Dombok között elterülő 2 egységből álló hotgásztó és az azt körülvevő gyepekkel tarkított erdős terület. A területen horgászat folyik.jól körbejárható vagy kerékpározható.

A nyílt vízfelület és a móló kőszórása kulcsfontosságú pihenő-, táplálkozó- és telelőhely az északról érkező és a Kárpát-medencében áttelelő vízimadarak számára. Ősszel és télen tömegesen jelennek meg itt a különböző récefajok (például tőkés, csörgő és fütyülő récék), valamint a szárcsák, bütykös hattyúk és dankasirályok. Faunisztikai ritkaságok is felbukkanhatnak a móló környezetében

A Nyikom siklórepülő leszállóhelytől indulva, egy kb. 6 km hosszú körtúrával lehet bejárni a Nyugat-Mátra klasszikus élőhelyeit. A Zöld kereszt turistaúton indulva kapaszkodhatunk fel a Nyikom-nyeregbe, miközben keresztülszeljük a Széles-Bükk sziklagyepét. Itt a felnyíló élőhelyekhez kötődő fajokat figyelhetjük meg, köztük az erdei pacsirtát, vagy a fokozottan védett bajszos sármányt. A Nyikom-nyeregből jelöletlen úton érhetünk fel a Gortva-Jójárt kilátóhoz, melynek környékén idős bükkösöket találunk, ahol előfordul a kék galamb, az örvös légykapó, a középfakopáncs, a hamvas küllő, de szerencsés esetben legritkább harkályunkkal, a fehérhátú fakopánccsal is találkozhatunk. Szintén jelöletlen úton jutunk el a Nyikom siklórepülős starthelyre, ahonnan pazar kilátás nyílik, jó lehetőséget adva ezzel a ragadozómadarak megfigyelésére. Gyakran tűnik itt fel darázsölyv, héja, vagy éppen fekete gólya. Végül a Zöld háromszög jeltésen jutunk vissza a kiindulópontig, itt száraz cseres-tölgyeseken haladunk keresztül, ahol előfordul a rövidkarmú fakusz, a középfakopáncs, és olykor itt is feltűnhet a bajszos sármány. A kiindulópont közelében a bokros élőhelyek karakterfajaival találkozhatunk, mint a tövisszúró gébics, a barátposzáta, a citromsármány.

A terület az évtizedek során előrehaladott feliszapolódási fázisba került, aminek következtében dús hínárvegetáció, valamint kiterjedt nádasok, gyékényesek és sásosok alakultak ki. Ez a sűrű növényzet ideális fészkelő-, táplálkozó- és búvóhelyet biztosít a gazdag vízi- és mocsári madárvilág számára. A madártani források kiemelik a terület fontosságát a különböző récefélék, gémek és kócsagok, valamint a nádasokhoz kötődő énekesmadarak életében, amelyek mind a költési időszakban, mind az őszi és tavaszi vonulási szezonban tömegesen jelennek meg a nyílt vízfelületeken és a szegélyzónákban. Bár a morotva rendkívüli ökológiai potenciállal és komoly madárvédelmi jelentőséggel bír, jelenleg nem élvez országos szintű természetvédelmi oltalmat, így megóvása és a jövőbeli rehabilitációs munkálatok kulcsfontosságúak a helyi biodiverzitás fenntartásához.

A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet részét képező Salgó kiemelt természetmegőrzési terület, ahol hegyvidéki és melegkedvelő élőhelyek mozaikja maradt fenn. Az erdő gerincét idős bükkösök, gyertyános- és cseres-tölgyesek alkotják, a bazaltsziklákon pedig ritka törmeléklejtő-erdők és sziklai sztyepperdők húzódnak.A terület kiemelkedő madárvédelmi jelentőséggel bír.

Madártani érdekesség: havasi varjú előfordulása a salgói várhegyen, 1932-ben.

A Kardoskúti Fehér-tó tipikus szikes tó, ami tavasszal sekély vízzel borított, de nyár közepére, végére kiszárad, olykor több alkalommal is. Az ősszel érkező csapadék hatására aztán ismét megtelik vízzel a tómeder, aminek hatására ideális pihenőhely alakul ki az átvonuló vízimadarak számára.A tó körüli szikes gyepeken a hagyományos, rideg állattartásnak köszönhetően kialakult rövidfüvű területeken a szikes pusztákra jellemző társulások egész sora megtalálható, köztük a bárányparéjos vakszikesek, mézpázsitos szikfok társulások, ürmöspusztákat, ecsetpázsitos és hernyópázsitos sziki réteket, zsiókás és sziki nádas.

Madártani érdekességek a múltból: rövidcsőrű lúd, reznek, lilebíbic, sztyeppi lile, feketeszárnyú székicsér, csüllő, kalandrapacsirta

Az Óbudai-sziget (más néven Hajógyári-sziget) és annak északi csúcsa kiváló és felkapott helyszín a fővárosi madármegfigyeléshez. Az Óbudai-szigetet övező Óbudai-szigeti ártéri erdő 2022. január 1-je óta élvez helyi természetvédelmi oltalmat. A mintegy 25 hektáros védett terület egy 2,5 kilométer hosszú, vadregényes galériaerdőt takar, amely zöld karéjként öleli körbe a szigetet.Ez az ártéri puhafás ligeterdő a főváros szívében rendkívül értékes, természetközeli ökoszisztémát őriz meg.  Az idős fűzfák, nyárfák és kuszó növények alkotta ártér az állatvilágnak, különösen a madaraknak nyújt fontos fészkelő- és táplálkozóhelyet. A terület megismerését egy helyszíni tanösvény is segíti.

A budapesti Normafa kiemelkedő ökológiai értékkel bíró védett terület, amely a Budai Tájvédelmi Körzet részeként a Natura 2000 hálózatba tartozik. A közel 500 méteres magasságban fekvő hegyvidék legfőbb különlegessége a több száz hektáros, matuzsálemi korú erdőállomány. A Zugligetre néző lejtőkön akár a 180–200 éves kort is elérő bükkök és tölgyek, úgynevezett szentélyerdők élnek. Ez a változatos ökoszisztéma számos védett bogár-, denevér- és madárfajnak biztosít nélkülözhetetlen fészkelő- és élőhelyet.

A tardosi Malom-völgy a Gerecse hegység központi részén található közkedvelt pihenőhely. A völgyaljban folyik a Malom-patak, mely táplálja a Malom-tavat. A völgy két oldalán részben öreg lombhullató örökerdők, illetve öreg korú bükkösök, tölgyesek találhatóak sok holfával. Történelmi időkben fehérhátú fakopáncs és kis légykapó is alkalomszerűen látható volt. Sajnos az utóbbi 15 évben már nem kerültek elő, kipusztultak a hegységből. A területen végig haladó 2 km hosszú tanösvényen több jó kilátást biztosító hely található, illetve a Szél-hegy tetejéről 360 fokban körbe lehet nézni. Ha több időnk van, akkor a közeli lomboronasétány, az Agostyáni és a Neszmélyi Arborétum megtekintése még több madárfaj megfigyelésével kecsegtet.