Magunkról

Csongrád megyében a madártannal és madárvédelemmel foglalkozó társaságok története több mint fél évszázadra nyúlik vissza. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csongrád Megyei Csoportja 1962-ben alapította meg Biológiai Szakosztálya részeként a Madártani és Természetvédelmi Szakkört Dr. Beretzk Péter (1894 – 1973) vezetésével. Ezzel Szeged az ornitológiai kutatások egyik kiemelt vidéki központjává vált.


Bár Dr. Beretzk Péter a szegedi MÁV kórház orvosaként, később igazgató-főorvosaként dolgozott, hírnevét mégis a madártan területén végzett tudományos munkásságának köszönheti. 1932-től négy évtizeden át végezte kutatásait a szegedi Fehér-tavon, melynek eredményeit több mint 400 tudományos és ismeretterjesztő cikkben mutatta be. Kezdeményezésére az ősi szikes tó megmaradt részeit 1936-ban Szeged város helyi védettségű területévé, 1939-ben pedig országos védettségű területté nyilvánították, létrehozva ezzel Magyarország első madárrezervátumát. Dr. Beretzk Pétert tudományos tevékenysége elismeréseképpen a Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanárává választották 1964-ben. A Magyar Madártani Egyesület megalakulását sajnos már nem élhette meg, a neves esemény előtt csupán néhány hónappal hunyt el. Dr. Beretzk Péter életművének, a nevezetes tóvidék megmentéséért folytatott, gyakran reménytelennek tűnő küzdelmének tiszteletére a hálás utókor a „Fehér-tó atyja” névvel ismerte el a kiváló tudóst.




Dr. Beretzk Péter a Fehér-tó partján (Fotó: Móra Ferenc Múzeum)

A Magyar Madártani Egyesület az 1974-es megalakulásakor 17 helyi csoporttal rendelkezett országszerte, Csongrád megyében az ezt követő húsz év során négy helyi csoport is létrejött. Végül 1996-ban az addig működő Szegedi, Hódmezővásárhelyi, Pusztaszeri és Újszegedi Helyi Csoportok egyesülésével megalakult az egyesület egyik legnagyobb helyi szervezete, az MME Csongrád Megyei Helyi Csoportja. Tagjaink száma jelenleg mintegy háromszáz fő. Tevékenységünk Csongrád megye mellett Békés és Bács-Kiskun déli területeire is kiterjed, a LIFE programok keretében pedig Románia és Szerbia határainkon átnyúló projektjeiben is részt veszünk.

 

A helyi csoportunk munkájáról, a Fehér-tavi Ornitológiai Tábor programjairól, a Madarász Klub előadásairól és minden egyéb aktuális eseményről a facebook oldalunk folyamatos tájékoztatást nyújt:


https://www.facebook.com/mmecsongrad

 

A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor

Csongrád megyében több évtizede szervezünk ornitológiai táborokat, melyek kezdetben a Dél-Alföld különböző régióiban zajlottak. A Fehér-tó melletti Új Halastavak (Fertő) II. ütemén 1988-ban kezdődött a partimadarak rendszeres gyűrűzése. A Fertői Ornitológiai Tábor minden augusztusban, egészen 1995-ig zajlott. Ekkor vette át szerepét az azóta is azonos helyszínen működő Fehér-tavi Ornitológiai Tábor, vagyis a FOT.

Helyszín



A helyi csoportunk által fenntartott gyűrűzőállomás Sándorfalva határában, a szegedi Fehér-tó partján található, működtetését a Kiskunsági Nemzeti Parkkal közösen végezzük. A gazdag élővilággal rendelkező terület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetnek és az Alsó-Tisza-völgy Különleges Madárvédelmi Területnek egyaránt részét képezi. A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081) c. pályázat keretében a sokak által csak ikerház néven ismert egykori halgazdasági épület megújult és jelenleg Szalakóta Látogatóközpont néven üzemel.

 





A Fehér-tavi Ornitológiai Tábor épülete a felújítás előtt (Fotó: Ampovics Zsolt)

 





Kilátás a pallósorról (Fotó: Csibrány Balázs)​

Tevékenység



A FOT egyike a Magyarországon működő nyolc ún. Actio Hungarica gyűrűzőállomásnak. A madárvonulás kutatása során évente mintegy tízezer madarat fogunk be hálókkal, hogy biometriai adataik rögzítését követően jelölőgyűrűvel jelöljük meg őket szabadon engedésük előtt. A madárgyűrűzés előzetes egyeztetéssel minden érdeklődő számára szabadon látogatható, a nyári időszakban zajló folyamatos gyűrűzés során pedig hosszabb időre is lehetőség nyílik bekapcsolódni a kutatási munkába és a gyűrűzőállomás életébe. A részvétel nem igényel semmilyen jártasságot vagy korábbi tapasztalatot. A szükséges tudnivalókról a http://www.fotringing.hu honlap nyújt bővebb tájékoztatást.

