Alapítás éve: 1974
· Alapító elnök: dr. Tóth Sándor (1974-1988)
· Későbbi elnökök: Demény Zoltán ⴕ, Novák László, Aczél Gergely (2014-jelenleg is)
· Titkárok: Bankovics Attila (1974); Szemmelveisz György (1975-1978); Szvezsényi László (1979-1980); Barta Zoltán (1980-1989); Megyer Csaba (1990-1993); Tevely Richárd ⴕ (1993–1995, irodavezető); Nemere Balázs ⴕ megbízott szervező (1997); Vancsek Ferenc (1998-2001); Somogyi Balázs (2001-2004); Kenéz István (2004-2005); Radnay Péter; Druzsbaczky Ildikó (2014-2022); Kajtár Bence (2022-jelenleg is).
· taglétszám: 358 fő (2021, családi tagokkal együtt)
· Fő tevékenységi körök: madártani kutatás, madár-és élőhely-védelem, környezeti nevelés
· Működési terület: Veszprém megye teljes területe.

A 18. sz. Veszprém Megyei Helyi Csoport 1974-ben alakult meg dr. Tóth Sándornak, a Bakonyi Természettudományi Múzeum akkori igazgatójának elnökletével, a kezdeti években az egész Észak-Dunántúl ide tartozott zirci központtal. A csoport régi nevei MME Zirci Helyi Csoport, MME Veszprém Megyei Szervezete, MME Bakonyi Szervezete voltak. A csoport egy része 1986-tól 1988-ig külön szervezetként tevékenykedett az MME 38. sz. Tapolcai Helyi Csoportjaként Gyarmathy Dénes elnök és Buday Miklós titkár vezetésével. A szervezet egyes időszakokban madárvártákat (Szápár, Balatonfűzfő) és irodát (Veszprém) működtetett, főállású alkalmazottakat és polgári szolgálatosokat foglalkoztatott. A ’80-as évek vége, ’90-es évek eleje telt a legtöbb munkával, amihez az anyagi forrást Dénes Péter, az MME főállású szervezője szerezte. 1989-ben csoportunk szervezte „Az év madara” (búbos banka) országos kampányt. A taglétszám a rendszerváltás idején volt a csúcson kb. 600 fővel. Az idők során több tagtársunk is az egyesület kitüntetésében részesült (Barta Zoltán, Béres László, Novák László, Szelle Ernő, Széplaki Imre). Jelentősebb együttműködő szakmai partnereink: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Bakonyi Természettudományi Múzeum. Jelentősebb támogatóink anno: MTD Hungária Kft., NICOLOR Rt., Nitroprint Kft., 15. számú Volán vállalat, Devecseri Erdészet, Ajkai Hőerőmű; és most Szatuna Kft., E. ON Észak – dunántúli Áramhálózati Kft.

  Madártan, kutatás
Tagjaink részt vesznek az országos felmérő programokban (Mindennapi Madaraink Monitoringja, Madáratlasz Program, vízimadár szinkronszámlálás, téli ragadozó madár szinkronszámlálás, telelő erdei fülesbaglyok felmérése). Éves rendszerességgel felmérjük a megyében fészkelő fehér gólya állományt. Madárgyűrűző táboraink a régmúltban Zirc-Szarvaskúton, Várpalotán, Szápáron, Badacsonyban, Szigligeten, a Káli-medencében, a Sárosfői-halastavaknál és Tés-Csőszpusztán működtek, a közel múltban pedig a Szélmezői tőzegtavaknál. A madárvonulás-kutatás keretében részt vettünk küszvágó csérek geolokátorral történő jelölésében is. 2014-ben 5 csérre került geolokátor, amelyek közül 2015-ben 2 db adatai kerültek kiolvasásra. Mindkét csér a keleti vonulási útvonalon haladt, a tanzániai partokig jutottak el. A daru több mint 100 év utáni újbóli hazai fészkelését tagtársaink fedezték fel 2015-ben, amikor is egy pár költött sikeresen a Marcal-medencében. Tapolcai munkacsoportunk többek között a füleskuvik állomány felmérésével és odúkihelyezésekkel is foglalkozik.

