Madarak

 

Ezért is fontos, hogy nagyban, több ország vagy éppen az egész unió területében gondolkodva védjük a még stabil állományokat, így került a mezei veréb hazánkban természetvédelmi oltalom alá. Az állami szerepvállalás mellett azonban legalább annyit nyom a latban a lakosság, a madárbarát kertészek aktivitása veréb ügyben, téli etetésük mellett költésük segítésgével is.

 

A veréblakótelep-odú

Egy megoldásként több „B” odút is kihelyezhetünk egymáshoz közel, így a verébcsaládok egymás közelében tudnak maradni. Másik megoldási lehetőséget jelentenek a telepes, több fészek befogadására alkalmas odúk, melyek leginkább a galambdúcokhoz hasonlíthatóak.

A veréblakótelep ugyan olyan széles körben alkalmazható, mint a többi mesterséges odútípus. Kertes környezetben, madárbarát óvodában és iskolában, lakótelepeken, munkahelyeken fák törzsére vagy az épületek falára, panel- és társasházakban erkélyre is elepíthető.

Az MME 2008-ban elkészült veréblakótelep-odúja ...

... egyszerre három fészekalj befogadására alkalmas.

Házi készítésű veréblakótelepek (Fotók: Orbán Zoltán).

Ráadásul a nagy létszámú, támadékony dolgozóból álló odúfoglaló rajok a fiókákra, a kotló és etető szülőkre, illetve a költést ellenőrző madarászokra is veszélyt jelentenek. Ezért is nagyon fontos, hogy a terepen lehetőleg soha ne dolgozzunk egyedül, mindig legyen velünk biztosító társ.

Háziméhcsalád ...

... és lépei D típusú szalakótaodúban (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Csak óvatosan és csak ha feltétlenül muszáj!

A nagy családokban élő, agresszív, fullánkos hártyásszárnyúak kilakoltatása nem egyszerű feladat. Méhek esetében lehetőleg szóljunk egy tapasztalt méhésznek, aki még örülni is fog az „ajándék” családnak. Ha a méhek és lódarazsak jelenléte nem jár közvetlen veszéllyel, várjuk meg az ő szaporodási ciklusukat lezáró fagyos késő őszi-téli időszakot, és ekkor távolítsuk el a fészket, a lépeket.

A lódarazsak még a mérgükre nem allergiás emberre is veszélyt jelentenek, ezért odúellenőrzéskor legyünk figyelmesek (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A „titkos biofegyver" – a molyirtókazetta

Gyakran előfordul, hogy egy-egy odút évről-évre elfoglalnak a méhek vagy darazsak, ezek esetben érdemes bevetni egy hasznos trükköt. A háztartási és élelmiszer üzletek vegyi áru polcain szinte mindenhol megtalálhatók a ruhásszekrénybe akasztható molyirtó kazetták. Ezek hatóanyaga veszélytelen a madarakra, ezért a lépektől megszabadított odú nyitható tetejének belső oldalára rajzszögezzünk fel egy ilyen rovarriasztó kazettát. Ezek többnyire papír reklám tokra vannak ragasztva, amit a műanyag tartály megsértése nélkül nyugodtan levághatunk, és így már a legkisebb, „A” típusú odú tető lapjára is elfér. A molyirtó kazetták hatásideje hosszú, 4-6 hónap, ezért ezeket legjobb február-márciusban kiszerelni, így egész költésidőben távol tarthatják a méheket és darazsakat. 

A természetes hatóanyagú molyirtókazetta ...

... aktív anyag tasakja körül ...

... vágjuk le a csomagolást, hogy ...

... felrajzszögezést követően ...

... az odú teteje akadálytalanul lecsukódhasson (Fotók: Orbán Zoltán).

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a

kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk

figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...

... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,

a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíthet önnek

 

Orbán Zoltán

 

Nyári költésellenőrzés és fészekeltávolítás

A legtöbb kisebb testű madárfajnak általában évente két, ritkán három fészekalja is van, és többnyire minden költés számára új fészket készítenek, aminek praktikus okai vannak: a fészkek fizikai rongálódása a kotlás és az etetés során, a ragadozók általi ismertség, az ürülékkel és toll tok „korpával” való szennyeződés, élősködők megtelepedése a fészekanyagban.

