1-12 fő részére

A részvételi díj tartalmazza a vezetett túra árát; Az ár nem tartalmazza a szállás, az étkezés, a személyes szükségletek és a biztosítás költségeit.

Létszám:

Minimum 1 fő, maximum 12 fő. Egyes speciális esetekben ennél több is lehet, ilyen esetben több túravezetőt biztosítunk. A kirándulás a vendégek autójával szervezhető.

Általános információk:

Ajánlott a réteges, minden időjárási viszonynak megfelelő öltözködés, bakancs vagy túracipő, esetleg gumicsizma. Ivóvízről, ennivalóról és minden további személyes szükségletről mindenki maga gondoskodik. Ha tudnak, hozzanak magukkal fényképezőgépet. A túra alatt a gyalog megtett távolság nem kimerítő, de képesnek kell lenni akár nagyobb távolságok megtételére is. Ha szükséges, meg tudjuk szervezni az igény szerinti szállást és ellátást a vendégek számára.
Megjegyzés:
A túrák kombinálhatóak más területek meglátogatásával. Ez lehetséges egy napon belül, vagy akár több napon keresztül is. Ekkor egyedi árat állapítunk meg.

 Természetvédelmi kérdések:

 A Déli-Bükk a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik. Egyes területei részét képezik a Natura 2000 ökológiai hálózatnak.

Az erdőgazdálkodási tevékenység illetve a természetvédelmi célkitűzések megvalósulása közötti ellentét veszélye sajnos fennáll. Az erdőgazdálkodási szempontból kevésbé jelentős hegyi rétek  és véderdők megfelelő kezelése mellett célszerű fokozatosan bevezetni a természetkímélőbb erdőgazdálkodási metódusokat. A terület telepített fenyveseit fokozatosan le kellene cserélni őshonos fafajú erdőkre. Külön problémát jelent helyenként a túltartott vadállomány (a Déli-Bükkben elsősorban a betelepített tájidegen muflon), mely nemcsak a védett növények állományaiban tesz kárt, de komoly erdőfelújítási problémákat is okoz. A turizmus, idegenforgalom számára látogatható területek egyértelműen ki lettek jelölve, a turistaút létrehozásával illetve a tanösvényhálózat fejlesztésével, karbantartásával.

Minősítő fajok:

nagy-fehérsávoslepke (Neptis rivularis)

kis-fehérsávoslepke (Neptis sappho)

nyugati mustárlepke (Leptidea morsei)

hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae)

magyar tarkalepke (Melitaea telona kovacsi)

kis lonclepke (Limenitis camilla)

kis színjátszólepke (Apatura ilia)

nappali pávaszem (Inachis io)

nagy rókalepke (Nymphalis polychloros)

c-betűs lepke (Polygonia c-album)

        

 

Északi-Bükk dombvidéke és Upponyi-hegység

Az Északi-Bükk dombvidéke és az Upponyi-hegység változatos és igen fajgazdag lepke-élőhelyeket kínál a nyár-eleji időszakban. E tájon számos lepke ritkaság lelhető fel. Ezeket a természetközeli élőhelyeket és ritka lepkefajokat mutatja be a túra programja.

Kiemelt ajánlatunk 2013-ben:

Félszáraz dombvidéki gyepek, sziklagyepek veszélyeztetett nappali lepkéi: június közepe

Az Északi-Bükk dombvidéke rendkívül tagolt felszínű táj. A tagolt felszín és a hozzá alkalmazkodó hagyományos tájhasználat az élőhelyek rendkívüli változatosságát alakították ki. A terület dombvidéki fajgazdag félszáraz gyepek és borókás legelők mellett hagyományos művelésű gyümölcsösökből (szilvásokból) áll, amelyek alatt üde és félszáraz, fajgazdag gyepek alakultak ki. Lepkefaunájuk igen változatos, különösen a ritka boglárkalepkéket kell itt megemlíteni, így az ozirisz-törpeboglárkát (Cupido osiris), barnabundás boglárkát (Polyommatus admetus) és nagypettyes hangyaboglárkát (Maculinea arion). A gyümölcsösöket legelők, kaszálók és erdőfoltok tagolják. A völgyi részen forráslápok, lápi magaskórósok alakultak ki. Itt a védett nagy tűzlepke (Lycaena dispar) fordul elő nagyobb számban. A veszélyeztetett fajok előfordulási aránya magas, a terület fajgazdagsága kiemelkedő. A hagyományos gazdálkodási módok (kaszálás, legeltetés, gyümölcstermesztés) eltűnésével a területen lévő, a tájhasználat kialakította fajgazdag élőhelyek megszűnhetnek.

