2024. február 10-11-én lezajlott a Madárszámlálók és Madárgyűrűzők VIII. Országos Találkozója. A két napos rendezvény első napján az MME Monitoring Központ regisztrált madármegfigyelői (ez hagyományosan az MMM Találkozó), a második napon az MME Madárgyűrűzési Központ regisztrált madárgyűrűzői vesznek részt (ez hagyományosan a Gyűrűzőtalálkozó). A két önkéntes madártani adatgyűjtő csapat átfed, sokan mindkét központ munkájában részt vesznek. Összesen 140-en regisztráltak, az első napon 72-en vettek részt, a második napon 90-en. Az eseményt közvetítettük a Teams rendszerben, a belépők és követők száma 15-25 között volt mindkét napon. 

A Gyűrűzőtalálkozót 2002 óta szervezzük, évente. Ez egyben az MME Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály éves közgyűlése. Idén a Szakosztály, ahogy maga az MME is, 50 éves. Az MME megalakulása - 1974. január 6. - után nem sokkal, február 5-én alakult meg a Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály. Az MME alapításánál jelenlévő kétszáz alapító tag nagy része a Madártani Intézet külső munkatársa volt, közel százan az Intézet madárgyűrűzői voltak. Közülük 1974. február 5-én az Országos Természetvédelmi Hivatal helyiségében, Schmidt Egon (1931-2023) az Intézet tudományos ügyintézőjének irányításával és az Intézet további 31 önkéntes munkatársával alakult meg a Szakosztály. A Szakosztály első tisztégviselői közül a mostani találkozónkon jelen volt Bécsy László és Pintér László. A Szakosztály és a hazai madárgyűrűzés 50 évéről a Madártávlat őszi számában olvasható majd részletesebb cikk. 

2002-től vannak (néhány kihagyással) évente gyűrűzőtalálkozók, 2017-től a Gyűrűzőtalálkozó és a Monitoring Központ által évente megrendezett MMM Találkozó integrálódott, mivel a résztvevők jelentős része mindkét központ munkájában érintett. Ettől az évtől kezdve minden év februárjában - az MME másik nagy szakmai rendezvénye, a Sólyomcsalogató előtt két héttel - rendezzük meg közösen a Madárszámlálók és Madárgyűrűzők Országos Találkozóját. Az idei volt a nyolcadik. Ezeken a Találkozókon van egy rendszeres csapat, akikkel minden évben találkozunk és mindig jönnek új és új fiatal madárgyűrűzők, érdeklődők. Idén nagyon sokan jöttünk össze, ennyien még sosem voltunk együtt, régebbi és újabb munkatársak, ami nagy öröm volt mindannyiunknak.  

Lovászi Péter, az MME Monitoring és Kutatási Osztály vezetője

A Találkozón minden évben elhangzik a Madárgyűrűzési Központ éves beszámolója, ami idén egy átfogó, 50 éves rövid összefoglaló volt. 1974 és 2023 között 816, javarészt önkéntes, madárgyűrűző és több ezer segítő összefogásával összesen 312 madárfaj 6749502 példányát gyűrűzték meg Magyarországon, a madárgyűrűző állomásokon, projektekben vagy egyénileg. A gyűrűzési adatok 66,4 százalékát 13 madárfaj teszi ki, amelyekből összesen százezer példány fölött jelöltek itthon. A legtöbb madarat füstifecskéből, összesen 666893-at gyűrűztek az 50 év alatt Magyarországon. Az MME Magyarország madarai oldalon madárfajonként lehet követni a Madárgyűrűzési Központ eredményeit, megkerülési térképeit. Az 50 éves beszámoló összefoglalója a Madártávlat őszi számában olvasható majd. 

Az idei találkozón a sok más téma mellett az egyik legfontosabb esemény a Szakosztály újonnan alapított elismerő díjainak az átadása volt. A Szakosztálynak nem voltak korábban ilyen kitüntetései, az MME és a csoportunk 50 éves évfordulója adott alkalmat ennek a bevezetésére. Ezekkel díjazni szeretnénk a legkiválóbb munkatársainkat, akik hosszú éveken át dolgoznak a madárvonulás-kutatás területén, madárgyűrűzőként. Díjazzuk a elkötelezettségüket, kitartásukat és szakmai tudásukat. Három elismerő díjat alapítottunk, ebből kettő automatikusan jár azoknak a gyűrűzőknek, akik a díjhoz kapcsolódó szintet (évek számát vagy gyűjtött adatok számát) elérték. Ez nem okoz meglepetést a díjazottnak, mert ha már 50. éve jelöli a madarakat, vagy elérte a százezer madárgyűrűzési adat gyűjtését, akkor megkapja. Ezt idén „visszamenően” megkapta mindenki, aki az elmúlt években elérte a díjak megkapásának feltételeit. A harmadik, a legkiemelkedőbb díj, a Schenk Jakab-díj, amit a javasolt gyűrűzők közül évente egy valaki kaphat meg. 