Az odúlakó énekesek esetében ezekhez járul még, hogy a behordott fészekanyag miatt a költőüreg fizikailag feltöltődhet. Utóbbira szemléletes példa a házi és a mezei veréb, mely madarak egy-egy fészke is teljes mértékben kitölti az odúk belső terét. Ezért a rendszeres odúellenőrzések egyik legfontosabb oka a régi fészkek eltávolítása. Ha tehetjük, a tavaszi-nyári időszakban havonta legalább egyszer nézzünk be az odúkba, és ha láthatóan használt, szennyezett, ellapult fészket találunk, azt dobjuk ki.

 

Őszi és tél végi nagytakarítás

Attól függetlenül, hogy nyáron megtettük-e, a költési szezon végén, szeptember tájékán mindenképpen ellenőrizzük és takarítsuk ki az odúkat, vágjuk le a besűrűsödött ágakat. Az odúkat a madarak nem csak a költési, de a telelési szezonban is előszeretettel használják. A fagyos éjszakákon, különösen, ha több madár együtt húzza meg magát az odúkban, a zárt tér szélvédettebb, melegebb búvóhelyet jelent. A téli odúhasználat legbiztosabb jele az éjszakázó madarak felhalmozódó ürüléke, amit időnként érdemes kiönteni. Alkalmanként előfordul, hogy egy-egy legyengült vagy beteg madár az odúban pusztul el, akár lehetetlenné téve a további éjszakázást, ezért a télen tovább folytatott havi odúellenőrzés és -takarítás fontos a madarak jóléte szempontjából.

 

Összelapult, szennyeződött seregélyfészek eltávolítása a fiókák

odúelhagyását követően.

 

Télen az odúban éjszakázó madarak ürülékét érdemes időszakonként kitakarítani, ...

 

... mert akár jelentős mennyiség is felhalozódhat belőle az odúk alján

(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Védett emlős vendégek

Különösen nagyobb, erdei odútelepeken találkozhatunk odúfoglaló emlősökkel, elsősorban pelékkel a mesterséges odúkban, melyeknek 3 faja: az erdei, a nagy és mogyorós pele él hazánkban (a kerti pele egyértelműen nem bizonyított). Ezek a ritkán látható kis emlősök védettek, ezért ne háborgassuk őket. Ritkán előfordulhat, hogy megfelelő természetes faodvak hiányában denevérek költöznek a mesterséges odúkba. Ha ilyennel találkozunk, érdemes őket áttelepíteni a közelbe kihelyezett, kimondottan az ő számukra készült denevér odúba. Ha az átköltöztetés mellett döntünk, óvatosan, lehetőleg bőrkesztyűvel fogjuk meg a „bőregereket”, majd a denevér odú alul lévő bebújó nyílásához téve mászassuk be őket. Végül a madárodúból kiszedett denevérürülékkel kenjük be a denevérodú röpnyílásának a környékét, hogy az állatok könnyebben megtalálhassák új otthonukat.

 

... egy ilyen odútelep őszi takarításáról és peléiről szól ez a videó,

illetve a kapcsolódó beszámoló (Fotó, videó: Orbán Zoltán).

 

 

 

Méhek, lódarazsak kilakoltatása

 

Faodvakba a madarak és emlősök mellett sok rovarfaj, elsősorban méhek, darazsak, köztük a lódarazsak is beköltöznek, kilakoltatásukról itt olvashat. 

 

 

 

 

Harkályok elleni védekezés

 

A harkályok odúkészítő munkájukkal többnyire segítik az odúköltő énekesmadarak életét. Olykor-olykor azonban előfordul, hogy a harkályok szemet vetnek a mesterséges odúkra, és a röpnyílásnál elkezdik megbontani. Ezt egyszerűen megelőzhetjük, ha fém üdítős dobozból „szoknyát” vágunk, majd szegelünk a berepülőnyílás köré. A harkályok épület rombolásáról, és ennek megakadályozásáról itt olvashat többet.