  Madárvédelem, fajmegőrzés
A múltban ezres nagyságrendű mesterséges odút kezeltünk. Működési területünkön kezdődött az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály hamvas rétihéja-védelmi munkacsoportjának létrehozása, és a faj kutatásának, védelmének egyik hazai magterülete azóta is Veszprém megyében található. A megyében jelentős vörös vércse állomány él a Bakonyi Természettudományi Múzeum szervezésében 2001-2015 között a Bakony-hegység által érintett öt megyében kihelyezett 650 db költőládának köszönhetően. 2018-ban újjáélesztettük gyöngybagolyvédelmi tevékenységünket, régi költőládákat újítottunk fel és újakat helyeztünk ki templomokba (17 db) és oszlopokra (2 db), amelyekben eddig 2 pár gyöngybagoly költött. Ezzel párhuzamosan kuvikok számára is helyeztünk ki 4 db mesterséges odút. Gólyafészket építünk, karbantartunk gyurgyalagok által költésre használt néhány partfalat, és gyűrűzzük is a fajt a fészkelő telepeken. A téli madáretetéshez tagjaink részére minden ősszel biztosítunk eleséget.

  Természetvédelem
Jelentős szerepünk volt a Sárosfői-halastavak Természetvédelmi Terület létrejöttében. A megye több területén végeztünk állományfelméréseket, többek között vízi, ragadozó, telepesen fészkelő madárfajok esetében. Mivel jelenkori madárvédelmi, természetvédelmi tevékenységünk mellett fontosnak tartjuk a múltat is, ezért ápoljuk neves ornitológus elődeink emlékét. Karbantartjuk Csörgey Titusz (1875-1961) tapolcai sírját, 2011-ben pedig elkészíttettük és felavattuk a mellszobrát Csopakon, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság székhelyének parkjában. Másik neves ornitológus elődünknek, dr. Vasvári Miklósnak (1898-1945) Veszprémben van emléktáblája a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban. Vasvári tiszteletére 2005-ben emlékülést rendeztünk a megyeszékhelyen.

 

 Környezeti nevelés
Felkérés alapján madárgyűrűzési bemutatót tartunk óvodák és iskolák részére. Táborainkban (Marcal-medencei gyűrűzőtáborok, hamvas rétihéja védelmi táborok) új tagjaink megismerkedhetnek egyrészt a közösségünkkel, másrészt a madarászás, természetbúvárkodás rejtelmeivel.

Nyilvánosság, kommunikáció
Tagjainkat elektronikus körlevélben tájékoztatjuk az aktualitásokról, a szélesebb közönség számára pedig a közösségi médiában érhetőek el a híradásaink. Az ajkai Madarász Klub 1991-1992-ben Parus Press címmel megjelent kiadványának mindössze három száma látott napvilágot. Időről időre szervezünk egy nagyobb előadás/kiállítás sorozatot, például „Természetvédelem napjainkban” (1993-1994), előadás-sorozat, fotókiállítás és kiegészítő programok a Művészetek Völgyében (2000), Veszprém megyei természetfotósok vándorkiállítása (2014-2015). Rendezvényeinken (pl. „Madármegfigyelő nap”, „Fülemülék éjszakája”, fehér gólya gyűrűzések) egyesületi tagságtól függetlenül szívesen látunk minden kedves érdeklődőt. Az „Év madara”-t illetően éveken keresztül Tóth Szabolcs Veszprém megyei alkotó tervezte a matricát, kártyanaptárat, amelyek azután szintén a megyében, Balatonfűzfőn kerültek előállításra. A szimpatizánsok részére lehetőséget biztosítottunk és biztosítunk a madárvédelem anyagi támogatására is (régen turisztikailag frekventált helyeken kihelyezett adománygyűjtő perselyek, manapság pedig „Jelvény adomány-kampány” program keretében).

