A fokozottan védett kék vércse hazánk egyik legkisebb, legszínesebb ragadozó madara. Különlegessége, hogy saját fészket nem épít, elsősorban vetési varjak fészkeit foglalja el, és ragadozó madaraink közül egyedüliként telepesen költ.

A vetési varjú Magyarországon széles körben elterjedt, 2001 óta védett faj. Ki ne látott volna ősszel diót hordó vagy télen nagy csapatokban károgva repülő varjakat. Maga építette gallyfészkekből álló telepekben költ, melyek más fajok, például a csóka vagy az erdei fülesbagoly mellett a kék vércsék számára is otthont adnak.

Kék vércse pár Fotó: Lóki Csaba

Együtt kell védenünk őket!


Hosszú távon stabil kék vércse állomány csak a vetési varjak költőtelepeinek megőrzésével biztosítható. A múlt század végén a varjak ellen indított irtó hadjárat (méreggel, a fészkek és a madarak kilövésével) eredményeként számuk két évtized alatt 90%-kal csökkent! Az ország egész területén, így a kék vércsék élőhelyein is, nagy fészektelepeik eltűntek.


Az utóbbi években egyre több varjú menekül a városokba, ahova a kék vércsék nem tudják követni őket. Drasztikus állománycsökkenése miatt a vetési varjú 2001 óta védett, azonban zajos, piszkos városi telepeik, mezőgazdasági vetőmagfogyasztásuk miatt sokan még mindig közellenségnek tartják őket.


Varjútelepek híján a vércséknek be kell érniük a szarkák egymástól távoli, elszórtan épített fészkeivel, magányosan viszont nem képesek hatékonyan szaporodni, mert így nem működik a csoportos táplálékkeresés és a ragadozók elleni közös védekezés sem. Ez az egyik oka annak, hogy a kék vércsék száma 50%-kal csökkent az elmúlt 15 évben.

Vetési varjak az úton Fotó: Vasuta Gábor

Nemzetközi védelem együtt a gazdákkal


A kék vércse veszélyeztetett madár, ezért magyar-román összefogással, az Európai Unió LIFE Nature alapjának


támogatásával 2006-2009 között fajvédelmi program zajlik a két országban. Gyors beavatkozásként, több helyszínen, eddig 3500 műfészek került telepszerű kihelyezésre, melyek közel 20%-ában már költenek a vércsék.


Azonban ezek a műfészek-telepek nem jelentenek hosszú távú megoldást, a cél, hogy a kék vércsék újra természetes módon, varjútelepeken költsenek! Ehhez első lépésként a vetési varjak állománycsökkenését meg kell állítani, és el kell érni, hogy újra telepeik alakuljanak a kék vércsék élőhelyén.


Ebben legfontosabb partnereink a gazdálkodók, akik a természetkímélő módszerek alkalmazásával, a varjak kíméletével nemcsak segíthetik a madarak visszatelepülését, hanem ezért várhatóan agrártámogatáshoz is jutnak.

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

Háttéranyag a két madár életmódjáról

A kék vércse élőhelye, táplálkozása, vonulása


A nyílt vidékek fészkelője. Hazánk állománya 900-1000 költő pár, mely egyben az Európai Unió legnagyobb állománya; túlnyomó többsége az alföldi területeken költ. Különösen kedveli a nagy kiterjedésű, legeltetett gyepeken álló, ritkás facsoportokat és fasorokat.

Főként tömegesen előforduló rovarokkal és rágcsálókkal, valamint hüllőkkel és kétéltűekkel táplálkozik. A repülő rovarokat gyakran fecske módjára a levegőben kapja és fogyasztja is el, innen a népies neve: bogárzó sólyom.


Ősszel, a vonulás megkezdése előtt éjszakázóhelyeken csoportosul, ilyenkor nem ritka, hogy egy-egy fán akár ezer kék vércse is együtt pihen. Egyes csapatai rendszeresen tesznek akár több ezer kilométeres kitérőket az elterjedési területtől távoli Nyugat- és Észak-Európába. A telet az afrikai szavannákon tölti, a hazai állomány pontos telelőterülete nem ismert.

