Szatmár-Beregi-sík

IBA kód: HU35

Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg
Földrajzi koordináták: 48.0 É, 22.40 K
Tenger feletti magasság: 110-219 m
Terület: 117 300 ha
Kritérium: A1, B2

Élőhelyek: gyepek (35%), mesterséges élőhelyek (35%), erdők és facsoportok (20%), vízi élőhelyek (10%).

Földhasználat: mezőgazdaság (50%), erdőgazdálkodás (30%),természetvédelem és kutatás (10%), turizmus és üdülés (10%), település, üzem, szállítás (5%), vízgazdálkodás (5%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági művelés felhagyása (A),a mezőgazdasági termelés intenzitásának növekedése (A), lecsapolás (A),infrastruktúra fejlesztése (A), erdősítés (B), a növényzet égetése (B),nem őshonos növényfajok betelepítése (B), a madarak zavarása (B),tűzifa gyűjtés (B), intenzív erdőgazdálkodás (B), nedves területek feltöltése (C), iparosítás, városiasodás (C), üdülés, turizmus (C).

Védettség: részleges.



 

Területleírás

Alacsony fekvésű mentesített ártér,holtmedrekkel, rétiesedő öntésföldekkel, illetve mocsári erdőtalajokkalamit a Tisza, a Szamos, az ukrán-magyar, illetve a román-magyar határfog közre. Elsősorban alföldi jellegű gyertyános tölgyesek,tölgy-kőris-szil és puhafás ligeterdők, nedves mocsárrétek,kaszálórétek, tőzegmohás lápok, extenzíven művelt szántók, a kertek,aprófalvas települések, faültetvények jellemzik. Főként szántóföldinövénytermesztés, rét-legelő gazdálkodás és gyümölcstermesztés folyik. A térség a falusi turizmus egyik fontos célterülete.

Madártani jelentőség

Az élőhelyi adottságoknak megfelelően atérség madárvilága rendkívül változatos, de ezek közül is kiemelkedikaz itt élő haris (Crex crex) állomány. A Bodrogzug után ugyanis ez amásodik legnagyobb populációja e globálisan veszélyeztetett madárfajnak Magyarországon.

Természetvédelmi kijelölések

22 931 hektár a Szatmár-Beregi TK része.

Természetvédelmi kérdések

A legfontosabb veszélyeztetőtényezők közé tartozik a rétek kezelésének hiánya, a gyepek feltörés,és az erdőtelepítés. Az M3 tervezett nyomvonala a térség harisállományának egyharmadát érinti.

Minősítő fajok:

fehér gólya (Ciconia ciconia)

kék vércse (Falco vespertinus)

haris (Crex crex)

Hevesi-sík

IBA kód: HU36

 

Megye: Heves és Jász-Nagykun-Szolnok
Földrajzi koordináták: 47.37 É, 20.27 K
Tenger feletti magasság: 88-102 m
Terület: 49 000 ha
Kritérium: A1, A4ii, B1iii, B2

 

Élőhelyek: mesterséges élőhelyek (70%), gyepek (30%).

Földhasználat: mezőgazdaság (50%), erdőgazdálkodás (30%),természetvédelem és kutatás (10%), turizmus és üdülés (10%), település, üzem, szállítás (5%), vízgazdálkodás (5%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági termelés intenzitásánaknövekedése (A), erdősítés (B), a mezőgazdasági művelés felhagyása (B),a madarak zavarása (B), lecsapolás (B), tűzifa gyűjtés (B), infrastruktúra fejlesztése (B).

Védettség: részleges.



 

Területleírás

Magas ártéri hordalékkúp síkság a Tiszátólészakra, Jászkisér és Füzesabony között. Elsősorban extenzív szántók,helyenként kisebb-nagyobb nemesnyár, akác ültetvények, fasorok ésszikes puszták, mocsárrétek jellemzik. A területen elsősorban szántóföldi növénytermesztés, szarvasmarha- és juh legeltetés folyik.

Madártani jelentőség

Főleg a pusztai madárfajok számárafontos élőhely, de tavasszal a szikes vízállásokon parti madarak isszép számmal fordulnak itt elő. Télen jelentős a ragadozó madarak gyülekezése is.

