Leggyakoribb poszátafajunk. Könnyedén alkalmazkodik a degradáltabb élőhelyekhez és az ember közelségéhez egyaránt. Régebbi neve barátka, mely kis testméretére és a hím fekete színű sapkájára utal. A tojók és fiatalok fejteteje rozsdabarna. Rövidtávú vonuló, egyes példányai megfelelő táplálék megléte esetén át is telelnek. Rovarokkal, pókokkal, csigákkal táplálkozik, de a hideg idő beálltával gyümölcsöket, bogyókat fogyaszt. Ősszel leggyakrabban a fekete bodza termését fogyasztja. Áttelelését úgynevezett lágyeleséggel – alma, körte, zöldségfélék, túró, sajt – segíthetjük elő.

Szinte minden hazai bokros élőhelyen találkozhatunk vele. Eurázsiai elterjedésű faj, de kisebb számban Észak-Afrikában is költ. A sűrű aljnövényzetű bokros, fákkal tarkított élőhelyeket kedveli. Parkokban, kertekben, sík- és dombvidéken egyaránt megtalálható. Évente kétszer költ. A hím kezdetben több fészekkezdeményt is épít, melyek közül a tojó választja ki, melyiket fejezzék be közösen. A fészek általában 1 méternél alacsonyabban épül. 3-7 tojást tojik, melyeken a két szülő felváltva kotlik.