Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály

Szakosztályunk december 8-án ismerős helyszínen, az Állatkert Szeráj-termében tartotta évzáró ülését. Idén a sok jelentkezőnek köszönhetően megtöltöttük a helyiséget. Először Babocsay Gergely szakosztályelnök tartott rövid összefoglalót az idei év eseményeiről, többek között a monitorozási és fajvédelmi munkákról, a rajzpályázatról, Herptáborról és az év fajával kapcsolatos programokról, melyekről majd részletesen lehet olvasni az éves jelentésünkben.

Ezt követően az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés kiemelkedő éves eredményeit ismertette Halpern Bálint, és a 2019-es év legkiemelkedőbb adatfeltöltőit jutalmaztuk. A legtöbb adatot és második legtöbb fényképes adatot Takács Péter töltötte fel. A legtöbb fényképes és második legtöbb adatpontot Wenner Bálint osztotta meg. Díjazásban részesült még Bíró Annamária a sok fényképes észleléséért és Balogh Dániel a sok adatáért.

Szokás szerint díjaztuk a feltöltésekhez mellékelt legszebb és legérdekesebb fotókat. A legszebb Ilycsin László mocsári békát ábrázoló fotója lett, valamint ő örökítette meg legszebben az év kétéltűjét, a foltos szalamandrát is. A második helyezett Orosz József rézsiklófelvétele lett, a harmadik helyezett pedig, szintén mocsári béka felvétellel, Wenner Bálint volt. Gémné Kovács Anita fotója lett a legérdekesebb, melyen sikerült lencsevégre kapnia, ahogy egy bölömbika fürge gyíkot zsákmányol, mely a támadója csőrébe harapva védekezik. Második helyezett Takács Péter zöld gyíkjai lettek, a harmadik helyezett Verebélyi Viktória barna varangyok víz alatti amplexusát bemutató felvétele. A díjazott képekkel együtt a további legszebb képekről készült válogatásunkat ide kattintva lehet megtekinteni.

Az ülést záró előadást idén Babocsay Gergely tartotta egy érdekes útibeszámolóval, Kréta és Mílosz szigetéről és herpetofaunájáról, sok érdekes felvétellel. Az összejövetel ezt követően, a hagyományokhoz híven kötetlen beszélgetéssel és a batyus ebéd elfogyasztásával telt, az ehhez szükséges finomságokat a résztvevők hozták. Ebéd utáni zárásként két szakvezetés közül lehetett választani: egyik a Varázshegybe, másik a Cápasuliba vezetett az Állatkertben. Az eseményről készült album ide kattintva tekinthető meg (fotók: Görögh Zoltán).

Az eseményen 21 fő vett részt a legkülönbözőbb korosztályokból. A túra első felében a Szén-patak környékén kutattunk az Év kétéltűje után. Több elhagyott bányaüreget is felkerestünk, de az ilyenkor megszokottnál enyhébb, száraz időjárási viszonyok közepette nem sikerült szalamandrát találnunk. Láttunk viszont kis patkósdenevért az üregekben, a környéken pedig erdei és gyepi békát többet is fogtunk, így a két faj jellegzetességeinek bemutatására remek alkalmunk nyílott.

Gyepi békával is kesztyűs kézzel bántunk

Később a Bajdázói-tónál láttunk egy fiatal mocsári teknőst valamint egy megtermett sárgafülű ékszerteknőst is, utóbbi jelenléte a főként mocsári teknősök lakta tóban a legkevésbé sem kívánatos. A közelben egy elhagyott épületből az erdei sikló levedlett bőre is előkerült.

A nyíltabb bányaterületen ezután egy pompás kifejlett zöld gyíkkal és fali gyíkok sokaságával találkoztunk, így elmondhatjuk, hogy programunk során a helyi herpetofauna számos képviselőjével sikerült összefutnunk. Élményeink képanyaga a képre vagy ide kattintva tekinthető meg.

