A holt fa: az álló és kidőlt törzs, a tönk, a rönk (sőt az ágdarálék is) nemcsak az erdei életközösség, de a kertjeink és a közterületi zöldfelületeink nélkülözhetetlen eleme, ökológiai oázisa. Ott, ahol a természet törvényei szerint meghagyjuk - vagy pótoljuk - ezeket, Európa és Magyarország leglátványosabb bogarai: orrszarvú- és szarvasbogarak, cincérek, ezek hatalmas lárvái és a rájuk vadászó tőrösdarazsak és madarak is állandó vendégeink lesznek. És ehhez ráadásul az esetek többségében csak az kell, hogy kevesebbet dolgozzunk!
A települési bogártanyáknak több típusa is létezik, és ezekben az a legjobb, hogy még egy kisebb kertben is – a több ebben az esetben jobb alapon – akár mindegyiket használhatjuk egy időben, egymással párhuzamosan.
Tönk bogártanyák
A fakivágás után visszamaradó tönk meghagyása automatikusan bogártanyákat képez, hiszen a korhadásnak, bomlásnak induló faanyag illata messziről odavonzza az ebben szaporodó, a pusztuló faanyaggal táplálkozó (szaproxilofág) lárvájú rovarfajokat.
Tönkmeghagyásra és a leggyakrabban, tömegesen megjelenő orrszarvúbogár-látogatókra példák
Dombóvárról (fotók: Orbán Zoltán)
A holt fa másodlagos rovarvendégei közé tartoznak a farontó rovarok lárváira
vadászó, nagy termetű, rendkívül látványos, ...
Ha ki kell vágni egy fát, akkor a teljes eltüntetés helyett törekedni kell a minél nagyobb meghagyásra (plusz arra, hogy ezekre a munkákra lehetőleg csak október-február között kerüljön sor). Ennek egyik legkönnyebben megvalósítható módja, ha a fakivágás nem a klasszikus talajközeli, hanem 2-3 méter magas törzsmeghagyással történik.
Ezzel a módszerrel a tönkhöz képest jelentősen több holt faanyag marad meg, ami több korhadéklakó
állat, gomba és növény számára kínál akár több évtizedig életteret (fotó: Orbán Zoltán)
Természetvédelmi emlékmű jellegű holtfamegőrzés
Különösen a legnagyobb, leglátványosabb és legértékesebb famatuzsálemek kidőlése, kivágása esetén lehet megoldás a maradványok emlékműszerű megőrzése (elsősorban helyben, de akár máshova szállítva is).
Kidőlt matuzsálemi tölgy természeti emlékhelyként megőrizve Tamásiban (fotó: Orbán Zoltán)
Telepített rönk bogártanyák
Oda, ahol nincs holt faanyag, telepíthetünk vastag rönköket, és ha már így járunk el, lehetőleg minél több fafajból, mert így a vendégül látott farontó rovarok és gombák fajgazdagsága is nagyobb lehet.
Már az is jó megoldás, ha a rönköket egymásra halmozzuk a talajon – ez különösen bokrok között,
a kert, a park nedvesebb mikroklímájú részén működik (fotó: Orbán Zoltán)
A bogártanyarönkök azonban természetvédelmi kerti "bútorok" is lehetnek,
egyet-egyet elhelyezhetünk bokrok alá ...
... és akár ágyáshatárolóként (fotók: Orbán Zoltán)
A besüllyesztett rönkökre nemcsak mi ülhetünk le a kertben, ezeket a körülöttünk élő
állatok is használatba veszik - például napfürdőzésre ...
... vagy éppen éjszakai táplálékkereső portya állomásaként útba ejtve
(videók: Orbán Zoltán)
A nedvesen tartás, továbbá a lárvák bebábozódásának segítése érdekében a
rönköket félig süllyesszük a talajba (fotó: Orbán Zoltán)
A holt faanyaggal táplálkozó rovarok megtelepedésének biztos jeleként egyszer csak megjelennek
a lárvajáratok jellegzetes, ovális nyílásai, ...
