Madárgyűrűzés és Vonuláskutatás

A madarat első éves korában, 2018. augusztus közepén jelölték zöld zászlós gyűrűvel Tác határában (gyűrűző: Koleszár Balázs).

​

A Lengyelországban megfigyelt piroslábú cankó gyűrűzéskori képe (Fotó: Nagy Levente)

Ez az első hazai gyűrűs piroslábú cankó megkerülés Lengyelországban.

A Lengyelországban megfigyelt piroslábú cankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Itthon viszonylag kevés piroslábú cankót jelölnek, ezidáig összesen kevéssel több, mint ezer példányt. Ezek közül 24 madár került meg külföldön, a legtávolabbi példány Finnországban. A tőlünk északra megkerült piroslábú cankókat nálunk nyár közepe, vége felé, vonulásban jelölték. 

Magyar gyűrűs piroslábú cankók megkerülései külföldön, 1908-tól, bapjainkig (Madárgyűrűzési Központ)

Az adatok egy része a hazai madárgyűrűzés kezdeti évtizedeiből maradtak fenn, Vönöczky Schenk Jakab vezetésével az apaji pusztákon a fészkelő példányokat vizsgálták. Ezek közül kilencet lőttek le külföldön és jelentették a Magyar Ornitológiai Központnak. Színes jelölést az utóbbi évtizedben alkalmaznak itthon erre a madárfajra, eddig 383 példányt gyűrűztek meg a távcsővel, teleszkóppal leolvasható jelölőgyűrűkkel. Ezek közül eddig tíz példányt figyeltek meg vagy fényképeztek le külföldön. 

A fokozottan védett piroslábú cankó hazánkban az alföldi szikesek, vizenyős rétek, legelők fészkelő madara. A tavaszi és őszi periódusban gyakori átvonuló az állandó és időszakos sekély vizeken, tocsogós területeken. A hazai fészkelő madarak nyár közepén elhagyják a költőterületeket. A telet a Földközi-tenger partvidékén, kisebb számban Afrikában töltik.

További információ a piroslábú cankóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-tritot

Magyarországon 1988-ban gyűrűzték az első törpesármányt, és azóta összesen 11 példány került hálóba, elsősorban az őszi hónapokban. Idén, a korábbi évekhez képest több, eddig összesen 4 törpesármányt jelöltek meg az ország különböző területein. Közülük figyeltek fel az egyik gyűrűs madárra Ausztriában, egy Graz közeli farmon (Laufnitzdorf). November 2-án észlelték az ott is nagyon ritkán szem elé kerülő törpesármányt, és azonnal feltűnt, hogy gyűrűs a madár (megfigyelő: Manfred Schweizer). Aznap és másnap is több fényképet készítettek a ritka madárvendégről, és a különböző képek mozaikjaiból összeállta teljes gyűrűszám.

Magyar gyűrűs törpesármány (Fotó: Manfred Schweizer)

Ezt a madarat október 19-én gyűrűzték a Dávod Földvári-tó Madárgyűrűző Állomáson (gyűrűző: Mórocz Attila). Ez önmagában is egy rendkívüli esemény, hiszen igen ritkán kerül megfogásra ez a távolról elkóborló madárvendég. Ezen a gyűrűző állomáson 2015-ban fogták az első példányt, és idén a másodikat. Ami még inkább szenzációvá teszi ezt az adatot, az a rendkívüli esemény, hogy éppen ezt a madarat figyelték meg innen 300 km-re.

A törpesármány a gyűrűzéskor, Dávod, Földvári-tó (Fotó: Mórocz Attila)

A törpesármány megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A törpesármány Eurázsia északi tundra és a tajga vidékén fészkel. Kedveli a nedves élőhelyeket, a mohás felszínű, mocsaras tundravidéket és füzeseket. Fészkét a talaj mélyedésébe rakja valamilyen növényzet takarásában. Ehhez száraz leveleket, mohát, füvet használ, majd szőrrel béleli ki. 3-7 tojást rak, melyen mindkét szülő kotlik. A fiókákat is közösen etetik, sokszor még 1-2 héttel azután is, hogy azok elhagyták a fészket.

További információk a törpesármányról: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-embpus

A megkerülés egy sajnálatos eseményhez köthető, hiszen a madár elpusztult, de azzal az adattal amit a lábán hordozott kiderült, hogy ez a gyűrűs fehér gólya a legidősebb megkerült madár a hazai madárgyűrűzési adatbankban. Az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbank alapján a legidősebb gyűrűs fehér gólya 39 évet élt (Svájc).