Kék vércse Fotó: Palatitz Péter

A vetési varjú élőhelye, táplálkozása, vonulása


Fákkal, ligetekkel tarkított sík, mezőgazdasági- és gyepterületeken él. Az utóbbi 25 évben egyre gyakrabban fészkel településeken.

Elsősorban talajlakó férgekkel, rovarokkal, kisebb gerinces állatokkal táplálkozik. Étrendjét az év egyes időszakaiban magok és gyümölcsök egészítik ki, de nem veti meg a hulladékokat sem.


A 25 000 költő párra tehető hazai állomány állandó, télire azonban a tőlünk keletre eső sztyeppterületek varjai is a Kárpát-medencébe érkeznek. Ilyenkor a varjak létszáma a keleti vendégek miatt tízszeresére nő! A fagyok beálltával a mezőgazdasági területekről előszeretettel húzódnak be a településekre.

További információ:
www.falcoproject.hu

Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

Búváralakúak
Nyílt vizeken megfigyelhető, hosszú nyakú, hosszú testű, nagytermetű madarak. Gyakran mélyre merülve úsznak, kiválóan buknak és jól úsznak a víz alatt. Magyarországon két fajuk átvonuló és téli vendég, egy fajuk ritka kóborló.

Vöcsökalakúak
A búvárokhoz hasonló madarak, de főleg sekély, dús vegetációjú tavakon és sekély tengeröblökben fordulnak elő. Táplálékaikat apró halak, vízirovarok, -növények alkotják. Magyarországon 5 fajuk rendszeres, ebből 4 fészkel.

Gödényalakúak
Közepesen nagy és hatalmas termetű vízimadarak tartoznak ide. A renden belül 2 család van. A gödényfélék családja: Európában 2 fajuk fészkel, Magyarországon mindkettő ritka kóborló.Hatalmas csőrük alsó káváján nagy bőrzacskó figyelhető meg, amely segítségével fogják meg a halakat. A másik család a kárókatonafélék családja. Táplálékukért (hal) mélyre buknak. Testük megnyúlt, nyakuk hosszú, csőrük kampós. Merülés után jellegzetes pózban, szárnyukat széttárva szárítkoznak köveken, fákon. Telepesen költenek. Magyarországon 2 fajuk fészkel.

Gólyalakúak
Három család sorolható ide: gém-, gólya-, és íbiszfélék. Közepes és nagy testű gázlómadarak hosszú lábbal, nyakkal és csőrrel. Repülés közben a gémfélék behúzott nyakkal, míg a gólya- és íbiszfélék nyújtott nyakkal repülnek. Magyarországon 16 fajuk fordult elő, ebből 12 költ is.

Flamingóalakúak
Nagy méretű gázlómadarak nagyon hosszú lábbal és nyakkal. Csőrük jellegzetesen lefelé görbülő. Telepesen, de nem minden évben költenek. Magyarországon 1 fajuk ritka kóborló.

Lúdalakúak
Fajokban gazdag rend, összesen 54 fajuk fordul elő Európában, ebből a legtöbb költ is. Ide tartoznak a hattyúk, ludak, úszó-, és bukórécék. Magyarországon már a legtöbb előfordult. A hattyúk hatalmas termetű, fehér madarak, hosszú nyakkal. Sekély vízben táplálkoznak. Nálunk 1 fajuk fészkel, másik kettő pedig ritka vendég. A ludak nagy, erős testfelépítésű vízimadarak, amelyek a legelésre specializálódtak. Vonuláskor és télen csapatokba verődnek. A földön fészkelnek, egy életre választanak párt. Az úszórécék a vízfelszínen, ill. annak közelében táplálkozó récék. Gyakran tótágast állnak, és így szerzik meg a táplálékukat. Csapatosan mozognak a költési idő végével. Evezőiket egyszerre vedlik a ludakhoz hasonlóan, ilyenkor 3-4 hétre röpképtelenné válnak az öregek. Bukórécék: táplálékukat főleg a víz alá bukva szerzik meg, ritkán állnak tótágast. Szárnyuk rövidebb, testük erőteljesebb, emiatt sokszor csak nekifutással tudnak felszállni a vízről. Gyakran telelnek folyóvizeinken, ilyenkor ált. csapatokba verődnek.

