"Bohócok" a D odúban
A töretlen népszerűségű Madárbarát kert program egyik legfontosabb küldetése, hogy a természeti környezettől legtávolabbi, belvárosi lakó- és munkahelyi környezetbe is segítse becsempészni a természetvédelmet és az állatok megfigyelésének élményét.
Különleges lakója miatt ennek egyik remek eszköze a lakott területeken eddig kevésbé használt "D" odú, amit a rohamléptekkel közeledő költési szezon beköszönte előtt még lehetőségünk van kihelyezni a hazai madárfauna egyik legbohókásabb viselkedésű "tollas majma" számára.
Az európai madárbarátok egyik legnagyobb hiányérzetét az jelentheti, hogy kontinensünkön nem élnek papagájok, melyeket intelligenciájuk és bohókás viselkedésük miatt a neves Nobel-díjas etológus, Konrad Lorenz "tollas majomként" jellemzett. Pedig a mi madárfaunánknak is van egy olyan, ráadásul emberkövető képviselője, melyre színes megjelenése és viselkedése miatt ráillik ez a leírás.
A beköltözést követően, a fészeképítés és kotlás heteiben
a hím rendszeresen szerenádozik az odú közelében.
A madarak élete sem folytonos rohanás, jut idő lazításra, egy kis nézelődésre is.
Amennyiben itatót is működtetünk az ablak elé telepített odú közelében, akkor fürdés
közben is megfigyelhetjük ezt a csillogó, trópusi tollazatú, pompás megjelenésű állatot.
A fiókák kikelését követően az óránként többször is lejátszódó etetéssel a
legmozgalmasabb megfigyelési szakasz kezdődik a D odú életében
(Videók: Orbán Zoltán).
Seregélyköltés-megfigyelés tekintetében a lakótelepeken, több szintes
társas és családi házakban élők, irodaházban dolgozók
előnyben lehetnek, ...
... ha az ablak közelében olyan termetes fa nő, ...
... melyre ki tudjuk függeszteni a D odút.
A seregély kettős társadalmi megítélése tekintetében is hasonlít a papagájokhoz. Miközben a tevékenységük által közvetlenül nem érintett lakosság körében nagyon kedveltek, a mezőgazdálkodók, elsősorban a gyümölcstermesztők a legfőbb közellenségként tekintenek rájuk. Ennek hátterében az áll, hogy gyümölcsérési szezonban mindkét madárcsoport képviselői nagy csapatokban lepik meg a bogyósgyümölcs-kultúrákat, ahol védekezés hiányában érzékeny károkat okozhatnak.
Bár ezen a tényen nem változtat - és a károsultakat sem boldogítja -, a seregélyek éves tápláléklistáját valójában nem a gyümölcsök, hanem a férgek és ízeltlábúak vezetik, melyeket a talajról szedegetnek össze. Ez nem véletlen, hiszen a nagyon korán, már februárban megérkező (és egyre gyakrabban áttelelő) seregélyek számára a mi klímánkon csak hónapokkal később válnak hozzáférhetővé a gyümölcsök.
Hófoltok között a talajon keresgélő seregély.
Mérete, gyakorisága és táplálkozása miatt a seregély ökológiai és természetvédelmi szempontból is fontos részét képezi madárfaunánknak. Mezőgazdasági rovarkártevő-fogyasztásával hozzájárul az agrárterületek biológiai védelméhez, emellett pedig alapvető táplálékbázisát képezi számos ragadozómadarunknak, köztük a fokozottan védett kerecsensólyomnak.
Madármegfigyelési, környezeti nevelési szempontból a belvárosok kevés természeti élményt kínáló (és gyümölcsfamentes) környezetében a seregélyek üdítő színfoltot jelentenek, ezért remek környezetgazdagítási lehetőséget kínálnak az itt eddig kevésbé alkalmazott D odúk (beszerzés >>), melyekbe a seregélyek mellett ráadásul más fajok: széncinege, házi és mezei veréb, csuszka, nyaktekercs, füleskuvik is beköltözhetnek a lakott területeken is. A D odú kimondottan ajánlott a Madárbarát panel, Madárbarát munkahely, Madárbarát óvoda és Madárbarát iskola programban résztvevők számára.
A D odúk telepítésének további előnye, hogy ezeket eltérő méretük miatt a kisebb
"A", "B" és veréblakótelep-odúk (a képen a D odú alatt) közelébe is kihelyezhetjük,
mert a seregély és a kisebb testű énekesmadarak egymás zavarása nélkül,
egyszerre is költhetnek ezekben.
Aki szeretne jobban megismerkedni ezzel a fantasztikus megjelenésű, viselkedésű és énekhangú fajjal, annak március közepéig érdemes kihelyeznie D odút is, így akár már az első költésben is vendégül láthatja a seregélyeket, melyek a június-júliusban másodszor is költhetnek.
A seregély nem csak színezete és változatos, sok fajt utánzó hangja miatt
nagyon látványos, hanem azért is, mert éneklés közben a szárnyát
rázva, tekergetve szinte "szétesik" (Fotók: Orbán Zoltán).
Kapcsolódó oldalak
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (részletek >>), ...
... illetve a kimondottan az odúlakó madarak védelmével foglakozó
kiadványunkat (részletek >>)!
Orbán Zoltán