A Visegrádi-hegységben már 1956-óta lehet tudni a foltos szalamandra jelenlétéről (SZABÓ 1956), de ez a kétéltű a terület valóban ritka állatai közé tartozik – ellentétben a szomszédos Börzsönnyel, ahol népes populációja él (SZABÓ 1960). Az elmúlt nyolc évben mindössze három helyen sikerült bizonyítani időszakos, illetve stabil jelenlétét a hegységben: A Szentendre fölötti Lajos-forrás közelében található Vágási-tóban (Úri-tó) 2010-ben egy alkalommal találtak lárvákat, illetve egy kifejlett példányt is megfigyeltek ugyanitt. A dömösi Szőke-forrás-völgyének alsó szakaszán és néhány mellékvölgyében szintén megfigyeltek lárvákat és számos kifejlett példányt is – ezek között sajnos több elgázolt szalamandra is volt. Ez a faj legstabilabb előfordulási és szaporodási helye. Az utóbbi években a szentendrei Bükkös-patak Dömörkapu alatti szakaszán is megfigyeltek néhány élő, illetve elgázolt példányt. A megfigyelések egy része a MME Herptérkép adatbázisában, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park biotikai adatbázisában lettek rögzítve, de ezeken kívül számos megfigyelésről van még tudomásunk – pl. a Király-kúti nyereg térségéből – melyek hitelességét nem tudták ellenőrizni a szakemberek.

Legutóbb 2018. október 2-án reggel 7:26-kor a Dömös fölötti Téry-úton észleltem egy ivarérett példányt. A megfigyelés helyszíne 1,9 km-re található a faj legközelebbi ismert előfordulási helyétől és egyben ez a foltos szalamandra legmagasabban lévő észlelési helye a Visegrádi-hegységben (tengerszint fölött 376 méteren található). Ez a legtöbbször éjszakai életet élő kétéltű minden bizonnyal az aznap reggel hat óta szakadó eső miatt volt ennyire aktív, miután a hasonló időjárási körülmények között nappali mozgásuk intenzívebbé válik. Esős időszakban a foltos szalamandrák fokozott veszélynek vannak kitéve a sűrű erdei úthálózat miatt, ezért hasonló helyeken érdemes nyitott szemmel vezetni és figyelni ezekre az értékes kétéltűekre, amelyeknek pénzben kifejezett természetvédelmi értéke példányonként 50 000 Ft. Ez különösen egy olyan területen indokolt, mint a Visegrádi-hegység, ahol a fajnak jelenlegi ismereteink szerint csupán kisméretű szigetpopulációi élnek. A megfigyelt szalamandra némi segítséggel épségben megúszta a történetet és nyugodtan folytatta útját a Szakó-hegy irányába.

A foltos szalamandrákat a lárvák kifejlődéséhez szükséges tiszta, frissvízű források, lassú folyású patakok számának fogyatkozása is veszélyezteti. Reméljük, hogy a Visegrádi-hegységben korábban nem ismert szaporodóhelyek is előkerülnek majd a jövőben.  Miután a faj könnyen és biztosan határozható és a Visegrádi-hegységben a legforgalmasabb túraútvonalak térségében koncentrálódnak eddigi megfigyelései, kérjük, hogy aki találkozik egy-egy példányával, ossza meg a megfigyelését a MME Herptérkép oldalán is, ezzel is segítve a természetvédelmi szakembereket a hatékony fajvédelmi és élőhelyvédelmi intézkedések kidolgozásában!

Foltos szalamandra 2018. október 2-án a Visegrádi-hegységben található Téry-úton. (felvétel: Schwartz Vince)

IRODALOM:

SZABÓ I. (1956): Adatok a Szentendre-Visegrád-Esztergomi Dunazúghegység herpetofaunájához. Állattani Közlemények 45(3–4): 123–131.

SZABÓ I. (1960): Adatok a Börzsöny hegység herpetofaunájához. Vertebrata Hungarica 2(2): 199–216.

Szerző: Schwartz Vince

A vándorkiállítás 3 panelből áll és önállóan is felállítható, úgynevezett rollupokra nyomtattuk. Ezt a vándorkiállítást térítésmentesen bocsátjuk az oktatási intézmények rendelkezésére, igény esetén a foltos szalamandrát bemutató ismeretterjesztő előadással egybekötve.

Amennyiben bárki szeretné megrendelni a vándorkiállítást, akkor kollégáinkkal, a khvsz.vandorkiallitas@gmail.com e-mail-címen lehet a részleteket leegyeztetni.

A kiállítás menetrendjét az alábbi naptárban lehet megtekinteni:

A Vándorkiállítás eseményeiről készült képeket ide kattintva lehet megtekinteni.

A Foltos Szalamandra Vándorkiállításunk létrejöttét az Agrárminisztérium Zöld Forrás Pályázata támogatta anyagilag.