Szalakótafióka-gyűrűzést szerveztünk a sajtó munkatársainak
|
|
A szalakóta a hazai madárfauna egyik legszínpompásabb madara, magyarországi állománya 1.000 párra tehető nem úgy mint több európai országban, ahonnan a faj már kihalt. A nyár közepi fiókagyűrűzés szinte az egyetlen lehetőség, hogy testközelből figyelhessük meg ezeket a madarakat, ezért meghívtuk a sajtó munkatársait egy gyűrűzőbemutatóra.
A résztvevőket az MME és a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program munkatársa Tokody Béla kalauzolta a Szeged melletti Sándorfalván. A találkozót 9:00 órára hirdettük és bár először úgy tűnt, hogy az eső elmossa a programot, az időjárás végül mégis kegyes volt a résztvevőkhöz.
|
| A gyűrűzést Tokody Béla kollégánk végezte (fotó: MTI, Rosta Tibor) |
Sajnos a szalakóták létszáma a múlt században Európa több országában is erőteljes visszaesést mutatott. Németországban, Dániában, Svédországban, Finnországban és Csehországban kihalt. Szlovéniában évek óta egy-két pár költött, de idén már egy sem, mint ahogy Horvátországból is eltűnt. Hazai védelmi tevékenységünk egyik eleme, hogy színes gyűrűkkel látjuk el a madarakat, így később feltérképezhetjük vonulási útvonalaikat.
A szalakóta csóka nagyságú madár (30- 32 cm), szárnyfesztávolsága 66-73 cm. Feje, nyaka, és hasoldala égszínkék, háta gesztenyebarna. A szalakóta jellemzően erdőssztyeppeken, öreg ártéri ligetekben, fehérnyár csoportokkal tarkított homok pusztákon, illetve erdőfoltokban bővelkedő lápréteken és kaszálókon fordult elő. Ezek hiányában, napjainkban leginkább a mozaikos gyepekkel, extenzív szántókkal, facsoportokkal, öreg magányos fákkal tarkított élőhelyen találja meg az életfeltételeit. Mivel odúban költő faj, fontos számára az öreg fák megléte. Zsákmánya főleg nagytestű bogarakból és egyenesszárnyúakból áll, de ezen kívül rágcsálókat, siklókat, gyíkokat és kétéltűeket is elkap. Vártamadár, vagyis egy kiemelkedő ponton ülve les a prédájára, majd hirtelen lecsapva kapja el azt.
Monogám faj. Többnyire faodúban fészkel, de esetenként megtelepszik partfalban, homokfalban is. Elsősorban a zöld küllő és a fekete harkály elhagyott odúit használja és megtelepíthető mesterséges szalakóta odúban is. Évente egyszer költ május vége és július vége között. A költési időszak elején figyelhetjük meg jellegzetes bukfencező nászrepülését. Fészekalja leggyakrabban 4-5 fehér, kerekded tojásból áll, melyek 18-19 nap alatt kelnek ki. Az utódok gondozásában mindkét szülő részt vesz. A fiókák kb. 28-29 nap alatt repülnek ki.
Kapcsolódó oldalak
|
|
|
|
Szász Péter
A fenti kis képen az egyik gyűrűzött szalakóta látható
(forrás: szegedma.hu)