Vágómadár-alakúak
Két családba sorolható fajok tartoznak ide: vágómadárfélék-, és halászsasfélék családja. A vágómadárfélékhez tartoznak a héják, rétihéják, ölyvek, sasok, keselyűk, kányák, összesen 32 fajjal. Ebből 16 faj rendszeresen fészkel nálunk, további 1 faj pedig több-kevesebb rendszerességgel. A 4 európai keselyűfaj közül 3 ritka kóborló itthon. A halászsasfélék családjába csupán 1 faj, a halászsas tartozik. Rendszeres átvonuló szikestavaknál, halastavaknál, ill. nagyobb folyóvizeknél.

Sólyomalakúak
Kis és közepes testméretű, hegyes szárnyú, gyors és ügyes röptű madarak. Áldozataikat legtöbbjük a levegőben kapja el. Magyarországon 5 fajuk rendszeres fészkelő, további 1 faj rendszeres téli vendég, ill. 2 ritka kóborló.

Tyúkalakúak
Két családba tartoznak a fajok. A fajdfélék erős, vaskos testalkatú madarak, a közepestől a nagyméretűig. Sokat tartózkodnak a földön, és ott is fészkelnek. Kedvelik a háborítatlan erdőket. A fácánfélék inkább a fátlan, nyílt területeket kedvelik. Többet tartózkodnak a talajon, mint a fajdok. Növényekkel és rovarokkal táplálkoznak. A földön fészkelnek.

Darualakúak
Három, igen eltérő testfelépítésű család tartozik ide. A guvatfélék kis méretű, tömzsi testű, rejtett életmódú vízimadarak. Néhány fajuk megpillantása igen nehéz, legtöbbször erős hangjuk árulja el jelenlétüket. Sűrű növényzetben költenek. A darufélék nagy méretű, kecses testfelépítésű madarak hosszú lábakkal és nyakkal. Harmadrendű evezőik jellegzetesen megnyúltak, "farokbokrétát" alkotnak. Földön fészkelnek. Magyarországon 1 fajuk rendszeres átvonuló, a másik faj rendkívül ritka kóborló. A túzokfélék a közepestől hatalmas testméretű, erős testfelépítésű madarak. A fátlan területeket kedvelik, a földön fészkelnek. Óvatos madarak, sokszor nem repülnek fel, hanem takarásba szaladnak. Röptük nehézkes, sokszor csak nekifutás után tudnak felrepülni.

Lilealakúak
Igen nagy rend, partimadarak, csérek, sirályok, halfarkasok, és az alkafélék tartoznak ide. Változatos életmódot folytatnak. Mindegyikük a földön, vagy sziklán fészkel. A partimadarak rovarokkal, férgekkel, apró halakkal táplálkoznak. A csérek, sirályok a víz felett repülve pásztázzák azt, és ha meglátják a zsákmányt, akkor "rázuhannak". A sirályok gyakran figyelhetők meg szeméttelepeken is. Társas madarak, telepesen költenek. A halfarkasok ált. más madaraktól szerzik zsákmányukat, ezért is nevezik őket rablósirályoknak. Tengeri madarak, Magyarországon rendszeres, de szórványos átvonuló 2 fajuk, további 2 faj ritka kóborló. Az alkafélék tengeri madarak, csak fészkelni jönnek ki a szárazföldre. Zsákmányukat a víz alól szerzik meg. 2 fajuk fordult elő nálunk.

Pusztaityúk-alakúak
A galambokkal és a lilealkatúakkal mutatnak közeli rokonságot. Zömök testű, kis fejű, hegyes szárnyú madarak, a sivatagok és pusztaságok lakói. Reggel és este csapatosan húznak az ivóhelyekre. Magyarországon 2 fajuk fordult elő évtizedekkel ezelőtt, ebből a barnahasú pusztaityúk egyetlen hazai előfordulása egyben az egyetlen európai is.

Galambalakúak
Közepes termetű madarak kis fejjel, röptük gyors. Csak erre a madárrendre jellemző, hogy fel tudják szívni a vizet a csőrükkel, míg más madár erre nem képes. Magyarországon 5 fajuk rendszeres fészkelő.