 

 

Harkály odútágítása ellen védő fémszoknya (Fotó: Orbán Zoltán).

 

 

 

Hibás odúk cseréje, karbantartása

 

A rendszeres odúellenőrzések legfontosabb célja az elöregedett, hiányos, törött odúk cseréje, az elmozdult odúk megigazítása. A hibás odúk, költőládák azért jelentenek fokozott veszélyt a madarakra, mert nem egy-egy egyed, hanem akár teljes fészekaljak pusztulását okozhatják. Az odúk elöregedését késleltethetjük, ha időtálló anyagokból és kellő gondossággal készítjük el: a könnyen szétázó farost lemezt vagy bútorlap helyett fenyőt, akácot vagy OSB lapot használjunk, a kész odút fessük le, a tetőre tegyünk kátránypapír vagy bádogszigetelést.

 

 

Rosszul kihelyezett vagy elmozdult mesterséges odú.

 

 

 

Az egyik leggyakoribb odúhiba a tetők felnyílása, leesése, melynek következtében a fészekaljak megázhatnak, a közvetlen napsugárzás miatt hőgutát kaphatnak, és a ragadozók számára is elérhetővé válnak. A tetőproblémák hátterében többnyire a szél áll, de előfordul, hogy fészekfosztogató nyest, nyuszt vagy mókus a tettes. Mindkettő ellen védekezhetünk, ha az odú tetejét dróttal rögzítjük.

 

 

Szél által leszakítot tetejű D odú.

 

 

A mesterséges odúk dróttal rögzített teteje nem csak a szélnyitás,

de a ragadozó emlősök ellen is véd (Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

 

A következő gyakori meghibásodás hátterében a faanyag elöregedése, megrepedése áll, melynek következtében az odú oldalfalai, fenéklemeze részben vagy egészben kitörik. Különösen odúhiányos helyeken, például az alföldi pusztákon, ahol a szalakóták, búbosbankák, füleskuvikok állománynagyságát elsősorban nem a táplálék, hanem a költőhelyek hiánya befolyásolja, a madarak képesek a leglepusztultabb odúkba is beköltözni, ami folyamatos balesetveszélyt jelent a madarakra. Ennek sajnálatos példája egy szalakóta volt, mely etetés közben belecsúszott a röpnyílás alatti repedésbe és elpusztult. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a bőséges rovar tápláléknak hála a kirepülés előtt álló fiókákat a megmaradt szülő egymagában is képes volt etetni. Ennél az odúnál a további baleset elkerülése érdekében, ideiglenes megoldásként, a repedésbe faágat drótoztunk. A legbiztosabb megoldás az, ha a láthatóan elöregedett, pergő festésű, repedezett odúkat, költőládákat újra cseréljük.

 

 

A képen látható szalakóta belecsúszott a röpnyílásnál keletkezett

repedésbe és szabadulni képtelenül ottpusztult. ...

 

 

... A repedés ideiglenes jellegű helyszíni betömésével a másik

öreg etető madár számára biztonságossá tett odúból a nagy

fiókák kirepültek (Fotók: Orbán Zoltán). 

 

 

 

A táblázatban ismertetett alaptípusok mellett számos egyéb mesterséges odú, és a madarak megtelepítését segítő eszköz, megoldás létezik. Ezekről tájékozódhat odú honlapunkon és az MME bolt Web oldalán, ahol számos odútípust és odúváltozatot vásárolhat.

 

 

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a

kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk

figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

... illetve a kimondottan az odúlakó madarak védelmével foglakozó

kiadványunkat (bolt >>)

 

 

Ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,

a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíthet önnek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán Zoltán

 

 

Sok esetben, például a Madarász ovi, Madarász suli, Madárbarát óvoda, Madárbarát iskola oktatási programokban, de akár a családi gyermeknevelésben, és az MME közösségi programjaiban a madár- és egyéb állatvédelmi eszközök elkészítése, kihelyezése gyakorlat- és élményközpontú környezeti nevelési eszköz is. Legyünk tehát kreatívak, mind az eszközök elkészítése, mind az elkészítés közösségépítő, szemléletformáló hatásainak kihasználása terén!

