Szorgos mezőőrök munkában
Az idei rendkívül erőteljes mezei pocok gradációt hatékonyan fékezik a kék vércsék, vörös vércsék, parlagi sasok, egerészölyvek és pusztai ölyvek, sárgalábú sirályok, gólyák, nagy kócsagok, vetési varjak, molnár görények, menyétek és rókák.
A ragadozók, legyenek madarak vagy emlősök, tonnaszám pusztítják el a mezei kártevőket naponta. A pockok a vércsetelepek környékén nem is voltak képesek számottevő kárt okozni a mezőgazdasági kultúrákban, másutt viszont akár tarra rágták a lucernásokat.
A költésellenőrzések során több mint 250 költőládát és mintegy 350 vetési varjú fészket vizsgáltunk át a kékvércse-védelmi LIFE+ program Vásárhelyi- és Csanádi-pusztai projektterületén. A korai költéskezdés miatt a vörös vércsék első fészekaljai már május 19-én röpképesek voltak. Május végén nem volt ritka a kirepülés előtt álló 6–7 fiókás, sőt kivételesen akár 8 fiókás fészekalj sem. Hozzájuk hasonlóan a kék vércsék is két–három héttel korábban kezdtek költésbe. Az első kék vércse tojás lerakása minden eddig ismert időpontnál korábbra, május elsejére datálható. Szokatlanul nagy, akár hatfiókás fészekaljakat nevelnek a csókák is. Az erdei fülesbaglyok 7–9 tojásos fészkekkel indítottak, és mostanára a második költésüket fejezik be. A május végi fészekellenőrzéskor már 190 vörös vércse, 104 kék vércse, 10 erdei fülesbagoly és 70 csóka fészekalját találtuk a ládákban és a természetes fészkekben, és ez a szám folyamatosan emelkedik, hiszen a korai költéskezdés ellenére a vércsepárok egy része a korábbi évekhez hasonlóan később tud fészket foglalni, és akár augusztus közepéig is fiókát nevel.
A fejlettség különböző állapotában lévő, vörös vércse, ...
... csóka és erdei fülesbagoly fészeklajak.
Tojásos kékvércse-fészkek (Fotók: Kotymán László).
Az „egy fán több fészekalj történet” folytatódik
(Fotók: Kotymán László).
A rendelkezésre álló nagyszámú költőláda ellenére idén minden alkalmas helyen találtunk fészekaljakat. A vércsék a bőséges táplálék hatására szarka és dolmányos varjú fészkek mellett kikorhadt fatörzsek üregeit, sőt, akár alacsonyan épült örvös galamb fészkeket is elfoglaltak.
A bőségesen rendelkezésre álló költőládák ellenére ez a vörös vércse pár kikorhadt
fatörzsben neveli fészekalját (Fotó: Solt Szabolcs).
Mezőgazdasági munkák és táplálék-monitoring a Kék vércse Life+ táblákon
A Körös-Maros Nemzeti Park a Vásárhelyi-pusztán saját állatállományának takarmány ellátása miatt termeszt kukoricát, árpát, zabot, lucernát és évelő rozst kisparcellákon. Ezeken a mezőgazdasági táblákon folyik ugyanakkor a kék vércsék potenciális táplálékállatainak vizsgálata is. Elmúlt év szeptemberében vetették el az évelő rozst, a lucernát és a búzát, az idén, március végén a tavaszi árpát és a zabot, májusban a kukoricát. Május második felében lekaszálták a lucernát és az évelőrozs-táblákat.
Kisparcellás művelés: kukoricavetés.
Kisparcellás művelés: évelő rozs kaszálása.
Kisparcellás művelés: évelő rozs bálázása. A széna a szürkemarha-gulya téli
tápláléka lesz (Fotók: Kotymán László).
Kotymán László - Solt Szabolcs
A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926)
programot az Európai Unió LIFE alapja támogatja.
A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926) program
partnerei: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (projekt koordinátor),
a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság,
a Magyar Természettudományi Múzeum, a Raptor Protection of Slovakia és a
The State Nature Conservancy of the Slovak Republic