Természetvédelmi kijelölések

8 199 hektár a Hevesi Füves Puszták TK része.

Természetvédelmi kérdések

A legfontosabb veszélyeztetőtényezők közé tartozik a túzok költésének veszélyeztetése a gépimezőgazdasági munkák során, a pusztai vizek elvezetése, a füvesterületek feltörése, illetve erdősítése, valamint az öntözésesgazdálkodás fejlesztése. A veszélyeztetett túzok fészekaljak mentésétaz MME Túzokvédelmi Programja végzi. Az MME Bükki HCs aktív védelmiprogramot hajt végre a ragadozó madarak, az ugartyúk és a szalakóta védelme érdekében.

Minősítő fajok:

parlagi sas (Aquila heliaca)

kék vércse (Falco vespertinus)

kék vércse (Falco vespertinus)

kerecsensólyom (Falco cherrug)

túzok (Otis tarda)

Borsodi-Mezőség

IBA kód: HU37

Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Földrajzi koordináták: 47.45 É, 20.48 K
Tenger feletti magasság: 86-93 m
Terület: 28 900 ha
Kritérium: A1, A4i, B1i, B2

Élőhelyek: mezőgazdaság (90%), erdőgazdálkodás (5%), vízgazdálkodás (5%).

Földhasználat: gyepek (60%), mesterséges élőhelyek (30%), erdők és facsoportok (5%), vízi élőhelyek (5%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági művelés felhagyása (A),lecsapolás (A), kotrás és csatornázás (B), mélységi vagy talajvíz kitermelés (B), egyéb (B).

Védettség: részleges.



 

Területleírás

Mezőcsát és Mezőnagymihály térségében, a Tiszajobb partján elhelyezkedő folyóhátak közé zárt szikes ártér szikespusztákkal, mocsarakkal, holtág maradványokkal. Elsősorban aszarvasmarha- és juh legeltetés, valamint a szántóföldi növénytermesztés a jellemző területhasznosítás.

Madártani jelentőség

Elsősorban a pusztai madarak számárafontos élőhely. Kóborlási időben jelentős a ragadozó madarak állományais. Vonuláskor egyre inkább növekszik a daru mennyisége. Télen a Kiskörei-víztározón éjszakázó nagylilikek is kijárnak ide táplálkozni.

Természetvédelmi kijelölések

17 932 hektár a Borsodi-Mezőség TK része.

Természetvédelmi kérdések

A legfontosabb veszélyeztetőtényezők közé tartozik a legelő állatállomány csökkenése, a pusztaivizek elvezetése, a gépesített betakarítás és az illegális vadászat,aminek az elmúlt években túzok és kerecsensólyom is áldozatául esett. Atúzokállomány védelméről az MME Túzokvédelmi Programja gondoskodik aBükki Nemzeti Park Igazgatóságával együttműködésben. Az MME Bükki HCsaktív védelmi intézkedéseket tesz a térség ragadozómadár- és szalakótaállománya érdekében. A vizes élőhelyek és a túzokos területek védelmeérdekében jelentős területek kerültek a természetvédelmi szervezetek kezelésébe.

Minősítő fajok:

kanalas gém (Platalea leucorodia)

kék vércse (Falco vespertinus)

kerecsensólyom (Falco cherrug)

fogoly (Perdix perdix)

daru (Grus grus)

túzok (Otis tarda)

szalakóta (Coracias garrulus)

kis őrgébics (Lanius minor)

Tiszaluc-Kesznyéteni puszta

IBA kód: HU38

Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg
Földrajzi koordináták: 48.1 É, 21.3 K
Tenger feletti magasság: 90-95 m
Terület: 7 200 ha
Kritérium: B2

Élőhelyek: gyepek (40%), mesterséges élőhelyek (35%), vízi élőhelyek (15%), erdők és facsoportok (10%).

