Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály

A tábor során terepi kirándulásokon ismerkedtünk meg az Ócsai Tájvédelmi körzet herpetofaunájával, a kétéltűek és hüllők megfigyelésének, tanulmányozásának módszereivel. Ellátogattunk láprétekre, láperdőbe, homoki legelőre, palackcsapdával és hálóval gyűjtöttünk csatornákból és lápi vizekből. Mivel a Madárvártán számos más kutató is megfordult, a résztvevők bepillantást nyertek a madarak vagy a vízi gerinctelenek tanulmányozásába is. Ez  természetesen segítette a diákokat abban, hogy megértsék, hogy a kétéltűek és a hüllők ragadozóként vagy zsákmányállatként a táplálékhálózat részei, természetvédelmük is akkor a leghathatósabb, ha megismerjük ökológiai szerepüket.

A kirándulásokkal párhuzamosan a résztvevők a hazai fajok felismeréséről, a természetvédelem legfontosabb kérdéseiről, a kétéltűek és hüllők fotózásáról, valamint előfordulásuk térképezéséről is hallhattak előadásokat. A gyerekek az ismereteket rögtön kamatoztathatták a gyakorlatban, és a maguk által gyűjtött adatpontokat a tábor végére már nagy gyakorlattal vitték fel az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés oldalára.  A tábor végére a Herptérképre csaknem 60 adatpontot töltöttek fel.

Csütörtökön meglepetés-látogatást szerveztünk a Rákosivipera-védelmi Központba, Kunpeszérre. Mivel az úti célról semmit sem árultunk el, a résztvevők meglepetése a viperákkal teli szabadtéri terráriumok láttán a Jurassic Park ikonikus jelenetéhez volt fogható. A Központban Halpern Bálint mesélt a védelmi programról, és tartott bemutatót az állatok mérésének, azonosításának gyakorlatáról.

Az egy hét alatta következő fajokkal találkoztunk a szabadban: zöld gyík, fürge gyík (ezekből mindenféle nemű és korú példány), fali gyík, homoki gyík, elevenszülő gyík, vízisikló, mocsári teknős, kecskebéka, erdei béka, gyepi béka, barna varangy, barna ásóbéka, valamint a pettyes gőte lárvái. A fajfelismerés mindenkinek napról napra jobban ment. A legvégén vetélkedőt rendeztünk az ismeretekből, amin Galántai Bálint érte el a legjobb, csaknem hibátlan eredményt.

A tábor a szervezők és a résztvevők számára egyaránt nagy élményt nyújtott, így a következő években szeretnénk hagyománnyá tenni. Köszönet illeti az érdeklődő, lelkes és „strapabíró” résztvevőket: Ambrus Virág, Bancsik Barnabás, Breitner Péter, Galántai Bálint, Hársfalvi Ferenc, Kazár Bálint, Szűcs Mónika, Tóth Ágoston. Szeretnénk köszönetet mondani az Ócsai Madárvárta Egyesületnek, név szerint Csörgő Tibornak és Csipak Árminnak, amiért épületüket a rendelkezésünkre bocsátották, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak, amely hozzájárulását adta a tevékenységünkhöz az Ócsai Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területén.

Az  I. Herptábor szervezői: Babocsay Gergely, Becsei Katalin, Heltai Botond, Mizsei Edvárd, Péntek Attila, Ujszegi János, Vági Balázs

A kőbánya tavánál (fotó: Patkó László)

A Pilis és a Visegrádi-hegység területén csaknem 140 alkalmas kisvizet derítettünk fel, a Börzsönyben nagyjából 25-öt. Úgy tűnik, a Mátra is viszonylag kevesebb állóvizet tartogat. Ezek a számok valószínűleg két okra vezethetők vissza: egyrészt a Börzsöny és a Mátra nagyobb alapterületű, átlagmagasságú és domborzatilag változatosabb hegységek, amelyeket sokkal inkább uralnak a folyóvizek, patakok, mint a Visegrádi-hegységet. Másrészt valószínű, hogy az erdészetek sem fektetnek annyi energiát a tavak lajstromozásába és fenntartásába, mint a Pilisi Parkerdő Zrt.

A siroki Nyírjes-tó tőzeglápja

A felkeresett tavakat turistatérképen jelöltük ki. Mivel a legjobban ismert mátrai állóvizeket az MME svájci támogatású projektje keretében is vizsgáljuk, elsősorban olyan kisvizek állapotát szerettük volna ellenőrizni, amelyek e projektben nem szerepelnek és más információ sem hozzáférhető róluk. Erre a karácsony előtti, tavasziasan meleg időjárás megfelelő alkalmat biztosított.

