PARLAGI SAS (Aquila heliaca)
Testhossza 72-84 cm, szárnyfesztávolsága 180-215 cm, testtömege 2.450-4.530 g. Az öreg madarak színe sötétbarna, a fej és a nyak hátoldala aranyszínű, a háton két fehér vállfolt látható, ami azonban egyes egyedeknél teljesen hiányozhat. A faroktollak alapszíne sárgásszürke, sötét keresztsávokkal, a farok végén széles sötét sáv található. A fiatal madarak fedőtollazata világos sárgás-barna, az evezők és a faroktollak sötétek. Az öregkori tollazat 5.-6. életévükben jelenik meg. Az átszíneződő, 3.- 4.-éves madarak tollazata változatos, sötét és világos testtollak különböző arányú keveréke. A parlagi sas számos nemzetközi természetvédelmi egyezményben kiemelt helyen szerepel. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint.
Elterjedés
Elterjedési területe Közép- és Délkelet-Európától egészen Közép-Ázsiáig húzódik (ld. térkép). Legnyugatibb ismert fészkelőhelye Európában Csehország. A XX. század közepére a hazai állomány a kíméletlen pusztítás következtében jelentős mértékben lecsökkent.
A parlagi sas jelenlegi hazai állománya közel 70 pár. Minden évben több új pár jelenik meg, ami ritka jelenség, mivel elterjedési területének nagy részén csökken a fészkelő párok száma. A telet a kelet-európai és ázsiai állomány Délkelet-Ázsiában, Észak-Indiában, a Közel-Keleten és Északkelet-Afrikában tölti, míg a Kárpát-menedcében költő öreg madarak állandóak, a fiatal madarak pedig valószínűleg Délkelet-Európába vagy a Közel-Keletre kóborolnak.
|
| A parlagi sas elterjedési területe (Ábra: Horváth Márton). |
Élőhely
A parlagi sas középhegységekben és mezőgazdasági területeken egyaránt fészkel. A költő párok általában a költőterületek közelében telelnek, de a fiatalok nagy része elvonul, kóborol. A hazai állomány jelentős része az Északi-középhegységben és annak eőterében található mezőgazdasági területeken fészkel. Fészkét elsősorban a fák csúcsára építi, belsejét puha vékony ágakkal, száraz fűvel béleli. Bármilyen fafajon szívesen fészkel, ha fészeképítésre alkalmas ágelágazást talál megfelelő magasságban. A legtöbb pár 1-3 évente új fészket épít, de bizonyos esetekben akár évtizedeken át is használhatják ugyanazt a fészket, így azok tekintélyes méretet érhetnek el: magasságuk a három métert, átmérőjük a másfél métert, tömegük a több száz kg-ot is meghaladhatja.
Szaporodás
A fészeképítés már január végén, február elején elkezdődhet (az időjárástól függően). A parlagi sas általában április elején rakja le 2-3 tojását, a kotlásban mindkét szülő részt vesz. A fiókák 43 nap kotlás után kelnek ki, majd 57-62 nappal ezután hagyják el a fészket. A kirepülést követően még hosszú hetekig a szülők gondozzák a fiatalokat.
Táplálkozás
Legkedveltebb zsákmányállatai a kis-közepes méretű, nappal aktív emlős- és madárfajok. Közülük hagyományosan az ürge és a hörcsög szerepelt legnagyobb számban az étlapján, de az utóbbi évtizedben jelentős változások figyelhetők meg a faj táplálkozási szokásaiban, elsősorban a hazai ürgeállomány drasztikus csökkenése miatt. Bár továbbra is jelentős táplálékforrás a hörcsög, előtérbe kerültek a mezei nyúl és a közepes méretű madárfajok (varjak, szarkák, fácán, galamb, stb.), táplálékában gyakori a sün előfordulása. Alkalmanként elhullott állatokat is fogyaszt, elsősorban télen vagy vonuláskor, egyes területeken (pl. Balkán-fsz.) a költési időben is. Magyarországon a dögevés a fiatal madarakra jellemző leginkább.
Parlagi sas éves jelentés 2008.
A kék vércsék gyülekezése – a Jászság
A Jászság a Tisza-Zagyva szögletben elhelyezkedő kistáj. Ezen a vidéken puszták már csak mozaikosan találhatóak; a gazdálkodó ember jelentős részüket szántóvá alakította az idők folyamán. Egykori mocsarak is eltűntek és többé-kevésbé intenzíven művelt szántók találhatók itt. Nem is olyan régen még a ritka túzok is költött ezen a vidéken, de mára más fajok vették birtokba az élőhelyeket, úgy mint a kerecsensólyom, és a parlagi sas. A terület rejtett részein eddig több mint 250 madárfajt sikerült megfigyelni, és ez a vidék lett kiemelt fontosságú élőhelye fenséges ragadozómada-rainknak!
A Tápióság a Gödöllői dombság és a Jászság közé ékelődő terület, számos természetközeli mozaikos élőhellyel és remek madár- és növényfajokkal. Érdemes ide ellátogatni!
Megfigyelésre a legjobb időszak a tavasz és a nyár, de az ősz is kedvező lehet. 2-3-5 órás túrákat ajánlunk az itt élő madárvilág megismerésére kiemelt túra napokon, vagy lehetőség szerint a vendégek igényéhez igazodva ettől eltérően, egyeztetett napon.
A Jászságban és a Tápióságban az alábbi túrákat szervezzük:
1., Színes madárvilág - mintha a trópusokon lennénk
Kiemelt túra időpontok 2012-ben: május 19., 20., 26., 27., június 2., 3., 9. 10.
A túra jellege: terepjárós és gyalog. Időtartama 3 óra. Létszám: 1-4 fő. Találkozás: Tápiószele 13 óra. Részvételi díj: 20 000 Ft. Túravezető Fatér Imre.
Kiemelt téma: gyurgyalag, búbos banka, jégmadár
2., Rejtett életmódú madarak - vízicsibék, lappantyúk, baglyok és egyebek
Kiemelt túra időpontok 2012-ben: május 19., 20., 26., 27., június 2., 3., 9. 10.
A túra jellege: terepjárós. Időtartama 5 óra. Létszám: 1-4 fő. Találkozás: Tápiószele 17 óra. Részvételi díj: 30 000 Ft. Túravezető Fatér Imre.
Kiemelt téma: lappantyú, füleskuvik
3., Kék vércsék gyülekezése - kecses légivadászok a nagy utazás előtt
Kiemelt túra időpontok 2012-ben: augusztus 24., 26., 31., szeptember 2., 7., 9., 14., 16., 21., 23.
A túra jellege: saját autós és gyalog. Időtartama: 2 óra. Létszám: minimum 4 fő. Találkozás: Jászalsószentgyörgy, 17 óra. Részvételi díj: 3 000 Ft/fő, MME tag 2 500 Ft/fő. Túravezető Fatér Imre.
Kiemelt téma: kék vércsék gyülekezése