IBA

Élőhelyek: vízi élőhelyek (100%).

Földhasználat: vízgazdálkodás (100%), vadászat (50%), halászat és akvakultúra (20%).

Veszélyeztető tényezők: kotrás és csatornázás (A), a madarak zavarása (B), természeti események (B), iparosítás, városiasodás (C).

Védettség: nincs.
Területleírás
A Duna 83 km hosszú szakasza az 1791 és 1708folyam-kilométer között, ahol egyben határfolyó is. Számos ipari üzemés nagyobb város található a folyó mindkét oldalán. Szigetekkel,zátonyokkal, gázlókkal tarkított folyószakasz. Intenzív folyószabályozási tevékenység, erős folyami hajóforgalom jellemzi.

Madártani jelentőség
A bukórécék és - az állóvizek befagyása után - a vetési ludak fontos telelőhelye.

Természetvédelmi kijelölések

Természetvédelmi kérdések
A part menti területek nagymértékűbeépítése, az ipari üzemek szennyezése, a folyószabályozásitevékenységek, valamint a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer alegfontosabb veszélyeztető tényezők. A Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszerépítése kapcsán 1982-től folyik a vízimadár állományok hosszú távú monitorozása.

Minősítő fajok:
vetési lúd (Anser fabalis)
tőkés réce (Anas platyrhynchos)
kerceréce (Bucephala clangula)

Élőhelyek: vízi élőhelyek (50%), mesterséges élőhelyek (35%), erdők és facsoportok (5%), bokrosok (5%), gyepek (5%).

Földhasználat: vízgazdálkodás (100%), turizmus és üdülés (60%),település, üzem, szállítás (50%), mezőgazdaság (40%), természetvédelem és kutatás (5%).

Veszélyeztető tényezők: üdülés, turizmus (A), gátak, csatornák,duzzasztók építése (A), a mezőgazdasági termelés intenzitásánaknövekedése (B), a madarak zavarása (B), tűzifa gyűjtés (B),infrastruktúra fejlesztése (B), erdősítés (C), kotrás és csatornázás (C), kitermelő iparágak (C).

Védettség: részleges.
Területleírás
A Duna Szob és Budapest közötti szakasza, ami magába foglalja a Szentendrei-szigetet és a környező árterületeket is. Magas népsűrűségű terület; hazánk egyik legkedveltebb üdülőterülete.Többé-kevésbé degradált folyó menti élőhelyek: szigetek, zátonyok, puhafás ligeterdők, nemesnyár- és fűz ültetvények, szántók,üdülőterületek jellemzik. A vízgazdálkodás, a hajózás, a turizmus,idegenforgalom, a mezőgazdaság és az erdészet tartozik a legfontosabb emberi tevékenységek közé.

Madártani jelentőség
Eddig összesen 210 madárfajt figyeltek meg a területen, legtöbbjüket vonulási időszakban. Különösen a telelő vadludak és récék számára jelentős élőhely.

Természetvédelmi kijelölések
A Duna-Ipoly NP része.

Természetvédelmi kérdések
A vízszennyezés, a mederkotrás, aBős-Nagymarosi Vízlépcső Rendszer alsó duzzasztójának megépítésetartozik a legfontosabb veszélyeztető tényezők közé. A védetté nyilvánítás valószínűleg önmagában nem oldja meg ezeket a problémákat.

Minősítő fajok:
kárókatona (Phalacrocorax carbo)
vetési lúd (Anser fabalis)
kerceréce (Bucephala clangula)

Élőhelyek: erdők és facsoportok (70%), mesterséges élőhelyek (20%), bokrosok (5%), gyepek (5%).

Földhasználat: erdőgazdálkodás (90%), turizmus és üdülés (30%), természetvédelem és kutatás (20%), mezőgazdaság (10%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági művelés felhagyása (A),intenzív erdőgazdálkodás (A), a madarak zavarása (B), infrastruktúrafejlesztése (B), üdülés, turizmus (B), egyéb (B), a mezőgazdasági termelés intenzitásának növekedése (C).