Kakukkalakúak
Európában 3 fajuk fészkel, mindhárom fészekparazita. Nyújtott testű madarak hosszú, hegyes szárnnyal, és hosszú farokkal. A tojók egy-egy fajra specializálódnak, így tojásaik azokéhoz hasonlók. Hazánkban 1 faj gyakori fészkelő, 1 faj nagyon ritka kóborló.

Bagolyalakúak
Nagy fejű, tömött tollazatú, főleg éjszakai ragadozók. Szemük előre irányul, de a szemgolyójukat nem tudják mozgatni; fejüket viszont 180 fokos szögben el tudják forgatni. Látásuk és hallásuk kitűnő. Magyarországon 8 fajuk rendszeres fészkelő, 4 faj pedig kóborló. 1 faj kivételével nem építenek fészket, odúkban, vagy nappali ragadozómadarak elhagyott fészkeiben költenek.

Lappantyúalakúak
Éjszakai madarak, rovarokra vadásznak, amiket hatalmas szájnyílásuk és a csőrük szélén található bajuszsörték segítségével fognak meg. Kéregmintázatuk miatt nappal szinte észrevehetetlenek, amint egy ágon pihennek. Vonuló madarak. Magyarországon 1 faj fészkel.

Sarlósfecske-alakúak
A sarlósfecskefélék családja alkotja ezt a rendet. Ezek a madarak csak a nevükben fecskék, de valójában nem mutatnak rokonságot velük. Legközelebbi rokonaik az Újvilágban élő kolibrik. Hosszú, sarló alakú szárnyuk van, kitűnően repülő madarak, szinte egész életüket odafenn töltik; a levegőben párzanak és repülve is alszanak.

Szalakótaalakúak
A szalakótaalkatúak rendjébe trópusi színekben pompázó madarak tartoznak. Európában 4 fajuk fészkel, mind a 4 előfordul itthon is. Rovarokkal, ill. halakkal (jégmadárfélék) táplálkoznak. Odúkban, üregekben költenek. A gyurgyalagfélék kivételével nem telepesen költő fajok. A 4 fajból (amelyek közül mindegyik más családba tartozik) a jégmadár kivételével mind elvonul Afrikába.

Harkályalakúak
Jellegzetes testalkatú madarak, amelyek ált. függőleges fatörzseken másznak. Ezért alakult ki náluk az erős láb, amelyen, ha 4 ujj van, akkor 2 ujj előre, 2 hátra irányul; a hegyes karom; a merev farok, amelyek segítségével támasztják magukat. Csőrük erős, véső alakú, a kopácsolás közbeni rázkódástól erős tok védi az agyukat. 9 faj fészkel Magyarországon, ebből csupán 1 vonul.

Verébalakúak
24 család tartozik ide, változó testméretű és alkatú fajok. Énekük változatos, általában dallamos, szépen csengő. Táplálékukat rovarok, kisebb rágcsálók, kismadarak (gébicsek), esetleg dögök, hulladék (varjúfélék) alkotja.

     Köszönjük!

Országos lefedettség

Az MME tagjai 31 területi, és több szakmai munkacsoport és szakosztály keretében tevékenykednek országszerte. Minden megyében működik legalább egy helyi csoportunk, központi szervezésű programjainkkal az ország minden területét jelen vagyunk.

Szerteágazó tevékenységek

Egyesületünk a legfontosabb célt, az ország természeti értékeinek megőrzését két fő tevékenységi kör: a természetvédelmi kutatások és a társadalmi szintű partnerség keretében szervezi. Természetvédelmi munkánkban faj- és élőhelyvédelmi, monitoring és madárgyűrűző akciókat szervezünk. A társadalmi szintű partnerség legfontosabb elemei: a környezeti nevelési programok, a napi madárvédelmi jellegű Madárbarát kert program és a közösségi rendezvények.

Fiatalok, családok, idősek egy közösségben

Az MME erejét és hatékonyságát a sokszínűség adja. Tagjaink között képviselteti magát az ország teljes lakosságának minden rétege, különösen büszkék vagyunk arra, hogy tagságunk 50%-át a gyerekek és a nyugdíjasok alkotják, és az egyik legkedveltebb tagsági forma a családi.

Közhasznú

Az MME közhasznú civil szervezet, tehát támogatóink az érvényben levő szabályozások szerint írhatják jóvá a felajánlott összeget az adóbevallás során.