Egy ígéretes szaporodóhely

Kiszállásunk tapasztalatai vegyesek. Sokszor bebizonyosodott a kezelés hiánya vagy nem megfelelő volta: egyes tavak teljesen feltöltődtek, másoknál a vízutánpótlást vezették el másfelé. Láttunk bányászati tevékenység által szennyezett patakot, eldózerolt, beszántott víztározót. De sikerült szép és ígéretes peterakó helyeket is listára venni, felhagyott kőbányában képződött tavat, maradvány tőzeglápot, patakok csendesebb szakaszait. Ezeket feltétlenül megéri majd felkeresni tavasszal, a kétéltűek nászidőszakában.

ÓVODÁS KATEGÓRIA

1. helyezett: Bágyi Zsombor Attila, Nyáregyháza
2. helyezett: Lakatos Laura, Gyál
3. helyezett: Prokop Dorina, Mohács

• különdíjas: Magicz Blanka Sarolt, Budapest

ALSÓ TAGOZATOS KATEGÓRIA

1. helyezett: Dobos Levente, Vác
2. helyezett: Németh Brúnó, Tata
3. helyezett: Luca Sára. Győr

• különdíjasok:
• Taricska Viktor Márk, Debrecen
• Szűcs Boglárka, Budapest

FELSŐ TAGOZATOS KATEGÓRIA

1. helyezett: Fülöp Dorottya, Budapest
2. helyezett: Gál Edina Panna, Miskolc
3. helyezett: Menyhárt Réka, Tóalmás

• különdíjasok:
• Kalmár Viktória
• Kiss Lea, Miskolc

Először is szeretnék gratulálni minden kedves helyezettnek és különdíjasnak. A rajzokon látszott, hogy szívből alkotott minden gyermek és sok munka volt az egyes alkotásokban. A nyertesekkel a napokban felvesszük a kapcsolatot, hogy tájékoztathassuk őket a további részletekről. A nyertes rajzokat hamarosan közzétesszük a honlapon is.

Minden további lelkes résztvevő munkáját szeretnénk megköszönni, nagyon sok értékes munka született.

Lesznek további rajzpályázatok is a közeljövőben, melyek szintén új lehetőséget adnak arra, hogy ki-ki megmutassa tehetségét.

Köszönjük, hogy részt vettetek pályázatunkon.

Összesen 70-en regisztráltak az egynapos eseményre. A tudományos program egy angol nyelvű előadással kezdődött, amelyet Dr. Jaime Bosch, a Madridi Természettudományi Múzeum kutatója tartott. Dr. Bosch több, mint egy évtizede kutatja a kétéltűeket pusztító gombafertőzést, a kitridiomikózist Európában, és próbálja megmenteni az Ibériai-félszigeten a fertőzés miatt pusztuló kétéltűállományokat. Az egyetemi hallgatóknak és a doktoranduszoknak lehetőségük nyílt benevezni a legjobb előadásért folyó versenybe. Összesen 9 előadást kellett a zsűrinek értékelnie, és végül a következő eredmény született:

Egyetemi hallgató (MSc, BSc) kategóriában I. helyezést ért el Kovács Dániel (Szent István Egyetem, Állattani és Állatökológiai Tanszéke) „A pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) és a zöld gyík (Lacerta viridis) mikroélőhely használatának összehasonlítása a Gödöllői-dombságban” című munkájával. A II. helyet Dékány Búlcsú (Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet) nyerte el  „A fali gyík (Podarcis muralis) városi elterjedését befolyásoló tényezők vizsgálata” című dolgozatával.
 

A négy szekcióban 22 előadás hangzott el. (Fotó: Bajomi Bálint)

A doktorandusz kategóriában Herczeg Dávid (Debreceni Egyetem) nyerte el az I. helyet „A Pelophylax esculentus komplex endoparazitáinak vizsgálata a Hortobágyi Nemzeti Parkban” című előadásával, míg a II. helyezett Horváth Gergely (ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék) lett „Állati személyiség és egyedi minőség kapcsolata különböző életkorú zöld gyíkoknál (Lacerta viridis)” című előadásával.

Az ülésen elhangzott előadások absztrakt-kötete letölthető ide kattintva.