2016.08.06

Melyik lehet a legjobban megépített madárfészek Magyarországon?

Bár hazánk bővelkedik fantasztikusnál fantasztikusabb fészekcsodákkal, van egy olyan madarunk, melynek fészke méltán kiérdemelheti a "leg" jelzőt – bár nem azért, amiért első körben az élre helyeznénk!



Ha ebben a képzeletbeli versenyben a fészekbe épített anyag mennyisége nem lenne korlátozott, gyakorlatilag lehetetlen lenne győztest hirdetni. Az ilyen klasszikus madárfészkek többsége egy-egy remekmű. Némelyikük olyan sok munkával készül és ezért olyan értékes, hogy madárgenerációk között öröklődve, évről évre hozzáépítve az embernél is magasabb lehet, a kétméteres átmérőt és a tonnányi súlyt is elérheti. Az ilyen óriások azért ritkák hazánkban, mert fára épülve ezek a fészkek önpusztítóak, a fészket tartó ágak leszakadnak vagy az egész fa kidől.

És mivel az ilyen művészi minőségű fészket építő fajok száma jóval száz felett van csak a Kárpát-medencében is, nagy bátorság lenne valamelyiket a "leg"-nek kikiáltani.




Lássunk néhány kiragadott példát ezekre a fészekcsodákra! Elsőként a lapostetőkre

építkező búbospacsirtákat, melyek közel kilónyi követ is beépíthetnek fészkeikbe.

23 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).













































 

Ha azonban teszünk egy olyan kikötést, hogy a fészek minimalista legyen, azaz a magasba épülve is lehető legkevesebb összegyűjtött anyagból álljon, és még mindig működjön (azaz a funkcióját betöltve heteken át védje és megtartsa a tojásokat, a kotló madarat, majd a fiókákat), akkor a nyertes minden bizonnyal a balkáni gerle!




Az ok pedig itt látható. Ez ugyanis nem egy félig sem kész vagy már részben leomlott,

hanem egy tökéletes állapotú balkáni-gerle fészek. A hevenyészettnek tűnő kivitelezés

ellenére ez az alkotmány olyan erős és tartós, hogy gond nélkül megtartja a

rendszerint két tojást, a 14-16 napon át egymást váltva kotló, majd újabb

két-három héten át a fiókáikat etető szülőket és a cseperedő

fiókákat. 4 fotó, katt a képre (Fotó: Orbán Zoltán).







 

Ha pedig már úgyis a galambféléknél tartunk, érdemes néhány szó erejéig kitérni a rokonság többi hazai fajának fészeképítési viselkedésére is!

A balkáni gerle gallyfészket építő rokonai, a vadgerle és az örvös galamb is hasonlóan minimalista, de azért nem ennyire hevenyészett fészket épít.

Harmadik őshonos galambunk, a kék galamb odúköltő, ami eltérő fészeképítési technikát jelent. A szintén nem az ágak között fészkelő házi galambot – a szirti galamb háziasított változatát, melynek részben visszavadult változatát hívjuk parlagi galambnak – az ember telepítette be a Kárpát-medencébe. Ez a madár eredetileg sziklafalak üregeiben, a lakott területeken épületek réseiben, párkányain, gyakorlatilag a talajon költ.




Az örvös galamb előző év fészke, a költés és az időjárás viszontagságai ellenére

is jobban megépítettebbnek tűnik, mint a balkáni gerle frissen elkészült

alkotása – 8 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

















 




Amennyiben érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a kertben végezhető mindennapi

gyakorlati madárvédelem, ajánljuk figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>), ...





... illetve okostelefonra ingyen letölthető Madárhatározó alkalmazásunkat!

 

Önt is várja a Madárbarát kert program!

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A Madárbarát kert a családi házak, háztáji kiskertek, parkok és arborétumok; a Madárbarát óvoda és a Madárbarát iskola az oktatási intézmények; a Madárbarát panel a panelházak lakóinak, a Madárbarát munkahely az irodában dolgozók és munkáltatók alprograma.

A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

Elegendő már egy-két madárodú, egy itatónak használt virágalátét, télen pedig egy kis etető a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, ablakba, és máris élvezhetjük tollas barátaink közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és a kiskert tulajdonosokat a kártevők távol tartásában segítik a madarak.

Az elismerő tábla megszerzésének feltétele, hogy a program résztvevője a regisztrációt követően legalább egy mesterséges madárodú kihelyezésével, itató folyamatos működtetésével és téli madáretetéssel végzett egy évnyi madárbarát kertészkedést követően a regisztrációs csomagban kapott jelentőlap beküldésével tájékoztassa az MME központi irodáját az általa végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően postai úton megküldjük a ház falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő táblát, mely hirdeti, hogy itt egy madárbarát lakik és tevékenykedik.





A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen

a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt

a képekre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A Madárbarát kert programnak 2016-ban már 6.000 regisztrált tagja van országszerte, köztük ezernél is több óvoda és iskola. Legyen Ön is "hivatásos" madárbarát kertész, üdvözöljük a Madárbarát kert programban!

 

Az MME támogatása

Kérjük, ne felejtse, hogy az a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlása mellett MME tagsággal és többféle támogatással is segítheti egyesületünk munkáját. Köszönjük!

 

Orbán Zoltán