Nemzetközi kapcsolatok

Az MME a madárvédelmi szervezetek világszövetsége, a BirdLife International magyarországi partnere. A BirdLife International - amelyet 1922-ben Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) néven alapult meg - a legrégebbi nemzetközi természetvédelmi szervezet, több milliós tagsággal rendelkezik. Kiemelkedően jó kapcsolatot ápolunk a kelet- és közép-európai tagszervezetekkel, valamint a svájci, német és angol egyesületekkel.

Az MME működése

Az egyesület a működését politikamentesen, demokratikus alapokon szervezi. Ezt alátámasztja szervezeti felépítése és azon alapdokumentumok megalkotása (alapszabály, középtávú munkaterv, természetvédelmi célkitűzések, szervezeti és működési szabályzat), melyek garanciát nyújtanak a pozitív értékrendek mentén szerveződő munkánk hosszú távú ellátásához. A széleskörű természetvédelmi tevékenységek, a tagság nyilvántartása, tájékoztatása, a szemléletformálás területén vállalt küldetésünk csak jól szervezett, sokrétűen képzett, nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező munkatársakkal lehetséges. Egyesületünk önkéntesei, tisztségviselői, fizetett alkalmazottjai, a lakossággal való együttműködésünk évtizedek óta bizonyítja, hogy csakis összefogással lehet elérni közös, országjobbító céljainkat.


Az egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely jogosult minden, az egyesületet érintő kérdésben dönteni.


Az egyesület legmagasabb szintű választott testülete az Elnökség, mely a közgyűlések közötti időszakban az egyesület elvi irányításáért felelős, és irányító tevékenységét a központi iroda főállású, hivatásos stábján keresztül fejti ki.


Az egyesület arra törekszik, hogy legalább megyénként, esetleg jelentősebb tájegységenként egy-egy aktív csoportot, illetve az ezeket szervező regionális irodákat működtessen, melyek közös természetvédelmi és szemléletformáló céljaink

megvalósítását decentralizáltan segítik.


A különböző szakterületek szakmai munkájának szervezését és fejlesztését szakosztályok és munkacsoportok segítik.

Az MME központi irodája főfoglalkozású dolgozókból áll, irányításukat az ügyvezető igazgató, és az alá rendelt  társadalmi kapcsolatok, természetvédelmi és gazdasági igazgató végzi. A központi iroda feladatai:

• Az egyesület alaptevékenységének (tagság, csoportok, szakosztályok) és képviseletének biztosítása.
• Egyesületi munka és a védelmi tevékenység gazdasági hátterének biztosítása.
• Az egyesületi programok (védelmi, monitoring, szemléletformáló) hátterének biztosítása.
• A helyi csoportok és a szakosztályok munkájának segítése, koordinálása.
• Az MME stratégiájának megvalósítása.

Eredményeinket nagymértékben annak köszönhetjük, hogy széles társadalmi háttérrel rendelkezünk. Kérjük, támogassa Ön is a Madárvédelmet, legyen egyesületünk tagja!

Belépési adatlap >>

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

  Köszönjük!

MME belépési adatlap

Tagjaink

• kézhez kapják a Madártávlat c. folyóiratot,

• részt vehetnek az egyesület rendezvényein,

• táborainkban, madárvártáinkban megismerkedhetnek a madár-és természetvédelem kérdéseivel,

• kedvezményesen hozzájuthatnak az MME saját kiadású könyveihez, plakátjaihoz, egyéb kiadványaihoz,

• lehetőséget kapnak arra, hogy kapcsolatot teremtsenek hasonló gondolkozású emberekkel,

• ismereteiket a madarakról kibővíthetik, elmélyíthetik,

• kedvezményesen látogathatják az MME érdekeltségű területeket,

• az Interneten való jelenlétünknek köszönhetően részt vehetnek egy madarász-levelezőlistán,

• a családi tagságot választó tagok között minden év végén ajándékokat sorsolunk ki,

• 14 éven aluli tagjaink részt vehetnek a Madarász Suli programjaiban, szintén sorsolunk ajándékokat

• élhetnek az Alapszabályban foglalt jogaikkal,

• kapcsolódhatnak az MME programjaihoz.