A Szakosztály új díjai és a díjazottak 2024-ben. A díjakat Benei Béla a Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály elnökségi tagja és Karcza Zsolt, az MME Madárgyűrűzési Központ vezetője adta át. 

Palkó Sándor-díj 

A díjat a Szakosztály éves rendezvényén, a Gyűrűzőtalálkozón, automatikusan kapja az a madárgyűrűző, aki a tárgyévet megelőző évben elérte a 100 000. gyűjtött madárgyűrűzési adatot (gyűrűzés és megkerülés). 2024-ben mindenki megkapta visszamenően, aki a feltételnek 2023. évet bezárólag megfelelt. 

A díj Palkó Sándorról (1959 – 2002) lett elnevezve, aki Magyarországon először érte el a százezer madárgyűrűzési adat mennyiséget, a múlt század utolsó évében, 2000. július végén. Palkó Sándor 1959-ben született, az MME egykori aktív tagja, madárgyűrűző, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóság munkatársa. A Zala vidékének és a Kis-Balatonnak ismerője, kutatója. Haláláig dolgozott a természetvédelemért és a madárvonuláskutatásért. Egyike volt a Fenékpusztai Madárgyűrűző Állomás alapítóinak, az 1980-as évek közepétől szervezte az ott folyó munkát és aktívan részt vett a madárgyűrűzésben. Munkásságát az MME 1995-ben Chernel István-emlékéremmel, az állami természetvédelem 2001-ben Pro Natura Díjjal ismerte el. Palkó Sándor 1978 és 2002 között 101712 madarat gyűrűzött, legnagyobb részt a Fenékpusztai állomáson. Itt helyezték végső nyugalomra, emlékét egy hársfa őrzi. 

A díj grafikája és Palkó Sándor karikatúrája Paul-Szőke Orsolya grafikus munkája, a díjakat a PAIZS design készítette. 

Dr. Csörgő Tibor 

Csörgő Tibor az MME alapító tagja. 1974-től madárgyűrűző, az egykori Dinnyési tábor, majd az Ócsai Madárvárta alapítója. A hazai madárgyűrűzés és a madárvonuláskutatás kiemelkedő egyénisége. Palkó Sanyi után nem sokkal, ő volt a következő személy, aki elérte a százezer madárgyűrűzési adatot, 2002-ben. 

Németh Ákos 

Németh Ákos, a Kolon-tavi Madárvárta vezetője, 1992-től madárgyűrűző, harmadikként érte el a százezer madárgyűrűzési adatot Magyarországon, 2002-ben. Jelenleg az általa Magyarországon meggyűrűzött 229224 madárral és 38895 visszafogással a legaktívabb hazai madárgyűrűző. 

Dr. Szép Tibor 

Szép Tibor 1984-től madárgyűrűző. Az általa indított és vezetett Akció Riparia program egyedülálló, hosszútávú integrált monitoring rendszer, amellyel a partifecskék állományváltozását és annak okait, hátterét kutatja. 2008-ban érte el a százezredik partifecske madárgyűrűzési adatot. 

Privigyei Csaba 

Privigyei Csaba 2004 óta madárgyűrűző, 2009-ben érte el a százezer madárgyűrűzési adatot. 

Bank László 

Bank László 1983 óta madárgyűrűző, 2022-ig vezette az általa alapított Sumonyi Madárvártát. A százezer madárgyűrűzési adatot 2012-ben érte el.  

Krúg Tibor

Krúg Tibor 1980 óta madárgyűrűző, gyűrűzési tevékenységét néhány kivételtől eltekintve Komárom-Esztergom megyében végzi, azon belül is legtöbbet a Naszályi Madárvártán gyűrűz. A százezer madárgyűrűzési adatot 2013-ban érte el. Krúg Tibor a díjat otthonában vette át.

Fenyvesi László 

Fenyvesi László 1988-tól madárgyűrűző. A legtöbb madarat Dinnyésen és környékén jelöli, a százezer gyűrűzési adatot 2016-ban érte el.  