Védettség: részleges.
Területleírás
A Duna és az Ipoly között elhelyezkedőalacsony, vulkáni eredetű középhegység. Cseres, illetve gyertyánostölgyesek, szubmontán bükkösök, irtásrétek, a medencékben főlegszántóföldek és bogyós gyümölcsök ültetvényei jellemzik. Azerdőgazdálkodás, a turizmus, és a gyümölcstermesztés, szántóföldi gazdálkodás tartoznak a legfontosabb emberi tevékenységek.

Madártani jelentőség
A területen több, mint 117 madárfajfordul elő. Elsősorban az erdőlakó madárfajok, különösen a ragadozó madarak fontos élőhelye.

Természetvédelmi kijelölések
18 028 hektár a Duna-Ipoly NP része.

Természetvédelmi kérdések
: Az intenzív erdőgazdálkodás, arétek művelésének felhagyása, az intenzíven művelt mezőgazdaságiterületek terjeszkedése, a turizmus növekedése, a madarak zavarása, azinfrastruktúra fejlesztése (pl. sífelvonók építése) a legfontosabbveszélyeztető tényezők. A területen aktív ragadozómadár-védelmi tevékenység folyik.

Minősítő fajok:
parlagi sas (Aquila heliaca)
kerecsensólyom (Falco cherrug)

Élőhelyek: gyepek (60%), vízi élőhelyek (20%), erdők és facsoportok (10%), mesterséges élőhelyek (10%).

Földhasználat: mezőgazdaság (70%), erdőgazdálkodás (20%), település, üzem, szállítás (5%), vízgazdálkodás (5%).

Veszélyeztető tényezők: gátak, csatornák, duzzasztók építése(A), kotrás és csatornázás (A), a mezőgazdasági művelés felhagyása (B),a növényzet égetése (B), a mezőgazdasági termelés intenzitásának növekedése (C), erdei legeltetés (C).

Védettség: részleges
Területleírás
A folyó természetközeli állapotú, meanderezőszakasza a szlovák-magyar határon Hont és Ipolytarnóc között. Holtágak,ártéri mocsarak, nedves rétek, puhafás ligeterdők jellemzik.Rétgazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés, erdőgazdálkodás folyik rajta, de a terület jelentős részét egyáltalán nem hasznosítják.

Madártani jelentőség
Az ártéri élőhelyekhez kötődőmadárfajok fontos élőhelye. Legfontosabb értéke a haris (Crex crex), de kisebb gémtelep is található itt.

Természetvédelmi kijelölések
Részben a Duna-Ipoly NP része.

Természetvédelmi kérdések
A rétek művelésének hiánya, anövényzet égetése, a mezőgazdaság intenzitásának növelése és atervezett folyószabályozás és vízlépcső építés a legfontosabbveszélyeztető tényezők. A terület megóvása érdekében az Ipoly Unió teszerőfeszítéseket a térség szlovák és magyar társadalmi szervezeteivel, önkormányzataival együttműködésben.

Minősítő fajok:
haris (Crex crex)

Élőhelyek: gyepek (60%), vízi élőhelyek (25%), mesterséges élőhelyek (10%), erdők és facsoportok (5%).

Földhasználat: mezőgazdaság (65%), erdőgazdálkodás (10%), vízgazdálkodás (25%), egyéb (10%).

Veszélyeztető tényezők: lecsapolás (A), növényzet égetése (A),mezőgazdasági művelés felhagyása (B), erdőtelepítés (B),folyószabályozás (B), természeti események (B), mezőgazdaság intenzitásának növekedése (C), zavarás (C).

Védettség: részleges.
Területleírás

Változatos kultúrtáj a Tápió ésmellékvízfolyásai mentén a Sülysáp, Jászberény, Újszász, Káva általhatárolt térségében. Kiszáradó láprétek, mocsárrétek, szikespusztagyepek, mocsarak, nemesnyár, akác, erdei fenyő ültetvények, kevés égerliget, illetve puhafás ligeterdő jellemzi.

Madártani jelentőség

A változatos élőhelyi adottságoknak köszönhetően a vízimadarak és a pusztai fajok itt egyaránt megtalálják életfeltételeiket.

Természetvédelmi kijelölések

Egyelőre csak helyi szinten védett 2 166 hektár.

