Webkamerák

A madarak fészkelőhelyén, etető- vagy itatóhelyén elhelyezett webkamerák lehetőséget nyújtanak, hogy a természetet a maga valójában és zavartalanságában figyelhessük meg.

Mi azonban csak szemlélői vagyunk és maradunk a költés sikerességének vagy sikertelenségének, az állatok egymással folytatott küzdelmeinek – hiszen ezek hozzátartoznak a természet rendjéhez, melybe semmiképp nem célunk beavatkozni.

Mindannyian hajlamosak vagyunk megszemélyesíteni és idealizálni a számunkra kedves madarakat, de ne feledjük, hogy ezek vadon élő, védett állatok, és e védelmet éppen azért élvezik, hogy fajuk a természetes életkörülmények között, esetenként emberi léptékkel mérve kegyetlennek vagy szomorúnak tűnő események által szabályozott módon maradhasson fenn.

KAMERÁK

Az MME úgy döntött, hogy idén nem indítja el az eddig általa működtetett webkamerákat. Miért döntöttünk így? Elsősorban azért, mert a kamerák olyan helyszíneken voltak felszerelve, ahol az MME általában csak harmadik fél bevonásával tudott beavatkozni, ha technikai probléma merült fel, így nem állt módunkban minden esetben a lakosság által elvárt gyorsasággal reagálni. Úgy gondoljuk, hogy az MME személyi kapacitását hatékonyabban tudja számos faj- és élőhelyvédelmi projekt keretében felhasználni. Bár az MME úttörőként végezte a fészkek bekamerázását, ma már számos oldal elérhető azok számára, akik egy vadon élő faj mindennapjaiba kívánnak betekintést nyerni, így nem érezzük azt, hogy bárkitől megvonjuk ezt a lehetőséget.

Addig is ajánlunk néhány, MME-től független oldalt, ahol zavartalanul működnek a webkamerák: 

 



Amennyiben érdekli az óvodákban és iskolákban, a lakótelepeken, a ház körül és a

kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk

figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)



-





-

 

 

Hány gólya költ Magyarországon?

Gyakran kérdezik tőlem, hogy „hány gólya él Magyarországon?”. A látszólag egyszerű kérdés feltevői nem tudják, hogy több helyes válasz létezik. Az érdeklődők természetesen arra kíváncsiak, hogy hány pár fehér gólya fészkel hazánkban. Ennek kiderítése a célja az országos gólyafelmérésnek.

Ha valaki felteszi a kérdést, hogy „hány gólya él Magyarországon?”, a legelső „válasz-kérdés” ez lehet: „Milyen gólya?”

Közismert, hogy a Kárpát-medencében két gólyafaj él: a fekete- és a fehér gólya.  Az erdőkhöz kötődő fekete gólya (Ciconia nigra) felmérése jelentős terepi ismereteket és sok időt igényel, ezért a tapasztalt madarászok (sokszor a hasonló élőhelyeken dolgozó ragadozómadár-védők) végzik. A fehér gólya (Ciconia ciconia) szinte kizárólag a településeken és az ember által lakott helyek közelében él, ezért könnyen megfigyelhető.


A gólyákon ezért ezúttal a fehér gólyákat, a gólyafelmérés szó alatt pedig a fehér gólyák felmérését értjük. Az elmúlt évtizedekben több ezer önkéntes vett részt a tevékenységben, a fészkek összeírásában bármely madárbarát részt tud venni.

Miért kell a gólyákat megszámolni?

… folytathatná a képzeletbeli érdeklődő.

A gólyaállomány szemmel látható csökkenése már évtizedekkel ezelőtt feltűnt az ornitológusoknak. Pontos adatok azonban nem álltak rendelkezésünkre. A kisebb-nagyobb területeken végzett felmérések idővel igazolták a csökkenő tendenciát. A felmérési eredmények alapján kimutatható volt, hogy a csökkenés többek között a táplálkozó- és fészekrakó helyek eltűnése, a terjedő villamos hálózatokon bekövetkező balesetek, és a telelőterületek kedvezőtlen időjárási viszonyai okán következett be

Mióta számolják a gólyákat?

Az első nemzetközi szintű gólyafelmérésre 1934-ben került sor. Ennek hatására 1941-ben hazánkban a Madártani Intézet szervezte meg az első országos akciót. A világháború után több regionális cenzust követően 1958-ban zajlott le ismét az egész országra kiterjedő felmérés, amit 1963. és 1968. követett. Az újabb nemzetközi felméréshez igazodva 1974. volt a következő országos felmérés éve. Azóta minden ötödik évben megismétlődik a munka.

 


 Fehér gólya
Fotó: Imre Tamás
Mikor számolják a gólyákat?

„És tényleg egyesével megszámolják a madarakat?”… - kérdezhetné képzeletbeli beszélgetőpartnerem.

Tulajdonképpen igen! Azonban nem mindegy, hogy melyik időszakban és hol. A felmérés ugyanis elsősorban a fészkek összeírását takarja, amihez hozzátartozik a benne lakók megszámolása is. A „leltározás” a teljesség kedvéért kiterjed a fészekanyag nélküli üres tartókosarakra, a lakatlan fészkekre és a lakott fészekre is. A felmérés időszaka a fiókák kirepülése előtti néhány hét, így már a fészkekben álldogáló utódok is számba vehetők. A végeredményben ismert lesz a fészkek száma, a fészkelő párok mennyisége és a kirepülő fiatal madaraké is.

További információ:

Lovászi Péter, MME, Csongrád megyei Helyi Csoport, lovaszi.peter@mme.hu

Nagy Károly, MME, nagyhalászi blog szerkesztője, Monitoring Központ, 30 906 62 85, nagy.karoly@mme.hu

Lendvai Csaba, MME, gólya kampány / program koordinátor, lendvai.csaba@mme.hu

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges

adományával is hozzájárulhat a madarak

és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

 

     Egyéni és céges adományozás >>

 

     Köszönjük!

Feliratkozás a következőre: Monitoring Központ