 





Bemutató gyűrűzés (Fotó: Ampovics Zsolt)

 





Európai Madármegfigyelő Napok 2015 (Fotó: Csibrány Balázs)

 





Tengelic a hálóban (Fotó: Ampovics Zsolt)

 





Madárszedés (Fotó: Ampovics Zsolt)

 





Újra szabadon (Fotó: Ampovics Zsolt)

 



Szalakóta Látogatóközpont

A Szalakóta Látogatóközpont 2022-ben (Fotó: dr. Tokody Béla)

Kuvikvédelem

Ezen az oldalon a Bükki Helyi Csoport kuvikvédelmi tevékenységéről olvashattok... 


Csoportunk életében a kuvikok mesterséges odúval való védelme újdonságnak számít. 2015-ben részt vettünk a Magyarországi Kuvik Oltalmi Közhasznú Egyesület által szervezett konferencián a Kiskunságban, melynek következményeként úgy döntöttünk társulunk a faj aktív védelméhez és regionális koordinátorokat választunk. 




Kuvikvédelmi konferencia, terepi "másnap" (Fotó: Hámori Dániel)





Kora tavasszal kihelyezett odú (Fotó: Golen Gerhárd)

Célunk, hogy mesterséges odúk készítésével és telepítésével új, biztonságos fészkelőhelyeket alakítsunk ki, s azokat rendszeresen, szakszerűen ellenőrizzük. Emellett az adatszolgáltatásokkal és a szakmai eredmények megosztásával fogunk hozzájárulni a faj kutatásához, elterjedésének vizsgálatához. 




Kuvikfióka (Fotó: Hák Flóra)





A "halálmadár"... (Fotó: Szitta Tamás)

Csoportunk abban az ideális helyzetben van, hogy a szalakótavédelmi munkálatok által kapcsolatban áll olyan gazdálkodókkal, akik partnerek a kuvik-költőodúk kihelyezésében is. Emellett a szalakóta-odúellenőrzések során gyakran érintünk kuvikos területeket, így az ellenőrzések esetenként párhuzamosan folyhatnának. Mivel e bagolyfaj a „D” típusú odúkat is foglalja, így a szalakótavédelmi munkálatok alatt másodlagosan a kuvikok védelmét is szolgáljuk. Minden évben van rá példa, hogy találkozunk fiókákkal "D" odúkban, örvendetes tény ugyanis, hogy a faj a tanyákon kivül is szívesen megtelepszik, ha van számára alkalmas költőhely. 




Kuvikfióka (Fotó: Golen Gerhárd)




Kuvikfiókák szalakóta odúban (Fotó: Szitta Tamás)





A szalakótaodúkat egy másik kistestű baglyunk; a füleskuvik is elfoglalhatja (Fotó: Hák Flóra)

Csoportunk „kiskunsági mintára” gyártotta le első odúit (a Magyarországi Kuvik Oltalmi Közhasznú Egyesület tervrajza alapján), melyek kora tavasszal kihelyezésre kerültek.  Célterületeink a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság azon színterei, ahol a szalakótavédelmi munkáink is folynak - így beleértve a Heves Megyei Helyi Csoport mátrai, jászsági részeit is. 




Odúk gyártás közben (Fotó: Hák Flóra)





Elszállítás Egerből (Fotó: Hák Flóra)




Az út alatt (Fotó: Hák Flóra)

Az MME 2015. októberi gyöngybaglyos adománygyűjtésének és a nagylelkű adományozóknak köszönhetően anyagi támogatást kaptunk további költőládák gyártására és kihelyezésére is. A csoportunk által gyártott odúk a Borsodi-mezőségre, a Bükkaljára és a Mátrai Tájegységre kerülnek/kerültek ki. 




Odúkihelyezés (Fotó: Hák Flóra)





Kuviktestvérek - A harmadik sajnos elpusztult (Fotó: Hák Flóra)




Lakóra várva (Fotó: Golen Gerhárd)





Újabb odúk gyártása 2016 őszén (Fotó: Hák Flóra)

Csatlakozzon egyesületünkhöz, támogassa fajvédelmi munkánkat! --> http://www.mme.hu/legyen-tag