Földhasználat: mezőgazdaság (85%), erdőgazdálkodás (10%), természetvédelem és kutatás (5%), egyéb (5%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági termelés intenzitásánaknövekedése (A), lecsapolás (A), a növényzet égetése (A), gátak, csatornák, duzzasztók építése (B), erdőirtás (B), tűzifa gyűjtés (C).

Védettség: részleges.



 

Területleírás

A Tisza és a Sajó által közrefogottmentesített ártér Tiszaújváros közelében holtmedrekkel és rétiesedőöntésföldekkel. Szikesedő ártéri mocsárrétek, fűzbokrokkal tarkítottártéri mocsarak, holtágak, folyómeder, puhafás és keményfás ártériligeterdők, nemesnyár ültetvények jellemzik. A rét-legelő gazdálkodás,a szántóföldi növénytermesztés és az erdőgazdálkodás a legfontosabb gazdálkodási módok.

Madártani jelentőség

A terület elsősorban a nádasokban,fűzbokrokon fészkelő gémfélék � bakcsó (Nycticorax nycticorax), kiskócsag (Egretta garzetta), nagy kócsag (Egretta alba) fészkelőhelye.Ezek mellett az ártéri területekre jellemző erdei, vízi és réti fajok is előfordulnak.

Természetvédelmi kijelölések

6 083 hektár a Kesznyéteni TK része.

Természetvédelmi kérdések

A legfontosabb veszélyek közétartozik a rétek kezelésének csökkenése, illetve hiánya, a növekvőigény beerdősítésükre, felszántásukra. A mocsári élőhelyeket aszályosévekben vízhiány és nádégetés sújtja. A természetszerű ártéri erdőkterülete a fakitermelések és a falopások hatására csökken. A területlegértékesebb részei az állami természetvédelem, illetve a TiszatájKözalapítvány tulajdonában vannak, ami lehetővé teszi a természetvédelmi célú rekonstrukciók megkezdését.

Minősítő fajok:

bakcsó (Nycticorax nycticorax)

üstökös gém (Ardeola ralloides)

Bodrogzug

IBA kód: HU39

Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Földrajzi koordináták: 48.15 É, 21.25 K
Tenger feletti magasság: 99-105 m
Terület: 10 000 ha
Kritérium: A1, A4i, B1i, B2

Élőhelyek: gyepek (70%), mesterséges élőhelyek (15%), vízi élőhelyek (10%), erdők és facsoportok (5%)

Földhasználat: mezőgazdaság (65%), turizmus és üdülés (20%), erdőgazdálkodás (10%), halászat (5%), vízgazdálkodás (5%)

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági művelés felhagyása (A),erdősítés (A), a mezőgazdasági termelés intenzitásának növekedése (B),a növényzet égetése (B), a madarak zavarása (B), természeti események (B), intenzív erdőgazdálkodás (C), üdülés, turizmus (C).

Védettség: részleges.




Területleírás

A Bodrog kb.30 km hosszú és 2-3 km szélesmagyarországi ártere és a Bodrog torkolata alatti Tisza ártér aRakamazi-réttel. Kelet-Magyarország legnagyobb ősi állapotokat idézőártéri élőhelyegyüttese. Nyílt vizű és teljesen feltöltődött, náddal,gyékénnyel benőtt holtágak, ártéri mocsarak, mocsárrétek, puhafásligeterdők, nemesnyár ültetvények is kevés hullámtéri szántó jellemzi aterületet. A területen a rétgazdálkodás és a szarvasmarha legeltetés,valamint az erdészet a fő gazdálkodási mód. A természeti és horgászturizmus fontos célterülete.

Madártani jelentőség

A nedves rétekhez, mocsarakhoz és azártéri erdőkhöz kötődő madarak fontos élőhelye. A haris legfontosabbélőhelye Magyarországon. Emellett gém- és fattyúszerkő telepek istalálhatók itt. A Bodrog ártere egyben fontos táplálkozóhelye aZemplénben fészkelő fekete gólyáknak és kis békászósasoknak. A nagykiterjedésű ártér fontos szerepet tölt be a madárvonulásban is. Ezkülönösen a daru és a fekete gólya esetében jól ismert. Valószínűlegjelentős a récefélék tavaszi vonulása is, de a víz alatt álló területet nem lehet áttekinteni, ezért erre vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk.