A kézrekerült fehér gólya jelölőgyűrűje (Madárgyűrűzési Központ Archívuma)

A kézrekerült fehér gólya megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai adatbankban jelenleg 1617 fehér gólya kézre kerülési adatot tartunk nyilván. Ezeket a madarakat valamilyen okból sérülten vagy elhullott állapotban találták meg. Az esetek valamivel több mint a fele (51,1%) áramütés vagy elektromos távvezetékkel való ütközés, amely ennél a madárfajnál a leggyakoribb nem természetes mortalitási tényező. 

További információ a fehér gólyákról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ciccic

Az acélgyűrűt viselő madarat először május 22-én látták Adkobben-szigeten (megfigyelő: Robert Michelsson), majd július 20-án Korkiaranni-szigeten fényképezték le (fotó: Olli Tenovuo). 

A megfigyelt madár gyűrűje (fotó: Olli Tenovuo)

Ezt a madarat 2018 szeptemberében gyűrűzték a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Koleszár Balázs). A Magyarországon ezidáig megjelölt 28 fenyérfutó közül ez az első külföldön megkerült példány. 

A fenyérfutó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A Magyarországon csak kis számban átvonuló fenyérfutó az északi tengerpartokon, tundrákon fészkel. Itthon elsősorban ősszel, augusztus és október között lehet megfigyelni, szikes tavakon, leeresztett halastavakon, homokos folyó partokon vagy zátonyokon, legtöbbször más partfutók csapataiban. 


További információ a fenyérfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalb

Az acélgyűrűt viselő madarat először május 22-én látták Adkobben-szigeten (megfigyelő: Robert Michelsson), majd július 20-án Korkiaranni-szigeten fényképezték le (fotó: Olli Tenovuo). 

A megfigyelt madár gyűrűje (fotó: Olli Tenovuo)

Ezt a madarat 2018 szeptemberében gyűrűzték a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Koleszár Balázs). A Magyarországon ezidáig megjelölt 28 fenyérfutó közül ez az első külföldön megkerült példány. 

A fenyérfutó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A Magyarországon csak kis számban átvonuló fenyérfutó az északi tengerpartokon, tundrákon fészkel. Itthon elsősorban ősszel, augusztus és október között lehet megfigyelni, szikes tavakon, leeresztett halastavakon, homokos folyó partokon vagy zátonyokon, legtöbbször más partfutók csapataiban. 


További információ a fenyérfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalb

Ezt a bütykös hattyút fióka korában jelölték a Balatonon, Fonyódon, 2017-ben (Lukács Katalin Odett). Abban az évben és 2018-ban is megfigyelték még a gyűrűzés környékén, az idei évből ez az első megkerülési adata a madárnak. 

Magyar gyűrűs bütykös hattyú megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Ez a második hazai gyűrűzésű bütykös hattyú megkerülés Görögországban. Egy 1998 telén, a Soroksári Dunán gyűrűzött telelő példány tetemét 2002. januárban az Evros folyónál találták meg, közel a török határhoz. Korábban Németországban és – költési szezonban – Ukrajnában is megfigyelték.

Magyar gyűrűs bütykös hattyúk megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A most Theszalonikinél fotózott példány viszont hazai költő állományból származik. Mivel 3. éves a madár (a madárgyűrűzési adatbankban a madarak korát az EURING kódolással jelölik), még nem költő példányról van szó. A bütykös hattyúk általában a 4. éves korukban kezdenek fészkelni (ettől lehetnek eltérések). A fiatal, 1-3. éves madarak kisebb-nagyobb távolságokat tesznek meg, de a legtöbbször csak a Kárpát-medencén belül, amíg megtalálják a végleges fészkelési területüket, amelyhez a későbbiekben hűek maradnak.

A hazai fészkelő bütykös hattyúk az enyhe teleken a költőhelyük környékén maradnak, de ha a fagyok rákényszerítik, még be nem fagyott vizeket keresnek fel, vagy a Kárpát-medence délebbi területeire húzódnak. Ritkábban messzebbre vonulnak telelni, hazai gyűrűs madarakat olykor Észak-Olaszországban is megfigyelnek (Isonzó deltavidékén), de ennél délebbi területekre nagyon ritkán vetődnek el a hazai hattyúk. Egy 1989. augusztusban, a Fertő-tónál jelölt madarat ugyanabban az évben, télen, Spanyolországban, Menorca-szigeten találtak meg sérülten. Az nem bizonyított, hogy ez a madár hazai fészkelő vagy átvonuló példány volt-e.

Kíváncsian várjuk, hogy a most a Szaloniki-öbölben megfigyelt madár hol bukkan fel legközelebb, visszatér-e a Kárpát-medencébe.

További információ a bütykös hattyúkról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cygolo