Sárgyűjtőhelyek
A füsti és molnárfecskék fészekanyaga szó szerint az út pora – amennyiben az kellő mennyiségű vizet kapva sárrá válik. A jelentős részben aszfalttal, betonnal, térburkoló kővel fedett talajú lakott területek fecskéinek, különösen a városközpontokba is bemerészkedő molnárfecskéknek, a mind gyakoribb aszályos tavaszokon, nyárelőkön szinte lehetetlen sarat találniuk. A helyzetet tovább nehezíti az utcai „kék” csapok megszűnése, továbbá a hazai legelő- és háztájiállat-tartás európai uniós csatlakozásunkat követő összeomlása, melynek következtében eltűntek az aszályos tavaszon, nyárelőn is fészekanyaggyűjtő-helyként funkcionáló útszéli pocsolyák, jószágitatók.
A sárgyűjtőhelyek nem csak a fecskék, de a környék más állatai számára is fontos ivó- és fürdőhelyek, ezért ezek eltűnése a települési állatvilág egésze számára kedvezőtlen.
A kiszáradó pocsolyák legutolsó "nedvességmorzsáit" is hasznosítják az állatok, ...
... itt (a főváros XVII. kerületében) például a méhecskehotelek (darázsgarázsok)
magányosméh-lakói gyűjtik a még nyomokban nedves földet, ...
... hogy ezzel falazzák be lakókamráik bejáratát.
Kardoslepke sárból szívogat (Fotó: Orbán Zoltán)
Nincs azonban még egy olyan állatcsoportunk, mint a fecskéké, amit olyan negatívan érintene a sárgyűjtőhelyek felszámolódása, mivel számukra ez nem csak az új fészkek építését lehetetleníti el, de a sérült fészkek javítását és a telepek tatarozását is veszélyezteti.