Természetvédelmi kijelölések

3 782 hektár a Tokaj-BodrogzugTK, 1 123 hektár pedig a Long-erdő TT részét képezi. A Tokaj-BodrogzugTK 3 782 hektár kiterjedésű bodrogzugi része szerepel a Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területek Jegyzékén.

Természetvédelmi kérdések

A rétek művelésének felhagyása, anövényzet égetése, a gyepek beerdősítése, a korai, nagy területekrekiterjedő kaszálások veszélyeztetik a haris költését. A Tokaj-BodrogzugTK rendelkezik természetvédelmi kezelési tervvel, ez azonban nembiztosítja kellőképpen a haris védelmét. A védett természeti területekvédettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvényalapján a TK nagy része az állami természetvédelmi szervek kezelésébekerült. A tiszaladányi gémtelep területe a Tiszatáj Közalapítványtulajdonában áll. 1997-ben az MME a Bajor Természetvédelmi Egyesület(LBV) segítségével harisvédelmi programot indított, amit 1998-tól aKözponti Környezetvédelmi Alap is támogat. A terület az MME Cigányréce Kutatási Programja egyik mintaterülete.

Minősítő fajok:

bakcsó (Nycticorax nycticorax)

fekete gólya (Ciconia nigra)

kanalas gém (Platalea leucorodia)

cigányréce (Aythya nyroca)

haris (Crex crex)

daru (Grus grus)

Mátra-hegység

IBA kód: HU40

Megye: Heves és Nógrád
Földrajzi koordináták: 47.49 É, 20.0 K
Tenger feletti magasság: 200-1014 m
Terület: 58 100 ha
Kritérium: A1, B2

Élőhelyek: erdők és facsoportok (90%), bokrosok (5%), mesterséges élőhelyek (5%).

Földhasználat: erdőgazdálkodás (90%), természetvédelem és kutatás (50%), turizmus és üdülés (30%), település, üzem, szállítás (5%).

Veszélyeztető tényezők: intenzív erdőgazdálkodás (A), egyéb (A), infrastruktúra fejlesztése (B), a mezőgazdasági művelés felhagyása (B).

Védettség: részleges.




Területleírás

Vulkanikus középhegység magas gerincekkel aZagyva és a Tarna között. Az erdőtakarót elsősorban cseres-tölgyesek,gyertyános-kocsányos tölgyesek, és szubmontán bükkösök találhatók. Azerdőgazdálkodás és a turizmus tartoznak a legfontosabb földhasználatimódok közé. Emellett jelentős még a nagyvad gazdálkodás, és a terület határai közelében bányászat is folyik.

Madártani jelentőség

Elsősorban az erdei madárfajok találjákmeg életfeltételeiket. A ragadozó madarak száma alapján nemzetközijelentőségű terület, de ezek mellett jelentős a közép fakopáncs, szürke küllő, örvös légykapó és kis légykapó állomány is.

Természetvédelmi kijelölések

11 863 hektár a Mátrai TK, 186 hektár pedig a Gyöngyösi Sárhegy TT része.

Természetvédelmi kérdések

Az intenzív erdőgazdálkodáskövetkeztében korlátozottak a változatos élőhelyeket, idős, odvas,rovarokban gazdag fákat igénylő fajok életfeltételei. A túltartottvadállomány korlátozza a természetes erdőfelújítások lehetőségét. Agazdálkodás és a turizmus által okozott zavarás az érzékenyebb fajokatkárosíthatja. A mezőgazdasági művelés felhagyása miatt a hegységbelsejében és a hegylábi területeken csökken a ragadozó madaraktáplálkozó területe. Az úthálózat (az erdészeti feltáróutakat is beleértve) fejlesztése fokozza a terület fragmentációját.

Minősítő fajok:

parlagi sas (Aquila heliaca)

kerecsensólyom (Falco cherrug)

Bükk-hegység

IBA kód: HU41

Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves
Földrajzi koordináták: 48.10 É, 20.30 K
Tenger feletti magasság: 200-958 m
Terület: 61 000 ha
Kritérium: A1, B2

Élőhelyek: erdők és facsoportok (90%), bokrosok (5%), mesterséges élőhelyek (5%).

