A rákkockázatú glifozát tilalmát követelik zöld szervezetek az agrárminisztertől
Hazai zöld szervezetek nyílt levélben fordultak Nagy István agrárminiszterhez, hogy ne támogassa a kockázatos glifozát növényvédőszer-hatóanyag újbóli uniós engedélyezését.
A korábban már valószínűsíthetően rákkeltő kategóriába sorolt gyomirtót 2017-ben hazánk támogatásával korlátozott időre újra engedélyezték az EU-ban. A glifozát további sorsáról 2022-ben lesz uniós döntés. A közelmúltban Magyarország a témáért felelős három másik tagállammal közösen ismét engedélyezésre javasolta ezt az egészségünkre és környezetünkre egyaránt kockázatos vegyszert, pedig számos szakértői vélemény látott napvilágot a glifozát egészségügyi kockázatairól.
32 zöld szervezet csatlakozott a Greenpeace Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország által kezdeményezett nyílt levélhez, melyben az aláírók a glifozát tilalmát követelik a kormánytól. A levélhez csatlakozó szervezetek arra kérik Nagy István agrárminisztert, hogy az Európai Unió biodiverzitási stratégiájával összhangban, és hazánk elkeserítő daganatos megbetegedési adataira is tekintettel ne támogassa a rákkeltő kockázatú glifozát uniós újraengedélyezését a mezőgazdaságban és további érzékeny felhasználások során.
Az aláíró szervezetek megdöbbenve olvasták a magyar, holland, francia, svéd illetékes hatóságok közreműködésével készült „Assessment Group on Glyphosate” jelentést, amely azt állítja, hogy a glifozát hatóanyag „kockázatmentes”. Az eredetileg a Monsanto által kifejlesztett vegyszert az ENSZ rákkutatási ügynöksége, az IARC ugyanis már évekkel ezelőtt „valószínűleg emberi rákkeltő anyagként” sorolta be. A szert kimutatták kismamák szervezetében is, továbbá a vizsgálatok alapján a vegyszer súlyosan károsíthatja a méhlepény- és embrionális sejteket, és ún. nem programozott és programozott sejthalált válthat ki. Az európai hatóságok ennek ellenére nem követték ezt a besorolást, és 2017-ben, hosszú viták után az EU egy korlátozott, 5 éves engedélyt adott ki a glifozát használatára. Mint később kiderült, az uniós engedélyező hatóság álláspontját megalapozó tanulmányok olyan cikkekre hivatkoztak, amelyeket a glifozátot gyártó és használó óriásvállalatok finanszíroztak, például a Monsanto. A zöld szervezetek ezért most azt várják az Agrárminisztériumtól, hogy hozza nyilvánosságra, hogy az „Assessment Group on Glyphosate” anyag milyen hazai kutatásokra támaszkodik.
A glifozát 2017-es újraengedélyezését a magyar kormány is támogatta: a glifozát tilalma ellen szavazott, és a kockázatos gyomirtó használatának meghosszabbítását támogatta. Az agrártárca későbbi nyilatkozataiban is a glifozát további megtartása mellett érvelt. Eközben több európai ország már döntött a glifozát teljes vagy részleges kivezetéséről, ilyen Németország, Ausztria és Franciaország is.
A glifozát kivonása mind az emberi egészség, mind az élővilág védelme szempontjából elengedhetetlen, és a számítások szerint csak minimális kárt okozna a gazdálkodóknak. A kockázatos gyomirtó tilalmára az Európai Unió 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája miatt is szükség lenne, mely szerint legalább 50%-kal kell csökkenteni a növényvédő szerek használatát uniós szinten, hogy mérsékeljük a természet- és egészségkárosító vegyszerek okozta kockázatokat.
A zöld szervezetek azt várják a magyar kormánytól, hogy ne a glifozát betiltása ellen tevékenykedjen, hanem segítse elő a gazdák átállását egy olyan fenntartható mezőgazdaságra, amely ahelyett, hogy az emberi egészséget és a környezetet károsítja, a természettel összhangban működik. Az aláíró szervezetek arra kérik az agrárminisztert, hogy Magyarország ne támogassa a glifozát újbóli uniós engedélyezését a mezőgazdaságban, illetve bármilyen alkalmazását lakókörnyezetben (parkok, játszóterek, töltések), valamint vasútvonalak mentén.
Az egész világon, Európában és Magyarországon is a jelenlegi vegyszeres mezőgazdasági gyakorlat az élővilág drámai csökkenésének egyik legfontosabb oka. A klíma- és ökológiai válság jelenlegi fázisában nem engedhetjük meg, hogy még tovább pusztuljanak természeti értékeink. Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság valamennyi funkcióját képes legyen ellátni, a kifejezetten környezetkárosító és egészségre ártalmas hatóanyagok alkalmazását haladéktalanul be kell tiltani.
A civil szervezetek nyílt levele itt olvasható.
További információ:
SIMON Gergely
regionális vegyianyag-szakértő
Greenpeace Magyarország
gergely.simon@greenpeace.org
+36 20 252 9212
NAGY Dénes
munkatárs
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
nagy.denes@mme.hu
+36 20 389 1018
FIDRICH Róbert
programvezető
Magyar Természetvédők Szövetsége
fidusz@mtvsz.hu
+36 70 340 8965
BERENDE Alexa
PR kommunikációs szakértő
WWF Magyarország
alexa.berende@wwf.hu
+36 30 655 2407
Kezdeményező szervezetek:
- Greenpeace Magyarország Egyesület
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Magyar Természetvédők Szövetsége
- WWF Magyarország
Csatlakozó szervezetek:
- "Bihar" Kis-sárréti Civilek Társasága
- Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület
- Börzsöny - Ipoly-mente Polgári Természetőrség
- CEEweb for Biodiversity
- CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
- Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesüle
- Energia és Környezet Alapítvány
- ETK, Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület
- Éghajlatvédelmi Szövetség
- Fridays For Future Budapest
- Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány
- Gyűrűfű Alapítvány
- Hidra Természetvédelmi és Ifjúsági Egyesület
- Karátson Gábor Kör
- KÖRLÁNC Szegedi Munkacsoport
- Közép-magyarországi Zöld Kör
- Levegő Munkacsoport
- Magház Egyesület
- Magosfa Alapítvány
- Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Egyesület
- Magyar Permakultúra Egyesület
- Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Civil Társaság
- Nyitott Kert Alapítvány
- Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért
- Ökotárs Alapítvány
- Pécsi Zöld Kör
- Reflex Környezetvédő Egyesület
- Serpentes Alapítvány
- Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért
- Védegylet
- Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület
- Zsámboki Biokert
