Hagyományosan hol költ a fekete rigó?

A fekete rigó eredeti élőhelyén, az erdős-bokros külterületeken, illetve a településeken is hagyományosan és elsősorban továbbra is a bokrok, fák ágai között építi klasszikus, csésze alakú fészkét. A városiasodott állományok azonban egyre gyakrabban költenek a rozsdafarkúakhoz hasonlóan épületeken is, melynek köszönhetően a faj a fákban, bokrokban nem bővelkedő belvárosi övezeteket is meg tudja hódítani.

 

Fekete rigó fészke bokorban ...

 

 

 

 

 

... és fatörzs elágazásában (Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

 

Települési "techno" rigók fészkei: ereszcsatornánál, ...

 

 

 

... fal üregében ...

 

... és Budapest-belvárosi társasház körfolyosóján (Fotók, videó: Orbán Zoltán).

 

Mik azok a fészektálcák?

Az arasznyi mélységű, deszkából készült fészektálcák olyan tető nélküli költést segítő eszközök, melyeket a saját fészket nem építő ragadozómadár-fajok (vércsék, sólymok, baglyok) védelmi programjaiban kezdtünk el használni.

 

Klasszikus ragadozómadár-fészektálca kék vércsék

számára kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Napjainkban a hazai kerecsensólyom-állomány több mint kétharmada

traverzekre kihelyezett, a természetes "fészekalbérleteknél" (mivel

saját fészket nem épít) jóval biztonságosabb, élőben is

megfigyelhető költőládákban fészkel

(Fotó: Bagyura János).

 

A kezdetben fára, majd az elektromos hálózat fémtraverzeire kihelyezett alkalmatosságokat a célfajok előszeretettel el is foglalták. Miután azonban a szakemberek azt tapasztalták, hogy ezek a madarak szívesen beköltöznek a környezeti hatások ellen sokkal jobban védett, legalább két oldalfallal és tetővel rendelkező vagy nagyméretű C típusú odúra hasonlító költőládákba is, ezeknek az eszközöknek az alkalmazása mindinkább visszaszorult.

 

A települési énekesmadár-védelemben a fészektálcák kicsinyített

változatai új szerepet kaphatnak. Feketerigó-fészektálca

kihelyezés előtt (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Hova érdemes kihelyezni?

A borostyánnal, lilaakáccal, trombitafolyondárral, vadszőlővel befuttatott falak különösen azokon a területeken fontos fészkelőhelyek, ahonnan hiányoznak a nagyobb kiterjedésű bokrok, bokrosok, illetve túl sok a macska. Bármilyen ügyes mászók is ezek a kisragadozók, a falhoz tapadó vékony indák és a sűrű levelek kevés kapaszkodófelületet nyújtó világa nem túl vonzó számukra, és ugyanez elmondható a fészekragadozó szarkákról, szajkókról és varjakról is.

 

A vadszőlő ...

 

... és a trombitafolyondár is lombhullató (Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

A vastagabb indákkal befutott falakon a fészektálca fúrás nélkül is

kihelyezhető, ...

 

... ehhez elég az eszköz két „lábát” egy erősebb indaszakasz mögé feszítenünk

és dróttal rögzítenünk (Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

 

Erkélyen több lehetőség közül is választhatunk. Amennyiben a falat beborító kúszónövény a talajról idáig felfut, ennek indái közé az előbbiekben leírt módon tehetjük ki az eszközt.

 

 

Lilaakác (Fotó: Orbán Zoltán).

 

 

 

Az épületek többsége ma még sajnos nem rendelkezik ilyen természetes árnyékolást és díszítést is biztosító megoldással, ezért többnyire más módszert kell választanunk. Az olyan egynyári futónövények, mint a hajnalka, a különböző bab- és tökfajok, -fajták ideális lehetőséget kínálnak arra, hogy ezeket az erkély csupasz falára mell- vagy fejmagasságba felrögzített fészektálca köré hálóra futtatva  kellő rejtést biztosítsunk a fészeknek.

 

 

 

Erkélyen uborkahálóra futtatott tök.

 

 

További megoldást jelent, ha a tálca elé valamilyen konténeres örökzöldet, ...

 

 

... például tiszafát (a képen) vagy tuját telepítünk.

 

 

Erkélyen mind a fészektálca, mind az ezt takaró futónövényzet megtartására ideális

megoldás lehet egy ilyen rács alkalmazása is (Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

Amennyiben ezek a növények az ablak melletti falszakaszt is fedik, a fészektálcát az ablakodúkhoz hasonlóan ide is kihelyezhetjük, így a költést a madarak zavarása nélkül, testközelből figyelhetjük meg.

 

 

Az ablak mellé telepített feketerigó-fészektálca ...

 

 

... élete izgalmas megfigyelési élményt kínál (Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

 

Mikor érdemes kihelyezni?

 

A mesterséges odúkhoz, költőládákhoz és egyéb fészkelést segítő eszközhöz hasonlóan a feketerigó-fészektálcát is ősztől a tél végéig érdemes telepíteni, hogy a madaraknak legyen ideje felfedezni ezeket. A következő tavaszi beköltözés esélyét jelentősen növelhetjük, ha a tálcát olyan falszakaszra vagy erkélyre helyezzük ki, melynek madárforgalma az egész évben a közelben vagy itt működő itató és téli etető miatt nagy, illetve a fészektálcát novembertől–március elejéig akár etetőtálcaként is használhatjuk.

 

 

Feketerigó-fészektálca a téli ...

 

 

... időszakban etetőként ...

 

 

... alkalmazva (Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

 

Kell-e takarítani?

 

Az ágak között fészkelő énekesmadarak és a galambok többnyire új fészket építenek minden költéshez, ezért az ágvillába, gerendára, az ereszcsatorna hajlatába vagy a feketerigó-fészektálcába épült kiszolgált fészkeket érdemes leszedni. Míg azonban a takarítást az időjárás viszontagságai ellen télen önmagukban is védelmet nyújtó odúk esetében ősszel szokás elvégezni, a szabadon lévő fészkeknél ezt érdemes március elejére halasztani, mert a fagyos téli éjszakákon ezek szélvédett éjszakázóhelyet jelentenek az olyan kistestű madaraknak, mint például az ökörszem.

 

 

 

Hol lehet beszerezni?

 

A feketerigó-fészektálcát az MME web bolt forgalmazza, megtekintés itt >>

 

 

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a

kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk

figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán Zoltán