Földhasználat: erdőgazdálkodás (90%), természetvédelem éskutatás (90%), turizmus és üdülés (20%), honvédelem (5%), település, üzem, szállítás (5%).

Veszélyeztető tényezők: intenzív erdőgazdálkodás (A%), szelektív fakitermelés (C%).

Védettség: részleges.




Területleírás

Az Északi-középhegységben találhatókarszthegység, mély völgyekkel és széles fennsíkokkal. A magasabbfekvésű részeken gyertyános-tölgyesek, szubmontán és montán bükkösök,déli kitettségű lejtőkön molyhos tölgyesek és karsztbokor-erdők, mészkősziklagyepek, lejtősztyepprétek találhatók. A Bükk-fennsík sajátosértéke a Nagy-mező töbrökkel tarkított rétje. Az erdőgazdálkodás, avadászat és a turizmus tartozik a legfontosabb emberi tevékenységekközé. A hegylábi területeken szőlőművelés és szántóföldi gazdálkodás folyik.

Madártani jelentőség

Elsősorban az erdei madárfajok találjákmeg itt életfeltételeiket. A ragadozó madarak száma alapján nemzetközijelentőségű terület, de ezek mellett jelentős a közép fakopáncs, szürke küllő, örvös légykapó és kis légykapó állomány is.

Természetvédelmi kijelölések

41 833 hektár a Bükki NP részét képezi.

Természetvédelmi kérdések

A legfontosabb veszélyeztetőtényező az intenzív erdőgazdálkodás, ami részben nagymértékű zavarást,részben az élőhelyi változatosság csökkenését okozza. A hegylábiterületeken a ragadozó madarak táplálkozási feltételei a legeltetésszinte teljes hiánya miatt romlottak jelentősen. A nemzeti parkbővítése folyamatban van. A nemzeti park alapállapot-felmérésefolyamatban van. Az MME Bükki HCs aktív ragadozó madárvédelmi tevékenységet végez.

Minősítő fajok:

kígyászölyv (Circaetus gallicus)

békászósas (Aquila pomarina)

parlagi sas (Aquila heliaca)

kerecsensólyom (Falco cherrug)

Zempléni-hegység

IBA kód: HU42

Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Földrajzi koordináták: 48.14 É, 21.25 K
Tenger feletti magasság: 163-895 m
Terület: 102 000 ha
Kritérium: A1, B2

Élőhelyek: erdők és facsoportok (80%), mesterséges élőhelyek (10%), bokrosok (5%), gyepek (5%).

Földhasználat: erdőgazdálkodás (90%), turizmus és üdülés (20%), természetvédelem és kutatás (10%), mezőgazdaság (5%).

Veszélyeztető tényezők: a madarak zavarása (A), intenzíverdőgazdálkodás (A), a mezőgazdasági művelés felhagyása (B), erdősítés(B), gátak, csatornák, duzzasztók építése (B), kitermelő iparágak (B),infrastruktúra fejlesztése (B), üdülés, turizmus (B), iparosítás, városiasodás (C), tűzifa gyűjtés (C).

Védettség: részleges




Területleírás

Északkelet-Magyarországon található vulkanikuseredetű középhegység, amit a Bodrog és a Hernád folyók fognak közre.Főként szubmontán és montán bükkösök, gyertyános tölgyesek borítják. Avölgyekben hegyi kaszálórétek, fás legelők, idős gyümölcsösöktalálhatók. A legfontosabb emberi tevékenységek: az erdőgazdálkodás, avadgazdálkodás, a turizmus, a szőlőtermesztés, gyümölcstermesztés, szántóföldi növénytermesztés.

Madártani jelentőség

Elsősorban az erdei madárfajok találjákmeg itt életfeltételeiket. A ragadozó madarak száma alapján nemzetközijelentőségű terület, de ezek mellett jelentős a közép fakopáncs, szürke küllő, örvös légykapó és kis légykapó állomány is.