Összeállították: Somogyi Balázs, Móczár Balázs

Programok, amelyek közelebb hozták a természetet
Év közben több nyilvános rendezvényt is szerveztünk, illetve vettünk részt olyan eseményeken, ahol a természetvédelem üzenetét sokakhoz eljuttathattuk. Nagy öröm volt számunkra a Madarak és Fák Napja program megrendezése a Trizsi Meseerdőben 2025. május 10-én. Ez a nap igazi közösségi eseménnyé vált: a természet iránt érdeklődő családok, gyerekek és felnőttek játékos, élményszerű formában találkozhattak a madárvédelem és az erdők fontosságának témájával. Az ilyen alkalmak különösen értékesek, mert a természet szeretetét már fiatal korban is meg lehet alapozni. Emellett az MME-t népszerűsítő megjelenéssel a Miskolci Könyvtári Majálison is jelen voltunk, ahol szélesebb közönséget szólíthattunk meg. Ezek a kitelepülések mindig fontos szerepet játszanak abban, hogy olyan emberekhez is eljusson a természetvédelem ügye, akik korábban talán még nem találkoztak vele közelebbről. Kiemelt programunk volt az Európai Madármegfigyelő Napok, amely remek alkalmat adott arra, hogy az érdeklődők közösen figyeljék meg környezetünk madárvilágát. Ezek az alkalmak nemcsak élményt adnak, hanem segítenek abban is, hogy jobban megismerjük a körülöttünk élő fajokat, és tudatosabban forduljunk a természet felé.
Terepi munka és gyakorlati természetvédelem
Munkánk fontos része a tényleges, kézzelfogható terepi természetvédelem. Az egyik kiemelt feladatunk az odúlakó madarak védelme. Ennek részeként ellenőriztük a jósvafői odútelepet, és felmértük az ott található mesterséges odúk állapotát. A sérült, elöregedett odúkat közösségi program keretében cseréltük ki, ami egyszerre jelentett természetvédelmi beavatkozást és közös élményt a részt vevő aggteleki iskolások számára. A madárvédelem mellett jelentős figyelmet fordítottunk a denevérek védelmére is. Célunk, hogy erősítsük a társadalmi szerepvállalást a denevérek megóvásában, növeljük ismertségüket, és gyakorlati védelmi intézkedéseket valósítsunk meg. Ennek részeként foglalkoztunk szálláshelyeik stabilizálásával és átalakításával, épületek takarításával, denevérodúk kihelyezésével, valamint szükség esetén denevérmentéssel és szakszerű segítségnyújtással is.
Ismeretterjesztés: tudás, ami segít cselekedni
A természetvédelem hosszú távon csak akkor lehet eredményes, ha minél többen értik, miért fontos. Ezért nagy hangsúlyt fektettünk az ismeretterjesztésre és a szemléletformálásra is. Sokat dolgoztunk azon is, hogy személyesen elérjük az embereket. Ebben fontos szerepet kaptak az interaktív elemeket is tartalmazó vándorkiállítások, az iskolai előadássorozatok, valamint a különféle tanácsadási alkalmak. A gyerekek és családok körében különösen népszerű volt a Denevéres játszóház, amelyet a Miskolci Vadaspark rendezvényén valósítottunk meg. Az ilyen programok segítenek lebontani a tévhiteket, és megmutatják, hogy a denevérek nem félelmetesek, hanem rendkívül hasznos és védendő állatok.

