madárgyűrűzés

A megfigyelt madarat 2010. tavaszán gyűrűzték színes jelölőgyűrűvel Pescara közelében, majd 2013. és 2014. tavaszán is megfigyelték  a vonulás során Olaszországban, Senigalliánál. Most viszont költés közben azonosították a madarat Dunatetétlen határában (Bárdos Tibor). Ez az első külföldi gyűrűs széki lile megkerülés hazánkban.

Az olasz gyűrűs széki lile megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon eddig 629 széki lilét gyűrűztek, legnagyobbrészt az 1990-es években. Ezek közül hét példány került meg külföldön, valamennyi Olaszországban. 

A széki lile fokozottan védett, erősen visszaesett állományú fészkelő partimadarunk. Szikes pusztákon, a kopár talajon fészkel. Vonuló, a Kárpát-medencében fészkelő madarak a telet Afrika északnyugati partvidékén és a Száhel övezetben töltik. 

További információ a széki liléről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-chaale

Ezt a madarat 2019 nyarán jelölték narancssárga jelölőgyűrűvel a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Koleszár Balázs). Ez az első hazai gyűrűs réti cankó, ami megkerült Spanyolországban.

A Spanyolországban megfigyelt réti cankó a gyűrűzést követően (Fotó: Koleszár Balázs)

Magyarországon 2017 óta alkalmaznak a réti cankóra teleszkóppal viszonylag könnyen leolvasható színes gyűrűs jelölést. A Mekszikópusztai Madárvárta munkatársai 2019-ben a Fertőújlak melletti szikes elöntésen 549 réti cankót gyűrűztek meg ezzel a módszerrel az őszi vonulás során.

A Katalóniában megfigyelt réti cankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyar gyűrűs réti cankók nagyobb számban eddig Lengyelországban kerültek meg. Ezen kívül a Kárpát-medencén túl Finnországból, Litvániából, Németországból, Olaszországból, valamint Afrikában Mauritániából, Szenegálból és Maliból jelentettek hazai jelölésű példányokat. Itthon eddig finn, svéd, lengyel, cseh, szlovák, spanyol, olasz és (Maliban felhasznált) francia gyűrűs réti cankók kerültek meg.

A réti cankó Európa és Ázsia északibb vizes élőhelyein fészkel. Magyarországon rendszeres tavaszi és őszi átvonuló. Ilyenkor nagyobb számban lehet megfigyelni szikes tavakon, nedves réteken, belvízfoltokon, sekély tavakon. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.

Magyar gyűrűs réti cankó Spanyolországban (Fotó: Álex Fonollosa)

A Zalavár közelében megfigyelt madarat fiókakorában gyűrűzték 2016-ban, Tallinntól nem messze. A fészkelőpár tojó tagja fekete sas, a hím tagja első generációs fekete-békászó sas hibrid, így fiókájuk is hordozza mindkét madárfaj tulajdonságait.

Ez az első külföldi gyűrűs fekete sas megfigyelés Magyarországon.

Az észt gyűrűs fekete sas megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A fekete sas és a békászó sas igen közel áll egymáshoz, elterjedési területük átfedő zónájában viszonylag gyakran fordulnak elő vegyes költőpárok. A nálunk kis számban fészkelő, fokozottan védett békászó sas fészkelőterületének keleti határa nagyjából Oroszországig terjed. A fekete sas leginkább Kelet-Európa és közép-Ázsia síkvidékein fészkel, és Ázsia déli területeire vonul. Magyarországon ritkán látható tavasszal és ősszel, esetenként néhány kelet-európai példány át is telel a Kárpát-medencében.

Észt gyűrűs fekete sas (Fotó: Bődör Bence)

További információ a fekete sasról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-aqucla

A madarat március 6-án kapták lencsevégre (Cliff Dorse) a Kruger Nemzeti Parkban (www.krugerpark.co.za).

Magyar gyűrűs kék vércse Dél-Afrikában (Fotó: Cliff Dorse)

Ezt a kék vércsét fiókakorában jelölték 2017-ben, Görbeháza határában (Hajdú-Bihar megye, Török Hunor Attila). A hazai kék vércse védelmi program keretén belül a madár a fémgyűrű mellé két műanyag színes gyűrűt is kapott. Az egyik egy kód nélküli területjelző, a másik pedig egyedi kódos, teleszkóppal is leolvasható gyűrű. Ez utóbbit ez a madár az évek során elvesztette, így a fényképes azonosításhoz csak a fémgyűrű részlete és a területjelölő gyűrű adta a támpontot. Bár a teljes gyűrűszám nem látszott a képeken, mégis azonosítható volt a madár a részletek és a piros területjelölő gyűrű alapján.

A Dél-Afrikában lefényképezett magyar gyűrűs kék vércse megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Ez az első olyan hazai gyűrűs kék vércse, amelyik Afrika Egyenlítőn túli területén került meg. 

A kék vércse Közép-Ázsiában és Kelet-Európában fészkel, költőterületének nyugati határvidéke a Kárpát-medence. Nyár végén nagy csapatokba verődnek, egyes gyülekezőhelyükön több ezer madár is összegyűlhet. A telet Dél-Afrikában töltk, az első példányok áprilisban érkeznek vissza a költőterületeikre. 