Természetvédelmi kérdések

A legnagyobb problémát a vizesterületek lecsapolása, a legeltetés és kaszálás felhagyása, azállatállomány csökkenése jelenti. A Jászkun Természetvédelmi Szervezetkezdeményezésére megindult egy tájvédelmi körzet létesítése, ami magábafoglalná a már meglévő helyi védettségű területeket, valamint a Felső-és Alsó-Tápió legértékesebb szakaszait. A Tápió-vidék TermészetiÉrtékeiért Közalapítvány a Hajta-menti területek vízpótlását, a legfontosabb élőhelyek megóvását szeretné elérni.

Minősítő fajok:

bölömbika (Botaurus stellaris)

törpegém (Ixobrychus minutus)

kék vércse (Falco vespertinus)

nagy goda (Limosa limosa)

Élőhelyek: gyepek (90), mesterséges élőhelyek (10).

Földhasználat: mezőgazdaság (100%).

Veszélyeztető tényezők: növényzet égetése (B), madarak zavarása(B), lecsapolás (B), természeti események (B), vadállomány nem fenntartható hasznosítása (C), erdősítés (C).

Védettség: nincs.
Területleírás
Szolnoktól délnyugatra, a Gerje és a Körös-érnevű vízfolyások között található szikes és homokos talajú terület.Főként szikes puszták és a közéjük beékelődő extenzív szántókjellemzik. Legeltetés, kaszálás, szántóföldi növénytermesztés és egy kisebb területen tógazdasági halászat folyik.

Madártani jelentőség
A pusztai madárfajok költőhelye. Ahalastavon és környékén jelentős a parti madarak és fekete gólyák (Ciconia nigra), kanalasgémek (Platalea leucorodia) vonulása is.

Természetvédelmi kijelölések
Még nem védett.

Természetvédelmi kérdések
Az elmúlt aszályos évtizedbensúlyos gondot okozott a vizes élőhelyek kiszáradása. A térség egyetlenjelentősebb vizes élőhelyén, a Jászkarajenői-halastavon a vízivadvadászat az átvonuló védett fajokat is zavarja az éjszakázóhelyükön.Védetté nyilvánítását a Jászkun Természetvédelmi Szervezet kezdeményezte 1992-ben.

Minősítő fajok:
kék vércse (Falco vespertinus)
nagy goda (Limosa limosa)
szalakóta (Coracias garrulus)
kis őrgébics (Lanius minor)

Élőhelyek: mesterséges élőhelyek (55%), gyepek (40%), vízi élőhelyek (5%).

Földhasználat: mezőgazdaság (90%), természetvédelem és kutatás (60%), üdülés és turizmus (5%), vízgazdálkodás (5%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági művelés felhagyása (A),lecsapolás (B), természeti események (B), a mezőgazdasági termelésintenzitásának növekedése (B), a madarak zavarása (C), üdülés, turizmus (C).

Védettség: részleges.
Területleírás
A nemzetközi jelentőségű madárélőhely aközéptáj mintegy 60 km hosszú és 10-15 km széles részét foglalja magábaKiskunlacháza és Szakmár között az 51. sz. főközlekedési út, valamint aDuna-völgyi csatorna által közrezárt területen. Nagy kiterjedésű szikespuszták, szikes tavak, tanyás mezőgazdasági területek jellemzik.Külterjes juh- és szarvasmarha-legeltetés, takarmánytermesztés, a csatornák mentén horgászat folyik.

Madártani jelentőség
A Duna-menti síkság részben a pusztaimadárfajok -� pl. túzok (Otis tarda), kerecsensólyom (Falco cherrug),kékvércse (Falco vespertinus) � részben a sziki fészkelőmadárközösségek � gulipán (Recurvirostra avosetta), gólyatöcs(Himantopus himantopus), széki lile (Charadrius alexandrinus) � számárafontos terület. A szikes tavakon ősszel és tavasszal jelentős mennyiségben vonulnak át a vadludak, vadrécék és a parti madarak is.

Természetvédelmi kijelölések
21 200 hektár a Kiksunsági NPrésze. A Kiskunsági szikes tavak (3903 ha) egyben szerepel a NemzetköziJelentőségű Vizes Területek Jegyzékén is. Itt a 8/1993 (I. 30.) FM rendelet a vízivad vadászatát megtiltotta.