... majd a lárvák fogyasztására specializálódott harkályok is
(fotó, videó: Orbán Zoltán)
Komposztáló, mint bogártanya (is)
A holt növényi anyag kezelésének legismertebb eszköze a komposztáló. Az itt gyűjtött klasszikus zöldhulladék: a lomb, levágott fű és a konyhai zöldségmaradék is vonzó a korhadékba petéző bogarak számára.
Aki már termelt ki a komposztálóból "érett" anyagot, biztosan tömegével találkozott ennek
legnagyobb termetű lárva (pajor) lebontóival, ...
.... melyek között az egyik leggyakoribb rovarcsoportot a rózsabogarak jelentik
Ez a lárva-mérettartomány ideális zsákmány az olyan közepes termetű – emberre, házi- és
társállatra nézve egyaránt ártalmatlan –, parazitoid rovarok számára, mint a
sötétszárnyú tőrösdarázs (videók: Orbán Zoltán)
A komposztáló és környezetének pusztuló növényi- és faanyaggal táplálkozó (szaproxilofág)
rovarsokféleségét növelhetjük azzal, ha a töltőanyag közé korhadó farönköket is teszünk, ...
... de az előző fejezetben bemutatott módon ide is telepíthetünk rönk bogártanyákat
(fotók: Orbán Zoltán)
Ágapríték bogártanyák
Kert- és parkgondozáskor jelentős mennyiségű ág- és galyvágadék képződik. Ezt a hatékonyabb szállíthatóság és tárolhatóság érdekében többnyire helyben aprítjuk fel.
A levágott ágak és gallyak rengeteg helyet foglalnak el, ...
... ezért a ledarálásuk már a kiskertekben is bevált gyakorlatnak számít, melyhez
az elérhető árú gépi háttér is rendelkezésünkre áll (fotók: Orbán Zoltán)
Ezt az ágdarálékot többféleképpen is fel lehet használni bogártanyáknak is, mind a kiskertekben, mind a települési közösségi zöldfelületeken.
Nyugat-Európában, ahol előbb kezdték el használni a szervesanyag-mulcsot például játszóterek puha, biztonságos talajának, a kutatók leírták, hogy a szarvasbogarak lárvái is megjelentek ezekben.
A viselkedés Magyarországon is megjelent - ebben a kertben a gyerekek mászófala alá
kiszórt ágaprítékba petéztek bele tömegesen az orrszarvúbogarak
(videók: Orbán Zoltán)
Ezen a helyszínen azonban az is kiderült, hogy a sekély mulcs ökológiai csapdát jelenthet az abban
fejlődő lárváknak – a fekete rigók ugyanis felfedezték és az összeset zsákmányul ejtették
a csőrükkel ilyen lyukakat kaparva a laza felületbe (fotó: Orbán Zoltán)
A madarak ráadásul egymást megfigyelve el is tanulhatják a sekély bogártanyák
kínálta táplálkozási lehetőséget (videó: Orbán Zoltán)
Ezt úgy kerülhetjük el, ha a bogártanyának szánt ágaprítékot legalább félméteres vagy ezt is
meghaladó vastagságban helyezzük ki ...
... akár ilyen többrekeszes komposztáló részeként, önálló ágapríték-kalodában
(fotók: Orbán Zoltán)
Természetvédelmi lomb- és rőzserakás
A zöldhulladéknak a komposztálónál látványosabb elhelyezését kínáló természetvédelmi lomb- és rőzserakás is előnyössé tehető a korhadéklakó bogarak számára.
Az eddig látott megoldások közül itt is használhatunk telepített rönk bogártanyákat, ...
... továbbá a zöldhulladékhalom alapi részébe nagy mennyiségben tölthetünk ágaprítékot is,
melyre vastagabb növényi nyesedéket halmozva elkerülhető a fentiekben említett
ökológiaicsapda-hatás (fotók: Orbán Zoltán)
Természetvédelmi farakás
A természetbarát kert egyik legösszetettebb, számos állatcsoport képviselőjét vendégül látó eszközének, a természetvédelmi farakásnak bogártanya funkciója is van.