 

 

     

    

 

 

Orbán Zoltán

 

Kerüljünk közelebb madárbarátkerti eszközökkel!

Annak, hogy a madárfényképezés nem olcsó, gyakorlati okai vannak. Elsősorban a kistestű madarak mozgékonysága, rejtőzködő életmódja vagy félénksége az embertől, másrészt az objektívek és fényképezőgép vázak magas fejlesztési és előállítási költségei. Egy széncinege méretű madarat 8-10 m távolságból „közelre hozó” 400-600 mm-es, jó fényerejű, minőségi képet adó teleobjektív ára 1,5-3 millió Ft között mozog, ezért minden egyes méter, amivel közelebb tudunk kerülni az állatokhoz, szó szerint több százezer forint megtakarítást jelent! Ehhez első lépésben az állatokat kell minél közelebb csalogatnunk, majd második lépésként meg kell próbálnunk igazán közel kerülnünk hozzájuk. De hogyan?!

A sikerhez a madarak is kellenek!

Ne felejtsük el, hogy az eszközök kihelyezése nem feltétlenül jelenti azt, hogy a madarak ezeket rögtön birokba is veszik! Leggyorsabban, akár órák alatt, az itatókat, porfürdőket (verebek) és az etetőket lakják be, az odúk, fecskeműfészkek és sárgyűjtőhelyek esetében azonban szélsőséges lehetőségekre is számíthatunk. Nem ritka, hogy május−júliusi kihelyezéskor már másnap használatba veszik ezeket a madarak, de ugyan így az is gyakran előfordul, hogy éveken keresztül üresen maradnak. Utóbbi esetben érdemes más helyre, eltérő magasságba vagy tájolással áthelyezni az odúkat, egyéb eszközöket, illetve megvizsgálni, hogy nem sérült-e például az odúk teteje? Legyünk tehát kitartóak, egymás közelében alkalmazzunk minél többféle eszközt és módszert, így biztosan nem maradunk madármegfigyelési élmény nélkül!

 

Segítsük a többi állatcsoport képviselőit is!

A Madárbarát kert program a madárvédelmi eszközök mellett részletes ajánlásokat tartalmaz a környezetünkben élő más fajok védelmi eszközeire és módszereire, valamint  a madarak okozta problémák megoldására vonatkozóan is.

Madárbarát kert programmal kapcsolatos információkat kérhet a programkoordinátortól ezen az email címen!

 

 

    

Orbán Zoltán

Mi azonban csak szemlélői vagyunk és maradunk a költés sikerességének vagy sikertelenségének, az állatok egymással folytatott küzdelmeinek – hiszen ezek hozzátartoznak a természet rendjéhez, melybe semmiképp nem célunk beavatkozni.

Mindannyian hajlamosak vagyunk megszemélyesíteni és idealizálni a számunkra kedves madarakat, de ne feledjük, hogy ezek vadon élő, védett állatok, és e védelmet éppen azért élvezik, hogy fajuk a természetes életkörülmények között, esetenként emberi léptékkel mérve kegyetlennek vagy szomorúnak tűnő események által szabályozott módon maradhasson fenn.

KAMERÁK

Az MME úgy döntött, hogy idén nem indítja el az eddig általa működtetett webkamerákat. Miért döntöttünk így? Elsősorban azért, mert a kamerák olyan helyszíneken voltak felszerelve, ahol az MME általában csak harmadik fél bevonásával tudott beavatkozni, ha technikai probléma merült fel, így nem állt módunkban minden esetben a lakosság által elvárt gyorsasággal reagálni. Úgy gondoljuk, hogy az MME személyi kapacitását hatékonyabban tudja számos faj- és élőhelyvédelmi projekt keretében felhasználni. Bár az MME úttörőként végezte a fészkek bekamerázását, ma már számos oldal elérhető azok számára, akik egy vadon élő faj mindennapjaiba kívánnak betekintést nyerni, így nem érezzük azt, hogy bárkitől megvonjuk ezt a lehetőséget.

