Áttelelő barátposzáták a fővárosban is

2010.01.22

Áttelelő barátposzáták a fővárosban is

A barátposzáta országszerte előforduló, gyakori vonuló madarunk. Az
utolsó példányok novemberben hagyják el az országot, a legkorábbi
tavaszi érkezők március elején jelennek meg. Ezért szokatlan látvány a
havas bokrok között jellegzetesen csettegő barátkák megfigyelése, s
több kérdést is felvet, miért maradnak hazánkban a kemény téli
hónapokban.

2009. december 1 - 2010. január 22. között 15 településről 36 adatot
töltöttek fel a barátposzáta észleléséről a hazai madármegfigyelők
népszerű oldalán, birding.hu-n:

Balatonalmádi
Budapest
Debrecen
Fót
Győrság
Halásztelek
Királyszentistván
Neszmély
Pilismarót
Pilisvörösvár
Sárvár
Siófok
Székesfehérvár
Tata
Zamárdi

A röviden barátkának is hívott madarak észleléseinek harmada a fővárosból származik:

Budatétény
Csillaghegy
BCE Kertészettudományi Kar arborétuma
Margitsziget
Ördögorom lejtő
Pesthidegkút
Rákoshegy
Sasad
Városliget

Hogyan segíthetjük az áttelelő barátkákat?
Poszátáink a költési időszakban rovarevők, de ősszel és télen gyümölcsöket is fogyasztanak. Az áttelelő kistestű rovarevőkre: a poszátákra, a vörösbegyekre és az ökörszemekre különösen olyan területek közelében lehet számítani, ahol vadszőlő található, mert ennek termése akár egész télen biztosíthatja túlélésüket.

A házfalakra is felfutó vadszőlő nyáron nem csak díszít, de árnyékol,
és fészkelési lehetőséget is kínál a madaraknak, ...

... télen pedig az apró szőlőszemek terített asztalt kínálnak az áttelelő
rovarevőknek, köztük a barátposzátáknak is.

Az MME Madárbarát kert programjában az egyik legfontosabb tevékenységet a téli madáretetés jelenti. A napraforgó és aprómag-keverék, valamint a faggyú (cinkegolyó) mellett a harmadik legfontosabb eleség a bokrok ágaira szúrt alma, ami fontos segítség az áttelelő barátposzáták számára, de az etetőre járó összes madár csipeget belőle.