A természetvédelmi farakás építőelemeit holt faanyag alkotja, ezért magától értetődik, hogy
ez vonzza a szaporodásában ehhez kötődő farontó-, továbbá az ezek lárváit parazitáló
olyan rovarfajokat, mint a fürkészek (fotó: Orbán Zoltán)
A természetvédelmi farakás többségében fektetve és kifelé nézve elhelyezett rönkjeinek vágáslapjában
jól láthatóak a farontórovar-lárvák járatainak bejáratai (fotó: Orbán Zoltán)
És ugyan ez figyelhető meg az állított rönkök oldalában is, ...
... sűrűn egymás mellett sorakozva, ...
... felülről nézve a vágáslapot pedig a faanyagon keresztirányba is áthaladó lárvajáratok
is jól megfigyelhetőek (fotók: Orbán Zoltán)
Amennyiben érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a kertben végezhető mindennapi gyakorlati
madárvédelem, a Madárbarátok nagykönyvét ajánljuk figyelmébe (bolt >>), ...
... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,
a Madármegfigyelők kézikönyve segíthet önnek (bolt >>)
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!
A világon élő 2000 körüli hangyalesőfaj közül 16 bizonyított eddig Magyarországon. Annak ellenére, hogy ezt a rovarcsoportot, pontosabban a kissé a szitakötőkhöz hasonlító kifejlett rovarokat szinte csak a szakértők ismerik, a száraz talajba jellegzetes fogótölcséreket készítő lárváik nyomaival szinte mindenki találkozott már. Nagy szerencsénkre e rovarok képviselői is velünk vannak a lakott területeken ‒ hangyaleső homokládákkal a kertben, és akár a lakótelepek előkertjeiben is otthont biztosíthatunk számukra.
A hangyaleső homokláda az egyik legegyszerűbb, ugyanakkor az egyik leglátványosabb természetvédelmi eszköz, amit akár egy lakótelepi előkertben is eredményesen használhatunk (fotó: Orbán Zoltán)
A felnőtt rovar
Ha a hétköznapok közismertebb rovarvilágából indulunk ki, akkor a felnőtt hangyaleső olyan, mintha repülés közben egy kevésbé ügyesen repülő szitakötőt, pihenés közben pedig egy nagytermetű fátyolkát látnánk.
A felnőtt (imágó) hangyalesők ragadozók, de a nevükkel ellentétben nem hangyákkal táplálkoznak, hanem részben repülés közben, részben a növényzeten, talajon zsákmányolnak levéltetveket, apróbb rovarokat, hernyókat.
Hangyaleső levedlett bőre a rágópárral (fotó: Orbán Zoltán)
A kifejlett hangyalesők leginkább a szürkületi órákban és éjszaka aktívak, repülnek – ezért sem számítanak
közismert rovarnak (fotó: Orbán Zoltán)
A közismert(ebb) fogótölcsérek, ...
A nőstény hangyaleső száraz, kevésbé kötött talajok, egyes fajok pedig akár laza fakorhadékba petéznek, a megfelelő helyen tömegével, hogy a kikelő lárvák könnyebben áshassák ki fogótölcséreiket a laza anyagban.
A hangyalesőlárvák fogótölcsérei az alkalmas helyeken többnyire tömegesen láthatóak
(fotó: Orbán Zoltán)
A fogótölcséreket települési környezetben esőtől védett autóbeállók, szerszámtárolók,
fáskamrák, széles tetőereszek alatti száraz talajban találhatjuk meg
(videó: Orbán Zoltán)
... és elképesztő lárva lakói
A hangyalesők angol neve Antlion, azaz hangyaoroszlán, mely elnevezést a rovarcsoport a lárvái életmódja alapján kapta.