Gregorits János 

Gregorits János 1983 óta madárgyűrűző. Két madárgyűrűző állomáshoz is kötődik, rendszeresen jár Sumonyba és Dávodra. A százezredik madárgyűrűzési adatot 2020-ban érte el. 

Dr. Lukács Zoltán 

Dr. Lukács Zoltán 2007 óta gyűrűz madarakat. Több madárvártán tevékenykedik de leginkább a Sumonyi és a Tömördi, valamint az Ócsai Madárvártákhoz kötődik. A százezer gyűjtött gyűrűzési adatot 2020-ban érte el. 

Lukács Katalin Odett 

Lukács Katalin Odett 2008-tól madárgyűrűző, jelenleg a Madárgyűrűzési Központ munkatársa. A százezredig gyűrűzési adatot 2022-ben érte el. 

„50 év a madárgyűrűzés szolgálatában” elismerés 

A Szakosztály éves rendezvényén automatikusan kapja az a regisztrált madárgyűrűző, aki a tárgyévet megelőző évben elérte az 50. olyan évet, amelyben gyűrűzött madarakat. 

Idén öt kiváló madárgyűrűző vehette át az elismerést, akik a kezdetektől a hazai madárgyűrűző csapat részei, vezető egyéniségek és példaképek. Minden madárgyűrűzőnek kívánjuk, hogy juthasson el idáig, hogy 50 éven át, 50 évben gyűrűzhet madarakat.  

A díj grafikája Paul-Szőke Orsolya grafikus munkája, a díjakat a PAIZS design készítette. 

Dr. Csörgő Tibor

Dr. Csörgő Tibor az MME alapító tagja, az Ócsai Madárvárta alapítója és vezetője, a Madárgyűrűző és Vonuláskutató Szakosztály elnöke 1991 és 2011 között, az MME Örökös tagja. A hazai ornitológia, a madárgyűrűzés és madárvonulás kutatás kiemelkedő alakja, vezető egyénisége. Az Ornis Hungarica szerkesztője, számtalan saját publikáció szerzője, társszerzője, inspirálója. 1989-ben Chernel István-emlékérmet, 2004-ben Petényi Salamon János-emlékérmet, 2014-ben Keve András-díjat vehetett át. 1974-től madárgyűrűző, azóta minden évben jelölt madarakat. Az 50 év alatt 114352 hazai gyűrűzési és 51596 visszafogási adat van a nevén. 

Dr. Bankovics Attila 

Dr. Bankovics Attila az MME alapító tagja, jelenleg Örökös tagja. 2006-2010 között az MME elnöke. A Madártani Intézet egykori igazgatója, a Természettudományi Múzeum Madárgyűjteményének egykori vezetője. A Madártani Intézet munkatársaként, 1970-től madárgyűrűző, 54 évben gyűrűzött madarakat, összesen 8084 példányt. Jelenleg a legtöbb aktív gyűrűzői év van mögötte. 

Pintér László 

Pintér László az MME alapító tagja, a Szakosztály első választmányának tagja, titkárhelyettese volt. A gyűrűző munkát még a Madártani Intézet keretein belül, annak külső munkatársaként kezdte, 1960-ban. Azóta megszakítással, összesen 52 évben jelölt madarakat, jelenleg a rangidős az aktív madárgyűrűzők között. Összesen 16051 madarat gyűrűzött, a legtöbbet, 12127-et Nagykovácsiban. 

Dr. Rékási József 

Dr. Rékási József az MME alapító tagja, jelenleg Örökös tagja. A gyűrűző munkát még a Madártani Intézet keretein belül, annak külső munkatársaként kezdte, 1964-ben. 2013-ig megszakításokkal, 50 évet gyűrűzött, összesen 15943 madarat. Kezdetben Bácsalmáson és környékén, ahol a Hunyadi János Gimnázium tanára, majd igazgatóhelyettese volt. Figyelemreméltó az ottani fehér gólya gyűrűzési tevékenysége. Később a Pannonhalmi Bencés Gimnázium biológiatanáraként madárgyűrűző szakkört is vezetett. Az MME elnöksége 1984-ben Petényi Salamon János-emlékéremmel díjazta munkásságát.  

