A drámai visszaesés egyértelműen a csapadékos időjárás következménye, ugyanis az eső egyszerűen elmossa a gyurgyalagok fészkelőhelyét.

A megye teljes területére kiterjedő felmérésünk során mindössze 5 olyan új partfalat találtunk, ahol korábban még nem fészkeltek gyurgyalagok. Ezzel szemben 26 partfal semmisült meg vagy vált alkalmatlanná a madarak ismételt megtelepedésére, a csapadékos időjárás miatt főleg az alacsonyabb partfalakat nőtte be a burjánzó növényzet. Jelenleg 242 partfal szerepel nyilvántartásunkban ám ezek közül csak 118 helyen fészkeltek gyurgyalagok.

Növényekkel benőtt gyurgyalag költőhely (Fotó: MME archívum/Orbán Zoltán)

Az első csapadékos ciklus még a faj intenzív vonulásának időszakában, május közepén köszöntött be. A viharos idő nem kedvezett a gyurgyalagok táplálékául szolgáló rovarok repülésének, ezért átmeneti táplálékhiány lépett fel, ami a vonuló csapatokat alaposan megtizedelte. A fiókanevelés időszakában viszont kedvezőek voltak a feltételek, ezért a költések jól sikerültek, ami némi reményt nyújtott arra, hogy  talán növekedni fog az állomány.

Jelentősnek nevezhető kolónia egyébként csak 6 helyen alakult ki. A villányi Csillag-völgy teraszosan kialakított szőlőültetvényeinek rézsűiben 44 pár, a pécsváradi homokbányában 30 pár, a beremendi cementgyár agyagbányájában és a marócsai homokgödrökben 27-27 pár, a dunaszekcsői aréna löszfalaiban 21 pár, valamint Cserdi község határában az egyik földút partfalaiban 20 pár gyurgyalag költött.

A fenti kis képen gyurgyalag látható
(Fotó:MME archívum/Lóki Csaba; szöveg:Bank László)

Az MME honlapjának fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg a TÁMOP-2.5.1-07/1-2008-0098 projekt keretében