A kakukk

A kakukk egy 32–34 cm testhosszúságú, 100–140 g tömegű, szürke (ritkábban vörösesbarna) tónusú madár. Nevét jellegzetes, kéttagú hangjáról kapta. Vonuló faj, a Szaharától délre eső telelőterületeiről április elején érkezik vissza. Közismert szokása, hogy nem épít fészket, hanem más madarak – nádirigó, vörösbegy – fészkébe csempészi be tojásait. Innen ered az oda nem illő dolgokra kakukktojás kifejezésünk. Egy fészekbe egy kakukktojó egy tojást rak, de egy-egy nádirigó-fészekbe akár két, sőt kivételesen három kakukktojás is kerülhet. Ebből is csak egy nő fel, mostohatestvéreit nemes egyszerűséggel kidobálja a fészekből a kakukkfióka. Érdekesség, hogy a tövisszúró gébics viszont kiismerte a fészekparazitát: pár évtizede megtanulta felismerni az idegen tojást és a kakukk nem is próbálkozik a gébicsfészkekkel.

Elhallgat-e Péter-Pálkor?

A kakukk bár nem énekesmadár (nem meglepő módon a kakukkalakúak közé tartozik), a hím hangjával jelöli ki területét és csábítja a kakukktojókat. A néphagyomány szerint Tibor napján, április 14-én szólal meg, és Péter-Pálig, június 29-ig járul hozzá sűrűn hallatott hangjával a hajnali erdők és rétek madárdalos hangulatához.

És visszatérve a cikk alcíméhez: a Madáratlasz program felmérései során gyűjtött adatok alapján tényleg április közepén énekel legtöbbet hallhatóan a kakukk, június végén pedig elhallgat. Hogy miért? Ahogy megérkezik a költőterületre, igyekezni kell a jó helyeket elfoglalni, a jó csajokat elcsábítani. Júliusban viszont már nincs miért kakukkolni: fiókát nevelnek a gazdamadarak, nincs hova tojást becsempészni, nem kell őrizni a területet és a tojóknak se kell a szelet csapni. Lehet indulni Afrikába, a madaraink közti egyik leghosszabb téli szünetre!

Kapcsolódó népi bölcsesség

A népi bölcsességek alapján a kakukk képes megjósolni, hány évig él az ember – ahányat kakukkol. De azt is, mikor megy férjhez az eladósorban lévő leány: hát annyi év múlva, ahányat kakukkol a madár! Vagyis ha sokáig szeretnénk élni, áprilisban kérdezzük a szárnyas jóst, viszont ha gyorsan szeretnénk megházasodni, június végén! Hiába, „az okos embert nem a kakuk tojja”.

És a többi madár?

Az MME adatai alapján egyébként június végén a kakukkal együtt sok más madárfaj is elhallgat, például az erdei pacsirta, a fülemüle és annak közeli rokona, a kékbegy, a sordély, vagy a búbosbanka Július végéig viszont még gyakran szól a sárgarigó feltűnő flótája, a barátposzáta éneke (a kerti, mezei és karvalyposzáta már nem). A búbos pacsirta és a balkáni gerle pedig akár augusztus végéig is hallatja hangját. Akit bővebben érdekel a téma, még megvásárolhatja az MME Boltból a Magyarország madáratlasza című könyvet – nehogy elfogyjon, mire újra szól a kakukk (azaz megjön a tavasz)!

Honnan származnak az adatok?

Az adatok forrása a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központ által létrehozott Madáratlasz Program (MAP-) Adatbázis, amely 37 millió adatrekordját nagyrészt önkéntes madármegfigyelők gyűjtötték. A map.mme.hu címen elérhető adatbázisban a hazai madárfajok elterjedési térképei bárki által szabadon megtekinthetők. Az adatgyűjtés- és elemzés módszertana a Magyarország madáratlasza c. könyvben olvasható, ami a madaratlasz.mme.hu címen a második képre kattintva elérhető digitálisan, vagy megvásárolható a https://mmebolt.hu/magyarorszag-madaratlasza linken keresztül. A pacsirtás cikkben szereplő elemzés és grafikon az ún. A2 (éneklő hím) fészkelési valószínűséggel megfigyelt egyedek adatai alapján készült.

Segítség madárhatározáshoz

Madárhatározás kapcsán figyelmébe ajánljuk ingyenes okostelefonos appunkat, madárhang-felismeréshez pedig a szintén ingyenesen letölthető BirdNET okostelefonos alkalmazást.

Azokat pedig, akik szeretnének megismerkedni a madármegfigyelés rejtelmeivel, 

a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíti

Lovászi Péter