Szentendrey Géza 

Szentendrey Géza az MME alapító tagja, jelenleg Örökös tagja. Géza neve összeforrt az MME-vel és a szakosztállyal, 1974-ben ott volt a Szakosztály alakuló ülésén és titkárhelyettesnek választották. Részt vett az első Akció Hungaria táborok szervezésében, ott volt gyűrűzőként és szervezőként Kisorosziban, Budakeszin. Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya 2012-ben Kerecsensólyom-díjjal, az MME elnöksége 2014-ben Brellos Tamás-díjjal tüntette ki. Géza 1973-tól gyűrűz madarakat, 50 év alatt összesen 37101-et jelölt, a legtöbbet az 1970-es években Budakeszin, de az utóbbi évtizedben rendszeresen beugrott Fenékpusztára, Ócsára, Tömördre is. 

Schenk Jakab-díj 

A Szakosztály vezetősége megalapította a hazai madárgyűrűzés legkimagaslóbb szakmai elismerését, a Schenk Jakab-díjat és idén, az MME és a Szakosztály megalakulásának 50. évfordulóján első ízben adtuk át. 

A Schenk Jakab-díj bronzplakettje

Schenk Jakab (1876 – 1945) a Magyar Madártani Intézet egykori igazgatója, az ornitológia és természetvédelem kiváló, kimagasló alakja, a hazai madárgyűrűzés megszervezője. A madárvonulás-kutatás eredményeit a gyakorlati természetvédelemben, madárvédelemben is hasznosította, a szélesebb társadalom számára is elérhetővé tette. 1908-tól az 1930-as évekig aktív gyűrűző volt, rendszeres publikációinak, jelentéseinek köszönhetően maradhattak fenn a korai évtizedek legfontosabb madárgyűrűzési adatai.  

Az elismerést évente egy alkalommal adja át a Szakosztály vezetősége a Gyűrűzőtalálkozón egy olyan aktív madárgyűrűzőnek, aki nagymértékben járult hozzá a magyarországi madárvonulás-kutatás, a madárgyűrűzés eredményeihez, ezzel a vonuló madarak védelméhez. Madárgyűrűzőként rendszeresen, aktívan részt vesz a madárgyűrűző állomások munkájában vagy az MME kutatási és természetvédelmi programjaiban. A madárgyűrűzési dokumentációja példaértékű. A szakmai tudását és tapasztalatait megosztja a kezdő madárgyűrűzőkkel, valamint a hazai madárgyűrűzés és madárvonuláskutatás bemutatását magas színvonalon végzi. 

A díjat a Vésnök Kft. tervezte és öntötte.  

Nagyon nehéz dolga volt a Szakosztály vezetőségnek, mert minden javasolt madárgyűrűző érdemes lett volna arra, hogy idén, az MME és a Szakosztály megalakulásának 50. évfordulóján, az első Schenk Jakab díjat átvehesse. Végül a Szakosztály vezetősége úgy döntött, hogy 2024-ben a Schenk Jakab-díjat Kalocsa Bélának adományozza. 

Kalocsa Béla, az MME Örökös tagja, 1991 és 2021 között két évtizeden át a Szakosztály vezetőségi tagja. Az MME 2001-ben Chernel István-emlékéremmel, 2009-ben Brellos Tamás díjjal, az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya 2021-ben Kerecsensólyom-díjjal tüntette ki. 2015-ben Bács-Kiskun megyében Prima Primissima díjat vehetett át. Kalocsa Béla 1978-tól madárgyűrűző, 46 éven át 64362 madarat gyűrűzött és 11655 visszafogást dokumentált. Kezdetben a Fülöpházi AH táborban gyűrűzött rendszeresen, én személy szerint ott ismertem őt meg. A fekete gólya védelmi és kutatási programja világhírű. 1994-től jelöli a fekete gólyákat színes gyűrűkkel. Ezekről rendszeresen jelennek meg publikációi, beszámolói a Heliaca folyóiratban. Az utóbbi évtizedben a Kolon-tavi Madárvártán vesz részt az utánpótlás táborok szervezésében, lebonyolításában. Az Akció Riparia programban is részt vesz a Baja környéki gyűrűzőkkel és madarászokkal, a bácskai partifecske telepeken számolja és gyűrűzi a madarakat. 2007 óta vesz részt a CES programban az Érsekcsanádi CES ponton. Hajthatatlan ragadozómadár megfogó és jelölő. Számos ragadozómadár célzott megfogása köszönhető neki, amelyekre jeladók kerültek. Kívánjuk, hogy a tevékenységeit még sokáig végezze! 

Gratulálunk minden díjazottnak! 

Fotók: Bodnár Katalin, Lovászi Péter