Természetvédelmi kijelölések

26 496 hektár a Zepléni TK, 2 hektár pedig a Bodrogszegi Várhegy TT részét képezi.

Természetvédelmi kérdések

A legfontosabb veszélyeztetőtényezők közé tartozik az intenzív erdőgazdálkodás, a turizmus(különösen a sziklamászás), a bányászat, a kaszálók és legelőkművelésének felhagyása, az erdőtelepítés, üdülőterületek növekedése,víztározó építés az Aranyosi-völgyben. A terület legfőbb értékeitképező ragadozó madarak fészkeinek zöme nem a védett terület határainbelül található, ami megnehezíti a hosszú távú természetvédelmi érdekekérvényesítését. Sajnos a TK bővítése már évek óta húzódik. Az MME Zempléni HCs aktív ragadozómadár- és uhuvédelmi programot hajt végre.

Minősítő fajok:

fekete gólya (Ciconia nigra)

fehér gólya (Ciconia ciconia)

kígyászölyv (Circaetus gallicus)

békászósas (Aquila pomarina)

parlagi sas (Aquila heliaca)

Aggteleki-karszt és Bódva-völgy

IBA kód: 43 (HUA01)
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Földrajzi koordináták: 48.29 N 20.33 E
Tenger feletti magasság: 155-604 m
Terület: 28600 ha
Kritérium: A1, B2




Élőhelyek: erdők és facsoportok (70%), gyepek (15%), mesterséges élőhelyek (10%), bokrosok (5%).

Földhasználat: természetvédelem és kutatás (100%), erdőgazdálkodás (80%), turizmus és üdülés (70%), mezőgazdaság (5%).

Veszélyeztető tényezők: intenzív erdőgazdálkodás (A), tűzifagyűjtés (A), mezőgazdasági termelés intenzitásának növelése (B),mezőgazdasági művelés felhagyása (B), üdülés, turizmus (B), növényzetégetése (C), szelektív fakitermelés (C), infrastruktúra (C), madarak zavarása (C),

Védettség: részleges.

 




Területleírás

 

Középhegységi karsztvidék, keskeny, mélyvölgyekkel, bővizű forrásokkal, dolinás karsztfennsíkokkal. A főkőzetforma a triász-mészkő, amiben világhírű barlangrendszer alakultki. A régióban - amely nem messze található az Ózd-Kazincbarcikaiiparvidéktől - mintegy 5000 ember él. A helyi lakosság jelentős részekorábban a közeli ipari üzemekben talált munkát, de 1990 után amunkanélküliség jelentősen emelkedett, és ma már inkább csak amezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a turizmus ad megélhetést. Ahegyvidéki részeken kevés a bükkös, főként gyertyános tölgyesek,molyhos tölgyes erdők, sajmeggyes karsztbokorerdők, mészkő sziklagyepekés lejtősztyepprétek, kaszálórétek, a patakvölgyekben (különösen aBódva-völgyben) mocsárrétek találhatók. Elsősorban turizmus, erdőgazdálkodás és rétgazdálkodás folyik a területen.

Madártani jelentőség

A terület mind az erdőlakó, mind a nedves rétekhez kötődő fajok számára jelentős. Kiemelkedő értéke a haris (Crex crex).

Természetvédelmi kijelölések

19 763 hektár az Aggteleki NP és Bioszféra Rezervátum része. A területet a világörökség részeként is jegyzik.

Természetvédelmi kérdések

Elsősorban az intenzíverdőgazdálkodás, a falopás veszélyezteti az erdei élőhelyeket, míg avölgyben inkább a rétek művelésének felhagyása, vagy feltörésükbeerdősítésük jelenthet veszélyt. A haris állományt a gépi kaszálás isveszélyezteti. Az MME Gömör-Tornai HCs rendszeresen elvégzi a terület haris- és ragadozómadár-állományának felmérését.

Minősítő fajok:

parlagi sas (Aquila heliaca)

haris (Crex crex)

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges

adományával is hozzájárulhat a madarak

és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

 

     Egyéni és céges adományozás >>

 

     Köszönjük!