Egyesületi rendezvényeket és közösségi programokat (Fülemülék éjszakája, Európai Madármegfigyelő Napok, előadások, bemutató gyűrűzések stb.) 2025-ben összesen több mint 35 alkalommal tartottunk, amelyeken több mint 700 fő vett részt. Más szervezetek által rendezett eseményeken is rendszeresen kitelepültünk, például az Orfűi Medvehagyma Fesztiválon, a Föld napján, a Tanuló Város Fesztiválon vagy az Akadálymentes Turizmus Napján; önálló standdal összesen több mint 10 rendezvényen vettünk részt. Ezeken az eseményeken összesen több ezren fordultak meg.

A DDNPI-vel közösen lebonyolítottuk a Madarak és fák napja területi selejtezőjét.

Minden jelentős országos felmérésben részt vettünk a megye teljes területére kiterjedően, így például a sasszinkronban, az erdei fülesbagoly telelőállomány-felmérésben, a vörös kánya szinkronfelmérésben és a fehér gólya-állományfelmérésben.

Ezen kívül a különböző monitoringprogramokban (MMM, MAP, MTT) is jelentős számú felmérést végeztek tagjaink.

A középfeszültségű oszlopok felmérése több mint 1450 oszlopot érintett, több mint 140 km hosszan, amelynek során a veszélyes szakaszok szigetelése érdekében egyeztetések történtek az áramszolgáltatókkal.

Több helyi intézménynek segítettünk odútelepek létesítésében, valamint madárbarát munkahelyek, óvodák és iskolák kialakításában.

Rendszeresen ellenőrizzük a fokozottan védett madárfajok (rétisas, vörös kánya, kerecsensólyom, fekete gólya) költéseinek sikerét, és nyomon követjük az állományváltozásokat.

Faunisztikai felméréseink során több mint 40 000 adatot rögzítettünk a megyére vonatkozóan.

Fajvédelmi programjaink eredményei magukért beszélnek:

Vörös vércse telepítési eredményei

A Baranya Megyei Csoport 2025-ben 811 költőládát üzemeltetett, amelyek közül 258 volt lakott, míg 553 üresen maradt. A költőládákban két madárfaj fészkelt:

Vörös vércse: 249 pár

Erdei fülesbagoly: 13 pár

A kirepült fiókák száma összesen 712 példány volt: 696 vörös vércse és 16 erdei fülesbagoly.

A vörös vércse költések közül 167 volt sikeres, míg 83 sikertelen. A fiókák eloszlása változatos volt; a leggyakoribb a 4–5 fiókás fészekalj volt:

Fontos megfigyelés, hogy a vörös vércse egyre több olyan helyen jelenik meg a megyében, ahol nincs kihelyezett költőláda, ami a faj alkalmazkodóképességét és terjeszkedését jelzi. Ez a tendencia arra utal, hogy a telepítési program nemcsak a költőládákban, hanem a természetes élőhelyeken is kedvezően hatott az állományra.

Gyöngybagoly-költőládák költési eredményei

A programban 160 költőláda állt rendelkezésre, amelyek közül 108 lakott volt, míg 52 lakatlan maradt. A költőládákban három madárfaj fészkelt: gyöngybagoly, macskabagoly és vörös vércse.

Gyöngybagoly: 78 első költés és 6 másodköltés történt, összesen 370 kirepült fiókával.

Macskabagoly: 22 költés, 57 fióka.

Vörös vércse: 21 költés, 48 fióka.

Összesen 121 első költés és 6 másodköltés zajlott. Érdekességként több ládában két faj együtt költött:

5 ládában gyöngybagoly és macskabagoly,

5 ládában gyöngybagoly és vörös vércse,

3 ládában macskabagoly és vörös vércse.

Gólyaszámlálás Baranya vármegyében

Márciusban a párok legalább 70%-a már fészkelt, ami előrevetítette az állomány növekedését. Ez be is igazolódott: az állomány 8 párral nőtt a tavalyihoz képest, ami 3,6%-os gyarapodást jelent. Ugyanakkor az 1996-os alapállapothoz viszonyítva még mindig 23,2%-kal kevesebb gólya található a vármegyében. Az aszályos időjárás ellenére a költések sikeressége átlagon felüli volt, bár a párok 14,8%-a nem repített fiókákat. Az 195 sikeresen költő pár összesen 568 fiókát nevelt fel, ami 2,91 fióka/pár átlagot jelent a sikeres párokra, és 2,48 fióka/pár az összes fészkelő párra vetítve.

