Az előadások felépítése

A különböző madár- és más fajvédelmi eszközöket bemutató előadások alapját magyarázó képaláírásokkal ellátott fotós diák képezik. Ezeket egészíti ki előadásonként néhány szöveges oldal, melyek a legfontosabb kapcsolódó információkat, és a további ismeretszerzést segítő honlap oldalak linkjeit foglalják össze. A részenként 48-85 diából álló előadások - mivel ezek "önmagukért beszélő" fotókra épülnek - akár 45 perces tanórákon is levetíthetőek. Ha ennél több idő áll rendelkezésre, akkor hosszabban is el lehet időzni egy-egy képnél vagy több részt is le lehet vetíteni egymás után.

A fotókra épülő előadások olvasni még nem tudó gyerekeknek is érdekes élményt nyújthatnak, a képaláírások és a magyarázó szöveges oldalak a nem madárvédelmi szakemberek munkáját pedig előadás-vázlatként segítik.

Tematika

A Madárbarát kert program fő üzenete, hogy egész évben segítsük a körülöttünk élő állatokat. Ezért az előadás-sorozat úgy épül fel, hogy ennek részeit nem csak eszköz- vagy madárcsoportonkénti, de akár évszakonkénti bontásban is tárgyalni tudjuk.

 

1. rész - Természetes élőhelyek és madárodúk

A természetvédelem mai felfogása szerint a veszélyeztetett fajok megtartásához nem elegendőek a pusztán fajvédelmi megoldások, ezek még rövid távon sem lehetnek eredményesek az élőhelyek fenntartása nélkül. Ezért az első előadás a természetes búvó-, fészkelő- és táplálkozóhelyeket jelentő bokrosok és idősebb faállományok fontosságának bemutatásával kezdődik, és csak ezt követően tér át a mesterséges költőodúk ismertetésére. Utóbbi előadásrész egyik legfontosabb üzenete, hogy az odúknak nem csak a költési időszakban, de éjszakázóhelyként télen is fontos szerepe van.

2. rész - Itató és porfürdő

A közvélekedéssel ellentétben a madáritatók nem kizárólag a nyári kánikulában használható eszközök, ezek fontos kiegészítői a téli madáretetőknek is. Míg az itatók közismertek, a porfürdő az egyik legkevésbé ismert és használt madárvédelmi eszköz, holott alkalmazása rendkívül egyszerű és nagyban hozzájárul a madarak egészségvédelméhez.

3. rész - Fecskevédelmi eszközök és módszerek

Ami egészen a közelmúltig elképzelhetetlennek tűnt, az mára sajnos valósággá vált, fecskéink egyre ritkább madaraknak számítanak, mivel átlagosan majdnem 50%-os állománycsökkenést szenvedtek el az elmúlt évtizedben (részletek >>). Ezért a Madárbarát kert előadás-sorozat külön fejezetet szentel a madárcsoport védelmi eszközeinek és módszereinek bemutatására. 

4. rész - Téli madáretetés

Mikortól és mivel etessünk? Mit ne adjunk a madaraknak? Hol és hogyan kínáljuk fel a különböző madáreleségeket? Milyen fajok járnak az etetőkre? - ezekre a kérdésekre ad választ ez az előadásrész.

5. rész - Más fajok védelme

Nagy szerencsénkre a madarak mellett rengeteg "tücsök és bogár": béka, lepke, egér, pocok, sün, szitakötő és egyéb állat is követ bennünket a civilizációba. Ha segítjük ezeket az érdekes viselkedésű, különleges megjelenésű lényeket, akkor nem csak a természetet védjük, de rengeteg érdekes megfigyelési élménnyel is gazdagíthatjuk környezetpedagógiai munkánkat.

Az előadás-sorozat INGYENES letöltése

1. rész - Természetes élőhelyek és madárodúk (letöltés >>)
2. rész - Itató és porfürdő (letöltés >>)
3. rész - Fecskevédelmi eszközök és módszerek (letöltés >>)
4. rész - Téli madáretetés (letöltés >>)
5. rész - Más fajok védelme (letöltés >>)

További letölthető anyagokat talál a következő oldalunkon >>

Kapcsolódó e-learning lehetőségek

Azok számára, akik többet is szeretnének megtudni a bemutatott eszközökről és módszerekről vagy szeretnék továbbfejleszteni, színesíteni tudásukat, javasoljuk az új, MME Akadémia oldalunkon a Madárbarát kert képzést, továbbá az MME Youtube csatornáját. 