Addig is ajánlunk néhány, MME-től független oldalt, ahol zavartalanul működnek a webkamerák: 

• Széncinke, búbosbanka, macskabagoly: https://madarles.hu/
• Gólyakamerák: http://golyaforum.hu/
• Magyar webkamerák gyűjteménye: http://madarlesok.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1183634
• Külföldi kamerák és nem madár kamerák gyűjtőlapja: http://madarlesok.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1132247
• Rétisas kamera: https://filmdzsungel.tv/webkamerak/retisas/
• Madaras kamerák gyűjtőoldala: https://birdcams.live/hu
• Mavir webkamerája: http://mavir.hu/web/mavir/feszekmegfigyeles

 

Amennyiben érdekli az óvodákban és iskolákban, a lakótelepeken, a ház körül és a

kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk

figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

 

OLVASSA EL MIELŐTT BÁRMIT TENNE!

A képre kattintva a plakát nagy méretben is elérhető.

 

Kezeljük helyén a dolgot

Ne felejtsük el, hogy nem akkor vagyunk felelős madárvédők, ha a természeti törvények ellen dolgozva bármi áron meg akarunk menteni minden egyes madarat, fészekaljat és fiókát! Erre csak a végveszélyben levő fajok esetében van szükség, de a legfőbb cél ott is a megfelelő élőhelyi viszonyok helyreállítása, mert enélkül az ilyen állatok végül csak állatkertekben maradhatnak fenn.

Meg kell értenünk, hogy a  ragadozók, a betegségek és tapasztalatlanság okozta elhullás a természeti folyamatok szerves része. Éppen ezen hatások ellensúlyozása érdekében költ a legtöbb kis- és közepes testméretű énekesmadár évente kétszer (esetleg háromszor), évi akár  húsznál is több fiókát felnevelve. Mivel ezek a fajok több évig vagy évtizedig is élhetnek, stabil állomány fennmaradásához nincs szükség minden fióka túlélésére. Sőt, ez kimondottan kedvezőtlen lenne, mivel olyan állományrobbanást eredményezne, melynek következtében rövid időn belül elfogyna a táplálék, betegségek terjednének el, és az állomány magától összeomlana.

Ha a településen gyakori madarak egyetlen fiókáját sem mentenénk meg, az állományok azt sem éreznék meg, még a városokban sem. Érdemes megnézni ezeknek a fajoknak az összesítve jóval százmillió példány feletti éves állomány- és szaporulatadatait (lásd a lenti táblázatot), és enek fényében eldönteni, hogy fajvédelmi szempontból van-e jelentősége az évi néhány száz, néhány ezer, ráadásul gyakran feleslegesen "megmentett" fiókának.

A táblázat a képre vagy ide kattintva tölthető le

(Forrás: MME Monitoring Központ).

 

Az adatokból az is következik, hogy a települési fiókamentés alapvetően az emberek saját lelkiismeretének megnyugtatásáról, tenniakarás-igényének kielégítéséről szól, nem kis mértékben azért, mert sokan kicsi emberkéknek tekintik a madarakat, fiókákat – ami nagyon nagy hiba! Illetve nem akarják, nem tudják elfogadni, hogy a fiókák 70-80%-a mindenképpen elpusztul, el kell pusztulnia, ezért van belőlük ilyen sok – ez pedig a természet alap működési rendje, törvénye.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ne segítsünk a madarakon − ebben segít ez az oldal is −, de ezt csak ott, akkor és úgy tegyük, ha erre valóban szükség van, ha vállani tudjuk az ezzel járó terheket, miközben végig ügyelünk arra, hogy a jó szándékunk ne okozzon nagyobb kárt a madaraknak!

Az OzoneTV "Egyenlítő" című műsorának 2020.08.11-ei adásában az MME

munkatársa a fiókamentés kérdéséről beszélgetett a műsorvezetővel - a felvétel

indításához katt a képre (Forrás: ozonetv.hu).

 

A véletlen kiesés ritka

Nem tekinthető általánosnak, hogy egy fióka magától essen ki a fészekből. Ez többnyire erős szélben lengedező, esőtől terhelt ágakkal megdőlő fészkeknél fordul elő. Nem véletlen, hogy a legtöbb, valóban mentésre szoruló fiókát markáns frontbetörést követően találják meg.