A túzokok hazája – a Nagy-Sárrét | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

A túzokok hazája – a Nagy-Sárrét

A Sárrét valamikor még a folyószabályzások előtt vízjárta vidék volt. Mai arculatát a gátak építése, a csatornák kiásása, tehát a víz távoltartása határozta meg. A kiszáradt terület lehetőséget biztosított a szántóföldi gazdálkodás és legelő állattartás térhódításának. A rosszabb minőségű talajokon még ma is nagy kiterjedésű puszták maradtak fenn, otthont adva féltett természeti értékünknek, a túzoknak. Ki ne hallott volna Dévaványáról, a Túzokrezervátumról? Ez a terület ma már a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik, mely nyugalmat és gazdálkodókkal egyeztetett életteret biztosít a túzokok, és más veszélyeztetett fajok számára.

Megfigyelésre a legjobb időszak a tavasz és a tél. 5 órás túrákat ajánlunk az itt élő madárvilág megismerésére lehetőség szerint a vendégek igényéhez igazodva egyeztetett napokon.

Túzokdürgés - a puszták fenséges madara

Túrák indulnak időpont egyeztetéssel március közepétől május közepéig. A túra jellege: terepjárós. Időtartama 5 óra. Létszám: 1 - 4 fő. Találkozás: Dévaványa 7 óra vagy 14 óra. Részvételi díj: 40 000 Ft, de 1 fő MME tag esetén 35 000 Ft. Túravezető Fatér Imre.

Akciós öko-túra - a sasok birodalma

Túrák indulnak időpont egyeztetéssel január, február, november, december. A túra jellege: terepjárós. Időtartama 5 óra. Létszám: 1 - 4 fő. Találkozás: Mezőtúr 10 óra. Részvételi díj: 32 000 Ft, de 1 fő MME tag esetén 27 000 Ft. Túravezető Fatér Imre.

Jelentkezés és további információ

Fatér Imre, MME öko-túra vezető és szervező

Mobil szám: +36 30 445 68 56

E-mail cím: birding@mme.hu

Minden túrát igyekszünk úgy szervezni, hogy az adott évszakban a lehető legjobb helyeket látogassuk meg, annak érdekében, hogy minél több ismerettel és élményekkel feltöltődve távozzanak vendégeink. Arra is van lehetőség, hogy túránk során megismerhesse egyesületünk és a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi munkáját.

A Nagy-Sárrétre az őszi-téli időszakban nemcsak a Kárpát-medencéből, de távolabbi vidékekről is érkeznek ragadozómadarak a táplálékban bővelkedő alföldi területekre, és ott hosszabb-rövidebb időt töltenek. Helyenként akár 15-20 vagy még több sas is együtt mozoghat, ami rendkívüli látvány. Leggyakrabban réti és parlagi sassal találkozhatunk, de néha szirtisas is elvetődik ide. Időnként nem magányosan vadásznak, hanem „kalákában” ejtenek el egy-egy prédát vagy keresik fel az elhullott állatok tetemeit. Túráinkon szemtanúi lehetünk csodálatos repülésüknek, a civakodó madarak akrobatikus légi harcának, és megfigyelhetjük a jóllakottan pihenő, tollászkodó madarak kisebb-nagyobb csoportját is. Rendkívül gyakori itt az év madara, az egerészölyv, de megfigyelhető a ritkább téli vendég a gatyásölyv, kéke rétihéja is. Néhány kerecsensólyom kalózkodik a területen, azaz más ragadozókat megijesztve elveszi zsákmányaikat.

Ennek a területnek pusztáin és szántóföldjein él hazánk egyik legerősebb túzokállománya. Több mint 400 példányuk minden év kora tavaszán felkeresi ősi szaporodó helyeiket. A kakasok már hajnalban látványos násztevékenységet mutatnak. Ezt hívjuk dürgésnek, mely csökkenő aktivitással május közepéig tart. Az öreg kakasok óriási fehér virággá változnak és tipegve, forogva csalogatják magukhoz a jóval szerényebb tollruhájú tyúkokat.

Tavasszal többször találkozhatunk barna rétihéjával, amint épp vadászik alacsonyan a föld felett, de jó lehetőség van arra is, hogy a jóval ritkább hamvas rétihéjával is összefussunk. A kék vércsék szitálva vadásznak nagyobb rovarok, rágcsálók, gyíkok, ásóbékák után kutatva. Szalakóta is szemünk elé kerülhet több helyen, bár meglehetősen későn érkezik vissza Afrikából. Karakter faj itt a tövisszúró gébics, a búbos banka, a sordély és a mezei pacsirta. Jó eséllyel találkozhatunk ritkább ragadozókkal is, mint például a kerecsensólyom, a békászó sas, a parlagi sas vagy a pusztai ölyv.

A természetes vízfolyások mentén kis kócsag, üstökös gém, cigány réce után kutatunk. A vízállások mentén pajzsos cankók, réti cankók és sok más parti madár táplálkozik, vagy tollászkodva pihennek. A nádasok is rejtenek érdekes fajokat, mint a barkós cinege, vagy a nádi tücsökmadár.

A Nagy-Sárrét számos emlősfajnak is otthont ad. Gyakori itt az őz, mezei nyúl és a róka. Előfordul itt a rövid füvű gyepeken az ürge és helyenként a molnár görény is. Nedvesebb időben jó eséllyel elénk kerülhet a vöröshasú unka kétéltű állat. Jelentős a terület lepke- és szitakötő faunája és számos ritkasággal büszkélkedhet növényvilága is.

A legelőkön szürke marha, bivaly gulya legel. Ez az ősi fajta segít az itteni élőhelyek fenntartásában. Igény esetén ezek is megtekinthetők.

A Nagy-Sárrétet már ősidők óta használták az emberek. Az itt élő emberek egyik ősi foglalkozást a halászatot mutatja be a Réhelyi Múzeum. Állandó kiállításként pedig a túzokvédelmet.

Cigányréce (Fotó: Simay Gábor).

Általános információk

Ajánlott a réteges, minden időjárási viszonynak megfelelő öltözködés, bakancs vagy túracipő, esetleg gumicsizma. Ivóvízről, ennivalóról és minden további személyes szükségletről mindenki maga gondoskodik. Ha tudnak, hozzanak magukkal kézitávcsövet, fényképezőgépet, esetleg állványos teleszkópot. Korlátozott számban a túra ideje alatt biztosítani tudunk kézitávcsövet és nagy nagyítású állványos teleszkóp használatot. A túra alatt a gyalog megtett távolság nem kimerítő. Ha szükséges, meg tudjuk szervezni az igény szerinti szállást és ellátást a vendégek számára.

Ajánlott szálláslehetőség: Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont. Tel.: 66/483-083

Megjegyzés:

A túrák kombinálhatóak más területek meglátogatásával. Ez lehetséges egy napon belül, vagy akár több napon keresztül is. Ekkor egyedi árat állapítunk meg.