A kék vércse vonulásáról sok értékes új információval szolgátak a műholdas nyomkövetővel felszerelt példányok. Bővebben: www.falcoproject.eu/hu/splash

További információ a kék vércséről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-falves

Magyar gyűrűs kék vércse Dél-Afrikában (Fotó: Cliff Dorse)

A madarat október végén figyelték meg a Pagaszitikósz-öbölnél (George Kouthouridis). Ezt a kis lilét 2019 nyarán jelölték piros jelölőgyűrűvel a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Lukács Katalin Odett). Ez az első hazai gyűrűs kis lile, ami megkerült Görögországban.

A megfigyelt kis lile gyűrűzéskori fényképe (Fotó: Lukács Katalin Odett) 

A hazai madárgyűrűzési adatbankban tárolt korábbi megkerülések a Kárpát-medencétől nyugat, délnyugati irányban helyezkednek el, ez az első adat a Balkán-félszigetről. 

A megfigyelt kis lile megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A Madárgyűrűzési Adatbankban tárolt külföldi vonatkozású kis lile megkerülések térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazánkban rendszeres fészkelő kis lile vonuló madár, itthon március és október között lehet megfigyelni. A Kárpát-medencén átvonuló példányok elsősorban Észek-Európából érkeznek. Az európai állomány a telet Afrikában, elsősorban a Száhel övezetben tölti. 

További információ a kis liléről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-chadub

A litván gyűrűs sast október elején fényképezték le Besenyszög határában (Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú Tamás). Ezt a madarat fiókakorában gyűrűzték idén júliusban, a Nyeman folyó deltájának a közelében. Az eset érdekessége, hogy a madarat egy vegyes költőpár nevelte fel, a hím fekete sas, a tojó pedig békászó sas volt, így a fiatal madár egy hibrid sas. 

A megfigyelt madár gyűrűzési és megfigyelési helyei

A madár a színes gyűrű mellett egy GPS jeladóval is el van látva, útja a Kárpát-medencéig Kelet-Lengyelországon át szinte egyenesen vezetett déli irányba. A jászsági pihenőt követően folytatta útját a déli határvidék felé.

A megfigyelt hibrid sas fényképe a gyűrűzéskor (Fotó: Vytautas Eigirdas)

Magyarországon korábban egy lengyel gyűrűs fekete, békászó sas hibridet figyeltek meg, szintén a színes gyűrűje alapján.

A két madárfaj igen közel áll egymáshoz, elterjedési területük átfedő zónájában viszonylag gyakran fordulnak elő vegyes költőpárok. A nálunk kis számban fészkelő, fokozottan védett békászó sas fészkelőterületének keleti határa nagyjából Oroszországig terjed. Vonuló madárfaj, afrikai telelőterületeit a Boszporusz irányából közelíti meg. A fekete sas leginkább Kelet-Európa és közép-Ázsia síkvidékein fészkel, és Ázsia déli területeire vonul.

További információ a fekete sasról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-aqucla

 valamint a békászó sas információs oldala: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-aqupom

A gólyát augusztus 31-én figyelték meg Ludányhalászi határában (Papp Ferenc). Ezt a madarat fiókakorában gyűrűzték 2018-ban Nyugat-Svédország partvidéken (Nordens Ark, Bohus megye). Korábban Hollandiában is megfigyelték, 2019-ben, valamint Németországban idén tavasszal.

A svéd gyűrűs fehér gólya megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Ez a hatodik olyan fehér gólya megkerülés itthon, amit a skandináv országban gyűrűztek, de mindezek közül ezt a példányt jelölték a legészakabbra.

Magyarországon megkerült svéd gyűrűs fehér gólyák megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A fehér gólya csak kis számban fészkel a Skandináv-félsziget déli területein. A Kárpát-medence fontos pihenő és táplálkozó helye a tőlünk északabbra fészkelő és a Boszporusz felé vonuló fehér gólyáknak. 

Svéd gyűrűs fehér gólya (Fotó: Papp Ferenc)

További információ a fehér gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ciccic

Ezt a madarat fiókaként gyűrűzték június elején Nyékládháza közelében (Debreczeni-tó, gyűrűző: Balázsi Péter).

Az Ukrajnában megfigyelt küszvágó csér megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Ez a második magyar gyűrűs küszvágó csér megkerülés Ukrajnában, de az első, amit a színes gyűrűje alapján azonosítottak. Az első eset még 1961-ben történt, amikor egy 1957-ben a Szegedi Fehér-tavon, dr. Beretzk Péter által, fiókaként jelölt példányt lőttek le a Duna-delta közelében.

Az itthon ezidáig megjelölt közel hétezer küszvágó csér közül összesen 21 madár került meg külföldön, közülük három Afrikában (a Dél-afrikai Köztársaságban, Mozambikban, és Namíbiában). Magyarországon eddig 24 külföldi gyűrűs példány került meg. 

A Madárgyűrűzési Központ adatbankjában szereplő küszvágó csér megkerülések.

A küszvágó csér fokozottan védett, rendszeres fészkelő madárfaj Magyarországon, szikes tavak, halastavak, vagy bányatavak környékén, szigetein, sokszor dankasirályokkal vegyes telepeken. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.

További információ a küszvágó csérről a Tudástár, Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-stehir