Elevenszülő gyík
Kistermetű, zömök, 12-18 cm (farokkal együtt) hosszú gyík. Farka általában vaskos, főleg a hímeké a közepéig alig vékonyodik. A farokpikkelyek erősen megtörtek, ettől ormósnak, durvának látszik a farok. A hát lapszíne rendszerint barna, ami lehet sárgás, szürkés, vöröses, néha zöldes árnyalatú. A gerincen sötét, fekete vagy barna, folyamatos vagy szakadozott csík húzódik. A hát két oldalán sötét szegéssel egy-egy sárgás, esetleg szürkés sáv látható. A testen apró foltok és pettyek sorakoznak, de hiányuk sem ritka. Akadnak világos példányok, melyek hátán és oldalán alig látható minta. Hasa rendszerint sárgás, de lehet piszkosfehér, vöröses, néha szürke, legtöbbször sötét pontokkal vagy foltokkal. Olykor egyszínű. A farkon sokszor világossárga vagy fehér pontokból álló sávok látszanak. A hímek színe általában élénkebb, jellemző a vörös vagy narancssárga has, fejük – mint minden hazai gyíkfajnál – vaskosabb, mint nőstényeké. Egyes példányok teljesen feketék is lehetnek, de vannak olyanok, amelyek hasának oldalán és az ajkak körül világos foltok vagy pettyek látszanak. Ránézésre az ilyen állatok olyan benyomást keltenek, mintha kormosak lennének. A fiatalok feketén jönnek világra, és hosszabb-rövidebb ideig feketék vagy sötétbarnák maradnak, mintázatuk a növekedésük során fokozatosan jelenik meg.
Méretben, formában és színezetben valamelyest hasonlít az elevenszülő gyíkhoz a fali gyíkhoz (Podarcis muralis), de az elevenszülő gyík többnyire sötétebb barna, míg a fali gyík világosabb, szürkés drapp vagy bézsszínű. Az elevenszülő gyík hátszegélyein gyakran fut egy-egy sárgás csík, a fali gyíkon nem. Az elevenszülő gyík hasa gyakran sárgás, okker vagy narancssárga, feketén pettyezett, a fali gyík hasa ezzel szemben piszkosfehér, vagy a hímek esetén narancssárgás, de ritkán visel fekete pettyeket. A fali gyík hímek hasának és oldalának határán, különösen nászidőszakban, égszínkék pettyek látszanak, az elevenszülő gyíkon kék pettyek soha nem figyelhetők meg. Az elevenszülő gyík zömökebb, robosztusabb testalkatú. Az élőhelyük Magyarországon teljesen eltér. A fali gyík a száraz, napos sziklás vagy száraz erdei élőhelyeket kedveli, ezzel szemben az elevenszülő gyík a nedves, síkvidéki lápos helyeken fordul elő. Lelőhelyük földrajzi elhelyezkedése nagy segítséget nyújt az azonosításukban (ld. Hazai elterjedés). Az elevenszülő gyík élőhelyén előforduló fürge gyík (Lacerta agilis) fiataljai néha ugyancsak sötét színűek, de oldalukon szemfoltok figyelhetők meg, ami az elevenszülő gyíkokon nem. A hasuk sárgás, zöldes vagy kékeszöld, szemben az elevenszülő gyíkok általában okker vagy narancssárga hasával.
Hazai elterjedés: Az elevenszülő gyíknak Magyarországon három elkülöníthető állománya él: 1. A Szatmári- és Beregi-síkságon, a Nyírség déli és keleti részén, illetve a Bihari-síkságon jelentősebb, egybefüggő állománya található. A Nyírségben és a Bihari-síkon főleg a vizes élőhelyek és nedves erdők környékén él, a Szatmári és Beregi területeket gyakorlatilag teljesen benépesíti. Itt még az olyan nagyobb városok parkjaiból is előkerült már, mint Vásárosnamény, Fehérgyarmat vagy Mátészalka. 2. A Duna-Tisza közén, főleg a Kiskunság északi felében szórványállományai fordulnak elő. Ezek is a jelentősebb vizes élőhelyek környékén jellemzőek. 3. Kisebb állománya él még a Hanságban is. A fenti területeken kívül néhány adata ismert a Tisza mentéről, és a Bodrogközből. Ezek a példányok valószínűleg a Felső-Tisza árterén élő állományok árvizek által lesodort egykori tagjai lehettek.
Készült az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapjára beérkezett adatok felhasználásával.
Világelterjedés: Európa és Ázsia északi részeinek jelentős részén elterjedt, hozzávetőleg az 50. és a 60. szélességi fokok között; a legnagyobb elterjedésű gyíkfaj. Csak az Ibériai-félsziget déli részéről, az Appennini-félszigetről és a Balkán-félsziget déli részéről hiányzik. A sarkkörön túli területeken is megtalálható. Az alacsonyabb szélességi körökön jellemzően hegyvidéki, de észak felé egyre gyakrabban fordul elő az alacsonyabb tájakon is. Ott, ahol települések találkoznak az élőhelyével, bizonyos mértékig képes urbanizálódni is.
Elevenszülő gyík európai elterjedése. Készült az Európai Herpetológiai Atlasz honlapja alapján.