Települési és fészkelési adatok elemzése

Fészkelő gólyapárokkal rendelkező települések száma: 146

Gólyafészek nélküli települések száma: 157
Összesen 314 fészek közül 229 volt lakott, ami 87,7%-os foglalási arányt jelent.

Elhullások száma: 40 egyed (14 öreg, 5 kirepült fiatal, 21 fészekben pusztult el).

Vetési varjú-állományfelmérés

Áprilisban ismét számba vettük a vetési varjak baranyai fészkelőállományát. A felmérés során 10 településen 95 fészektelepet találtunk. A varjak fészkelése tavaly óta 17 helyen szűnt meg, viszont 28 helyen alakultak ki új kolóniák, így jelenleg 95 telep szerepel a nyilvántartásunkban. A költő párok számát az előző évi 2143 párral szemben idén 2778 párra becsültük, ami 29,6%-os növekedést jelent.

Pécsen a helyzet hasonló a megyei tendenciákhoz: 7-tel több telepet találtunk, mint az előző évben, és 28,5%-kal, 1289 párra nőtt a becsült fészkelők száma. Idén 8 helyen figyeltünk meg 100 párnál nagyobb kolóniát. Ezek közül 1 Mozsgó, 4 Pécs, 2 Szigetvár, 1 pedig Szabadszentkirály területén található. A legnagyobb fészektelep ezúttal is a szabadszentkirályi focipálya mellett alakult ki, ahol 292 párra becsültük a költő párok számát.

Élőhely-rekonstrukciós munkák

2025-ben az élőhely-rekonstrukciós munkák sikeresen megvalósultak a kővágótöttösi gyepterületen. A program során két alkalommal összesen 9 fő vett részt a munkálatokban, amelyek során az idősebb cserjék eltávolítása és a gyep kaszálása történt meg. Az egyes napokon a résztvevők száma változó volt: néha kevesebben, néha többen tudtak csatlakozni, ami az időjárási körülmények és a rendelkezésre álló szabad kapacitások függvényében alakult.

A terület Kővágótöttös legdélibb részén, a Szigetvár–Pécs vasútvonaltól északra helyezkedik el. Ez a terület 2005-ben még erősen elbokrosodott állapotban volt, és északi szomszédai is hasonló vegetációval rendelkeztek. Sajnos ezek a szomszédos területek azóta beszántásra kerültek, ami a mi védelmi szerepünket és a megmaradt gyepterület ökológiai értékét még jelentősebbé teszi. A terület természetvédelmi jelentőségét elsősorban a pázsitos nőszirom előfordulása adja, ezért ennek az élőhelynek a fenntartása kiemelten fontos. A rekonstrukció célja a természetes gyep fenntartása és a biodiverzitás megőrzése, amely hosszú távon hozzájárul a helyi élővilág stabilitásához.

A munkálatok eredményeként a terület állapota jelentősen javult, és a jövőben is folytatni kívánjuk az ilyen jellegű beavatkozásokat, hogy megőrizzük a gyepterület természetvédelmi értékét.

Békamentés Orfűn és Sikondán

A békák tavaszi mentését idén is a hagyományos helyszíneken, Orfűn és Sikondán szerveztük meg február végétől április elejéig. Orfűn a Kis-tó és a Pécsi-tó mellett, a közlekedési utak szegélyén helyeztük ki a terelőhálókat. A mentés során összesen 1078 békát gyűjtöttünk össze, amelyek túlnyomó többsége barna varangy volt. Ez 37,8%-kal kevesebb a tavalyi adatokhoz képest, ami a negatív tendencia folytatódását jelzi, és felveti a populáció regenerálódásának kérdését. Az egyes napokon változó volt az aktivitás: néha kevesebb, néha több példányt találtunk, ami az időjárási viszonyokkal és a szaporodási ciklusokkal függ össze. Összesen 1060 barna varangyot, 5 zöld varangyot, 12 erdei békát és 1 leveli békát mentettünk át.

