Borzas gödény

pelcri
Leírás és életmód


A rózsás gödényhez hasonlóan a XIX. Században még költött hazánkban, eltűnésének okaiként a vizes élőhelyek csökkenése és a vadászat említhető. Azóta ritkán jelennek meg nálunk kóborló példányai, a hazánkba tévedő példányok kímélete ezért is nagyon fontos. Mindkét gödényfajról elmondható, hogy rendkívül ritka felbukkanásuk miatt nem okoznak érdemi károkat a halászatnak. Az európai populáció a telet Afrikában tölti, nagy részük a Nílus völgyében. Az elmúlt néhány évben megszaporodtak megfigyelései, 1-2 példány rendszeresen látható volt nagyobb halastavainkon, halastórendszereinken, A Kis-Balatonnál még párban is látták a madarakat. Érdekességként említendő, hogy 2010 februárjában egy példányt a Duna budapesti szakaszán is megfigyeltek.


Élőhelye, költése:

Délkelet-Európában és Ázsiában él, költőhelyül nagy kiterjedésű vizes élőhelyeket igényel, ezek megritkulása, felaprózódása vezetett állományának összezsugorodásához. Csoportosan fészkel, telepei általában kisebbek, mint a rokonfajé. Sokszor alkotnak vegyes telepet is. Fészkét nádból és más növényi anyagokból építi. Tojásainak száma 2-3, a fiókák körülbelül 30 nap alatt kelnek ki. A fiókák idővel elhagyják a fészket és „óvodákat” képeznek. A szülők ide visszajárva etetik fiókáikat előemésztett táplálékkal. Szinte kizárólag halakra vadászik, akár napi 2,5-3 kg-ot is fogyaszthat ezekből.



borzas gödény


borzas gödény röpkép

Elterjedés és állományváltozás

Hazai előfordulás

Madárgyűrűzési adatok

A fajnak nincs magyarországi gyűrűzési és megkerülési adata.

Média