2016.02.26

Tavaszváró barkácsolás erdei fülesbaglyoknak

A sebesen közeledő tavasz kiváló okot kínál arra, hogy akár már az előttünk álló hétvégén "bagoly-barkácsoljunk". Azaz a klasszikus költőládák alkalmazása mellett a padláson, a kertvégi "jóleszmégvalamire" halomban szétnézve olyan tárgyakat is keressünk, melyek némi átalakítással jó erdeifülesbagoly-fészkelőhelyek lehetnek.

 

Néhány szó a fajról

Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb települési bagolyfaj napjainkban. Ennek egyik oka rendkívül nyitott fészkelőhely-választási viselkedése lehet. Rokonsága többi képviselőjéhez (és a sólymokhoz) hasonlóan az erdei fülesbagoly sem épít fészket, fák korhadt üregeiben, vastagabb törzselágazásokban, varjak, ölyvek, sasok és gólyák üres fészkeiben költ, de balkonládába is beköltözhet.




Alapvetően kisrágcsálókra vadászó madárként az erdei

fülesbagoly egész évben talál táplálékot a lakott

területeken is (Fotó: Orbán Zoltán).



Települési megélhetését az is segíti, hogy éjszakázó énekesmadarakat is képes zsákmányolni, a lakott területek bőséges táplálék- és búvóhelykínálatát kihasználva pedig az erdei fülesbaglyok telente csapatosan jelennek meg országszerte a belterületeken is.




A falvak, városok kedvező élőhelykínálatának köszönhetően a közepes termetű,

alkalmazkodóképes erdei fülesbagoly gyakori fészkelője az urbánus

környezetnek. Ez a madár egy utcai fának az alsó törzselágazásban

fészkel – 3 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).









A faj alkalmazkodóképességének szélsőséges példájaként ezeknek a fiókáknak a

szülei anno úgy döntöttek, hogy utódneveléshez tökéletesen megfelelő ez

a balkonláda is (Fotó: Monoki Ákos).

 

HOGYAN TELEPÍTSÜK?

Az erdei fülesbagoly tehát nem túl válogatós fészkelőhely tekintetében, ami jelentősen megkönnyíti a segítésüket, megtelepítésüket. Cikkünkben erre mutatunk két kevésbé ismert és egy hagyományos lehetőséget.




Ezekből a kiindulási anyagokból, eszközökből potenciális erdeifülesbagoly-

fészkelőhelyeket kaphatjuk némi barkácsolás segítségével

(Fotó: Orbán Zoltán)

 

Vesszőkosár

A vesszőből font eszközök évezredeken keresztül szolgálták az emberek megélhetését és kényelmét terménytárolóként, halfogó vejszeként és varsaként vagy éppen épületfalak vázaként. A műanyagok elterjedése sajnos háttérbe szorította a változatos méretű és formájú vesszőkosarakat is az elmúlt néhány évtizedben, ennek következtében viszont – az erdei fülesbaglyok nagy előnyére – rengeteg háztartásban kallódnak ezek kihasználatlanul.




Az ilyen nagyobb méretű, régi (a képen) vagy új, kerek vagy ovális vesszőkosarak

egyaránt alkalmasak erdei fülesbaglyok fészkelőhelynek, ha fészekalapként

száraz füvet vagy hullott faleveleket (a képen) teszünk beléjük

(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az erős és tartós vesszőkosárba helyezett fészekanyagba (mivel a baglyok nem építenek fészket) a tojó sekély mélyedést tud kialakítani a tojások számára. A lehulló csapadék a vesszőfonat réseink resztül akadálytalanul távozhat a műfészekből, így a tojásokat és a fiókákat sem fenyegeti a befulladás, a megfázás veszélye.




Egy-egy ilyen, a kortól megbarnult vesszőkosár is hosszú évekig szolgálhatja

a baglyok költését (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Mindazonáltal néhány perces munkával ezeknek a vesszőkosár-műfészkeknek az élettartama jelentősen megnövelhető, akár 5-10 évre is kitolható.





 Ehhez csak némi csibedrótra van szükség (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A dolog lényege, hogy a vékony, de rendkívül erős és tartós csibedrótból külső burkolatot készítsünk a vesszőkosár számára. Ezzel a megoldással a kosár akkor sem esik szét, akkor is alkalmas fészkelőhely marad, amikor az idő vasfoga hatására a vékony vesszőszárak eltörnek, elkorhadnak.