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium >>
Támogatott programok:
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - Természetvédelmi Hivatal
- Mindennapi Madaraink Monitoringja (2003-2005)

A Környezetvédelmi Alap célelőirányzat (KAC) pályázati program keretében:
- Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja (2001-2004)

Informatikai és Hírközlési Minisztérium >>
Támogatott programok:
- Web szerver kialakítása, működtetése (2003-2004)

A "Magyar nyelvű internetes tartalmak fejlesztésének támogatása" címmel kiírt pályázati program keretében. Pályázat azonosítási száma: SZT−IS−7/2263/32/2002

Nyíregyházi Főiskola >>
Támogatott programok:
- A Monitoring Központ irodáját a Nyíregyházi Főiskola biztosítja (1999-2006)

A Nyíregyházi Főiskola 2000. január 1-én két intézmény integrációjával jött létre. Az egyik jogelőd a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, a másik a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Nyíregyházi Mezőgazdasági Kara.
Az integráció létrejöttével egy új főiskola kiépítése kezdődött meg, amely négy főiskolai karral és az oktatást segítő háttérintézményekkel kezdte meg működését. Jelenleg több mint 10000 hallgatójával, mintegy 350 oktatójával, két gyakorlóiskolájával, tangazdaságával az ország legnagyobb felsőoktatási intézményei közé tartozik.

Az állományadatokat a Monitoring Központ adatbázisából, a számos MME által irányított, vagy az Egyesület közreműködésével zajló fajvédelmi program adatbázisaiból illetve a területen dolgozó kollégák saját adatai, becslései alapján szeretnénk összegyűjteni.

A veszélyeztető tényezők felmérésére adatlapot dolgoztunk ki, amellyel egészen részletes bontásban lehet az egyes területekre, fajokra hatással bíró tényezőket értékelni. Az adatgyűjtésnek ez a része ez idáig nem volt egységes rendszerbe foglalva, ugyanakkor a védelem szempontjából kulcsfontosságú információkat hordoz. Kérünk mindenkit, hogy próbáljon ennek kiemelt figyelmet szentelni. Egy adott veszélyeztető tényezőt értelmezhetünk az egész IBA-területre, illetve egy-egy élőhelyre vagy fajra is, hiszen meglehet, hogy ami egy adott faj számára jelentős negatív hatás, az egy másiknak nem az. Az adatlapokon így lehetőség van mindkét értelmezésben értékelni a veszélyeztető tényezőket.

Az IBA-területek védettségével kapcsolatos információk egy részét központilag, illetve az illetékes állami szervtől kérjük le. Az adatgyűjtés itt az adott területen aktuálisan zajló kutatási, védelmi tevékenységekre, illetve az ezeket végző csoportokra irányul.

Az adatlap kitöltésével kapcsolatos bármilyen egyéb kérdéseiteket az alábbi elérhetőségeken várjuk:
Országos IBA-koordinátor:
Králl Attila – tel.: +36 20 585 3886; e-mail: nagy.denes@mme.hu
MME Monitoring Központ:
Nagy Károly – tel.: +36 30 906 6285; e-mail: nagy.karoly@mme.hu

Áldozatos munkátokat ezúton is köszönjük!

Útmutató - IBA-területek felmérése - 2007 (.doc) >>
MS Word dokumentum formátumban. (88 kB)

Adatlapok - IBA-területek felmérése - 2007 (.xls) >>
Javasoljuk ennek használatát, mert ez kompakt módon tartalmazza az összes adatlapot, és az adatok feldolgozását is egyszerűbbé teszi.
A fajok állományairól kizárólag ezen az adatlapon lehetséges adatokat közölni!
Kitölthető adatlapok, útmutatókkal, MS Excel formátumban.
Frissítve: 2008. február 11. (253 kB)

II. Veszélyeztető tényezők - IBA-területek felmérése - 2007 (.doc) >>
Kitölthető adatlap, útmutatóval, MS Word dokumentum formátumban. (249 kB)

III. Védettség, védelmi tevékenységek - IBA-területek felmérése - 2007 (.doc) >>
Kitölthető adatlap, útmutatóval, MS Word dokumentum formátumban. (163 kB)

IBA hírek
A Fontos Madárélőhelyek program hírei az MME Monitoring Központ honlapjának Hírek > Fontos Madárélőhelyek (IBA) >> oldalán olvashatóak.

Az MME 1997-ben induló állományfelmérő és védelmi programjának főbb céljai
1. A hazai költő populáció nagyságának és eloszlásának egységes szempontok szerint történő monitorozása.
2. A költést és a költőhelyeket veszélyeztető tényezők feltárása.
3. A fészekaljak és a költőhelyek pusztulásának mérséklése.
4. A lakosság természetvédelmi szemléletformálása.

Adatgyűjtési módszerek

• Felmérőink a mintaterületi egységekben (2,5*2,5 km-es UTM kvadrátok) valamennyi potenciális fészkelő-helyet feltérképezik.
• A homok- ill. agyagbányák jegyzékét egyes területeken a megyei földhivatalok bocsátották a rendelkezésünkre.
• A terepi munkálatainkat elsősorban a fiókaetetés időszakában, a MME Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoring programja (RTM) ajánlása szerint, június 15. és augusztus 15. között végezzük, egy-egy telepet lehetőleg minimum kétszer felkeresve.

