2017.09.14

Mit csinálnak a madarak hurrikán idején?

Kritikus időjárási körülmények esetén az emberek elmenekülnek, vagy menedéket keresnek. De vajon mit csinálnak a madarak? Hová mennek, és vajon egy nagy vihar változtat a vonuló madarak szokásain?

Mivel az elmúlt két hétben már a második rekord erősségű hurrikán éri el az Egyesült Államokat, többekben felmerült a kérdés, hogy vajon mi történik a madarakkal hurrikán esetén.

A madárfajok különböző stratégiákat alkalmaznak nagy viharok, mint pl. a hurrikánok esetén is: elhagyják a területet, folyamatosan menekülnek a vihar elől, de az is előfordul, hogy egyenesen belerepülnek abba, vagy esetleg egy védett helyen próbálják átvészelni a viszontagságokat.

A madarak egy része már jóval a vihar megérkezte előtt elrepülhet

Kutatások bizonyítják, hogy a madarak hallanak az infrahang tartományban és érzékenyek a légnyomás változásokra is, ezért már előre érzékelik, ha egy vihar közeleg, főképp, ha az egy hatalmas hurrikán. A vihar útjában lévő madarak a saját életútjuknak megefelelő ismeretek birtokában és az évszaknak megfelelően megváltoztathatják vonulási útvonalukat. Például a fehértorkú verébsármányok (Zonotrichia albicollis) egy hatalmas vihar közeledtével a tavaszi vagy őszi vonulásuk idejét átütemezik. Érdekességként kell említeni, hogy a kutatások szerint a faj előbbre hozza az őszi vonulás időpontját, ha a légnyomás csökken (de a hőmérséklet csökkenése miatt nem), míg a tavaszi vonulásuk időpontját eltolják ha a hőmérséklet csökken (de a légnyomáscsökkenés miatt nem).  




Fehértorkú verébsármány. Őszi vonulását úgy időzíti, 
hogy elkerülje a nagyobb viharokat (Fotó:Cephas/CC BY-SA 3.0)

Sok madár azt választja, hogy átrepül a viharon

Egy kutatási projekt keretében kis pólingokra (Numenius phaeopus) került műholdas jeladó. A jeladók segítségével rendkívül hasznos adatokat kaptunk a madarak viselkedéséről. A „Chinquapin” nevű madár 2011-ben, a vonulása során belerepült az Irene hurrikán veszélyes észak-keleti részébe, ahonnan szerencsésen folytatta útját Kanadából dél-amerikai telelőterülete felé. Ugyanez a madár előző évben a Colin nevű trópusi vihar peremén repült át, egy másik jeladós kis póling azonban elpusztult ugyanebben a viharban.




Kis póling, Észak-Amerika és Eurázsia északi területein költ (Fotó: Mészáros József). 

A viharok mellett azonban más veszélyek is fenyegetik a vonuló madarakat. „Machi” és „Goshen”, két másik jeladós kis póling is átrepült hurrikánokon 2011-ben („Goshen” „Chinquapin”-hoz hasonlóan átrepült az Irene hurrikán peremterületein). Ez a két madár azonban a vihar után leszállt megpihenni a Karib szigetvilág Guadeloupe szigetén, ahol mindkettőt néhány órán belül lelőtték. (Ez sajnos gyakran megtörténik a Guadeloupe szigeten landoló, hurrikánt túlélő madarakkal).

Ugyanebben az évben a „Remény” elnevezésű kis póling belerepült a Gert nevű trópusi viharba Új-Skócia partjainál, Kanadában. Elképesztően erős szembeszélben repült 27 órán keresztül, mindössze 11 km/óra sebességgel haladva. Amikor sikeresen átrepült a vihar középpontján, erős hátszelek miatt hirtelen 145 km/órára nőtt a sebessége, majd újra kiindulási helyének közelében landolt, így a megerőltető repülésnek sajnos nem volt sok haszna. 

Kisebb vonuló madarak csapdába eshetnek a hurrikán belsejében. Ez történt 2016-ban, amikor egy hatalmas csapat kéménysarlósfecske (Chaetura pelagica) került a Matthew hurrikán középpontjába. A madarak akkora csoportban repültek, ami már a radarfelvételen is jól látható.