A csibedróttekercsből vágjunk le egy olyan hosszú csíkot, ami néhány centis

átfedéssel kényelmesen körbeéri a kosarat; a drótcsík szélessége pedig

akkora legyen, hogy a kosár felső peremétől, az aljánál behajtva kissé

nyúljon túl a fenéklap felénél – 5 fotó, katt a képre

(Fotók: Orbán Zoltán).









 

Ha minden anyag a rendelkezésünkre áll, akkor a vesszőkosár-műfészek dróthálós megerősítése negyed óra alatt elvégezhető, és máris kereshetjük a megfelelő helyet a kihelyezéshez. Ehhez a 3-6 méter közötti magasság már megfelelő – ez a magasságtartomány a csatornatisztításhoz is használt széthúzható alumíniumlétrákkal elérhető, és az erdei fülesbaglyoknak is megfelelő.

A hely kiválasztásánál olyan ágvillát, törzselágazást keressünk, ahol esetleg a környező ujjnyi-kétujjnyi vastag, hajlékony ágak is segíthetik a kosár rögzítését. Az alábbiakban egy ilyen példát mutatunk be.




Ezen a hársfán a törzs vastag V alakú elágazása és néhány vékony ág kínált jó

kihelyezési pontot – 12 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán). 


























Az ágak kilombosodását követően a kosár műfészek alig lesz észrevehető, az

elkövetkező hetekben viszont még könnyen rátalálhatnak a fészkelőhelyet

kereső baglyok – 4 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).







 

Kis (fém)hordó

Technikai értelemben az erdei fülesbaglyok fészkelőhellyel kapcsolatos legfontosabb kritériuma az, hogy innen ne guruljanak el a tojások és elbírja a fiókákat. Ebből következően számos használati tárgyunk felhasználható műfészekként. Ezt demonstrálandó, az előbb látott vesszőkosár után most következzen egy szokatlanabb eszköz – egy kis fémhordó példájának bemutatása. [Ez egyébként tavaly már bemutatkozott hasonló szerepben, akkor a 2015 év madara a búbosbanka kampány keretében a közepes termetű odúköltők segítése kapcsán demonstrálta, hogy egy-egy alkalmatos "limlomot" miként tudunk a madarak segítésére felhasználni.]




Az alábbiakban lépésről lépésre haladva megnézzük, miként lesz ebből

a látszólag kidobandó kacatból ...




... ilyen erdeifülesbagoly-fészkelőhely (Fotók: Orbán Zoltán).




1. fázis: a küszöb elkészítése – 18 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).






































2. fázis: az árnyékoló és álcázó borítás elkészítése – 8 fotó, katt a képre

(Fotók: Orbán Zoltán).















 

Amint láttuk, az erdei fülesbagoly nem túl válogatós, ha fészkelőhely-választásról van szó. Ezt kihasználva a mesterséges költőládák, így a most elkészítet hordó is kihelyezhető fára és épületfalra is.




A fémhordó költőláda diófára telepítve (Fotó: Orbán Zoltán).




Fára helyezéshez a legjobb olyan helyet keresni, ahol a hordó két kellően erős ág

közé szorítva rögzíthető – 4 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).










Ugyan az a műfészek ereszcsatorna hajlatába felszerelve – 4 fotó, katt a képre

(Fotók: Orbán Zoltán).










És melléképületen – 3 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).








Az MME Kókai Munkacsoportja, ma Tápió-vidéki Helyi Csoportja sikerrel alkalmazott

ilyen kreatív hengerodúkat is erdei fülesbaglyok megtelepítésére – 4 fotó,

katt a képre (Fotók: MME Kókai Munkacsoport).







 

Egy célzott eszköz - a vércse költőláda

Míg az eddig bemutatott műfészkek inkább kis darabszámú kézműves megoldásoknak tekinthetőek, a mesterséges deszkaodúcsaládba tartozó, az MME web boltjában forgalmazott vércse költőláda gyors és nagy mennyiségű eszköztelepítést tesz lehetővé.




Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezekbe a nagyméretű "C" odúhoz

hasonlító, félig nyitott előlapú költőládákba a kék és vörös vércsék mellett az

erdei fülesbaglyok is előszeretettel beköltöznek (Fotó: Orbán Zoltán).