Természetvédelmi kérdések
Az elmúlt évtized erősen aszályosidőjárása következtében a szikes tavak, és a szikes puszták vízállásaisorra tűntek el. A Kiskunsági Nemzeti Park a Kelemen-széken éskörnyékén biztosít mesterséges vízpótlást. Itt az MME mesterségesfészkelőhelyeket alakított ki a küszvágó csérek számára. További tervekkészülnek az ürbőpusztai rizskalickákon a vizes élőhelyekhelyreállítására. A nemzeti park biztosítja a túzok élőhelyigényénekmegfelelő gazdálkodást a kezelésében lévő területeken. A széki lile nemvédett területen elhelyezkedő, legnagyobb hazai fészkelőhelyét jelentőBödi-szék esetében az MME a terület megvásárlásával biztosítja avédelem és az élőhely fejlesztésének lehetőségeit. A pusztaiéletközösségek védelméhez azonban elengedhetetlen a terület érzékenytermészeti területté nyilvánítása, és a természetkímélő gazdálkodás támogatása.

Minősítő fajok:
vörös gém (Ardea purpurea)
nagy lilik (Anser albifrons)
nyári lúd (Anser anser)
nyílfarkú réce (Anas acuta)
kék vércse (Falco vespertinus)
kerecsensólyom (Falco cherrug)
túzok (Otis tarda)
nagy goda (Limosa limosa)
nagy goda (Limosa limosa)
nagy póling (Numenius arquata)
fattyúszerkő (Chlidonias hybridus)
kormos szerkő (Chlidonias niger)

Élőhelyek: vízi élőhelyek (40%), mesterséges élőhelyek (30%), erdők és facsoportok (15%), gyepek (15%).

Földhasználat: természetvédelem és kutatás (50%), mezőgazdaság (30%), erdőgazdálkodás (30%).

Veszélyeztető tényezők: a növényzet égetése (A), mélységi vagytalajvíz kitermelés (A), természeti események (A), a mezőgazdasági termelés intenzitásának növekedése (C).

Védettség: teljes.
Területleírás

Egy nagy kiterjedésű szél által kimélyített(deflációs) medence a Kiskunsági-homokháton, Izsák közelében. Nádasmocsár, fűzbokrokkal, szélein mocsár- és láprétekkel, puhafásligeterdőkkel, kőrises-égerláp erdőkkel, fenyő- és akácültetvényekkel. Nádgazdálkodás, legeltetés, kaszálás és erdőgazdálkodás folyik rajta.

Madártani jelentőség

A Kolon-tó a mocsarakhoz kötődő fajokfontos élőhelye. Nádrengetegében a gyakori nádi énekesek mellettjelentős gémtelep is kialakult. Az itt fészkelő madarak a környező területekre, elsősorban a Kelemen-székre járnak táplálkozni.

Természetvédelmi kijelölések

2 962 hektár a Kiskunsági NP része, egyben 1997 óta szerepel a Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területek Jegyzékén is.

Természetvédelmi kérdések

A tavi szukcesszió előrehaladása,a Kiskunsági-homokhátság talajvízszint csökkenése jelenti a legnagyobbproblémát. A gémfélék táplálkozási feltételeinek javítása, illetve azélőhely változatosságának növelése érdekében a terület egy részén nyílt vízfelületet hoztak létre a PHARE program támogatásával.

Minősítő fajok:

nagy kócsag (Egretta alba)

kanalas gém (Platalea leucorodia)

Élőhelyek: gyepek (65%), vízi élőhelyek (20%), erdők és facsoportok (15%).

Földhasználat: mezőgazdaság (65%), erdőgazdálkodás (15%).

Veszélyeztető tényezők: természeti események (A), a madarak zavarása (B), kotrás és csatornázás (B).

Védettség: részleges.

Élőhelyek: vízi élőhelyek (60%), gyepek (40%). A terület mélyebbrészein nagy kiterjedésű nádasok váltakoznak szikes gyepekkel és szántókkal.

Földhasználat: vízgazdálkodás (100%), mezőgazdaság (50%).

Veszélyeztető tényezők: lecsapolás (A), kotrás és csatornázás (A), a mezőgazdasági művelés felhagyása (B), vízivad nem fenntartható hasznosítása (C).

Védettség: nincs.