A leggyakoribb vízicsibe Magyarországon. A vizes élőhelyek védelmének előtérbe kerülése feltehetően biztosítani fogja a faj hazai állományának megmaradását. Az öreg, avas nád- és gyékényállományok meghagyása elősegíti a faj megtelepedését. Vonuló, az állomány legnagyobb része Afrika trópusi területein telel, de egyre nagyobb számban kísérli meg az áttelelést is.

Élőhelye, költése:

Eurázsiában él, az állomány súlypontja Közép- és Kelet-Európában van. Avas nádasok és gyékényesek madara, de alkalmazkodóképes faj, más vizes élőhelyen is megél. Április és július között hallatja jellegzetes hangját, amivel a hím a revírjét jelzi. Fészkét kusza, avas nádasba építi, fészekanyagként növényi törmeléket használ. A tojó 4-11, általában 7 tojást rak. A kotlásban és a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. A fiókákat fekete pihe borítja, fészekhagyók. 45-50 naposan már repülni is tudnak. Tápláléka rovarokból, férgekből, puhatestűekből és magvakból áll.

Hím kis vízicsibe

Tojó kis vízicsibe