Egy magyar gyűrűs viharsirályt fényképeztek le Oroszországban. A madarat május végén figyelték meg a Pecsora folyónál (Komi régió), de csak most küldte el a szenzációs adatot az oroszországi madárgyűrűzési központ. A madarat 2014. január végén gyűrűzték a soproni szeméttelepen (Dr. Hadarics Tibor és kollégái). Ez az első hazai gyűrűs viharsirály megkerülési adat Oroszországban, és egyben a legtávolabbi magyar gyűrűs példány a hazai adatbankban. 

Magyar gyűrűs viharsirály Oroszországban (Madárgyűrűzési adatnak)

Magyarországon 2011. óta jelölik a viharsirályokat – távcsővel, teleszkóppal is könnyen leolvasható – zöld színű műanyag gyűrűvel. Eddig összesen 255 példányra került ilyen jelölés, amelyek közül már 59 madarat azonosítottak külföldön, legnagyobb számban Lengyelországban (34 példány).

A viharsirály európai állományának jelentős része a Brit-szigeteken és a nyugat-európai tengerpartokon tölti a telet, de kisebb számban telel még Európa délkeleti felében is. Magyarországon az őszi vonuló példányokkal már szeptembertől lehet találkozni, de nagyobb számban csak novemberben érkeznek és az itt telelő állomány februárra éri el a maximumát.  Leggyakrabban nagyobb szeméttelepek közelében figyelhetők meg, de egyre többször lehet látni viharsirályokat a Duna fővárosi szakaszán is, a dankasirály csapatokban.

További információ a viharsirályról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-larcan

Augusztus közepén egy 1998-ban jelölt cseh gyűrűs fekete gólyát figyeltek meg Kenderes határában a Telekhalmi-halastavakon (Monoki Ákos és Kiss Ádám).

Cseh gyűrűs fekete gólya (Fotó: Monoki Ákos)

A madarat fióka korában gyűrűzték (Frantisek Pojer) és azóta csak egy alkalommal került szem elé, 2013-ban Csehországban. Jelenleg ez a legidősebb gyűrűs fekete gólya a hazai madárgyűrűzési adatbankban és az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbank korrekord listáján is átveszi a vezetést (www.euring.org/data-and-codes/longevity-list).

Cseh gyűrűs fekete gólya megkerülési térképe (Tringa)

A hazai madárgyűrűzési adatbázisban a másik „matuzsálem korú” fekete gólyát (Tóbiást) 1999-ben gyűrűzték itthon (Kalocsa Béla) és 2013 óta egy bekamerázott fészekben költ: http://gemenczrt.hu/media/feketegolya-feszek/

A fekete gólya hosszútávú vonuló. A fölszálló meleg légáramlatokat kihasználva, termikelve vonul. Az európai állomány két fő vonulási útvonalat használ: a keleti, Törökországon és Izraelen át vezető, valamint a nyugati, a Pireneusokon és Gibraltáron át vezető útvonalat. A magyarországi állomány legnagyobb része fészkelőterületét augusztus közepe és szeptember vége között hagyja el. A tavaszi vonulás februártól áprilisig tart. A vonulásról rendelkezésünkre álló információt legnagyobbrészt színes gyűrűs leolvasásokból és műholdas követés eredményeiből ismerjük.

További információ a fekete gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cicnig