Közönséges hangyaleső lárvája (fotó: Orbán Zoltán)
A kellő fejlettséget elérő lárva ilyen gömb alakú bábban fejlődik ki a talajban (fotó: Orbán Zoltán)
A kikelt és a még lakott hangyalesőbáb jól elkülöníthető, mert az előbbieken jól látható
az a rés, melyen keresztül a felnőtt rovar kimászott (fotó: Orbán Zoltán)
Ez a felvétel a kikelést követően örökítette meg a szárnyát folyadékkal feltöltve
repülőképes állapotba "felpumpáló" hangyalesőt (videó: Orbán Zoltán)
A hangyaleső homokláda
Az eddigiek ismeretében már könnyen összeállíthatjuk a hangyalesők lárváink remek élőhelyet kínáló homokládákat – ennek egyik legjobb, könnyen beszerezhető eszköze a klasszikus virágláda (balkonláda), de erre más, mélyebb edényt is használhatunk (például a fenti videón látható literes üvegpoharat).
Mielőtt feltöltenénk a balkonládánkat száraz, szitált talajjal vagy homokkal, ragasztószalaggal
zárjuk le az öntözővízlyukakat a láda alján, hogy a töltőanyagunk ne folyjon ki
Több literes műagyag "virágcserép" hangyaleső homokládaként használva
(fotók: Orbán Zoltán)
Hova érdemes kitenni a homokládákat?
Hangyák járta, esőtől védett helyre (vagy nyílt részen esővédő tetővel ellátva): elsősorban a talajra, de akár ablakpárkányra, tornácra, erkélyre is – az a lényeg, hogy gyalogló életmódot folytató rovarok, főként különböző hangyafajok mozogjanak ott, ahova a láda kerül, hogy a lárvák tudjanak vadászni, táplálkozni.
A hangyaleső homokláda legjobb helye a rovarélettől is nyüzsgő természetvédelmi farakás.
A videóban bemutatott láda felett látszik az esőtől és a hulló levelektől védő tető, illetve jól
megfigyelhető a hangyalesőlárva aktív vadászstratégiája, amint a lapos fejével homokot
szór a menekülő rovar zsákmányra - itt éppen egy ázsiai márványospoloska nimfájára
(videó: Orbán Zoltán)
Hangyaleső homokládák természetvédelmi farakásban, a tűző napsütéstől, a csapadéktól és az
őszi falevélhullástól védő deszkatetőkkel (videó: Orbán Zoltán)
További példák hangyaleső homokláda kihelyezésre: épület lábazatánál
(a feldőlés megakadályozó ágtámasztékokkal), ...
... padlásfeljáró lépcsőjén, ...
... az ablakgyíkvár talaja is lehet hangyalesőbarát szitált homok, ...
... de a szekrényes méhecskehotel lábazatában is kialakítható olyan naptól és esőtől felnyitható tetővel
védett rész, ahova akár több hangyaleső homokláda is befér (fotók, videó: Orbán Zoltán)
Mikor érdemes kitenni a homokládákat?
Március és szeptember között, amikor a peterakóhelyet kereső nőstények aktívak.
Hogy kerül a ládába a hangyalesőlárva?!
A nőstény hangyaleső számára a száraz talaj - minden bizonnyal a hangyák feromon nyomával kiegészülve - jelenti azt a kulcsingert, ami peterakásra készteti.
Honnan és mikor tudom meg, hogy a hangyalesők beköltöztek?
A tavasszal-nyár elején kihelyezett ládákban már szeptemberben, de legkésőbb a következő év március-áprilisában megjelennek a kezdetben csak fél centiméteres fogótölcsérek, melyek a lárvák növekedésével együtt mind nagyobbak lesznek.
Amennyiben érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a kertben végezhető mindennapi gyakorlati
madárvédelem, a Madárbarátok nagykönyvét ajánljuk figyelmébe (bolt >>), ...
... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,
a Madármegfigyelők kézikönyve segíthet önnek (bolt >>)
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!