Sikondán a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság koordinálásával zajlott a mentés, ahol terelőhálók nem kerültek kihelyezésre. A park munkatársai és önkéntesek járőrözéssel gyűjtötték össze az állatokat. Itt 291 békát sikerült megmenteni, ami 855,8%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A félelmek, miszerint a populáció teljesen eltűnik, szerencsére nem igazolódtak. A mentett egyedek között 100 barna varangy, 1 zöld varangy és 190 erdei béka szerepelt.

A békamentések 1995-ös kezdete óta összesen 111 724 békát segítettünk át az utakon, hozzájárulva a helyi populációk fennmaradásához. A jövőben is folytatjuk a programot, hogy megőrizzük e fontos kétéltűek állományát.

Táboraink

2025-ben is megrendeztük a szokásos táborainkat, amelyek eredményeit alább láthatják.

25. Sumonyi tél–tavaszi madárgyűrűző tábor:

A Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson 2024. december 7. és 2025. március 2. között hétvégenként, majd március 8. és április 13. között folyamatosan végeztük a madarak befogását a standard hálóállásokban, időnként ragadozómadár-befogással kiegészítve. A téli hétvégi akciók eredményeit is beleszámítva összesen 54 madárfaj 2537 példányát gyűrűztük meg. Ezzel a Sumonyban jelölt madarak száma a kezdetektől számítva 529 572 példányra emelkedett. A Sumonyban, illetve Magyarországon korábban jelölt madarakat 1547 esetben fogtuk vissza. Ellenőriztünk 2 külföldön gyűrűzött madarat is: 1 Szerbiában jelölt nádi sármányt és 1 lengyel gyűrűs vörösbegyet. A tábor munkájában 80 fő vett részt.

45. Nyár–őszi Sumonyi madárgyűrűző tábor:

A tábor július 20. és október 26. között működött. A táborozás folyamán 76 madárfaj 9457 példányát gyűrűztük meg. Ezzel a Sumonyban jelölt madarak száma a kezdetektől számítva 539 029 példányra emelkedett. Újonnan gyűrűzött madárfaj nem volt. A Sumonyban, illetve Magyarországon korábban jelölt madarak közül 762 példányt fogtunk vissza. Hálóba került még 22 külföldi gyűrűs madár is (7 cseh, 4 szlovák, 2 szlovén, 2 szerb, 2 svéd, illetve 1-1 lengyel, osztrák, német, dán és horvát). Az öt legnagyobb példányszámban gyűrűzött faj: partifecske 3283 pld., barátposzáta 1185 pld., foltos nádiposzáta 1011 pld., cserregő nádiposzáta 915 pld., vörösbegy 481 pld. A munkát az ország különböző pontjairól érkezett közel 120 önkéntes segítette.

Környezeti nevelő a helyi csoportnál – Madarász Suli és Ovi

Szeptembertől lehetőség nyílt az oktatási intézmények számára, hogy előadást, foglalkozást vagy komplett képzési sorozatot igényeljenek a helyi csoporton keresztül, mivel Hafner Andrea szerződéses formában, környezeti nevelőként végzi ezt a tevékenységet. A részletekkel és az árakkal kapcsolatban Andreát a következő elérhetőségeken kereshetik: 20/925-9616, hafner.andrea@mme.hu.

Köszönjük minden programunk résztvevőjének, valamint mindazoknak, akik bármilyen formában támogattak bennünket!

MME Baranya Megyei Csoport