Letölthető adatlap

Terepi megfigyelési módszerek

A költő gyurgyalag párok számát a következő módszerekkel határozzuk meg:

1. lakott üregek vizsgálata,

2. az etető madarak megfigyelése,

3. a telepen és környékén megfigyelt egyedek számlálása.

A felmérők erre a célra szerkesztett egységes adatlapon rögzítetik,

1. a költő párok becsült számát,

2. a költőtelep pontos helyét és jellegét,

3. a fészkelést veszélyeztető tényezőket,

4. a fészkelő-helyek részletes paramétereit.

Adatfeldolgozás, elemzések

• A kitöltött adatlapokat az MME Monitoring Központja gyűjti össze, az adatokat számítógépes adatbázisokban rögzítjük.
• Az adatokat MS Excel és Access ill. Dbase adatbázis kezelő szoftverekkel dolgozzuk fel és készítjük elő az elemzésekhez.
• A GIS elemzéseket ArcView és MapInfo Professional térinformatikai szoftverekkel végezzük.
• A gyakoriságra és az állományváltozásra vonatkozó statisztikai elemzéseket SPSS és TRIM programcsomaggal készítjük.

Eredmények (1997-2003)
Az alábbiakban a program 1997-2003. közötti eredményeinek rövid összefoglalója olvasható.

Kérdések (melyekre a válaszokat kerestük)

1. Hazánk mely területein fészkel a faj?
2. Milyen jellegű fészkelő-helyeken költ a hazai állomány?
3. Milyen tényezők veszélyeztetik a fészkelést?
4. Volt-e 1998-2003. között jelentős állományváltozás országos ill. regionális szinten?
5. Mekkora a hazai fészkelő állomány nagysága?

A fészkelő állomány eloszlása

1. Munkánk az egyes években 5000-27000 km2 nagyságú területre terjedt ki, a hét év alatt összesen 29375 km2-en folytak felmérések.

2. A vizsgált területen átlagosan mintegy 10000 pár gyurgyalag fészkelését regisztráltuk.

1. ábra: A gyurgyalag (Merops apiaster) fészkelő állományának eloszlása, az 1997-2003. közötti időszakban felmért területeken (Az összes felmért UTM négyzet 31,5%-át fedi le az ország teljes területének.)

A hazai állomány fészkelő-helyeinek jellege
Az állomány 55-65%-a napjainkban működő vagy bezárt homokbányákban költ, természetes partfalakban csak a fészkelő madarak 20-25%-a (2. ábra). Ez is mutatja, hogy napjainkban a faj hazai állományai továbbra is fokozott védelemre szorulnak, mivel jelentős részben zavart élőhelyeken költenek.

2. ábra: A fészkelő-helyek jellegének eloszlása 2002-ben és 2003-ban

A költést veszélyeztető tényezők

Mivel a gyurgyalagok nagyrészt az ember által zavart élőhelyeken fészkelnek, ezért számos tényező veszélyeztetheti költésüket, s ezek közül a leggyakrabban előfordulók: a homokbányászat, az illegális szemétlerakás és a partfalak ledőlése, de sok helyen a régi homokfalak gyomosodása ill. cserjésedése is előfordul (3. ábra).

Mesterséges fészkelőhelyek (homokbányák, árkok, gödrök stb.) költő állományainak védelme
1. Tájékoztassuk a terület tulajdonosát/használóját, hogy védett (partifecske) és/vagy fokozottan védett (gyurgyalag) madarak fészkelőhelye van a területen, s a fészkelési időszakban (Magyarországon: április 20. - augusztus 20. között) a madarak által lakott falaknál szüneteltessék a munkát az alábbiak szerint.
2. Rendszeresen látogassuk meg a telepet és az adatlap alapján rögzítsük a telep nagyságát, állapotát és készítsünk képeket róla.
3. Tájékoztasson bennünket vagy közvetlenül a területileg illetékes természetvédelmi hatóságot a partifecske és/vagy gyurgyalag telepről, a veszélyeztető tényezőkről, az esetleges természetvédelmi károkozásról az adatlapon rögzítettek alapján.

Partifecskék és gyurgyalagok által lakott partfalak védelmével kapcsolatos főbb szempontok:
1. A partifecskék és/vagy gyurgyalagok által lakott partfalakon, felett, előtt és oldalának 5 méteres sávjában mindennemű földmunkát szüneteltetni kell a fészkelési időszakban, április 20. és augusztus 20. között.
2. A lakott partfalak 5 méteres közvetlen körzetében a kotlási időszakban a tartós emberi jelenlét ne haladja meg a 20 percet óránként, s a 30 percet óránként a fióka etetési időszakban, amennyiben a telep környezetében (50 m-es körzete) több órás napi folyamatos emberi jelenlét van.
3. A költés befejezte után (augusztus közepétől) a partifecskék április közepén várható visszaérkezéséig (gyurgyalag esetében május eleje) a már nem lakott partfalon a munkálatok folytatódhatnak.