Az Upponyi-hegység kiemelkedő értéke az a mészkőszurdok (Upponyi-szoros), amely rendkívül fajgazdag edafikus társulásoknak ad otthont. A szurdok lepkefaunája szintén kiemelkedő. Rendszeresen nagyobb példányszámban megfigyelhető itt számos lepkeritkaság, mint a nagy-fehérsávoslepke (Neptis rivularis), gyászlepke (Nymphalis antiopa) és kis lonclepke (Limenitis camilla). A terület középhegységi fajgazdag tölgyesek, sziklaerdők, mészkő sziklagyepek, sztyeprétek mozaikos együttese.

Találkozás: telefonon egyeztetett helyen és időpontban.

Részvételi díj:

•    6 órás túra 20’000 Ft/1-12 fő részére
•    10 órás túra 30’000 Ft/1-12 fő részére

A részvételi díj tartalmazza a vezetett túra árát; Az ár nem tartalmazza a szállás, az étkezés, a személyes szükségletek és a biztosítás költségeit.

Létszám:

Minimum 1 fő, maximum 12 fő. Egyes speciális esetekben ennél több is lehet, ilyen esetben több túravezetőt biztosítunk.
A kirándulás a vendégek autójával szervezhető.

Általános információk:

Ajánlott a réteges, minden időjárási viszonynak megfelelő öltözködés, bakancs vagy túracipő, esetleg gumicsizma. Ivóvízről, ennivalóról és minden további személyes szükségletről mindenki maga gondoskodik. Ha tudnak, hozzanak magukkal fényképezőgépet. A túra alatt a gyalog megtett távolság nem kimerítő, de képesnek kell lenni akár nagyobb távolságok megtételére is. Ha szükséges, meg tudjuk szervezni az igény szerinti szállást és ellátást a vendégek számára.
Megjegyzés:
A túrák kombinálhatóak más területek meglátogatásával. Ez lehetséges egy napon belül, vagy akár több napon keresztül is. Ekkor egyedi árat állapítunk meg.

Természetvédelmi kérdések:

Az Északi-Bükk dombvidéke és az Upponyi-hegység a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik. Egyes területei részét képezik a Natura 2000 ökológiai hálózatnak.

A dombsági terület erősen sérülékeny. A hagyományos gazdálkodási, művelési módok - amelyek kialakították és év századokon keresztül fönntartották az élőhelyek sokszínűségét - eltűnésével az élőhelyek átalakulnak, homogenizálódnak. Az élőhelyek változatosságnak eltűnésével az itt élő veszélyeztetett fajközösségek is fölszámolódhatnak. Upponyban az erdőgazdálkodás okozta diverzitáscsökkenés, a sziklagyepek időnkénti legeltetése lehetnek a veszélyeztető tényezők.

Minősítő fajok:

ozirisz-törpeboglárka (Cupido osiris)

barnabundás boglárka (Polyommatus admetus)

nagypettyes hangyaboglárka (Maculinea arion)

nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

nagy-fehérsávoslepke (Neptis rivularis)

gyászlepke (Nymphalis antiopa)

kis lonclepke (Limenitis camilla)

         

Bükk-fennsík:

 A Bükk-fennsík változatos és igen fajgazdag lepke-élőhelyeket kínál a nyár-eleji időszakban. E tájon számos lepke ritkaság lelhető fel. Ezeket a természetközeli élőhelyeket és ritka lepkefajokat mutatja be a túra programja.

Kiemelt ajánlatunk 2013-ben:

Hegyi rétek, hegyi bükkösök rejtett lepkevilága: július eleje

A Bükk-hegység központi része Magyarország legmagasabb és legnagyobb kiterjedésű összefüggő karsztos fennsíkja, 850 m tszf. átlagmagasságával. Növényzetileg a montán (hegyi) bükkösök övezetébe tartozik. Lucfenyvesei nem őshonosak, telepített állományok. A fennsík nagy kiterjedésű rétjei az ember munkája nyomán alakultak ki. A Bükk-plató felszínét tarkító tölcsér alakú víznyelő-töbröket eredetileg jórészt erdők borították. A töbrök sziklás peremein, meredek falú oldalain és az aljukon lévő fagyzugokban viszont még megtalálhatók eredeti gyeptársulások és magaskórósok. E helyeken a maitól eltérő éghajlatú időszakok növény-, és állatfajai maradhattak fenn, egészen a jelenkorig. A sziklás töbrök peremein ezek a gyepek hársas - kőrises sziklaerdőkkel és mogyorócserjésekkl váltakoznak, mozaikos erdőssztyepp-jellegű társulásokat alkotva, melyek rovarvilága feltűnően gazdag. Az erdők letermelésével a megváltozott klímaviszonyok következtében a töbrök alján lehetetlenné vált az erdők felújulása, állandósultak az alhavasi – jellegű szőrfűgyepek és magaskórósok. Különleges élőhelyet és virágokban gazdag táplálkozó területet teremtve a ritka lepkefajoknak, így a gólyaorr szerecsenboglárkának (Aricia eumedon) vagy a lápi gyöngyházlepkének (Brenthis ino). A töbrök közti hátakon és a lankásabb töböroldalakon pedig az irtásrétek rendszeres kaszálása, esetleg legeltetése akadályozta meg az újbóli beerdősülést. Így jöttek létre, és maradhattak fenn egészen napjainkig a Bükk – fennsík híres rétjei, melyek közül a legnevezetesebb a már régóta védett Nagymező. A fennsík legfajgazdagabb élőhelyei az erdőirtás hatására létrejött, és kaszálással ill. legeltetéssel fentartott hegyi rétek. A bükki rétek igazi ékszerei a különféle lepkefajok. Különösen feltűnőek az élénk, ragyogó színezetű boglárkalepkék. Egyik legértékesebb fajuk a havasi tűzlepke (Lycaena hippothoe). Tárnics-fajokon, majd hangyabolyokban szimbiózisban él a védett szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon) hernyója. Az imágók alacsonyan repülve vagy különféle virágokon szívogatva figyelhetők meg, a ritka bükki szerecsenboglárka (Aricia artaxerxes) és a  pemetefű busalepke (Carcharodus floccifera) egyedeivel együtt. Számos gyöngyházlepke faj is előfordul ezeken az élőhelyeken, pl. az árvácska gyöngyházlepke (Clossiana euphrosyne) és a fakó gyöngyházlepke (Clossiana selene). Az erdei élőhelyeken - árnyas utak mentén, erdőszegélyeken - is számos nagy testű, látványos nappali lepke faj figyelhető meg, így a nagy színjátszólepke (Apatura iris), a gyászlepke (Nymphalis antiopa), a nagy rókalepke (Nymphalis polychloros) vagy kis szerencsével a ritka vörös rókalepke (Nymphalis xanthomelas). A szurdokerdők és sziklaerdők pedig a kipusztulás szélén lévő hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae) és magyar fehérlepke (Pieris manni) utolsó példányait rejtik.

Találkozás: telefonon egyeztetett helyen és időpontban.

Részvételi díj:

•    6 órás túra 20’000 Ft/1-12 fő részére
•    10 órás túra 30’000 Ft/1-12 fő részére

A részvételi díj tartalmazza a vezetett túra árát; Az ár nem tartalmazza a szállás, az étkezés, a személyes szükségletek és a biztosítás költségeit.

Létszám:

Minimum 1 fő, maximum 12 fő. Egyes speciális esetekben ennél több is lehet, ilyen esetben több túravezetőt biztosítunk.
A kirándulás a vendégek autójával szervezhető.

Általános információk:

Ajánlott a réteges, minden időjárási viszonynak megfelelő öltözködés, bakancs vagy túracipő, esetleg gumicsizma. Ivóvízről, ennivalóról és minden további személyes szükségletről mindenki maga gondoskodik. Ha tudnak, hozzanak magukkal fényképezőgépet. A túra alatt a gyalog megtett távolság nem kimerítő, de képesnek kell lenni akár nagyobb távolságok megtételére is. Ha szükséges, meg tudjuk szervezni az igény szerinti szállást és ellátást a vendégek számára.
Megjegyzés:
A túrák kombinálhatóak más területek meglátogatásával. Ez lehetséges egy napon belül, vagy akár több napon keresztül is. Ekkor egyedi árat állapítunk meg.

Természetvédelmi kérdések:

Bükk-fennsík a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik. Részét képezi a Natura 2000 ökológiai hálózatnak.

Az erdőgazdálkodási tevékenység illetve a természetvédelmi célkitűzések megvalósulása közötti ellentét veszélye sajnos fennáll. Az erdőgazdálkodási szempontból kevésbé jelentős hegyi rétek  és véderdők megfelelő kezelése mellett célszerű fokozatosan bevezetni a természetkímélőbb erdőgazdálkodási metódusokat. A terület telepített fenyveseit fokozatosan le kellene cserélni őshonos fafajú erdőkre. Külön problémát jelent helyenként a túltartott vadállomány, mely nemcsak a védett növények állományaiban tesz kárt, de komoly erdőfelújítási problémákat is okoz. A turizmus, idegenforgalom számára látogatható területek egyértelműen ki lettek jelölve, turistautak létrehozásával.

Minősítő fajok:

szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon)

bükki szerecsenboglárka (Aricia artaxerxes)

gólyaorr szerecsenboglárka (Aricia eumedon)

havasi tűzlepke (Lycaena hippothoe)

hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae)

magyar fehérlepke (Pieris manni)

vörös rókalepke (Nymphalis xanthomelas)

lápi gyöngyházlepkének (Brenthis ino)

árvácska gyöngyházlepke (Clossiana euphrosyne)

fakó gyöngyházlepke (Clossiana selene)

pemetefű busalepke (Carcharodus floccifera)

nagy színjátszólepke (Apatura iris)

gyászlepke (Nymphalis antiopa)

nagy rókalepke (Nymphalis polychloros)