3. ábra: A költést veszélyeztető tényezők eloszlása 2002-ben (n=950)

A fészkelő állomány nagyságának változásai

4. ábra: Országos és regionális állományváltozások 1998-2003. között

A fészkelő állomány nagyságának becslése
Először nyílt alkalmunk az ország minden régiójában végzett mintavételezés alapján, megbecsülni a faj állományának nagyságát és annak változásait. (Korábbi irodalmi adatok néhány ezer páros állományadatokat közöltek.)
Az adatbázisaink felhasználásával végzett extrapoláció alapján az 1998-2003. közötti időszakban 20000-30000 fészkelő párra tehető a hazai állomány!

Összegzés
1. A költőhelyek 92 százalékában kevesebb, mint 20 pár gyurgyalag költött, s az ilyen kis „telepeken” költött a felmért állomány 64 százaléka.

2. Napjainkban a fészkelő helyek 60-65 százaléka működő vagy bezárt homokbányákban van, s az állomány 55-65 százaléka költ ezekben a bányákban.

3. A költést veszélyeztető tényezők közül a függőleges földfalak ledőlése ill. a költési időszakban végzett bányászat (30-35%), a földfalak gyomosodása (25-30 %), a közvetlen emberi zavarás (10-15%) és a szemétlerakás (10-15%) a leggyakoribb.

4. Eredményeink alapján a faj hazai állománya csaknem egy nagyságrenddel nagyobb, mint azt korábban becsülték, ennek ellenére a fészkelő madarak továbbra is fokozott védelemre szorulnak, mivel jelentős részben zavart élőhelyeken költenek.

További kutatási lehetőségek
(melyek néhány Helyi Csoportunknál már folynak)

• fészkelő állomány diszperziója, a be- és kivándorlás, területhűség
• a fészkelő állomány túlélése
• fészkelési ill. reprodukciós siker
• táplálék összetétel vizsgálatok

Köszönetnyilvánítás
Köszönet illeti felmérőinket, akik az elmúlt években részt vettek programunkban:
Agócs Péter, Antli István, Asztalos E., Bagdi Antal, Ballabás Gábor, Bank László és társai, Bartha Csaba és társai, Bátky Gellért, Beke István, Benei Béla, Bogyó Dávid, Boldogh Sándor, Csonka István, Csonka Péter, Czikora János, Dani K., Darázsi Zsolt és társai, Debreceni János, Erdődy Kornél, Farkas Roland, Fazekas Anna, Fenyvesi László, Görögh Zoltán, Grecs Anita, dr. Gyurácz József, Habarics Béla, dr. Hadarics Tibor, Hegedűs Dániel, Járvás András, Jusztin Balázs, Kabai Gábor, Katona Mihály, Kazsu Attila, Kelemen Tibor, Kertész Krisztina, dr. Kis Ernő, Kiss János, Kiss József, Kleszó András, Kovács Andor, Kovács Sándor ifj. és társai, Kováts László, Krúg Tibor, Laposa János, Láposi Attila, Lenner József, Mazsu István, Meizner Tibor, Mille János és társai, Molnár Csanád, Molnár István Lotár, Molnár Kadocsa, Molnár Richárd, Molnár Zoltán, Nagy Csaba, Nagy Csabáné, Nagy Károly, Nagy Krisztián, Nagy Lajos, Nagy László, Nagy Tamás, Nagy Zsolt, Nagyné Uhrin Henriett, Németh Attila, Nyemcsok József,Oravecz György, Osztopányi Judit, Papp László, Papp Sándor, Péli Réka, Petroszki György Attila, Pintér András,Pintér Lajos, Pintér Zsolt, Pócsi Ágnes, Pongrácz Ádám, Ragats Zsófia, Riezing Norbert, Rottenhoffer István, Salétli György, Sali István, Seres Nándor, Siklósi Máté, Steszkó Ferenc, Szabó Attila, Szabó D. Zoltán, Szakál László, Szanda István, Székely Balázs, Szelle Ernő, Szénási Valentin, Szentgyörgyi P., Szentmihályi Gábor, dr. Szép Tibor, Szilágyi Attila, Tarján Barna, Trungel László, Urbán László, Urbán Sándor, Ványi Róbert, Varga László, Varga Péter, Vasas András, Virók V., Weszelinov Ottó

Köszönettel tartozunk a program anyagi támogatóinak!
Fő támogató a KÖM ill. KvVM - KKA, KAC ill. KÖVICE pályázati keretei.